8 Órai Ujság, 1918. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-01 / 51. szám

2 A vá2as£8&1091 bizottság mai ü­lése — Saját tudósítónktól — A választójogi javaslat vitáját ma,­­folytatta, a választójogi 48-as bizott­ság. Mándy Sámuel, Antal Géza és Kürthy Lajos báró voltak a mai ülés szónokai, akik mint a legko­molyabb nemzeti aggodalmakat és­­ a megegyezés szükségét hangsú­lyozták. Holnap Andrássy Gyula gróf és Hegedűs Lóránd beszélnek, az általános vitát e héten, de­ legké­sőbb a jövő hét­ elején befejezik. A mai ülést féltizenegykor nyi­totta meg Beöthy László elnök. A kormány részéről Wekerle Sándor miniszterelnök és­­Sirtess Dénes ál-­­­lamtitkár jelent meg. 12% kiskorú választó Mándy Sámuel: Js mindég sajnálta, hogy az Andrássy gróf plurális ja­vaslata törvény nem lett. Érti, hogy Vázsonyi igazságügyminiszter ilyen javaslatot terjesztett elő, amely a vá­lasztók számát 236%-ka­­ emeli, bár ő is hozzájárult annak idején az egyesült ellenzéknek " Kossuth Fe­renc által előterjesztett" hátf­odatá­­s­hoz, amely, lényegesen kisebb jog­­elterjesztést kontemplált. Ha azon­ban értelmi cenzus alapján akarunk általános választói jogot készíteni,­ ak­kor első­sorban tanügyünk fej­lődését kell tekintette vennünk. .Statisztikai adatokkal igazolja, hogy tanügyünk fejlődése egyálta­lában nem teszi indokolttá a válasz­tók számának olyan jelentékeny emelését, mint azt a javaslat­­te­szi A Kárody-keresztesekről azt mond­ja a kormány, hogy ezek közül több ■z magyar, mint a­ nemzetiségi. (Szóló ezt csak akkor 'fogja elhinni, ha statisztikát fogunk látni­­arról,­hogy kik közül haltak meg- többen a háro­­nezen, a­'magyarok közül-e vagy a nemzetiségiek közül 'és k­ik közül' estek fogságba, illetve ' adták meg magukat. Az ipari munk­ásoknak választói­­ jogot ad, de a vándor mun­kásokkal­ szemben ezt helyénvalónak nem tartja. A nők választói jogát nem fogadja el.. Ha titkos szavazást hozunk be, kötelező szavazást is be kell köz­öl. Helyteleníti, hogy a Károly-ke­­resztesek­ bevonásával a választók­­ közül 12% kiskorú lesz. Az őster­melőket tartja a legmegbízhatóbb elemnek. A javaslat pedig ép ezek­kel szemben mostoha, mert a 236 e­melkedés­­mellett csak 65%-al emelkedik az őstermelő választók zám­a. A polgárság arányszáma a munkásság arány­számával­­oly nagy mértékben cs­ökken, hogy ezt helyeselni nem tudja. Batthyány Tivadar gróf elmond­­ta multikor, hogy jött létre az úgy­nevezett kompromisszum. A válasz­tójogi miniszter és az Esterházy eredetileg a 6­ elemi osztályos cen­zus alapján állott és csak Batthyány­­és pártja forszírozta, hogy áttérje­nek a 4 elemire, mert csak ezzel a feltétellel volt hajlandó a kormány­ba belépni. Nem olyan kom­promisz­­szum volt ez tehát, ahol Vázsonyi en­gedett volna a radikális elveiből, mint azt hiszik, hanem ellenkezőleg ő is kormánya volt kénytelen to­vább menni eredeti meggyőződésé­vel egy 20 egynéhány tagú párt tá­mogatásának megnyúlásért, illetve az Esterházy-kormány vajúdó meg­alakulása érdek­ében. Kérem tehát Váznapylt, ak­inek saját szavai szerint a választójog nem dogma,­­ hanem vérbeli­­utosrageződés, hogy térjen, vissza eredeti meggyőződésű álláspontjához és­ vegye figyelembe az ország nagy középosztályának aggodalmait, amelyeknek van annyi erkölcsi súlyúk, mint­ ama kompro­­­misszu­mok, amelynek hiányzik az az erkölcsi előfeltétele, hogy az or­­szágnak^ mindben körülménye^, kö­zött’javára­ szolgáljon. (Élénk he­lyeslés.) A nemzetiségi izgatás Antal Gézara Székhy Ferenc teg­­­napi