8 Órai Ujság, 1918. augusztus (4. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-01 / 177. szám

c Csütörtök, 1918 augusztus 1. £***££• a $ —m—hi .............. in ........in nji ír-jj—nn~rn t Safíixaw.íS ■: pr —......~ Go ndoskodni kei! n ép kenyeréről Tisza interpellációja a gabona ellátás ügyében — Altiszti vissza- élések a katonai szabadságolásoknál — A cenzúra túlkapásai A képv§s@g®ltᣠmai ülése — Saját tudósítónktól — A képvúselöház ma délelőtti ülé­sén megkezdte e katonai ellátási ja­vaslat tárgyalását. Szász Károly elnök féltizenegy­kor nyitotta'meg az ülést. Harmadszori olvasásban elfogad­ták az Osztrák-Magyar Bank hadi- nyereség adójáról, a Pénzintézeti Központról, a, talajjavitási kölcsö­nökrök,^ sójövedékről s a szénádé­ról szóló törvényjavaslatokat. Ezután áttértek a katonai ellátási törvényjavaslat tárgyalására. Barta Ödön előadó ismertette a javaslatot és a bizottságok által vég­zett módosításokat. Egry Béla: A Bizony-párt nevé­ben szólni föl és általánosságban el­fogadja a javaslatot. A tiszti fizeté­sek fölemelését követeli. Elnök 12 óra után a tanácskozást megszakítja és javasolja, hogy a Ház holnap délelőtt 10 órakor tar­tandó ülésén folytassák a javaslat tárgyalását. Ezután áttértek az interpellá­ciókra. ^ Az interpellációk Gyapay Pál: A csendörség újjá­szervezése érdekében interpellált. A mezőgazdasági munkások fejadag­jának felemelését követeli. Popovics Sándor pénzügymi­niszter: A csend őrség szaporítása iránt már folynak a tárgyalások s ennek előkészítése folyamatban van. Serényi Béla gróf földmivelés- ügyi miniszter: A készletek igazsá­gosan osztatnak föl. Elsősorban a katonákat kell ellátni, másodsorban pedig az őstermelőket. Fényes László: Az Oroszor­szágban levő hadifoglyaink gyors viászahozatala érdekében interpel­lált Hosszasan fejtegeti az ukraj­nai termésviszonyokat. Simontsits Elemér elnöklő alel- nök: FigyolmeZtéti Fényest, hogy maradjon a tárgynál. Fényes László: lágy félóra alatt végzek. (Zaj a jobboldalon. Felki­áltások: A tárgyhoz!) Az cj szor­szági hadifoglyok nem kaptuk kor­mányunktól pénzt a há.zftjövételre. A kormány nem tett semmit a ha­difoglyainkért. Zalán Gyula: Ez éppen ellenke­zőleg tdl! Én két évig voltam ott s láttam, hogy a kormány minden le­hetőt megtett. Fényes László: Mire való volt az erkölcsi vesztegzár? A szökési költségeket nem térítik meg. A nép kenyere Förster Aurél: Fel kell szólal­nia, hogy a ingvar népnek legyen kenyere. Csodálja, hogy a közélel­mezési miniszter ép most talál dolgot Bécsben, amikor tudhatta, hogy többen is szóba fogják tenni a kenyérkérdést. A nép széles réte­gei vannak most elláttatlanul. A ga­bona ott áll a paraszt házában, de a gazdának nincs lisztje, hogy ehes­sék. A gabonát elviszi a Haditer­mény s aztán pesti malomban meg- örölve későn adja vissza a gazdá­nak — korpa nélkül. A bankok és a malmok keresnek a nép gaboná­ján. A nagybirtokosokkal kiegye­zik a Haditertnény, de a kisgazdák­tól mindent elvisznek. Nem tudja, melyik miniszter fog neki felelni, de egy étarab kenyeret, melyet á ha-- lóságtól kapott, letesz a Ház aszta­lára, hogy a kormány is kóstolja meg. (Papírba csomagolt