8 Órai Ujság, 1918. szeptember (4. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-17 / 217. szám

Keid, 1918 szeptember 17.3 Wekerte f)díjszete szilárd Álhírek kormányválságról — Ki lesz Windisch-Graetz utódja? — Bécsi munkatársunk telefonjelentése. — Bécs, szeptember 16. Wekerle Sándor magyar minisz-terelnök ma reggel ideérkezett, ahonnan kihallgatásra utazott a ki Irály tartózkodási helyére. Bécsbe ▼árjáik Szterényi József kereskedelmi minisztert is. Amint értesülök, a legközelebbi napokban gróf ZichyJános vallás-és közoktatásügyi miniszter szintén kihallgatáson fog megjelenni a Felség előtt. Ezekkel a királyi kihallgatásokkal kapcsolatban bizonyos oldalról a Wekerle-kormány válságos helyzetéről mindenféle híreszteléseket engedtek szárnyra. Jól értesült mértékadó helyen ezzel szemben kijelentették nekem, hogy ezek a hírek önkényes és célzatos koholmányok, amelyeknek semminemű alapjuk nincsen. A közeli időben egyedül Windisch-Graetz Lajos herceg közélelmezési miniszter távozása esedékes, akinek utódjául egy előkelő katonai személyiséget emlegetnek. Wekerle helyzete változatlanul biztos, szilárd és erős. Illetékes helyen ma is őt tartják legalkalmasabbnak a mostani viszonyok között arra, hogy Magyarország kormányzatát vigye és a parlamentet a pártharcokból a nagy idők által követelt nagy feladatok megoldására vezesse. A kabinetben egyelőre semmi változás nem készül, erre csak akkor lehet esetleg alkalom, ha az erők egyesítésével megfelelő új többség alakul ki, ami esetleg bizonyos személyi eltolódásokat vonhat maga után. A Wekerle-kormány válságáról tehát ez idő szerint nincs és nem lehet szó. A magyar miniszterelnök változatlanul bírja az alkotmányos tényezők bizalmát abban a nagy munkában, amelyet az ötödik háborús év a magyar nemzettől megkövetel. Nacher M. áss Töretlen hadseregünk ereje Orlando miniszterelnök nyilatkozata Bécsi munkatársunk telefonjelentése — Bécs, szeptember 16. Luganóből táviratozzak. A párisi Temps beszélgetést közöl Orlando miniszterelnökkel, aki ezeket mondta: — Tévedés, ha azt hiszi valaki, hogy az osztrák-magyar hadsereg a kettős monarchia belső zavarai miatt meggyöngült és soraiban erkölcsi bomlás indult meg. Tagadhatatlan, hogy az osztrákmagyar hadsereg ereje töretlen. M. Nacher. Törvény készíti az alibik szigorait! megüntetésére — Saját tudósítónktól — Megbízható helyről arról értesülünk, hogy az igazságügyminiszter az októberben összeülő képviselőhöz elé olyan javaslatot fog terjeszteni, ami a mainál sokkal súlyosabb büntésekkel fogja az árdrágítókat sújtani. Hogy az igazságügyi miiszternek ez a terve mennyire helyes, arra nézve nem kell más bizonyíték, mint az a tény, hogy a mai büntetések nemcsak nem riasztják vissza az árdrágítókat aljas üzelmeiktől, de valóságos reklám az abban a társaságban, ha valamelyiket árdrágításért már elítélték. Azt a pár száz korona büntetést játszva lefizeti, a néhány napi elzárást is könnyen leüli, mert utána még nagyobb jövedelemre számíthat. Mert akit egyszer már lehűlhettek, azt sietve keresik fel mindazok, akik tudják, hogy nála jó árakat lehet elérni. Az elítélésből csak további, horribilis hasznot szerez a maga számára. És ezen csak akkor lehet segíteni, ha a hozandó törvény tényleg nagyon szigorú lesz, olyan szigorú, hogy az ítélkező közigazgatási hatóságoknak se legyen módjukban azt enyhíteni. Mert hiszen az árdrágítók ellen eddig is voltak intézkedések Már a Tisza-kormány alatt, 1915 őszén Sándor János bocsátott ki egy rendeletet, 1916-ban törvényt