8 Órai Ujság, 1918. szeptember (4. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-24 / 223. szám

Kedd, 1918 szeptember 24.­ ­ Imim bizottság ülése Az ülések részben titkosak lesznek — Berlini munkatársunk távirata — Berlin, szeptember 23. A német Reichstag főbizottságának holnapi ülését a kancellár beszéde fogja bevezetni. Huitze is beszélni fog. Seheidem­annak és Erzbergernek nagy beszédet keddre, vagy szerdára, vár­ják, miután a főbizottság több napon át fog ülésezni. Mint értesülök, az üléseket részben titkosaknak fogják nyilvánítani és a nyilvá­nosságot az ülések lefolyásáról hivatalos közleményekkel fogják in­formálni. Emb­er B. — Cukorkadrágítás a Kristály­palotában. A következő panaszos levelet kaptuk: Igen tisztelt Szer­kesztő úr! A Steinhardt és Zrotl igazgatók tulajdonában levő „Kis­­komédia" nevezetű. ..művészi intéz­ményinek Állítólag az a hivatása, hogy a közönséget szórakoztassa, megnöveltesse. A nagy plakátok legalább is ezt hirdetik és nem azt, hogy a Kristálypalotába beránduló gyanútlan vendéget a legképtelenebb módon megrabolják. Már­pedig ne­kem igazán minden inkább jutott eszembe, mint a nevetés, amikor tegnap egy kis papírzacskó cukor­káért huss koronát számított fel a cukrász, majd amikor sokallottam, szemtelenül a szemembe vágta, hogy akkor „hagyja Persze rögtön alábbhagyott a magas hang­gal, amikor kijelentettem, hogy a cukorkát megtartom, ellenben az ár­drágítást feljelentem. Lett lótás-fu­­tás, riadtan rohant hozzám a főpin­cér és kiegyezett velem 12 koroná­ra. Tehát már arra a szóra, hogy jön a följelentés, 8 koronával lehe­tett olcsóbb a cukor, ami a 12 koro­náért is túlságosan drága. Igen jó volna az illetékes hatóságok figyel­mébe ajánlani a kitű­nő intézetet. .Soraim közlését kérve, vagyok szer­kesztő urnak kész Ilivé aláírás. — Uj királyi tanácsos. Őfelsége zalai Szalay Jenőnek, az Iza­bella Háziipar-Egylet igazgatójá­nak, a közügyek terén és a házi­ipar fejlesztése körül szerzett ér­demei elismeréséül a királyi taná­csosi címet adományozta díjmente­sen. — Orvosi értekezlet a spanyol­­nátha ügyében. A spanyolnátha változatlanul terjed a fővárosban. Bár a betegség enyhe és normális lefolyású, mégis, mint megírtuk, szükséges volt egy-két iskola bezá­rása. Sajnos a közönség körében a spanyol betegségről téves nézetek alakultak ki, mert általában az a bajlam, hogy haláleseteket, ame­lyeket pl. tüdőgyulladás okozott, a spanyol nátha rovására írnak, ho­lott a két betegségnek egymáshoz semmi köze, legfeljebb annyi, hogy mindkettő magas lázzal kezdődik. Ezek a dolgok, de még, hogy a be­tegség kezelésében bizonyos egy­öntetűség jöjjön létre, arra indítot­ták Szabó Sándor dr. udvari taná­csos, tisztifőorvost, hogy a tisztj­én köri­leti orvosokat értekezletre hívja össze. Ezen az értekezleten a betegség kórtüneteinek pontos meg­állapításán kívü­l, a betegség terje­désének megakadályozására, a be­tegek elkülönítésére vagy kórház­­ba szállítására, az iskolák megvizs­gálására, esetleges bezárására irá­nyuló egyöntetű eljárást állapítot­tak meg. — Varjas az Otthon-kávéházban (Rá­­kóczi­ út 9.) énekel és muzsikál. — A Medgyas­zay-kabar­é meg­nyitása. A jövő hónap második fe­léb­en a meglevő színházak, orfeu­mok és mulatók mellett egy új szó­rakozó­helyen költheti el pénzét a háborús Budapest mulatni vá­gyó népe. Október 4-én a főváros pénzügyi bizottsága október 16-án pedig a közgyűlés tárgyalja Medgyaszay-k&bíró ázvilusznyitási, kérvényét. A szociálpolitikai ügy­osztály az engedély megadását ja­vasolja és mindössze 5000 koronát kér az engedélyért, amennyit már békében is fizettek egy kabaréenge­délyért és színházkörökben sokat is beszélnek róla, miért jutott ez a mutató ilyen kedvezményhez. A pénzügyi bizottság és a közgyűlés kétségtelenül megadja a színház­­nyitásra az engedélyt, nem is lehet semmiféle jogos kifogást emelni az engedély megadása­­ ellen. Más el­bírálás és súlyos kritika alá esnse azonban a fővárosnak az­ a­ végzése, amellyel a színház építésére adott Medgyaszayéknak engedélyt.