8 Órai Ujság, 1918. április (4. évfolyam, 79-101. szám)

1918-04-03 / 79. szám

4 ebből származott kedvező helyzetet saját céljainkra használtuk ki, amidőn Ukrajnával megkötöttük az általa óhajtott békét. Ez a béke eredményezte azután a Pétervárral való békét, amelynek következtében Románia oly elszigetelt állapotba került, hogy kénytelen volt szintén békét kötni, így eredményezte az egyik béke a másikat és meghozta a kívánt eredményt: a háború befejezését Keleten. Ukrajnával kellett kezdeni úgy technikai, mint anyagi okokból. A blokádot át kellett törni s a jövő fogja bizonyítani,hogy az Ukrajnával való békekötéssel szívén találtuk még meglévő ellenségeinket. A romániai békekötés Romániával oly békát kötöttünk, amely barátságos szomszédi viszony kiindulási pontját képezheti. A jelentéktelen határkiigazítások, melyeket elértünk, sem jelentenek annexiót Majdnem lakatlan vidékről vanszó, mely tisztán katonai biztosítás céljaira szolgál. Azoknak azonban, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy e rektifkáció annnexió fogalmak alá esnek, s akik következetlenséggel vádolnak meg, csak annyit válaszolhatok, hogy a delegációk ülésein számtalanszor nyilvánosan tiltakoztam az ellen, hogy ellenségeinknek menlevelet állítsunk ki, amely azokat további katonai kalandok veszélyei ellen bebiztosítaná. Nem az én hibám, hogy Románia nem foglalt helyet Oroszországgal egyidejűleg a békét tárgyalók asztalánál. Oroszországtóltalpalatnyi földet sem kértünk, Románia elmulasztotta a kedvező konstellációt Az elsőrangúan fontos kereskedelmi hajózás védelmét és fejlesztését az Aldunán, valamint a Vaskapu biztosítását szolgálja az az intézkedés, amelynél fogva határainkat a Tarn Szeverin melletti magaslatokig tolták ki, a tum-szeverini értékes hajógyári telepeknek harminc évre történt ex 1000 leinyi bérösszegért való bérbevétele, mely bérletbe beletartozik a hajógyár és az új határ közötti partrész is és szolgálja ezen érdekeket végül az Osztrovu Mare, Corba és Simeanu szigetekre vonatkozó bérleti jog megszerzése. A petrozsényi szénbányák vidékén és déli irányban több kilométernyi távolságban történt határkiigazítással, amely a szurdoki szorosban az uralkodó Lainie magaslati pontot is birtokunkba juttatja, a szénbánya- vidéket jobban biztosítva látjuk. Nagyszeben és Fogaras ezzel 15—18 kilométernyi szélességű új biztosító határt nyernek. Az összes fontosabb szorosoknál, Xe redeálnál, Bodzánál, Gimsnél, Békásnál és Tölgyesnél az új határt abban a mértékben toltuk előre román területre, amennyire azt katonai okok szükségessé tették. A hármas országhatár teljes egészében kezünkre jut, ami megadja a Magyarország és Bukovina közti biztosított kapcsolat lehetőségét. A határnak Czernovitztól keletre történt kitolása az ellenséges támadásoknak eddig nagyon is kitett tartományi fővárost hathatósan fogja megvédeni minden támadás ellen. Abban a pillanatban, amidőn eredményesen igyekszünk új baráti viszonyt létesíteni Romániával, nem akarok régi sebeket föllépni, de mindnyájan ismerik a román háború keletkezésének történetét és meg fogja engedni, hogy kötelességem volt megvédeni a monarchia népét mindenféle jövőbeli támadás eshetőségével szemben. Ismételten kifejtettem, hogy a legfontosabb garanciát olyan jövőbeli nemzetközi megállapodásban látom, amelyek megakadályozzák a háborút. Ilyen megállapodásokban, ha azok kötelező módon köttetnek, szomszédos támadásokkal szemben hathatósabb biztosítékokat láttam, mint a határkiigazításokban. De az Egyesült Államok elnökének kivitelével ellenfeleink egyikénél sem láttam komoly akaratot arra nézve, hogy ezt az eszmét pártfogolja. Dacára annak a csekély megértésnek, amellyel ez a gondolat ez időszerint még találkozik, mégis azt hiszem, hogy végül diadalmaskodni fog. „ Iránt veszek kézbe és számítgatom, mily borzalmas terhekkel kerülnek ki e földgömb államai a háborúból és hasztalan kérdem magamtól, hogyan fedezhetik majd a felszerelés és fegyverkezés további szabad versenye esetén a hadügyi kiadásokat Nem hinném, hogy akadna valamely állam, amely abban a helyzetben volna, hogy ezután a háború után több milliárdot adhasson ki az ezen háború folytán annyira fokozott katonai szükségletek fedezésére. Inkább azt hiszem, hogy a pénzügyi — vis maior — arra