is alkottak az árdrágító visszaélések ellen. Mindezek nem azért nem használtak, mert nem lettek volna elég szigorúak, hanem azért, mert nem lettek megfelelően végrehajtva. A közigazgatási hatóságok kezdetben megelégedtek néhány korona pénzbüntetéssel, későbben is csak nagyon gyéren hangzottak elzárási büntetések, azok is oly kicsiny mértékben kiszabva, hogy az árdrágítókat inkább biztatták a további visszaélésekre, mint elriasztották. A megalkotandó törvénynek tehát a hatóságok kezét is meg kell kötnni oly irányban, hogy enyhe büntetéseket ki se szabhassanak. Az árdrágítók olyan nemzetpusztító működést fejtenek ki, hogy ezért a fegyház sem elég szigorú. Kémkedésért elítélt amerikai szocalisták Cleveland, szeptember 16. (Reuter) Az állami törvényszék a kémkedésről szóló törvény megsértéséért tíz évi fogságra ítélte Deps Jenő szocialistát, akit a szocialisták négy ízben jelöltek elnökválasztáson. Deps hír szerint beszédet mondott, amelyben ellenállásra biztatta hallgatóságát és megkísérelte, hogy a sorozás elé akadályokat gördítsen. — Deps Jenőt a fellbbezési eljárás tartamára biztosíték ellenében szabadlábra helyezték. ” Károlyi Mihály gróf a nemzetiségek önrendelkezését követeli! Gáncsvetés a monarchia feékjegyzéke ellen . Még nem tudjuk, mi lesz a felelete ellenségeinknek a monarchia bátor és messzehangzó békejegyzékére, de a magyar pacifista álapostol egy nyilatkozatban máris dühösen elvakkantotta magát. Károlyi Mihály grófnak nem tetszik a külügyminiszter békekisérlete. A boldogbéke szent gondolatának minden hívője reménykedéssel és rokonszenvvel nézi ezt a nagyjelentőségű lépést, amelylyel jószándékunknak annyi fájdalmas kudarca után becsületesen és tisztán újra fölkínáljuk a tisztességes megegyezést, ám a békeeszme mágnás-egyedárusa eszelős haraggal robog föl ellene és megpróbálja, hogy gonosz gáncsot vessen neki. A magyar politikának ez a főúri előjogok által ránkszabadított szerencsétlen dilettánsa siet utána huhogni a Ballplatzról fölzendült békekürtnek: neki nem kell a béke, ha azt nem az Ő francia izre szokott inge szerint csinálják és inkább csatázzanak tovább a népek, ő mégsem támogat egy olyan békepolitikát, amely nem az ő előkelőségé- nek magasságába fölemelt fejéből pattant fel. Scheidemann és a német szociáldemokraták örvendező megelégedéssel fogadták Burián jegyzékét, de a politikai gyűlölködéstől elvakult magyar mágnás olyan bírálattal fordul ellene, amely idehaza lehangoltságot is visszavonást akar szítani, tíz ellenségben pedig békekészségünkhöz és őszinteségünkhöz forduló esetleges bizalmat próbálja eleve megingatni. Károlyinak nem kell a békére irányuló előzetes eszmecsere, neki a Wilson tizennégy pontja kell mindenképen és mindenáron, szőröstől-bőröstől, úgy, ahogy az ántánt hozzájuk lekötötte magát. A megegyezéses békét, amelyet, mint egy eszeveszett papagály, egyre hajtogat, ez a nagy úr úgy képzeli, hogy mi és szövetségeseink egyezzünk meg a békét szavaló és háborút keverő amerikai elnök és az ántánt közös nevezőre hozott követeléseiben, amelyeknek változatlan elfogadása szövetségesünk fetiprását és a magunk földarabolását jelenthetné. Éretlen csúfolódással profeszszornak nevezi a külügyminisztert és ámbár a tanár szó, mint gúnynév magában is keserűen mulatságos a tanulatlanság és esztelenség ajkán, mégis az a legfurcsább, hogy Wilson professzor tanításait milyen mohósággal szívta magába és hirdeti hóbortos makacssággal Károlyi gróf. A bátor főúr a saját unokatestvérétől emelt szörnyű vád árnyékában