8 Órai Ujság, 1918. szeptember (4. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-29 / 228. szám

Vasárnap, 1918 szeptember 29. * fl CHrtow.rffiSt.G HÍREK. Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelentése Az idő hazánkban erősre fordult. Az eső kiterjedt az or­szág északnyugati felére és Szepes- meg- Vasvármegye tá­ján meghaladta a 10 millimé­tert. A hőmérséklet tegnap is­mét, különösen a délvidéken, jóval magasabb volt a rendes­nél. Maximuma 35 fok Zsombo­lyán és Versesen, minimuma 7 fok Botfalun. Prognózis: Lényegtelen hő­­változás és helyenként eső várható.­ Sürgöny: Enyhe, elvétve csapadék. Hőmérséklet: 16.0 fok. — A miniszterelnök nyilatko­zata: Wekerle Sándor miniszterel­nök a 8 Órai Újság munkatársának a következőket mondotta: — Nem kell megijednünk, nem olyan a helyzet, hogy erre ok volna. Komolyan törekszünk a békére, de emellett frontunk biztosítása érde­kében a szükséges intézkedéseket megtettük. Természetes, hogy szö­vetségesünkkel teljes egyetértésben járunk el. — Változás a Vörös Kereszt-Egy­letben. A Magyar Tudósító jelenti: Darányi Ignác belső titkos ta­nácsos, a Vörös Kereszt hadi­foglyokat gyámolító bizottságának elnöke, tekintettel másoldalú rend­kívüli elfoglaltságára, ezen tiszt­ségéről, amelyet a háború kezdete óta viselt, lemondott, azzal, hogy mint az egylet tiszteletbeli alel­­nöke, az egylet emberbaráti műkö­désében továbbra is tevékeny részt kíván venni. A központi választ­mány a lemondást őszinte sajná­lattal vette tudomásul. Felkérésére Josipovich Géza egyleti alelnük vállalta a hadifogoly gyám­olító bizottság elnöki tisztét. — Uray Tivadar és a Nemzeti Színház. Művészkörökben feltű­nést keltett Uray Tivadarnak, a Nemzeti Színház fiatal tagjának az az elhatározása, hogy az ország első drámai színházát elhagyta és magánszínházhoz szerződött. Ré­gebben minden színházi embernek az volt­­a legnagyobb ambíciója, hogy a Nemzetihez kerüljön. Uray lépését azonban nemcsak érthetővé, hanem könnyen magyarázhatóvá is teszik azok a mellékkörülmények, amelyek az elszerződést kísérik. Urayt Herczeg Ferenc kérésére szerződtette a Nemzeti Színház és az ő Árva László című drámájában is mutatkozott be, mint Mátyás ki­rály megszemélyesítője. Azóta több­ször kapott jó szerepet a fiatal sze­relmes színész, akit a közönség és kritika rokonszenvvel fogadott. Nemrégiben Uray ará kérte Amb­rus Zoltán igazgatót, hogy mert két­ezer koronából a mai viszonyok kö­zött nem képes megélni, emelje fel a fizetését. Ambrus ezt a kérést kere­ken visszautasítota azzal a magyará­zattal, hogy a művészt szerződés köti a színházhoz és a szerződés tartama alatt fizetésemelésnek helye nincsen. Uray erre levelet intézett az igazga­tóhoz és ebben kifejtette, hogy az el­,­múlt színházi év folyamán is volt rá példa, hogy szerződés által kötött ta­gok fizetését fölemelték, mint pl. Bayer Giziét, akit általában feltűnő kivételként kezelnek a színháznál, továbbá Somlai­ Artúrét, Fehér Gyu­láét és másokét. Még csak azt je­gyezzük meg, hogy Uray Tivadart a Magyar Színház szerződtette évi 24.000 korona fizetéssel és hogy a Nemzeti Színháznak az Uray szerep­körére alkalmas fiatal szerelmes szí­nész nincsen, Zsolnai Kálmán tragédiája — Saját­­ Hírestónhiúl — A hatalmas arányban grasszáló spanyol­ kórnak, mely s­ok esetben halállal végződik legújabban, egy speciális esetét fogjuk itt