fogja kényszeríteni a világot, hogy a fegyverkezések leszállítására nemzetközi megállapodást létesítsenek. Számításom nem idealista és nem fantasztikus, hanem reálisan politikus a szó legszorosabb értelmében. Nagy szerencsétlenségnek tartanám, ha végezetül nem sikerülne a katonai fegyverkezések csökkenése érdekében általános érvényű megállapodást létesíteni. Természetes dolognak tartom, hogy a Romániával való békekötésnél gondoskodni fogunk agról, hogy a gabonával, élelmiszerekkel és kőolajjal való ellátáshoz fűződő érdekeink teljes mértékben biztosíttassanak. Gondoskodni fogunk továbbá arról, hogy a katolikus egyház és iskoláink abban az állami védelemben részesüljenek, amelyre szükségük van és meg fogjuk oldani a zsidóság kérdését is. A zsidók ezután egyenjogú állampolgárai lesznek Romániának. Gátat vetünk az irredentista, propagandának, amely Magyarországon annyi kárt tett és gondoskodni fogunk végül, hogy számos honfitársaink a háború során ártatlanul szenvedett károkért kárpótoltassanak. Igyekezetünk oda is irányul, hogy új kereskedelmi szerződés megkötése és a vasúti és hajózási kérdések célszerű rendezése révén megfelelő módon védjük meg Romániához fűződő gazdasági érdekeinket. Az összes békeszerződéseket végleges megkötésük után nyilvánosságra fogjuk hozni. Románia jövője a Kelethez fűződik. Besszarábia nagy kiterjedésű vidékeit románok lakják és számos jel arra enged következtetést, hogy az a román lakosság a Romániához való szoros kapcsolatot óhajtja. Ha Románia nyúl, őszinte és barátságos viszonyba hajlandó lépni velünk, nem lesz kifogásunk az ellen, ha előzékenységet tanúsít ennek a Besszarábiában megnyilvánuló tendenciának irányában. Románia Besszarábiában sokkal többet nyerhet, mint amenynyit e háborúban elveszített. Gondosan őrködtem afelett, hogy a határkiigazítások alkalmával ne vegyünk el Romániától semmit, ami maradandóan megsebezné Románia lelkét. Azt szeretném, ha e háború ütötte sebek hamarosan begyógyulnának. Úgy vélem, hogy Románia jól felfogott érdekében belátja, hogy a központi hatalmakra van utalva és politikám odairányul, hogy újból megalapozzam a jövőben Románia és a monarchia között a barátságos szomszédi viszonyt. A jelenlegi román kormány, mely mindenkor a központi hatalmakhoz való csatlakozás szószólója volt, e tekintetben vallott nézeteit nem változtatta meg. Egyedül Románia jövőbeli politikájától függ, hogyan alakul sorsa. Úgy az Ukrajnával, valamint most a Romániával való béketárgyalásnál mindenekelőtt az a gondolat lebegett előttem, hogy a monarchiának a legszükségesebb élelmicikkekkel és egyéb nyersanyagokkal való ellátását biztosítsam. Oroszország ez szempontból nem jött tekintetbe, minthogy óriási deorganizációja folytán nincs abban a helyzetben sem, hogy a maga részére előteremtse a szükséges nyersanyagokat. Önök tudják, hogy Ukrajna mezőgazdasági termékeinek egész feleslegét a mi részünkre biztosította. Egy millió tonna gabona Ukránjából Az a bizottság, amely hivatott az Ukrajnával való árucserét megszervezni, Iljevben már megkezdte munkásságát. Mihelyt az ukrán kormánnyal e tárgyban befejeződtek a tárgyalások — remélem ez meg is történik — a küldemények Ukrajnából nagyobb arányban megindulnak. Megegyeztünk az ukrán kormánnyal abban, hogy a központi hatalmaknak szállítandó gabonamennyiség legalább egy millió tonna lesz és reméljük, hogy az összegyűjtésre és elszállítására, felállítandó szervezet lehetővé fogja, tenni, hogy ez a gabonamennyiség megfelelő időn belül elszállíttassék. E percben természetesen az Ukrajnából érkező szállítmányok mennyiség® még csekély, éppen annyi, amennyi a mai improvizációk mellett lehetséges. Eddig mindössze 30 vagyon gabona és hüvelyes vetemény érkezett Ukrajnából Ausztriába. További szállítmányok útban vannak. Ukrajnában 600 vagyonnyi különböző élelmiszer áll útrakészen és a szállítmányok elindulnak, mihelyt a szállítás szervezése befejezést nyer. E nagyobb arányú szállítások lehetőségét megadja a Romániával való békekötés, mely megnyitja részünkre a dunai utat és amely lehetővé teszi a tengeren való szállítást Odesszából, a dunai kikötőkig. Reméljük, hogy május havában érkeznek meg az első nagyobb szállítmányok Ukrajnából, amelyeket azután rendszeresen mások fognak követni. A szállítmányok