8 Órai Ujság, 1918. október (4. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-01 / 229. szám

Jtedíl, 1918 okrfotar 1. i ÖMx&sáQ I giliir sssmények m lilfitsl Sitüszfriii Wekárié minisztereinek megnyugtatta a sajtót is a tőzsdét — Az ikrént iszkes csatlósai nálunk is pánikot akarnak előidézni — Saját tudósitónktól — Az a komoly helyzet, amely a bolgár események következtében előállott, cselekvésre készen találta a monarchia minden felelős intéze­tét. Azzal a változatlan őszinte akarattal, amellyel eddig is a tisz­tességes békére törekedtünk, mun­kálkodunk tovább annak a lehető­ségnek kiépítésén, amely az emberi­séget e pusztító háború borzalmai­­ból kivezeti. De ugyanakkor teljes elszántsággal és minden erőnkkel álljuk tovább a védelmet, amit éle­tünk, területi és nemzeti épségünk tőlünk megkövetel. Természetes, hogy minden lépésünket, úgy azokat, amelyek a békére irányul­­­nak­, mint azokat, amelyekkel véde­kezünk az ellenség áradata ellen, tehát úgy diplomáciai, mint katonai eljárásunkat ha szövetségesünkkel való szilárd egységben és teljes összhangban tesszük meg. Az új bolgár alakulattal­ szemben mindenekelőtt nyugod­tan kell meg­várni, hogy az a vál­asz, amelyet a békeajánlatra az amtáni Bulgáriá­nak adott, milyen hatással lesz a bolgár kormányra, közvéleményre és hadseregre ? Ez a válasz, amely­ben az amiánt megint kimutatta tig­­riskörmeit s levetette jelszavainak ál­­arcát, a ppaga rideg kíméletlenség­é­­ben aligha meggondolásra nem szó­raja Bulgária vezetőinek még azt a részét is, amely a már vissza nem­­csinálható lépés megtételénél csakis ezt az utalt látta célravezetőnek. Bulgáriában most egyelőre minden a szobrán­­ó állásfoglalásától függ, amely ma dönt az antant válasza fö­lött. De bármilyen legyen is ez a döntés, a monarchia és Németor­szág, amelyek minden szükséges rendszabályt keresztülvivek­ s ame­lyeknek szövetséges csapatai már Bulgáriába érkeztek, srajommal és félelem nélkül nézhetnek bárminő alakulás elé. A min­iszterelnök a helyzetről A magyar sajtó és a közvélemény tájékoztatására Szekerle Sándor mi­niszterelnök a nála megjelent lap­­szerkesztők előtt a következő nyi­latkozatot tette a helyzetre vonatko­zólag: Azért kértem az urakat, hogy a valóságnak megfelelően tájé­koztassam a helyzetről. Ami ezt a helyzetet illeti, bizony a harc­térről a bolgár események követ­keztében nem kedvező hí­reket kaptunk. Megnyug­tatásul azonban mondhatom, hogy a szükséges intézkedé­sek megtörténtek oly­any­yjára, hogy a mi védelmi vo­nalaink minden irány­­ban teljesen biztosított­nak tekinthetők. Ami a békét illeti, köztudomá­sú, hogy a mi békekészségünk mindig meg­volt. Hiszen csak a közelmúltban tett a külügyminisz­ter erre vonatkozó lépést. Ebbéli béke­hajlandóságu­n­k most is megvan és ebben az irányban is fol­y­a­mat­ba tettük a szükséges lé­péseket még­pedig Né­metországgal teljes egyetértésben. Ez, Uraim, a helyzet. K­o­m­o­l­y időket élünk, de nincs semmi ok arra, hogy­ meg­ijedjünk. Igen kérem és lelkükre kötöm, hogy az ilyen időkben ke­ringő kedvezőtlen híreket fo­­gadják a legnagyobb óva­­t­o­s­s­ágga­l, mert elvesztett csatákat lehet újból megnyern­i, de a pánikszerű híresztelések által okozott gaz­dasági károk véglege­­s­e­k, az így megsemmisített ér­tékeket sohasem kapjuk vissza. Figyelmeztetem és kérem az Urakat, vigyék át a közönségbe annak tudatát, hogy