8 Órai Ujság, 1918. szeptember (4. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-25 / 224. szám

­ Kártyaper a VII. kerületi Polgári Kaszinó ellen — Saját tudósítónktól — Érdekes kártyaügyet tárgyaltak­­ma a budapesti büntető járásbirósá­­g,goo Nádas bíró előtt. Deutsch Jenő J Erzsébet­ körúti kereskedő 1017. de­­­cember 31-én­ tagnak jelentkezett a­­VI. kerületi polgári kaszinóban és­­kérelmét két ajánló aláírásával el­látva benyújtotta az igazgatóságnak.­­ Másnap mindjárt föl is látogatott a­­kaszinóba és bemenve a játékszo­­­bába, részt vett a chemin de fer-já­­r tatban­ is. A játék­ellenőr, aki a több­­ezer taggal biró kör nem minden­­egyes tagját ismerheti személyesen, s udvariasain megkérdezte az idegen­től, hogy tag-e, mire Deutsch igennel válaszolt, elei egyébiránt ez alkalom­mal 1000 koronát vesztett. A keres­kedő ezután,­­gyakrabban járt föl a kaszinóba, ahol mindig részt vett a­­ játékban, míg végre több kaszinótag­­ figyelmeztette a játékel­snőrt, hogy a­­ vendég még nem tagja a kaszinónak,­­hanem csupán folyótér alatt áll, mire a játék­ellenőr felkérte Deutschot, hogy addig, míg tagfelvétel iránti ké­relme nem nyer elintézést, ne vegyen részt a játékban, mert azt úgy az alapszabályok, mint külön igazgató­­sági határozat is tiltja. Deutsch erre távozott, de másnap le­velet intézett a kaszinó igazgatósá­gához, amelyben kifogásolta, hogy csak akkor figyelmeztették a­ tiltó ha­tározatra, mikor mintegy 7000 ko­rona, veszteségben volt, egyben pedig ■feljelentést tett a főkapitányságnál a kaszinó igazgatósága ellen, megtor­lását kérvén az alapszabályellenes eljárásnak. A főkapitányság a k­i­­ihágási­ büntetőtörvénykönyvbe üt­köző kihágás elkövetését látván fen­­forogni, az ügyet a büntető járásbí­rósághoz tette át, ahol a mai tárgya­láson vádlottként Mérő Lipót föld­ibirtokos, mint a kaszinó igazgatója,­­jelent meg, míg a panaszos Deutsch Jenő távolmaradt. .. A tárgyaldó megnyitása után dr. Sőtér Tivadar védő az eljáró m­eg­­szüntetését kérte, mert­ a kihágást bü­ntető törvénykönyv a nyilvános helyekre, avagy a közönségnek nyitva álló helyekre ( mint kávéház, szálloda­ stb.) vonatkozólag állapítja meg a szerencsejáték játszása által a kihágás elkövetését, minthogy pe­dig a társaskörök, klubból­, kaszi­nók ilyen helyeknek nem tekinthetők — A játék június hó 15-én életbe lé­­n szerencsejátékokat kaszinók­ban is megtiltó belügyminiszteri ren­delet előtt folyt —, ennélfogva, amennyiben az alapszabályok meg­sértettek is volna, ennek megtorlása nem bírói, hanem, közigazgatási útra tartozik. Az ügyészi megbízott a védő felfogását magáévá tette, nem vállalta a vád képviseletét, mire a bíróság megállapítván, hogy a kaszi­nóra a kihágási büntetőtörvény 87. §-ában meghatározott kihágás nem vonatkoztatható, mert a kaszinó nem nyilvános hely, bűncselekmény tény­­álladékának hiányában az eljárást megszüntető végzést hozott. » 2 Í­rország vés­­kese rezsitsége Rotterdam, szeptember 24. A Nieuwe-Rotterdamishe Cous­ ont jelenti Londonból. A parlament október 12 óta vár­ható egybegyűjtő­ alkalmával Lir szerint királyi rémlítettel a vi­­­szolg­ati kötelezettséget a­lapítják meg Írországra nézve. A rendelet, óta a parlament nem emel ellene szót, 14 nappal később hatályba lép. Az önkéntes újoncozás egész Írországban teljes kudornot valott. A várt 50.000 emáer hokiért, r.sak 7000 emelet volt a toborzás ered­ménye. Írország lojális része, az ulstari grófság, szintúgy hátrama­radt a várakozás mögött, mint az unionista Írország. Svájc meg akarja szakítani a­ diplomáciai összeköttetést Oroszországgal — Berlini munkatársunk távirata — ... , Berlin, szeptember 24. Zürichből táviratozzál:: A Neue Z­ü­r­e d­e­r Nachrichten pétervári jelen­tés­e szerint Csicserin Odier svájci, követn­ele, aki a semleges­ államok követeinek nevében tiltakozott a szovjet kormányn­ál az oroszországi vörös terror ellen, azt a határozott választ adta, hogy a szovjet kor­­mány kénytelen visszautasítani minden olyan beavatkozást, amely az orosz burzsoázia érdekében történik. A zürichi lap hozzáfűzi ehhez, hogy Csicserin e vá­lasza osztatlan felháborodást keltett Svájc népében s a szövetségtanács komolyan mérle­geli, hogy nem k­e­ll­e­n­e-e megszakítani a diplo­máciai összeköttetést a bolseviki kormány­nyal, s egyúttal kiutasítani a bolsevizmus svájci ügynökeit és híveit az országból? Breitner E. &S8S&3SES2EBDEH­EK2E3SE8SH8^ Tisza missziója a délszláv Kérdésnél Ausztriában is nagy az izgalom — Intrikák a trializmus érdekében ... — Saját tudósítónktól — -­ Bécs, szeptember 24. (Az osztrák politikai élet egyik kitűnősége, akit több ízben viselt magas méltó­ságai ugyan a pártok fölé­­ helyeznek, de hagyományai a régi osztrák-német szabad­elvűs­éghez kötnek, a bos­­nyák hercegovinai problé­mát illetőlg a következő nyilatkozat megtételére ha­talmazta fel a 8 Órai Újság bécsi tudósítóját.)­­ Az osztrák politikai körök ki­vétel nélkül lázas figyelemmel kisérik Tisza minden lépését, akár Zágráb­ban, akár Szarajevóban, akár Ka­pujában fáradozik a délszláv kér­dés megoldása körül. Azokkal szem­ben, akiknek véleménye szerint a világháború katasztrofális viszo­nyai közepette ehhez a problémához még csak hozzá se szabad nyúlni, igen komoly tényezők és a beavatott politikusok arra utalnak, hogy ép a világháborúval összefüggő­­belpo­litikai mozzanatok teszik szükséges­sé e kérdésnek minél hamarabb való megoldását.­­ Ausztriának szláv politikusai, csehek, szlovének, sőt a lengyelek is még fokozottabb extázisba kerül­tek annak hírére, hogy eléggé be­folyásos magyar elem­ek Bosznia- Hercegovinának Magyarországihoz való csatolását tervezik, másrészről azonban tisztában vannak azzal a körülménnyel, hogy éppen az ő destruktív politikájuk kényszerit­t­te rá az illetékes körökre a délszláv kérdésnek a­ monarcha érdekei sze­rint való sürgős megoldását. De az osztrák-német körök is aggoda­lommal és a legerősebb ellenzék­re elszántan fogadták annak a hírét, hogy Magyarországon Bosznia- Hercegovin