kenyeret mutat föl. Derültség.) A falu üres, ott nincs Gerbeaud, se kabaré, ott nincs szervezet, amely pa iíisUis- kodjék, a falu kenyér tv''hűl áll. Sürgős intézkedést kér. (Helyes­lés,) Fényes László: A fűiméi tenger- védelmi szakasznál a magyarságot ért sérelmekét teszi szóvá. A ma­gyar katonák ott horvát vezénylet alatt állnak és horvát parancsnok­ság intézkedik velük. A magyar le­génységet horvát zászlóaljakba osztják be. A parlamenti őrökért Ezután újból a honvédelmi mi­nisztert interpellálja, ezúttal a par­lamenti őrség panaszait sorolja fel. Méskő Zoliét!: Tisztességes em­berek ezek, nem tehetnek róla, hogy ide rendelték őket! Platthy György: Menjenek el! Micsoda dolog áz, erről az oldalról védeni a darabontokat! Fényes László, azt a meggyőző­dését fejezi ki, liogy az elnökség se­gíteni fog az őrség tagjain. Tlssa A l£Si&leIi?a@zé$ről Tisza István gróf: Mikor ■'köz-. élelmezési kérdéssel, foglalkozik át­érni azoknak teljés felelősségérzetét, akik hivatalból foglalkoznak ezek­kel a dolgokkal. A kormánynak néni tesz szemrehányást azért, hogy a termésből juttat Ausztriának és többi szövetségeseinknek. mert hi­szen ttZ országnak csak dicsőségé­re válna, ha gazdaságilag is támo­gathatná■ szövetségeseit s a közös harcból itt is kivehetné részét. Saj­nos, az utóbbi évek rossz termései, ezt megakadályozták. A kiöntött magyar honfi, vér sok tekintetben hiábávalóhak bizonyult, mert gaz­dasági téren gyengéknek mutatkoz­tunk S ezt az ellenséges külföld alaposan kihasználta. Nagy súlyt helyez háborús gazdasági politi­kánk kellő megvilágítására, mert elléüségeink mindent kihasználnak. Az osztrák kormány egyik tagja nemrég azt a kijelentést tette, hogy Magyarország csak igen csekély töredékét adja át Ausztriának an­nak, amit adhatna. Sajnálja, hogy a magyar kormány egyik tagja is tett .jiasonló kijelentést. Számításba keli venni azt a mennyiséget is, amelyet a hadsereg .osztrák szárma­zású tagjainak ellátásához adtunk és ha ezt nem veszítjük el szem elöl, határozottan mondhatja, hogy e téren szemrehányás Magyarorszá­got egyáltalán nem érheti. Éhezik a falusi nép Szól ezután p falusi lakosság el­látásáról. A szegény néposztály egyrésze tud valahogy magának ke­nyeret szerezni, ha, ndpszáuíba áll birtokoshoz, vagy borzasztó magas áron vesz lisztet, mert ezen. a téren is óriási árdrágítás van. De van­nak sokan olyanok, akik minden ellátás nélkül nyomorognák.^/! magyar nép nagy része á télen ele­get éhezett, most pedig még foko­zottabb mértékben. Ö már június­ban figyelmeztette a minisztert, j hogy nagy szükséglet fedezéséről kell gondoskodnia és hogy vannak is készletek, csak a helyi hatósá­gok utján fel kell kutatni. Sajnos, semmi se történt; fájdalom, a meg­felelő intézkedések elmaradtak. Na­gyon, kéri az .Országos Közélelme­zési Hivatalt vezető minisztert, gon­doskodjék rövid utón az éhséget szenvedő lakosság segítéséről. A másik fontos kérdés- á, 'wircC-i gazdasági lakosság saját szükségle­tének fedezése. A rendeletnek a; fejadagokért, szóló része helytele­nül van szövegezve. A magasabb fejadagot nemcsak azokra kell ér­teni, akiknek saját termésük vau, hanem azokra is, akiknek