bármi­lyen a harctéri helyzet, annak nincs közvetlen befolyása a mi gazda­s­á­­g­i viszonyainkra, mert gazdasági helyzetünknek és ér­tékeinknek biztosítottsága azok belső értékében rejlik. A miniszterelnöknek ez a való helyzetet mindenben feltáró komoly nyilatkozata mindenütt, ahol tudo­mást szereztek róla, rendkívül meg­­nyugtatólag halott. A tőzsde tagjai előtt ma délelőtt Horváth Elemér­­fő­rendiházi tag, a tőzsde elnöke felol­vasta ezt a nyilatkozatot, amelynek láthatólag mély és jó hatása volt a tőzsde tagjaira. A miniszterelnök nyilatkozatával kapcsolatban min­denfelé hamis híreket is terjesztetek, amelyeknek semmi alapjuk nem volt s amelyek nem egyebek közönséges rémhírhasadozásnál, amilyenekhez azonban közönségünk, hál’ Istennek, sokkal jobban hozzászokott a háború alatt, semhogy egy percre is komo­lyan vegye őket. Tissa nyilatkozata Politikai körökben élénken tár­gyalták Tisza István gróf nyilatko­zatát, amellyel véleményét a munka­­pártban a helyzetről kifejtette. Tisza a hozzá intézett kérdésekre hangoz­tatta a helyzet komolyságát, de rámu­tatott arra is, mennyire szükséges a mai nehéz napokban, hogy hidegvé­rünket, erkölcsi erőnket el ne veszít­­etik. — Azt gondolhattuk, — úgy­mond — hogy a balkáni kérdés a mi kívánságunk szerint el van intézve s íme most ismét egészen új helyzet állott elő. Ebben a pil­lanatban a már megtett katonai intézkedések mellett az a fő dolog,­­ hogy a nemzet ne veszítse el er­kölcsi erejét és hidegvérét. Egye­dül ez, a módja annak, hogy a na­gyobb­­ bajokat elhárítsuk , a mielőbbi békekötés lehetőségét előmozdítsuk. Épp ezért minden magyar embernek kötelessége odahatni, hogy a nemzet és az egyeseit erkölcsi ereje és hideg­vére meg ne rendüljön. Tisza István gróf egyébként ma délelőtt megjelent a miniszterelnök­­nél, akivel hosszasan tanácskozott, életünkben pánikot idézzenek elő és ellenálló erőnket megbénítsák. A magyar közönségnek felháborodás­sal és undorral kell visszautasítani ezeket a suttogva terjesztett gonosz­ságokat, amelyek csak az ellenség megsemmisítő céljait szolgálják s a monarchia és Németország között érzelmi visszavonást akarnak szíta­ni. Mindezekkel az ép oly komoly­talan, mint rosszhiszemű híresztelé­sekkel szemben, amelyeknek leg­­vakmerőbb meséje az volt, hogy a monarchia különbékét ak­ar kötni, beavatott helyen, ahol jól ismerik a kormányf­elfogást a következőket je­lentették ki nekünk: — A monarchia k­ Me­i béká­járól sem ma, sem a múltban, sem a jövőben ayrus, nem volt és ivein lehet szó. Sem a koro­na­tanácsban, sem a magyar, sem­­ az osztrák, sem a közös kormány tanácskozások­ban en­nek a képtelen gondolatnak még csak legtávolabb lehető­sége sem merült fel soha. A monarchiának minden illeté­kes intézője minden felelős államférfia, a magyar politi­kai életnek minden komoly té­nyezője teljesen egyetért ab­ban, hogy béketörekvéseink, amelyek változatlanul őszin­­ték és becsületesek, csak szö­vetségesünkkel, Ném­etország­gal együttesen léphetnek fel. Ahogy önvédelmi harcunkat eddig a legtökéletesebb szövet­ségi hűségben, tiszta szi­ntét áttoltuk együtt Németország­gal, ugyanazzal a fentar­tha­­tatlm és szétválaszthatatlan összetartással tesszük meg, lé­péseinket a béke­ érdekében.. A különbéke gondolata egy perc­re fel nem merült komoly és irányadó helyen, s ennek az ostoba allűrnek kitalálása és terjesztése nemcsak­ könnyel­mű, hanem