elmondani. Zsolnai Kálmán, az eset szomorú hőse, pincér volt békeidőben, ezidőszerint katona és ápolás alatt áll a Molnár­ utcai Hospiciumban. Felesége szombaton rosszul érezte magát, estére már láza volt, úgy hogy Zsolnainak másnap engedélyt kellett kérnie, hogy a nappalt beteg felesége mellett tölthesse. A kórház orvosa azonnal teljesítette a kérel­met, csak azt kötötte, ki, hogy Zsol­nai a kórházban elteljék. Másnap, vasárnap, a beteg láza egyre emelkedett, úgy, hogy orvost kellett hívni. Az orvos megvizsgálta a beteget, porokat írt elő, s meg­hagyva, hogy milyen időközönként vegye be azokat eltávozott. Zsolnaiaknak a Kecskeméti­ utca 4. számú házban két udvari szobás lakásuk volt, melyből egyet kiadtak. Az albérlők, amint megtudták, hogy az asszony spanyol­ kórban betege­dett meg, otthagyták, a lakást. Nem lényegtelen talán megemlítenünk, hogy távozásukkal egyidejűleg több ruhadarab is eltűnt. Vasárnap a beteg állapota válto­zatlanul súlyos volt Ez így maradt hétfőig, amikor délután hat óra felé a láz egyszerre alászállott, s nem egész harminchét fokot mutatott a lázmérő. Zsolnai, tehát abban a biz­tos tudatban, hagyta otthon beteg feleségét, két kis gyermekével, kik közül a nagyobbik két és fél éves, a kisebbet pedig még bölcsőben rin­gatják. Annál nagyobb volt a meg­lepetése, mikor kedden reggel fél kilenc tájban hazatérve, feleségét az ágyban holtan találta, m­­íg mellette a már kihűlt testhez simulva, aludt a két és féléves kis­fia. A házban gyorsan elterjedt a hír, s mindenki sietett a kis család segít­ségére. Egyik lakó, Vámhidy Szi­lárd törvényszéki jegyző kezdemé­nyezésére adakozás indult meg a lakók közt, hogy Zsolnainénak tisz­tességes temetést biztosítsanak. A gyűjtés kett­ősz­áznegy­ven­kilenc ko­ronát eredményezett, melyhez Zsol­nai volt munkaadója. Kappel ven­déglős ezer koronával járult. Csütörtökre volt a temetés je­lezve. Szerdán azonban a kis Kál­mán kapott magas lázat úgy, hogy otthon a halott miatt nem taxihat­ván, Zsolnai a temetéssel kapcsolatos teendőkkel volt elfog­lalva, Zsolnai nógornője vette nya­kába a várost a kis beteg gyer­mekkel, hogy valamelyik kórház­ban elhelyezze. A Stefánia-gyer­mekkórházból elküldték a Fehér Kereset-kórházba, ott nem vették fel, mert ragályos. A doldor kis­asszony megvizsgálta a gyereket és spanyol influenzát és torokpe­nészt (difterilisz) állapiból meg a gyermeken, akinek felvételét, mint fentebb említettem, megtog­adta és a Szent László, illetve Szent-Gellért járványkórházba utasította őket. Mire ideértek a hivatalos óránál,­ vége volt és igy a láza.*, nagy beteg gyermekkel haza kellett menni. A temetés napján, csütörtökön, miután a végtisztességre vonatkozó összes dolgokat elintézte, maga Zsolnai ment ki a gyermekkel a Szt. László, majd a Szt. Gellért­­kórházba, honnan is végül a Szent István-kórház gyermekbeteg osztá­lyára utasították. Itt szerencséjére, egy jobb érzésű orvosra dr. frosen­­bergerre akadt, aki a helyzetet kel­lőkép mérlegelve az alanti sorokat írta egy receptre, miután a kórház gyermekbeteg osztályán nem vehette fel. T. Szt. László-kórház! Zsolnai Kálmán 20 éves sixi­­ngol influenzában szenvedő gyermek felvételét tisztelettel kérem, a ma kapott körrendelet­re való hivatkozással. Tiszteletes Dr. Glosenberg, 1918. IX. 26. Zsolnai nyomban elsietett a Szent- I­ászl­ó-kórház­ba, ahol a portádtól megtudta, hogy