sem átalja meggyanúsítani a mi békeszándékunkat és agyontömjénezni a legdühösebb ántant háborús uszitók kipróbált jelszavait, amelyekkel a mi lelkünk megmételyezésére és a világ közvéleményének megfertőzésére törnek. Károlyi szerint az a hiba, hogy a mi kormányainkban sem ők „pacifisták", sem az ellen-ség nem bízhatik és azt követeli, hogy jelentsük ki a bresztlitovszki bukaresti béke teljes megszűnt , és tegyük magunkévá a népek enk rendelkezési jogának elvét. Ezeket a megdöbbentő nyilatkozatokat már nem lehet többé a nagyúri jóhiszeműség és az eszmei rajongás enyhítő körülményeivel mentegetni, de szinte már túl vannak azon a határon is, ahol a komoly ítélet a beszámítható cselekedeteket mérlegeli. Ez már a politikai patológia egy oly súlyos tünete, hogy csak sajnálkozni és elszomorodni lehet fölötte. Minden épeszűember tudja, hogy mit értenek az antantnál a népek önrendelkezési joga alatt, hogy ez az a bűvös ígéret, amelylyel a monarchia ingatag nemzetiségeit hitegetik, ez az a jelszó, amely alatt Ausztria és Magyarország feldarabolásának eszméje kísért, ez az az olló, amelylyel a Tisza-Duna közé szorított, megnyirbált Magyarország térképét vagdossák, ez az a vad gyilok, amely az ezeréves egységes mai gyár nemzeti, állam porbadöntésére tör. Lehet-e hinni, hogy ép csak gróf Károlyi Mihály nem tudja ezt? Tudjuk azt is, hogy a bukaresti béke elejtése az ántaminál Erdély románlakta területeinek elszakítását jelenti. Csak Károlyi ne tudná? De ha tudja, honnan veszi a bátorságot rá, hogy az ántant leggyilkosabb szándékainak, a nemzetiségi szétdarabolás és Erdély eltépése szörnyű idegen gondolatának merje idehaza a dobot verni. Micsoda magyar érzés, micsoda, államférfias felelősségérzet lehet az, amely ilyen kárhozatos biztatást tud adni a ránktörő ellenségeknek és a hazai nemzetiségek amaz ingatag részének, amely a megpróbáltatások viharában annyi szomorú jelenségre ragadtatta magát Ez a nyilatkozat, amely könnyelműségben fölér az egy kártyára föltett vagyonok játékos mozdulatával, mint vád nem a külügyminiszterre, hanem csak egy megzavaró dőlt nagyúri főre hull vissza s ha komoly, akkor nem annyira politikai megnyilatkozás, mint inkább számalomraméltó elmegyógyintézeti látlelet lehetne. Bastony '3 ar VIII., BARCSS UTCA 11.I " Zongora ♦* Ének ** Tánc ♦♦ Meleg konyha. ** immm&mé TERÉZ-KÖF.UT 46. . . TELEFON: 65-54. I & VS. ILILOES&S Dráma. Irta: Sarah Bernhardt. Fordította : Erdősi Dezső. Legénylakás Osarett. Irta: Balassa Emi - E nejé: Csédi Gyula HALHATATLAN CSALÁD Bohózat. írták : Emilés Arnohl Goz. Fordította: Erdőssy Dezső, AMI AZ ÚJSÁGBAN ÁLL íriskoméd irta: Lakatos László. ISTENI MŰVÉSZNŐ Tréfa. Trna: Zsoldos László. MAGÁNSZÁMOK: Szeless Elza, Teleki Ilona, Babits Irén, Abonyi Géza. A Nemzeti Színház taei: Czeglédi Gyula, Leővey Leó, Gáspár Iván, Virágh Ferenc. Konferál : Kovács Andor. Zenei vezetők: Magyar László és Czeglédi Gyula. Helyárak : Földszinti páholy 4 személyre 40 korona — Erkély páholy 3 személyre 30 korona; Páholyülés I. sor 10 korona; II-III. sor 3 korona — Zzörlye I—II III. I sor 10 korona, IV—V—VI. sor 8 korona; Támlásszék I—II. sor 6 korona, III—IV sor 5 korona, V. sor 4 korona. Jegyek elővételi díj nélkül Hőre válthatók a pénztárnál és a jegyirodákban: Bárd Fererc és T sívére, Leopold Kornél, Rózsa vözi és Társa, ’ Zipsor és Könitz, A Nap, Szinhég Élet, Szinház és Divat kiadóhivataálan, Bretter , Nővérek, Székely Fülöp, Erak zselékben. Pénztári órák* d. c. 1 ü — I-is*, d. u 4 -től : Buffet, Dohányzó.