bekapcsolásával foglal­koznak. A vélemények és a nézetek zűrzavarából egységesen bontako­zik ki az az álláspont, amely sze­rint ilyen életbevágó területi válto­zás nem történhetik meg az osztrák, parlament hozzájárulása nélkül, annál is inkább, m­ert a hosszú évek folyamán rengeteg sok osz­trák pénzt is öltek bele az okku­párt, majd annektált területekbe, a­melyekért annak idején sok osztrák vér is folyt. — Hogy Horvátország, Szlavónia és Dalmácia a délszláv kérdés meg­oldása révén minő szerephez jut, a magam részéről nem firtatom, mert el akarok kerülni mindent, ami az eszméket és érzelmeket még inkább összezavarhatná, ellenben­­tiszta szívből sikert kiváltunk Tisza Ist­ván­ gróf missziója alapgondolatá­nak, amint az megnyilatkozásaiból kitűnik. Úgy vélem, hogy a mon­archia legmagasabb érdekének te­szünk szolgálatot, ha őszintén ki­mondjuk, hogy tulajdonképpen mi­ről is van szó? Nos, arról, hogy részben rajongó, részben a zavaros­ban halászni akaró elmek szláv néptörzsei körében kiadták a tria-­szíitus jelszaváét. Míg a destruktív elemeket, amelyek a világháború eredményeképpen a monarchiától való elszakadásukat várják, minden politikai kombináción kívül kell hagynunk, komolyan kell vennünk a trialiszzikus elemek fellépését, a­melyek a monarchia belső struktú­rájának megváltoztatására gondol­nak. Ezzel szemben úgy látom, hogy Tisza István missziójának gondolata a paritásos dualizmus fenntartásának gondolatában kulmi­nál, de akként, hogy a monarchia keretében minden jogosult nemzeti­ségi gondolat érvényesüljön. Úgy látszik, hogy Tinta megbízatása csupán impressziók beszerzésére és vélemények meghallgatására irá­nyul, nem­­pedig arra, hogy egy kész programmot a különböző­ té­nyezőkre ráerőszakoljon. Hogy ez a feltevésem helyes nyomon jár, mutatja az a körülmény, hogy Tisza küldetése folyamán egyellenem­szer került vitába és pedig a memoran­dum alapján álltó jugoszláv küldött­séggel, amelynek követelményeit a legerélyesebben visszahtasitotta. — A jugoszláv áramlat nem tör­ténelmi produktum, hanem az ak­tuális politika cselszövénye, horvá­tok és szlovénok, katholik­usok, a szerbek, a görögkeleti egyház levéi. A két fajtának történelme tele van egymás ellen folytatott gyűlölködő harcokkal, lelki világuk között át­hidalhatatlan lit tátong, azonfelül pedig egy egész sereg reális ellen­tét állítja őket szemben egymással. Politikai cselszövök retoriában fő­zik a jugoszláv gondolat Homun­­culumát, amelynek semmi köze sin­csen a valósághoz. Hogy miképen fogjuk megoldani a délszláv kér­dést, azt ebben a pllanatban nem tudhatjuk, de hogy illetékes körök komolyan foglalkoznak ezzel a ny­ílt esélt"!­, bizonyítja az­ a körül­mény, hogy a monarchia legna­gyobb tekintélyét, Tisza Istvánt küldték az érdekelt nemzetiségek politikusaihoz. Csupán egy­­negatív igazság világos, a memorandum­ban kifejtett jugoszláv álláspont megvalósulása teljesen ki van zárva. ő cs. és kir. Fenségeik Jósef főherceg u. és Augratta főhercegn&szorgy udvari és kamarai szántója HERCZEGH GYULA ÉKSZERÉSZ Budapest, V., Gizella-tír 5. Telelem 26—35. A n. é. közönsítő szives figyelmébe ajíta’ja. exchiziv dús választékú rektorit, ő cs. és Apostoli kir. Felső-a lagmagasab­ elismerés.). '■mi '■ isOhi AzertV. 