­Az új kabaré ugyanis az Eskü­ tér 6. szám alatt, az Osztálysorsjáték négyeme­letes bérházának udvarán épül és nyíltan felrúgja azt a hatósági ren­delkezést, mely úgy szól, hogy székházépítésre csakis teljesen sza­badon álló épületben adható enge­dély. A múltban egynéhányszor túl­lépték ezt a rendelkezést, de ez nem jelenti azt, hogy most a Belváros kellős közepén egy újabb tűzfészek veszélyeztesse a közönség testi ép­ségét. Az Eskü-úti palota emeletein csupa lakás van, közvetlen mellette szintén egy hatalmas lakóház áll és ebbe az épülettömbbe adott építési engedélyt egy színházra a főváros, állandó rettegésben tartva ezzel a környék s­ok száz lakóját. — A villamosevent­r balesete a villamo­sai­. T­aufelmutter Ferenc ötvennégy éves közúti vasúti, ellenőr a Lajos­ utca 117. számú ház előtt fel akart ugrani egy 17-es jelzésű villamoskocsira. Visszaesett és a kerekek alá került, melyek a lábuj­jait levágták. A mentők a Margit-kórház­­ba szállították. — Vallatják a szélhámos főher­cegi bevásárlót. Temesvárról je­lentik: A katonai ügyészségen ma tovább fol­ytatták­­a letartóztatott Marin­ztmk-Mészícsek István valla­tását. A szélhámos főhercegi be­vásárló a kihallgatás során rend­kívül diplomatikusan viselkedett, ál­landóan azt hangoztatja, hogy nem követett el büntetendő cselekményt, tehát nem érti az ellene indított haj­szát. Beismerte, hogy­ katonaszöke­vény, de azzal védekezik, hogy Bécsből Kalozsvérre, akart utazni, hogy ott ezredénél jelentkezzék, azonban útközben olvasta a magyar lapok leleplező cikkeit és így elha­tározta, hogy ügyeinek elintézéséig Budapesten marad. A temesvári nyomozó közegeit egyébként az ál­­császári tanácsos egész múltját fel­derítették. Marostorda megyei szü­letésű, iskoláinak elvégzése után főszolgabirósági írnok volt, de állá­sából adólajstromhamisítás és akta­lopás miatt elbocsátották. Nagyon előkelő családból és gazdagon nő­sült, de feleségének százezer koro­­nányi hozományát egy fillérig el­költötte. Marastorda vármegyében mindenfelé ismerik a J­eszi­csek Ist­vánt, akiről már fiatal korában köz­tudomású volt, hogy nagyzási hó­bortban szenved. A szélhámos ki­hallgatását előreláthatólag csak holnap fogják befejezni.­­ Miért nem­ kapnak tejet a betegek címén közölt­ panaszos levélre a Buda­pesti Központi 'fejcsarnok' r­­t. igazgató­sága a következő sorok közlését kéri: Valótlan panaszt tévőnek az az állítá­sa, hogy panaszával nem törődtek. Azt a készségünket, hogy betege részére a­zonnal soron kívül adunk te­jet, — habár erre semmiféle rendelet nem kötelez — nem vette igénybe. Foly­ton botránycsinálással fenyegetett ben­nünket: azt mondta, hogy egy szaklap munkatársa. A fiókvezető szabályszerűen járt el. Egyébként pedig tejet csak tény­leges készletekből és csak azok mérvéhez képest­ lehet kiszolgáltatni.. Valótlan, hogy az ivócsarnok­okban lehet tejet kapni. M á ]•• k é­­ rés :f é l­ é v ó. t a ni a c. s c.n. Aludttejet panaszttowi is kaphat, sajnos majdnem­ korlátlan mennyiségben, mert naponta sok ezer liter tej érkezik teljesen megalvadt állapotban­ — A Központi Tej­csarnok fenti, mosakodására, a cikk írója, ki felelős szerkesztő, csak azt jegyzi meg hogy a három pontban felhozott panaszt egyikét sem cáfolta meg a Tejcsarnok ve­zetősége. A cikk írója közérdekből, tehát az összes betegek érdekében hozta nyilvá­nosságra a Központi Tejcsarnoknak­ eljá­rását és az igaz, hogy a maga betege ré­szére kivételes kedvezményt nem vett igénybe.­­ A Szt. Gellértfürdő és Szálló elektromos világító és erőátviteli berendezését a Bene és Wein oki­ gépészmérnökök elektrotechnikai vállalata és gyára készítette. A vál­lalati rész lebonyolítása különösen nehéz volt azért, mert úgyszólván minden egyes helyiségben a világí­tási és erőátviteli berendezést az egyes helyiségek külső kiképzésé­vel, architektúrájával kellett össz­hangba hozni. Különösen nehéz fel­adatot rót ez a háború miatt a vál­lalkozó cégre, mert e mellett a há­borús anyagok felhasználásának lehetőségével is minden egyes eset­ben külön-k­ü­lön foglalkozniuk és ezenkívül a nagytömegű anyagokat a legmostohább viszonyok között beszerezniök is kellett. A cég az utolsó napig is állandóan 30—40 munkást foglalkoztatott az építke­zésén, de voltak olyan idők is, ami­dőn 120—140 ember dolgozott az épületen. Smx Susa G5 Sziniház és mozi * Nemzeti Szinház. Váradi Aran­­ka betegsége miatt a szerdára hirde­tett „Patheim­ mester-1 és „Ab­ere­­eebb“ előadása elmarad. Helyéte a „Válás után" kerül színre. * K­on Quijote. Tegnap az Ope­­rába­n új tag mutatkozott be: Haláss Gitta. A Don Quijote női főszerepét énekelte, amelyet a bemutatón Noffy Katinka kreált, de alakítása, messze elmaradt elődjéé mögött. Hangja — amennyire a hangos zenekaron Át­hallatszott — elég kellemes, de ének­­tudása kicsit fogyatékos, a játéka pedig olyan túlzottan temperamentu­mos, hogy a rendezőnek minden­esetre erősen fékeznie kellett volna. A többi szereplő a régi volt s­í darab sem lett jobb tavaly óta. * Mozilókép-Ottion. A közönség is el­múlt héten valósáig*! tüntetett a nagy­szerű Fedák-fam „A szerető" mellett. Ez­­rekre megy azoknak a száma, akik a hét folyamán nem láthatták meg ezt a nagy koncepciójú, tökéletesen kiállított, rende­zett és megjátszott filmrem­eket. A közön­ség kifejezett kívánságára ne­m változtatta meg műsorát a Mozgókép­ Otthon igazga­tósága, hanem továbbra is játssza „A szerető“-t, valami változás azonban még­is történt. A Moissi-filmet egy rendkívül bájos Ossi Oswalda vígjáték cserélte fel. • A kis halletpatkány" c. címe az ötletes és mindvégig óc­agtató vígjátékban, melyben brilliáns szerepet játszik Ossi Oswalda. Partnere a kitűnő Harri Liedt­­ke, akit szintén igen előnyösen ismer és szeret a közönség. A nagyszerű műsor előadásai 5, 7, 9 órakor kezdődnek, je­gyekről ajánlatos a nagy érdeklődés miatt előre gondoskodni. : * Küzdelem a létért. (A Star 5 felvo­­násos társadalmi drámája. Irta Daudet Alphons. Rendezte Peésy Alfréd. Bemu­tatta a Coreo szeptember 22-én.) A sze­zonnyitás után most már második szen­zációs darabjával lép a Star a nyilvános­ság elé .Küzdelem a létért a címe ennek az 5 felvonásos izgalmasan érdekes társadal­mi drám­ának, amelynek mindenkit lebi­lincselő témája, mesés kiállítása és öt­letes rendezése valóságos irodalmi és művészi esemény az iropolánsan fellen­dült hazai filmte­chnikában. A Star újab­ban vitás társadalmi problémák kiélezé­sét is belevitte darabjaiba, s bár a mai­ világrend keretében ezek­ a problémák félig megoldatlanok maradnak, markáns é­s biztos kézzel festi alá a Star ez alko­tása a társadalmi és emberi fonákságok útvesztőit. A Küzdelem a létért című drá­mának hőse egy cinikus gonoszlelkű em­ber,­akibe sorba bolondulnak bele a leg­szebb asszonyok és leányok. Ez az em­ber férfiszépségének démoni varázsával szedi áldozatait és még csak szempillája sem rezdül, amikor az elcsábított és fa­képnél hagyott leány öngyilkos lesz. Akárcsak a kulturálatlan őskor