2000, 2013 (25. évfolyam) szeptember

Simon Zoltán Boldizsár: Az újra mozgásba lendült történelem

JEGYZETEK tekintik történelemnek, miközben a történelem értelmében vett történelem fogalmát Nancyhoz hasonlóan fenntartják mindarra, ami még nincs, amit „a lét iránti vágy” motivál. Csak éppen az, ami még nincs, legfeljebb ígéretként, a minden­ 1. Jean-Luc Nancy: Finite History. In: Jean-Luc Nancy: The Birth to Presence. Stanford University Press, Stan­ford, 1993. 144. 2. Lásd például Jean-Luc Nancy: Of Being-in-Common. In: Miami Theory Collective (ed.): Community at Loose Ends. University of Minnesota Press, Minnea­polis, 1991. 1-12. Jean-Luc Nancy: The Inoperative Community. University of Minnesota Press, Minnea­polis, 1991. Jean-Luc Nancy: Being Singular Plural. Stanford University Press, Stanford, 2000. Nancyt a jövő filozófusaként értelmezi Benjamin C. Hutchens: Jean-Luc Nancy and the Future of Philosophy. McGill- Queens University Press, Montreal & Kingston, 2005. 3. Nancy: Finite History, 152. Hogy ez még ma is így van, azt kitűnően példázza a mikrotörténelem, ami éppen azért megy le az egyének szintjére, hogy ezáltal nyerjen bepillantást egy közösségbe. A mikrotörté­­nelemről lásd Szíjártó M. István: A mikrotörténelem. In: Bódy Zsombor és O. Kovács József (szerk.): Beveze­tés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Osiris, Bp., 2003. 494-513. 4. Nancy: i. m. 154. (kiemelés az eredetiben). 5. Uo. 158. 6. Uo. 161. 7. A kritikai és spekulatív megkülönböztetést illetően lásd William H. Walsh: Philosophy of History: An Introduction. Harper, New York, 1960. 9-28. Az ana­litikus és szubsztantív megkülönböztetését illetően Arthur C. Danto: Narration and Knowledge: Inclu­ding the Integral Text of Analytical Philosophy of His­tory. Columbia University Press, New York, 1985. 1-16. 8. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, Bp., 2008. 9. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák. A tár­sadalmak fátumai. Typotex, Bp., 2010. Jared Dia­mond: Összeomlás. Tanulságok a társadalmak tovább­éléséhez- Typotex, Bp., 2009. 10. Eelco Runia: Presence. History and Theory, 45 (2006), No. 1,3. 11. A tapasztalat és a jelenlét fogalmai, azt gondolom, a használatba vételük módjától függően ugyanúgy al­kalmasnak bizonyulhatnak egy kvázi-szubsztantív tör­ténelemfilozófia világra hozatalára, ahogy a kritikai történetfilozófia megújítására is. Jelen esszé az előbbi aspektus kibontását vállalja magára, a fogalmakban rejlő további lehetőségekről lásd Simon Zoltán Bol­dizsár: Tapasztalat, jelenlét, történelem. Aetas, 28 (2013), 1. szám, 160-177. A kritikai történetfilozófia megújítását illetően - ami a fentiekkel ellentétben a kori „mi” váltakozásainak megfelelően maga is újjá­ újjászületik. Az újra mozduló történelem ezért voltaképp nem egyéb, mint a szubsztantív történetfilozófiának és a történelem felfüggeszté­sének az egymás elleni kijátszása. saját utam - lásd Simon Zoltán Boldizsár: Experience as the Invisible Drive of Historical Writing. Journal of the Philosophy of History, 7 (2013), No 2, 183-204. 12. Frank Ankersmit: Sublime Historical Experience. Stan­ford University Press, Stanford, 2005. 13. Eelco Runia: Burying the Dead, Creating the Past. History and Theory, 46 (2007), No. 3, 313-325. A ko­rábban hivatkozott szövegen túl lásd még Eelco Runia: Into Cleanness Leaping: The Vertiginous Urge to Commit History. History and Theory, 49 (2010), No. 1, 1-20. Eelco Rumia: Inventing the New from the Old - From White’s „Tropics” to Vico’s „Topics”. Rethinking History, 14 (2010), No. 2, 229-241. 14. Friderich Schiller: A fenségesről. In: Friedrich Schil­ler: Művészet- és történelemfilozófiai írások. Atlantisz, Bp., 2005. 353-369. Lásd még Miklós Tamás nagysze­rű elemzését, akinek az értelmezései jelentős befolyás­sal bírnak, akárhányszor csak a német idealizmus tör­ténelemfilozófiája felmerül az esszé során. Miklós Ta­más: A zűrzavar képei (Schiller: A fenségesről). In: Farkas Katalin, Orthmayr Imre (szerk.): Bölcselet és analízis. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2003. 289-295. 15. Hayden White: A történelmi értelmezés politikája: szaktudománnyá válás és a fenséges kiszorítása. In: Hayden White: A történelem terhe. Osiris-Gond, Bp., 1997. 205-250. 16. Herman Paul: Hayden White: The Historical Imagi­nation. Polity Press, Cambridge, 2011. 117. 17. Ann Rigney: Imperfect Histories: The Elusive Past and the Legacy of Romantic Historicism. Cornell University Press, Ithaca and London, 2001. 18. Odo Marquard: A megvádolt és fölmentett ember a XVIII. század filozófiájában. In: Odo Marquard: Az egyetemes történelem és más mesék. Atlantisz, Buda­pest, 2001. 101-128. 19. Lásd Reinhart Koselleck: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Atlantisz, Budapest, 2003. 20. Miklós, i. m. 289. 21. Miklós Tamás: A hideg démon. Kísérletek a tudás domesztikálására. Világosság, 43 (2002), 4-7. szám, 82-88. 22. Mielőtt bárki valami végzetesre gondolna, az ellenha­tás természetesen nem egyértelmű a hatályon kívül helyezéssel. 23. Ankersmit: Sublime Historical Experience, 333. 24- Runia: Burying the Dead, 320. 25. Uo. 319. 26. Uo. 318. 27. Uo.323. 2000 73

Next