1°18 szeptem­­ber 25. Talaal pasa a tepsi fiataloiak Berlin, szeptember 21. (M.,T. I.) -A német-török egyesü­lés tegnap este Talaal pava nagy­ve­zér tiszteletére fogadóestélyt ren­dezett, melyen részt v­ettek ■,­­ biro­dalmi hatóságok fejei­ és a­­szövet­ségesek képviseletei is. A nagyve­zér a hozzá intézett üdvözlő be­szédre így válaszolt: — Isten és a civilizált emberiség­ előtt mindenkor készek vagyunk bizonyítani, hogy a háborút önál­lóságunk és becsületünk védelmé­re folytatjuk. Az­­ államoknak is megvan az a joguk, és kötelessé­gük, hogy­ becsületük és tekinté­lyük fentartásáról gondoskod­nak, mert enélkül sem emberek, sem ál­lamok nem élhetnek. Mi mindenkor a békére törekedtünk. A hatalmas német császár elsőnek nyújtott bél­kejobbot. Ellenségeink meghátrál­­­tak javaslatunk elől, ma is azt mondják, hogy csapdáról van szó. ékép - Otthon VI., TERÉZ-KÖRUT 28. .­. TKb. 144-98. A C­ OKotil­módy Sándor drámája négy 31.C. ílv. felvonásban: B­udezu- Garas Márton. Főszerepben: FEDÁK SÁRI. A KIS BALETTPATKÁRY. Vígjától: 1 falv. Irta és rendezte: Lutdtach Ernő. A főszere­pekben: Ossi Dewalda­ és Harry Liedtke. Pénztár : d. e. 11—1 -ik. d. u. 1 órától. Előadások kezdete : 6, 7, 9 órakor. O­KUK? ^©Z-8. VI., Izabella­ u. 65. Tibien 150—87. A táncosnő dráma öt felvonóéban. Főszerepben : POLA NEGRI. JLések a bilincsbeni d­ráma négy felvonásban. JOSEF FREITHÖFFER a főszerepben. Előadódó­: ő, 7 és 6 órakor. Vasárnap d. u. 3 órától. Jegyelővétel: d. e. 11­1­­is.­­Bdistory Bar VIII., BAROSS­ UTCA 11. | Zongora ** Ének — Tánc ♦♦ Melez konyha. ♦♦ A tms & Maasnia 1 Fantasztikus történet e felvonásban: fl A főszerepben : Gunnar Tem­ás. *2 EMBERVAB&57 Prof. Nick Fantom kalandja 3 felV. w A főszerepben: Ilax Lan­ti­a. a ROYAL APÓMBAN ! | Előadások 5, 7 és 1­ órakor. a mmmmasm mstut isset**..­, i r m. tv ii­wiiihi—tip Jogi alapvizsgákra, izlgtrishkn, Allam­­számvillam­i államvit­gára és Tanári paedagogiai vizsgára felelősséggel clökénzi­ltnk vidékieket is. Jegy­­zekölcsönzés. Szonlagft szcutinárium, L­uda­­pe­st, IV., Váci-utca 6l. Finom zeni®!® JS&e óriási vAlasatóRbsh. VI­­•SéK* szMIWásokat Icg- J pontosabban (eljgEtOrk. fl?WTjL Fővárosi i*kosóknak zongorát Mrheráunjs. S TERMBERG ixemtó “-A‘ Ih ® (Ongoratermei, Bud­apest, P.ákóczi­ ut 60. sz. saját p­alotájában. % NpaScIieRdeRiáx W 10 Budapest, V„ Deák Fe,ecc-u. 14.' JB Alli Flékusie: : IV., Kígyó- utca 5. ^ KS (Klotild-palota.) Saját riyáru­su nyakkendők­­ csodásán gazdái választékban $ a Árjegyzéket, csakis 20 filléres £ bélyegért küldünk 01 TsuumnTiii- - n mint CS51.I./IE50K legmo^ntebb kivitelben óriási választékban írt'szpénz vagy törlesztéssé kölcsöndí­j ellenében. Bázs­ifek, gázl­izlsivek, 1%, VI., Vilmos császár-ut .

Next