2000, 2006 (18. évfolyam) február
STEYN, MARK: Mese Tookie-ról, Arnoldról meg az ingadozó álláspontról
sadalom megbízhatóságának és európaiságának képét igyekezett visszaállítani a nemzetközi közvéleményben. Ki akart törni az ellenséges gyűrűből. Visszatért a Willy Brandt-féle kis lépések poli tikájához - „kleine Schritte sind besser als keine" -, a nagyhatalmak és a szomszédok megbékítéséhez. A Kovács László irányította külpolitika a stratégiai egyensúly helyreállítására törekedett. Mindenekelőtt célul tűzte ki, hogy egyenként visszanyeri a nagyhatalmak támogatását, és megszerzi az ázsiai hatalmak jóindulatát. E kármentő politikához 2002-től elfogadta a brit ajánlatot a stratégiai szövetségre. Magyarország 2002 őszén visszaszerezte a bizalmi kapcsolatot az Egyesült Államokkal. Kovács Lászlónak igen óvatosan kellett egyensúlyoznia az amerikai kapcsolatokban. Magyarországnak a jobboldali kormány antiszemita és Amerika-ellenes címkét szerzett a Fehér Házban, majd a frissen beiktatott Medgyessy Péter miniszterelnökről nyilvánosságra került, hogy kémelhárító volt. Kovács László washingtoni útján, az Egyesült Államok politikusai előtt világossá tette, hogy Magyarország kormánya nem tűri el az antiszemitizmust, az idegenellenességet, támogatja a terrorizmus elleni harcot és együttműködik az amerikai biztonsági rendszerrel. A Medgyessy-kormány, igen helyesen, összekapcsolta az amerikai politikai megbékítést bizonyos gazdasági tervezetekkel, egyben az orosz kapcsolatokkal is. 2002 őszi washingtoni, majd moszkvai tárgyalásain a magyar miniszterelnök előterjesztette az orosz-ukrán—szlovák-magyarhorvát, Omisaljig vezető, NATO-pipeline tervezetét, és abban a magyar-amerikai-orosz együttműködés lehetőségét. A Bush-Putyin-Medgyessy, illetve Jukosz-MOL megállapodás komoly esélyekkel kecsegtetett, és megérttette a nagyhatalmakkal, hogy Magyarország képes konkrét projekteket is megvalósítania. Sajnos a továbbiakban nem került sor hasonló programok előterjesztésére és pontos, gyakorlatias levezénylésére. 2002 őszén Magyarország ismét döntési helyzetbe került. Amit nem akart Orbán Viktor eldönteni, most Medgyessy Péterre és Kovács Lászlóra szakadt. Állást foglalunk-e a biztonsági szereplő vagy kereskedő állam, Mars vagy Merkúr vitában? Megmaradunk-e a potyautas magatartásnál? Fejlesztjük-e a meglévő rossz szerkezetben a honi hadsereget? Vagy globalizáljuk és NATO-specifikáljuk válaszul az új kihívásokra? Magyarország a felemás, potyautas és/vagy rosszul fejlesztő, halasztgató magatartást vállalta. A NATO, és ezen belül az amerikai vezetést, érthető okokból felzaklatta, hogy Magyarország ismét képtelen volt egy angolul tárgyalni képes, önálló arculatot mutató hadügyminiszter kiállítására, s nem tudott alkalmazkodni a NATO doktrínájához, Afganisztánba jelképesnek számító orvoscsoportot . . A Mark Steyn Mese Tookie-ról, Arnoldról meg az ingadozó álláspontról Szívmelengető karácsonyi történetekhez szoktatott bennünket Ausztria. Óhatatlanul eszünkbe jut a kis oberndorfi plébániatemplom, ahol 1818 Imrácso nyán tönkrement az orgona, így azután Joseph Mohr atya és Franz Gruber, az orgonista írtak gyorsan egy fölöttébb egyszerű dalocskát, melyet gitárkísérettel is elő lehetett adni. Ez volt a Csöndes éj. És eszünkbe jut a búcsúzkodó von Trapp család A muzsika hangja című filmből, „so long, farewell, auf wiedersehen", és már el is húztak a náci Salzburgból, hogy új életet kezdjenek Vermont államban. Forrás: Jerusalem Post, 2005. december 29. A TT Most pedig itt egy harmadik, nem kevésbé lelkesítő mese a kicsiny Ausztriából. Egy szép napon, néhány évvel azután, hogy von Trappék megpattantak az országból, egy fiúcska született Grác városa mellett. Arnold volt a neve, és minden áldott nap keményen edzette a testét, és elment Amerikába, és Kalifornia kormányzója lett belőle, és egy reggel döntést kellett hoznia: megkegyelmezzen-e egy többszörös gyilkosnak, akit Tookie Williamsnek hívtak. Arnoldígy döntött, engedélyezi Tookie kivégzését. Erre odahaza, kedves városában, Grácban a politikusok azon nyomban hülyét kaptak. Bezzeg nem így volt ez régen! Amikor valamelyik helyi vagány csávó nagyot dobott, mondjuk szerencsét próbált a szomszéd birodalomban, és Führer lett belőle, és elkezdte az emberek mészárlását, a szülővárosában már alig várták a következő Anschlusst, hogy viszontláthassák. Most azonban a szocdem és zöld tanácsnokokat és képviselő urakat szörnyen fölháborí- 14 0l 2000