maguk­nak nincs termése. Ez a foglalkozás is az életviszonyok követelménye s nem függhet attól, hogy az egyik­ének van s a másiknak nincs termé­se. A mezőgazdaságban mindenki egyoldalú élelmezéssel él, ezért ott mindenkinek meg kell kapni a ma­gasabb fejadagot. Tíz mázsa búzá­ból legfeljebb 6 és fél mázsa lisztet kap a mezőgazdasági munkás, te­hát voltaképen kevesebbet, mint a városi lakosság. És épen a legsze­gényebb mezőgazdasági osztáíylyal történik éz az igazságtalanság. Ezt nem lehet így hagyni! községek vásárlási joga A lóvásár! ájsi igezöIváÉly körüli eljárást teszi szóvá ezután. Helyes, hogy az első cséplésböl minél na- igyoíob mennyiséget adnák át a köz­fogyasztásnak. De a folyó szükség­letről már gondoskodás törtétet. Most már kell egy uj rendelet, mely ti vá­sárlásokat megfelelőén korlátozza. Meg kell adni a községeknek az en­gedélyt, hogy 6k vásárolhassanak elláttatlan lakosságuk résztele. Nem érti. hogy az ö áltáluk értekezleten tárgyalt szövegből az érré vonatko­zó rész miért maradt ki d rendelet­ből. A szegény néposztálynak tincs pénze, hogy egyszere vásároljon, később pedig esetleg ittál' iiem tesz fölöslege a HaditertnértViriek. A köz­ség idöszakonkint mérheti ki, jdb- bau beoszthatja és jobban is besze­rezheti, mint az egyesek. A községeknek tehetővé kell ten­ni, hogy helyben vásárolhassanak. Ezt most jobban le Miét, bonyolí­tani. A Haditerméiiynék eladja fe- • leslegót a nagybirtok, ebből annyit köt le a község, amennyire szük­ség van s azután fokozatosan ga­bonában átveszi. Ez sokkal egy­szerűsíti az egész eljárást. Fontos, hogy a szegény nép né lisztben, hanem gabonában kapja meg ré­szét, mert eszel a korpát is meg­kapja, amelyre feltétlenül szüksége van. (Általános helyeslés.) Saj­nálja, hogy a közéielhtezési mi­niszter nincs itt. Meskó Zoltán: Majd Becsbe ve­zetjük hozzá a küldöttségeket. Tisza István gróf: Nem bírálhat­ja felül a minisztert, hogy miért és mi dologba!) jár távol, de szeretné, ha még a legközelebbi napokban a Ház szünete előtt is tájékoztatná a közvéleményt. Élénk tetszés.) Előterjeszti interpellációját és kér­dezi a miniszter úrtól: 1. Hajlandó-e a legsürgősebben gondoskodni és ha igen, minő mó­don arról, hogy a helyi hatóságok a lakosságnak a jelentesd átmeneti idő alatti ellátását biztosítsák. 2. Hajlandó-e a 120.000/313. számú rendeletét sürgősen akként módosítani, hogy a m'czöga zdasági népességnek fejadagja havi 15 illetve 12 kilogramm búzában állapttiassék meg, tekintet, nélkül arra, hogy az illető .saját terméséből fedezheti egész szükségletét vagy pedig egé­szen vagy részben közellátásra szo­rul. 3. Ki fogja-e az egészeit vagy rész­ben ellátatlanok szeptember 30. utáni szükségletének vásárlás Utján való fedezésére vonatkozó rendeletet sürgősen bocsátani, s módot fog-e abban nyújtani reá, hogy a szüksé­ges gabonamennyiséget a községek <7. Haditermény közbejöttével lehető­leg helyben vagy közelben megvásá­rolhassák és gabonában oszthassák ki az ellátatlanok között. (Élénk he­lyeslés és taps.) Zsaroló őrmesterek i Meskó Zoltán: A szabadságolá­soknál és felmentéseknél az altisz­tek" jövedelmező visszaéléseket kö­vettek eh A