túlnyomó része ezen a vízi uton, kisebbik része vasúton érkezik majd meg. Emellett nem szabad elfeledni, hogy Ukrajnában levő ezidőszerint nagyszámú csapatunk magából az országból él, oly körülmény, amely természetesen mögöttes , országrészünkre közvetlenül javára válik. S ha megengedem, hogy a szállítmányok Ukrajnából még csekélyek a fokozni kell őket, mégis fennmarad a logikai következtetés, hogy élelmezésünk helyzete e szállítmányok nélkül jelentékenyen rosszabb volna. Ez kétszeresen bizonyítja az Ukrajnával való békekötés szükségét. Magából Romániából az előző évi termésen kívül még több mint 70.000 tonna tengerit kapunk. Románia jövő aratását, amelynek fölöslegei köztünk és Németország között egyenlő részekben osztatnak fel , így a monarchiába való szállítás kereken 100 000 tonna gabonát, hüvelyest és takarmányfélét eredményez, amelynek szállítása szintén a dunai utón fog megtörténni. Ezenkívül Románia nekünk egy már most előteremthető 300.000 juhból és 100.000 disznóból álló kontingenst ad, ami húsellátásunk egy kis javítását fogja előidézni. Mint ebből Önök látják, minden megtörtént és minden meg fog történni, hogy a keleti békekötés folytán előttünk megnyílt exploitációs területről mindent megkapjunk, azaz ott előteremthető. Az előteremtés nehézségei Ukrajnában természetesen ma még jelentékenyek, amint ez nem is lehet máskép egy még nem konszolidált államban, amely több mint három esztendős háborúból és egy az állami rend alapjait megrendítő forradalomból kerül ki. Az ukrán kormány jó szándékát feltételezve, amely tekintetben nincs kétségünk, hogy szerződési kötelezettségeit teljesítse, sikerülni fog saját szervezeteink segítségével e nehézségeket leküzdeni. V r\ ______ r' *...«•* Szerda 193? április 3. Ausztriában sokan hozzájárultak a Státorusnesshossza feltárássol Amióta hivatalban vagyok, csak egy célom volt, a monarchiának a tisztességes békét megszerezni és oly állapotokat teremteni, amely biztosítja Ausztria-Magyarország jövendő szabad fejlődését. Célom volt továbbá minden emberileg lehetőt elkövetni, hogy ez a borzalmas háború el nem képzelhető időre az utolsó legyen. Sohasem mondottam egyebet és sohasem kíséreltem meg mást. Nem teszek kísérletet azonban arra, hogy ezt a békét kikönyörögjem, hogy kérésekkel és panaszokkal idézzem elő, hanem hogy erkölcsi jogunkkal és fizikai erőnkkel kikényszerítsem. Minden más taktikát olyannak látok, amely a háborút meghosszabbítja és sajnos azt kell mondanom, hogy az utóbbi hetekben és hónapokba Ausztriában sok olyat mondottak és tettek, ami kétségtelenül meghosszabbítja ezt a rettenetes háborút. A háború meghosszabbítói különböző csoportokba oszlanak, indokaik és taktikájuk szerint. Itt vannak elsősorban azok, akik szakadatlanul a békét kérik. Megvetésre méltóak és balgák és meghosszabbítják a háborút. Franciaországban az ófajtákat defei istáknak nevezik. Őtt mindenesetre sokkal kevésbé szebben járnak el velük szemben, mint nálunk. A mindenáron való békére való törekvés megvetésre méltó, mert nem férfias és balga, mert a már halódó ellenséges támadási szellemnek állandóan új táplálékot nyújt, tehát mesterségesen ép az ellenkezőjét éri el annak, amire törekszik. A nagy törmeg békekívánsága ép oly természetes mint érthető. Nem is osztrák-ma- s magyar specialitás, hanem világjelenség, a népek vezetőinek azonban fontolóra kell venniük, hogy bizonyos nyilatkozatok az ellenséges s külföldön az ellenkezőjét érik el annak, amire törekszenek. Szeretném ez uraknak ,uralkodónk példáját felhozni, aki bizonyára akarja a békét, de sohasem fog más, mint tisztességes békét kötni, s én szeretném Önöket Göthe estzép szavaira emlékeztetni: Weibliehes Zugen,zaengstliches Klagen ewendet kein Elemi, macht Dich nicht frei. Allen Gewalten zum Trutz sich erhalten, nimmer sich beugen, kraeftig sich zeugen, rufet die Hilfe der Götter herbei. Végleges békét akarunk a Balkánon Azoknak, akik engem szakadatlanul annexiókra ösztönöznek, s ennek folytán a már megkötött békével sincsenek megelégedve, csak azt mondhatom, hogy tendenciáikat egészen hamsaknak tartom. Idegen nőnek erőszakos bekebelezései először megnehezítik az általános békét, másodszor az ilyen területnövelések nem jelentik feltétlenül az állam erősödését. (Folytatása a 7. oldalon.*)