várnia kell. Várt is csöndesen a )beteg gyerekkel körül­belül fél egyig, akkor megkérdezte a portást, hogy meddig kell még vár­nia. A porta® durván, ki mérten felelt. Zsolnai megmondta neki, hogy­ két órakor van a felesége temetése, sze­retné otthagyni a gyermeket, miután biztos, hogy fölveszik. A portás azt mondja­, hogy most már csak várjon. A gyereket otthagyni nem tehet. Ha haza akar menni, tegye ki­ a kórház kapuja elé. Később kijött egy műtő­, szolga, aki aztán felvilágosította, hogy nem veszik fel a gyereket. Zsolnai természetesen azonnal hazavitte a kisfiát, hogy legalább a temetést ne késes­se. A kis­fiú ma már jolában van és egyenlőre otthon ápolják a házbe­liek Tudomására hoztuk dr. Rosem­ber­g-nek, hogy a kisfiút a Szent Judás fő-kórházban nem akarták ki­venni, mire a doktor úr a követke­zőkben volt szives f­el­világosít­ást adni. —­ Rendkívül csodálkozom, hogy a gyermeket nem akarták a kórház­ban felvenni, mert tudomásom sze­rint a Szent László-kórháznak hű­tőn épülete va­nt spanyol influen­zában megbetegedettek részére. Én a magam­ részéről mindent megtet­tem, amit csak lehetett és igazán sajnálom, hogy­­a gyermeket a leg­jobb akaratom ellenére nem vehet­tem fel, mert az osztályon nincs ra­gályos beteg és így nem tehettem ki az illetéket annak, hogy ők is meg­kapják a spanyol betegséget, tizenöt kilogramm tengeri vásárlására jo­gosultak. Ennélfogva a tanács felhívja mindazokat, akik sertéshizlalási enge­délyivel rendelkeznek, vagy ennek hiá­nyában baromfit hizlalni szándékoznak, az 1911L-19. gazdasági évben saját házi és gazdasági zsírszükségletüket fedező hizlaláshoz szükséges tengeri vásárlási igazolványt, a tanács közélelmezési ügy­osztályának takarmányalosztályában (Kí­gyó­ utca 3.) szerezzék be. A vásárlási igazolvány kiváltása alkalmából fel kell mutatni: 1. sertésh­izlalásnál a sertéshiz­lalási engedélyt; 2. baromfi hizlalásnál a lakhely szerint illetékes lisztbizottság igazolványát a háztartás tagjainak szá­máról, valamint a háztartás összes egyesített élelmiszerjegyét. A tengeri vá­sárlási igazolványokat postán fogják megküldeni. A­ki a vásárlási engedély alapján vásárolt tengerit az engedélytől eltérő módon használja fel, vagy eladja, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — ki­hágást követ el és hat hóna­pig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágások elbírálása a rendőrség hatáskörébe tar­tozik. — Nagy Andor ifjabb csalásai. Mint ismeretes*, Nagy Andor, aki ess. és kir. kamarásnak adta ki ma­gát és különböző neveket használ­va, számos csalást követett el, leg­utóbb, mikor Nagyszebenb­e szállí­tották katonai fedezet mellett, meg­szökött őreitől. A rendőrség a leg­szélesebb körű nyomozást indítot­ta meg, hogy a veszedelmes szél­hámost kézrekerítse, mindeddig azonban nem sikerült elfogni. Mint most kiderült, szökése után Északmagyarországra vetette ki a hálóját Szeptember 4-én a trén­erén megyei Bajmócfü­rdön tűnt fel, ahol báró Bánffy Andor­ néven szerepelt, huszárk­ezli uniformis­ban járkált és számos apró lopást és csalást követett el. Tíz napig tartózkodott itt, azután Nyitrára­ ment, ahol három napot töltöt. Itt is uniormisban járkált, csukaszü­r­­­ke tábori huszártiszli egyenruhát hordott, gallérján a légha­jósok­ csapatának jelzésével. Mágnásnak adta ki magát, aki kastélyt akar vásárolni és ezen a címen bejutott