bszédéhez fűzi a maga meg­jegyzéseit, nem azért, mert abban a munkapárt ellen ismételten súlyos ind­onációk foglaltatnak, hanem azért, m­ert megdöbbenti az a nagy­­naivitás s ideológiai elfogultság, mely a világháború negyedik esz­tendejében sem akar .Magyarorszá­gon nemzetiségi veszedelemről tud­­ni, s a nemzetiségi"kérdést"egyszerű "nyájaskodással s" előzékenységgel véli megoldhatónak, óhajtaná, hogy miindazok, akik a választójog pro­blémájával foglalkoznak, személyes tapasztalatok gyűjtése végett men­nének el a nemzetiségi vidékekre s k­özvetlen közeiből figyelnék és hal­­lamnák meg micsoda mértékűsen iz­gatás ,folyt és folyik ma ott, a há­ború alatt­ talán lepietettebben, az egységes magyar nemzeti államesz­­me ellen. Az átlagstatisztika nem veheti számba azokat a szubjektív ténye­zőket, melyek a nemz­eti gyűlölkö­dés révén esnek a mérlegbe". A munkapárt nem rémképeket fest­ a nemzetiségi veszedelemről, csak­ tapasztalatokon alapuló jogos aggo­dalmaiknak adtak kifejezést. Székely Ferenc kivételével a kormánypárti bizottsági tagok is felismerték a vá­lasztójogi javaslat elfogadása esetén erősbülő nemzetiségi­­veszedelmet. Ilyen körülmények között hazafias kötelesség pártállásra való tekintet nélkül megkeresni a kautélákat, ame­lyek a veszélyüket elemésztenék, ő maga ezt nem tekinti kompromisz­­szumnak, hanem a törvényjavaslat alapelveinek változatlanul hagyása mellett nemzetbiztositó eszköznek. Ezért nem lenne megvádolható sem nemzetiségi, elnyomással, sem retro­­grád irányzattal­ a magyar állam, ha ezt különösen a háborús tapasztala­tok után a jogkiterjesztésnél szintén alapul veszi fel. Kulturális téren szükségesnek tartja a népiskolai tör­vény olyértelmű revízióját, hogy a magyar államnak a népiskola ügyei­ben közvetlenebb befolyása legyen. Közigazgatási téren elengedhetetlen előfeltételül tekinti a közigazgatás államosítását. Örömmel üdvözli a magyar hadsereg kilátásba helyezett megalkotását, mint hatalmas nevelő tényezőt. A megértés útján Kü­iiny Lajos báró: két meg­nyugtató körülményre mutat reá. Az egyik, hogy újabban a törvényjavas­lat támogatói is részt vesznek a vitá­ban s igy lehetővé teszik az egymás kapacitálását, a másik, hogy a bi­zottság tárgyalásaival szemben elein­te mutatkozott türelmetlenség enyhült ami annak bizonyítéka,­ hogy a tár­gyalások komolyságát, tárgyilagos­­ságát elismerik. Részéről különösen örül a felszólalásoknak, mert ezek­ben egy kérdésre eddig hiába kere­sett választ vél feltalálni. Arra, hogy hogy lehetségesek egyformán jó ha­zafiak között o­ly mélyreható ellen­tétek, mint amelyek ily sorsdöntő kérdésnél, mint a választójog, fenn­­állanak. E válasz szerinte abban a beszédekben megnyilatkozó túlzott optimizmusban rejlik, mely teljesen megbízva a­ magyarság őserejében és szellemi fölényében, ettől reméli min­den téren a megoldást ,és a diadalt Ezzel szemben áll a komor valóság, amelyet teg­nap hallottunk úgy Erdélyről, va­lamint a felvidéki tót­ókról. A tény az, hogy mindkét helyen a vezetés máris kisiklott a magyarság kezé­ből s félő, hogy ha a­­agy tömege­ket bocsátunk be a választói jogo­­sultak közé, ezek a nagy tömegek teljesen az agitátorok és nemzetisé­gi túlzók kezeire jutnak. E veszede­lemmel szemben nem elégségesek az eddig ajánlott védelmi eszközök. Az iskola hatása esetleg oly későn érvényesül, hogy akkor már talán nem lesz mit védelmezni. Az inm­i­­nens Veszedelemmel szemben fel kell használnunk minden rendelke­zésre álló eszközt magában a tör­vényben fel kell haszn­álnunk a közigazgatás államosítását és meg kell szerveznünk országszerte a megbízható államrendőrséget. Ezek­ből a szempontokból kiindulva fogja­­bírálni a javaslatot részleteiben is. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a magyarul írni­ és olvasni tudás a törvényben, kötelezőleg ki­­mondassék..A nők választójogát il­letőleg az aktív választójog meg­adása elől nem zárkózik el, azzal a kikötéssel, hogy a választói kellé­kekről intézkedő 12. §. revideáltas­­sék s teljesen átalakíttassék. A ja­vaslatot általánosságban elfogadja. (Élénk helyeslés.) Elnök az ülést­­142 órakor bezár­ta. Holnap délelőtt 10 órakor foly­tatják a tárgyalást. . » ‘ Q OBIiz ti jsÁI'i * j—MSSSMM i'l'PliHIM A japán külügyminiszter az orosz békéről Pak­s, február 27. A Havas-ügynökségnek jelentik Tokióból 24-iki kelettel. A külügyminiszter egy interpellációra adott válaszában kijelentette a képviselőházban, hogy nagyon nehéz tiszta képet alkotni Oroszor­szágnak és a központi hatalmaknak tényleges békekötéséről. Ha va­lóban megkötötték a békét, akkor Japánország a leghatározottabb és legmegfelelőbb intézkedéseket fogja tenni, hogy az új helyzettel szemben is megállja a helyét. •A japán nagykövetnek Pétervárról való elutazása az ott ural­kodó bizonytalansággal és veszedelemmel szemben szükséges volt és egyáltalán nem jelenti az Oroszországgal való szakítást- Az orosz különbéke dolgában teljesen egy véleményen vagyunk Angliával, Amerikával és többi szövetségesünkkel. Ti választójogi reform nem védi meg a magyarságot A javaslat tovább ment,­m­int Vázsonyi akar­ta — Ti vidék hangulata a javaslat ellen — H törvényben kell a nemzeti érdekeket biztosítani cami ■ Stagymozó­ utca 23-24. p Telefon 167—25. Este 7 óra 10 - re or u. márciusi új műsor BERQ a legkacagtatóbb kémikus. A 3 Kiess nővér, csodálatos mutatványai­val Conrad Marton, a s­orékpár tolvaj, a 3 B­itt lány, a drótkötélen, Bracon Mi­kara­ff, bolgár akrobaták, azonkívül Somogyi Husi, Sziklai, Magyari, Újvári op­­ettben, Szalon­­tai , Tikló stb. stb. Vasárnap délután 3 órakor mérsékelt helyáru előadás. Péntek, 1918. március 1. Teréz-körút 28. telelőn: 14­—98.. Hypoliites amerikai erkölcsdráma 4 felvonásban, fia Jaela dráma 4 felvonásban.­­ Főszerepben : Erna Morena. Pénztár: d. e. 11—1-ig, délután 4 órától.­­Előadások kezdete 6, 7 és 1­ órakor Prof. Nick Fantom legújabb kalandjai Az ősök kincse * Detefetiv-történet 4 felvonásban. Romantikus játék 15 felvonásban. Betsiutalásra kerül az­­Mában ! Előadások 5, 7 és 9 órakor. erőfi ■ss tiszta hangú 0 korona, ti­nóinál h 14—18 korona. Mester tnilhegedült 0, 10, 50 korona és teljes L Komionata­ műv­észtesen javít. Árjegyzék az összes hangszerekre n ? y c n "JúL Kogyoróssy Gyula kir. szab. hang­szergyár Budapest, RSkGez.-ut 71 szám. ZSOLDOS tanintézet . Gyorsan, lehetőséggel ké­szít elő •magánvizsgákra VII., Dohány-u- 84. Telefon 32-40. ElCORADO Hépszinház-a 41 telefont lettel SJ—71 (cs a törtök tói—vasai na­pih-A .tűzpróba! Drasche-bazár regénye 4 falvallásb­a. Főszereplő : IWatyasovszky Ilona, Az impressárió! bünügyi tört-m­t 4 h­lv Főszereplők Winte­rri Rudolf és Matyasovszky Ilona. Jegyelővétel 12—1-ig Előadások 5. 1/*7. 8 Vfel 6 órakor Annust grammonként 6-7 koronáért, zá­rott médulákat bármiről, brilien­­sokat, ékszereket, törött aranyat, • ez­üst­öt , magasabb árban vesz REIJZ utóda, Károly­­körút 6. szám. Irta: Jean Richepin. francia akadémia tagja. Előadják: a legelső parisipűvészek. Előadások 5, 7 és 9 órakor.

Next