2000, 2009 (21. évfolyam) május-június
KOMORÓCZY GÉZA: Harc a hozományért Budán, 1686: egy responsum fonákja
Komoróczy Géza Harc a hozományért Budán, 1686: egy responsum fonákja A JLx szöveg, amelynek értelmezésével itt megpróbálkozom, egy Budáról származó híres XVII. századi rabbi, R. Cvi Hirsch ben Jaakov Askenázia Hákhám Cvi (1660-1718) responsum-gyűjteményében maradt fenn. Első felét, a kérdést, mint már 1881-ben Kohn Sámuel (1841-1920), néhány évvel ezelőtt Shlomo J. Spitzer és jómagam is közöltük a Héber kútforrásokban,a nagy elődünkhöz képest mi valamivel bővebben és a héber szöveggel együtt. Behatóbb elemzéséről nincs tudomásom. Hogy ki az a „Reuvén", aki a rabbinikus döntésre váró kérdést a Hákhám Cvinek feltette, a responsum-gyűjteményben nem derül ki. Mindenekelőtt ezt akarom tisztázni, hogy az eredményből bontsam ki a responsum értelmezését. Először a szöveget közlöm, magyarul, majd megjegyzéseim következnek. Buduin, amelyet Owennek hívnak,3 a 446. esztendei, a kis időszámítás szerint.4 Kérdés. Reuvén feleségül vett egy nőt Budunban, ahol nem követik sem az öröklés askenázi előírását (takkanat SUM), sem a szefárdit (takkanat Tolitola), hanem egy szerződést írnak a visszaadásról,s amelyet semmisségi iratnak (setar iddur) neveznek, és ennek a szövege ez. „Előttünk, alulírott tanúk előtt megjelent ez és ez, és azt mondta nekünk, legyetek hiteles tanúim stb, és írjatok jogcím levelet és felhatalmazást, mégpedig a legelőnyösebb módon, írjátok alá, és adjátok át házastársamnak, ennek és ennek az úrnőnek, hogy legyen a kezében és meghatalmazottja kezében mint jogcím, és tanúsítvány, és igazolás, hogy ez az akaratom, minden erőszak és kényszer nélkül, teljes szívvel és lélekkel, józan fejjel. Nos, a mai napon elismerem előttetek, hogy igaz, és megáll az, hogy ha - Isten ne adja - meghalnék, vagy említett házastársam meghalna, és nem marad utánunk élő utód, akkor én és meghatalmazottam kötelesek leszünk visszaadni említett házastársamnak és örököseinek mindazt, amit hozományként kapott, azaz ezt és ezt az összeget. És ha Isten ne adja — meghalnék vagy házastársam meghalna, és marad utánunk élő utód, akkor a Szinaj-hegyi törvény10 szerint az asszony örököse a férj legyen stb., és mindaz, ami a jelen rendelkezésben (asimakta) nincs rendezve stb., és az (itt) leírtak és kifejtettek a mástól kapott szerzeményre is vonatkoznak." És Budánban azt" az egyszerű szokást követik, hogy még azok is, akik ilyen szerződést kötnek, nem adják vissza a feleség vagyontárgyait, hogyha az nem szerepel a szerződésben. Az említett Reuvennek pedig tisztes ajándékot adtak azért, hogy az asszonynak ezekre a vagyontárgyaira is kiterjessze az említett szerződést, és ő így is tett. Az említett Reuven mintegy két éve kelt egybe a feleségével, és volt egy két és fél éves leánygyermekük. Tisztázatlan eset történt velük, amikor a város ostrom alatt volt, és a szorongató egy kumbara-t" vetett a városra, ezt Askenáz nyelvén 12 bomba-nak hívják," és az asszonyt is, és a leányát is (eltalálta), és mindketten meghaltak, és nem tudni, hogy melyikük halt meg előbb. És Reuvén húsz