a legjobb társaságokba. Eleinte kopott egyenruhát viselt, csakha­mar azonban új uniformist szer­zett magának, valószínűleg bűnös után. A rendőrség folytatja a nyo­mozást. — Hamis őrlési tanúsítvány. Faragó Mihály hatvanhét éve.A deb­receni gazdálkodó a polgármesteri hivatalnál 1917. év augusztus havá­ban őrlési tanúsítványt váltott ki. En­nek alapján joga volt Faragó Mi­hálynak százhúsz kilogramm búzát megőrülni. Ezt a mennyiséget azon­ban keveselte Faragó Mihály, mert attól tartott, hogy ez a százhúsz ki­logramm az új termésig nem lesz ele­gendő és az őrlési tanúsítvány szö­vegét megváltoztatta akként, hogy a számjegyet kétszázhuszra javította ki. Emiatt közokirati h­amisít­ás vét­sége sietén eljárást tettek folyamatba, ellene és a debreceni törvényszék el is ítélte Faragót, egyheti fogházra. Ezt az ítéletet úgy a debreceni tábla, mint most a királyi Kúria is hely­benhagyta. — Szállodai tolvajlás Palicson. Szabadkáról táviratoztak. A mi­nap egy elegánsan öltözött idősebb és egy fiatalabb úő érkezett Pa­llosra, akik a régi emeletes szálló­épület­ben béreltek szobát és Sze­gedi Béla nyugalmazott színigaz­gató és fia néven jelentették be ma­gukat. Az új vendégek a szoba árét 4 napra előre kifizették. A szálló személyzete másnap reggel nagy meglepetésre ébredt, amennyiben a színigazgató szobáját tárva-nyit­va találták és az elegáns vendégek nyomtalanul eltűntek. Egy régi ny­­íkos inget és egy hálóinget hagy­tak az ágyon, viszont a szállodai szoba összes ágyneműit mintegy 2000 korona értékben magukkal vitték. A­ csendőrség mindenfelé táviratozott, hogy a színigazgatót jövedelmező turnéjának folytatá­sában megakadályozzák. / — Razzia a vonaton. Szombat­helyről jelentik. Az itteni állomá­son tegnap a bécsi vonat indulása előtt razziát, tartott a rendőrség az utasok között. Ez alkalommal 10 bécsi utast fogtak el, akik kisebb­­nagyobb mennyiségben élelmiszert akartak kicsempészni. Az eljárás megindult ellenük. — Spanyol­ influenzás beteg kör­nyezete Anacot pasztilla szopoga­tásával óvja magát a fertőzéstől. — A kliens imája. P­a e s é r­i G gisz­á­r Emma földbirtokosnő egy peres ügyből kifolyóan jogi ta­nácsért fordult dr. Sémies Róbert ügyvédhez. Az ügyvéd értekezésé­nek díját busz koronában számítot­ta fel, de a földbirtokostól vonako­dott ezt a tiiszteletdíjat megfizetni. Az ügyvéd azonban behajtási eljár­­­rást tett folyamatba, mire az asz­­­­szony postautalványon beküldötte­­ a busz koronát. Az utalvány szé­lére azonban a következő közle­ményt írta: Ima. De szabadíts meg a gonosz, zsidó ügyvédtől! Ámen! Az ügyvéd emiatt rágalmazás, illet­ve hec­sü­let­sértés vétsége miatt fel­jelentette Pacséri Csiszár­ Emmát. A budapesti büntető járásbíróságon dr. Miller István btrktetöbb­é tár­gyalta ezt az ügyet és a vádlottat négyszáz korona pénzbüntetésre ítélte el. — Tengeri vásárlási igazolványok. A tanács a hizlaláshoz felhasználható ten­­ge­ri vásárlási igazolványok kiadása lá­r­­gyában a következőket közli: Akik’ az 191­8­—1!). évi zsirszü­kségterük fedezésé­re sertéshizlalási engedély alapján Buda­pesten sertést hizlalnak, minden darab darab sertés hizlalására hat métermázsa tengeri vásárlására jogosultak. Akije zsir­­u',ükiéglelük fedezéséről nem sertéshiz­­!..­ás alján, hanem baromfihizlalás által gondoskodnak, azok egy személy után két libát ,vagy, kacsát Bámilina libánkini

Next