embere, természetesnek találja, hogy az erejé az élet, övé minden földi gyönyör s az út­jába kerülő gyengén minden lelkiismeret - furdalás nélkül keresztül lehet gázolni. A hős Orlay Pál építész, hogy társadal­mi és vagyoni pozícióhoz jusson, magába bolondítja a dúsgazdag és szép Victoria hercegnőt, s hogy vőlegénysége ideje alatt is hódolhasson úri passzióinak, elcsábít egy postáskisasszonyt és kirabolja a köz­ségi postahivatalt. Anitán nőül veszi a­ hercegnőt s amikor már a tank szélére juttatta, válni akar tőle, mert Matild bá­rónő kezét és vagyonát akarja megkapa­rintani. Miután a hercegnő nem akar vál­ni, Orlay elhatározza, hogy megmérgezi­­ Őt. Már nyújtja is feléje a méregpoharat, amikor az elcsábított és öngyilkossá lett postáskisasszony atyja az öreg postames­ter lelövi ezt az emberi fen­evadat. Csupa izgalom, drámai feszültésg ez a dráma. A kerete pedig szinte látványosságba me­nő attrakció. A hercegi várkastély gonfim­i­kus, ódon termei, a pálmaház tropikus növényzete, a vadregényes játék, a pom­pa és romlottság sokszínű fénye és árnya festik alá ezt az érdekfeszítően izgal­mas drámát. Deésy Alfréd főrendező igazán mindent elkövetett, hogy a dara­bot megérdemelt sikeréhez juttassa. A hercegnő szerepét G­o­t­h Annie játszotta. Játékában, amely általános tetszést vál­tott ki: előkelő finomság s a legművészibb­ felfogás nyilvánul meg. A kis postáslány megindító szerepét Loth Ha játszt, tel­jesen kiforrott pompás művészi alakítás­­sal. Igen tetszett. Peterdi Klára s a férfiak közül V­­­i Arisztild és Virág Fe­renc. A küzdelem a létért című darabbal egyidejűleg mutatja be a Corso della Mojaval a főszerepben a Téli Legenda­ című szintén izgalmasan érdekes négyfel­­vonásos drámát is. Az előadások 5, 7, és 9 órakor kezdődnek. * A második Marriott-film­. A gránitkö­ves asszony, hétfőn, szeptember 23-án kerül a moziközönség elé. Marlitt Er­a, kiváló német regényirónő, valóságos re­­naissanceát éli meg most, hogy regényei filmre kerülnek és a közönség, amelynek legkedvesebb emlékei, közé tartoznak Mar­litt romantikus és finom történetei. A grénátköves asszony témája nemcsak megható, hanem rendkívül érdekfeszítő is és így bizonyos, hogy a jövő héten az Emke és Az Est mozi­­közönsége a lege­­­rötelesebb estéit fogja eltölteni. * Fistel ée Pierette. Költemény szépsé­gű tájon, napsugara* vizeken, egy­ briliáns álarcosbál keretében, játszódik le * „Pierot és Pievette" című csodás felvéte­lű nagy dráma, mely­ ma látható az Olympiában. Az előadá­sok pontos kezdete 5, 7 és 9 órakor, * A faun — prolongálva. Kr.oblandi finom és szellemes vígjátéka, a Corvin brilliáns filmje, oly intenzív sikert ara­tott az Urániában, hogy továbbra is mű­soron marad. Az állandó táblás házak igazolják ennek jogosultságát. Hétfőtől kezdve 3, 7, 9 órai előadásaiban ismét A faunt mutatja be tehát az Uránia. A műsor másik darabja azonb­­n újdonság lesz: A nagy áldozat című 4 részes film­regény, melynek főszerepei Carola Toelle, », külföld egyik híres filmdivaja, játszotta filmre. * Ra­latha-Sabaré páratlan jó műsorát, esténkint telt ház nézi végig­ és teljes megelégedéssel távozik a­ csinosan átala­kított kedves színházból. Jegyek a hét bármely napjára előre válthatók a pénz­tárnál. Teréz-körút is, vagy a jegyirodák­ban. A színházak mai műsora. Operaház. Nincs előadás. Nemzeti Színhez. Várkereszt. (7.) Vígszínház. Pillangó kisasszony. Dé­ryné ifjasszony. (7.) Várási Színház. Módi. (148.) Belvárosi Színház. Varieté. Kék orgo­nák. (48.) Br­dní Szinkír. Túl a nagy Krivánon­. (18.) Budapest: Színház. Pintyőke. (148. Xstim-Kabaré, A vallonját, Legénylakj A halhatatlan csalán.­ Szólok. (148.)

Next