a nemzetre nézve veszedelmes gonoszság, amely azonban a mi józan négyünk­ben, a magyar nemzet becsüle­tes szívében és tisztességes gondolkodá­sában pillanatra sem­­ találhatott helyet. Ez a félreérthetetlen,­­komoly nyi­­latkozat véget vet azoknak a mester­ségesen terjesztett hazugságoknak, amelyeknek Budapesten is csak a ká­véházi diplomaták és a malom­alatti Wilsonok ülhettek föl. Nincs ko­moly­­magyar politikus, aki­ csak egy percre is gondolt volna erre és Ká­rolyi különcködése, amellyel megint egy színpadiasan megrendezett pá­lyaudvari jelenetben fitogtatta a ma­gyar szívektől idegen­ politikáját, csak azt mutatja szánalmasan és mu­latságosan, h­­ogy Magyarországon még a legnehezebb órákban is akad magyar politikus, akit a pártcélok és az egyéni reklám megdöbbentő elté­velyedésekre tud indítani. Szekerle miniszterelnök folytatta a pártvezérek informálását és így­­tegnap Károlyi Mihály gróffal is ta­nácskozott. A Bizony-párt vezetőjét, Bizony Ákost ugyanakkor, mikor Tiszát, Apponyit és Andrássyt, szin­tén kereste telefonon a miniszterel­nök, de Bizony nincsen Pesten és igy helyette Platthy György szemé­lyében fogja a pártot a helyzetre vo­natkozólag tájékoztatni. Szó sincs kálfinbékéről ! Antíi Ma a bolgárok nagyjelentősé­­gű lépése nyilvánosságra jutott, a kósza híreknek, képtelen meséknek és eszeveszett rém látásoknak egész seregét terjesztették a közvélemény­, .bem.A k­antuntnál, mityieiui, és így sajnos nálunk is varrnak ügynökei, hírfutárjai, titkos csatlósai, akik a tájékozatlan közönséget a leglehetet­lenebb és leggyalázatosabb hazug­­ságokkal akarják megrémíteni hogy ezzel politikai és gazdasági A bolgár megbízottak Szalonikibe érkeztek Genf, szeptember 29. A H­a­v­as-ügynökség párisi jelentése szerint a bolgár parla­­mentnlrek: Lipacsev pénzügyminiszter, Lukov tábornok, a második hadsereg parancsnoka és R­a­d­e­v volt miniszter szomba­ton este Szalonikiba érkeztek, hogy a fegyverszünet fel­tételeiről tárgyaljanak. Franeh­endEsperay tá­­bornok vasárnap fogadta őket- Tilalinov utóda Radoszlavov vagy Savov — Berlini munkatársunk távirata — Berlin, szeptember 30. A Lokál Anzeiger szerint M­a­­­ino­v utóda való­színűleg Radoszlavov, esetleg Savov tábornok lesz. Breitner E. Nem lehetetlen Bulgária meg­mentése Bern, szeptember 29. StegenmM írja: A macedón fron­ton elegendő német erősítések van­nak és a szárnyakon operálhatunk.’ Ily módon Macedónia magatartása ■ és Bulgária újból való talpraállítá­­sa lehetségessé vált, egyáltalán nen vett tudomást az új balkáni krízisről, mikor az a ti­tánt lapjai már régen gyanús célzás­­■sökat tettek erre a várható fordu­latra. Ezek a célzások persze csal, most érthetők meg teljesen. Breitner E. Az ántánt mesterkedései Bulgáriában — Berlini munkatársunk távirata — Berlin, szeptember 30. .­ Hamburger Fremdenblatt je­lenti Rotterdamból. Bulgáriára vonatkozólag az án­­tánt már régóta folytatta nagysza­bású intrikáit. A német sajtó még 3 Ellenséges jelentések a macedóniai előnyomulásról Szerb jelentés, szeptember 27. A szerbek e hónap 26-án elérték Rado­­vicát és meglehetősen messzebbre jutottak Kocsanánál. Ugyanezen a napon benyomultak Velezbe és a várat védő nagyszámú csapatokat el lógták. Azután folytatták előnyomu­lásukat Istib felé, óriási számú fog­lyot ejtettünk, többnyire németeket és nagymennyiségű hadianyagot­­ zsákmányoltunk.

Next