katona-igazgatás körül nem szabad engedni a háborús kon­junktúrákat kihasználni. Ezt a ki­zsákmányolást nem ■ lehet toveibb tűrni. Konkrét eseteket sorol föl, ahol az altisztek pénzt követeltek. Egy bakától 3000 koronát követel­tek a szabadságolásáért, egy másikat pedig a frontra küldtek, mert nem tudott 3000 koronát fizeni — csak ezret. Ezek a katonai közegek ma még maximált árakkal dolgoznak! Van elég Írnok a fropfon, hozzák haza őket, csináljanak egy kis hely­cserét. A 38-ik gyalogezrednél fon­tos ügyeket, felmentéseket altisztek kezeltek. A népet megzsarolják, s ha jön egy falusi ember érdeklődni a fia iránt, kidobják, nem állnak ve­le szóba. Szurinay Sándor honvédelmi mi­niszter: Konkrét adatokat kérek! "Szigorúan el fogok járni. Meskó Zoltán: A visszaélések­nek egész lavinája van itt. Szurmay Sándor honvédelmi mi­niszter: Majd legördítjük! Elnök: Madarassy Gábor inter­pellációját törölte. Haller István előterjeszti első interpellációját az összkormányhoz a haszonbérleti szerződések tárgyá­ban. A megváltozott gazdasági vi­szonyok között más béreket kell fizetni, mert a bérlők nagy kon­junkturális haszonhoz jutottak. A cenzúra visszaélései Haller István: Nem kell külön kiemelni a sajtó fontosságát. Min­denkinek félteni kell a sajtószabad­ságot, annak munkásait tehát meg kell védeni. A háborúban az állam érdekéért meg kellett barátkozni a cenzúrával, de az legyen • méltá­nyos, ésszerű és következetes. A cenzúra azonban most csak az ér­dekelt újságoknak okoz renge­teg károkat következetlen műkö­désükkel. A Déli Hirlap bécsi tu­dósítója, Sarkptics-interjut telefo­nált te. a cenzúra nem engedélyezte, de már a másnap reggeli lapok­nak megengedte. Máskor egy árdrá­gító letartóztatásáról szóló hirt tö-. Töltetett a szerkesztőséggel, csütör­tökön nem engedett közölni egy ausztriai interpellációt, amelyet a többi lapnak megengedett. Huszár Károly,: Ügy látszik a cenzúra nemcsak huta, hanem kor- Tűnt is! Haller István: A magyar hada*** regért irt -cikk miatt pedig — noha abban semmi veszedelmes dolog nem volt — elkoboztatíák ezt a lapot; A miniszterelnök programra ja az önálló hadsereg, miért kellett ezért elkob'oztatni egy lapot? A cenzúra diszkvalifikálta ezzel a saját jóhi­szeműségét. A cenzúrát kezelők nem. felelnek meg hivatásuknak és hatalmi túlkapásokba esnek. A cenzúra azonban tovább merész­kedik. A 8 Órai Újság ügye a Ház előtt Most már nemcsak cenzúráznak, hanem a nyomdának betelefonálnak . 3 úgy dobatják ki a cikket a szer­kesztőség háta mögött. Ez történt a 8 Órai Újsággal, amikor egy rend­őri cikket a szedőszimélyzeitel emel­tettek ki, amikor már a szerkesztő­ségtől sem kérhetett rendelkezést. Huszár Károly: Hallatlan vissza­élés. Ki ez az ember, aki igy garáz­dálkodik? Haller István: Kéri a kormányt, Utasítsák a cenzúrát megfelelő eljá­rásra. (Helyeslés.) Iíadvánszky Antal báró, aki két interpellációt is jegyzett be, nem volt a teremben, amikor nevét ol­vasták és így az interpellációkat tö­rölték. Mire besietett, a jegyzőkönyv­vé t már hitelesítették. Seitovvzkr Béla e'eüklö aieiiiük ííe ülést 3 órakor bezárta.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék