8 Órai Ujság, 1918. október (4. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-16 / 242. szám

/ Szerda, 1918 október 16. AEttilu­s 1G I . Födi Emilt a Kúria négy és ■fél évi börtönre ítélte. A királyi ■Kúria, I. büntetőkön­ácsa Ráth Zsig­­­mond másodelnök elnökletével, Cer­­­­zsinszky Ágost kúriai bíró előadá­sában az elmúlt héten három napon át tárgyalta Födi Emil dr. volt fő­­­­városi tisztiorvos bűnügyét. Emlé­­­kezetes, hogy Födi Emil dr.-t a bu-­­dapesti büntető törvénys­zék bünöe­­■rek mondotta ki húsz rendbeli csa- Báa bűntettében és 4 rendbeli csa­l­­ás vétségében. A törvényszék há­rom és fél évi börtönre és 15.000 ko- Brona pénzbüntetésre ítélte, továbbá Vj Födi Emilnél lefoglalt 162.000 ko- Bona elkobzását is elrendelte. A ki­­rályi ítélőtábla Födi Emilt tizenhat r­­endbeli csalás bűntettéért és öt­vendbeli csalás kísérletéért öt évi b­ört­önre és 17.500 korona­ pénzbün­tetésre ítélte. Az ügyész és a védő semmiségi panaszai folytán a­ kir. Kúriához került az ügy, ahol Szeőke István dr. koronaü­gyészhe­­lyettes és Káldor Gyula d­r. védő meghallgatása után ma hirdették ki a Kúria ítéletét A kir. Kúria a táb­la ítéletét részben meggsemmisítette és Födi Emilt bűnösnek mondotta ki húsz rendbeli csalás bűntettében és hat rendbeli csodás bűntettének kísérletében és ezért összfebünteté­­sül a foganatbavétel megkezdésétől számított négy évi és svat hónapi börtönre, tíz évi hivatalvesztésre, továbbá 15.000 korona pénzbünte­tésre ítélte. A vizsgálati fogsággal a Kúria egy évet­ és egy hónapot ki­­töltöttnek vett. Egyebekben a Kú­ria úgy a főügyész, mint a védő­­emmiségi panaszait elvetette, i — Árdrágításért elzárással bün­tetett hentes. L­i­p­t­á­k Jánosné Bihar­ utca 3. szám alatti hentes a szalonna kilóját 40 koronáért, a má­kot 30 koronáért árusította. Árdrá­gítás miatt a VII. kerületi rendőrség ötnapi elzárásra és 600 korona pénz­büntetésre ítélte. — Mestelant a ruhapótrendelet. Na­pokkal ezelőtt jelentettük, hogy báró Szterényi József kereskedelemügyi miniszter az érdekelt kereskedők inter­venciójára elhatározta a szeptember 15-én kiadott ruharendelet módosítását. A ruhapótrendeletet, melynek részleteit­­szintén ismertettük, ma közli a hivata­los lap. A rendelkezés értelmében az ok­tóber 10-re bejelentési kötelezettség alá vont ruházati cikkeket ez év november hó 15-ig van idejük a kereskedőknek bejelenteni. A raktárak 40 százalékát november 30-ig szabadon kiárusíthatják a fogyasztók részére. A kisiparosok pe­dig a rendelkezésükre álló anyag 50 százalékát dolgozhatják fel a zárlati ha­táridők beálltáig. A munkában lévő, rendelés után készült ruhák szállítási határideje ez év december 31-ig terjed. Ez a ruhapótrendelet épúgy, mint az eredeti rendelkezés, csak Magyarország­ra terjed ki és nem vonatkozik Horvát­­t Szlavonországra. — Üzérkedtek a Fegyver- és Gépgyár cukrával. A Cukorköz­­pont a Fegyver- és Gépgyár r­­t. beszerzési csoportja számár® 40 méter mázsa cukrot utalt ki. Jera­­bek Kálmán, a Cukorközpont fő­­i­ztviselője megtudta, hogy a ki­utalt cukorból 10 méter mázsát­­Mách Rezsőné, Akácfa­ utca 10. alatti cukorkádaru­snak adtak el kilónként 18 koronáért. Feljeüen­­■ésétre a VII. kerületi kapitányság Igen kihágási eljárás indult meg vagy a Fegyver- és Gépgyár, mint [­­VBwhné ellen. Michné azt vallotta, aluogy a cukrot Ő nem közvetlenül le,­gyártól vette, hanem Schossber­­­ner nevű­ pincér feleség© ajánlotta ■neki Mivel pedig a cukorra szük­sége volt, megvette azt jóval a maxi- szo­f­a áron felül. Az előállított tagadta a mikorel­­lehet, Mildiné azonban szemébe ^Ba­lta, hogy igenis tőle vette a ^Brrot Kaszás rendőrkapitány jo­­bizonyítékok beszerzése cél­­íjHsít a tárgyalást elhalasztotta. |V KiltlnB ktlnyvalSntihet képez a He- BHps Sándor­ utca 7. alatti Kereskedelmi (l^Bilanfolys.m­­.Első őrs:.. Gabelsberger J^Bdskcds). Az iskola­­nevét utánozzák. Hatvan százalékkal leszik­álák a mai textilárakat Elkészültek­ az irányító árak — Saját tudósítónktól — A háború alatt beállott­ áruhiány, a folyton növekvő drágaság minden cikknél kizárólag éreztette hatását. Sok száz percenttel emelkedtek az árak, de legjobban talán a ruházati áruknál, főleg pedig a textil-, kötött­szövött, gyapjú- és selyemcikkeknél. Az a harisnya, ami azelőtt békében alig egy koronába került páronként, ma 50—60 koronáért is alig kapható. Ez csak egy példa a sok közül, a többi cikkek hasonlóképen megdrá­gultak, ha mindjárt nem is ilyen nagy arányban. Az illetékes ténye­zők már hosszú idő óta foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a ruházati cikkek árának rendezését keresztül­viszik. Nemrégiben elkészült a ruha­rendelet, melynek érvénybelépését épp a mai hivatalos lapban közölt rendelet halasztja el egy hónappal. Nem tartozik a ruharendelet hatá­lyába azonban igen sok olyan fontos, nagyrészt közszükségleti cikk, mint a harisnya, kötött kabát, meleg alsó­ruha, fehérnemű, gallér,­nyakkendő stb. Báró Szterényi József kereske­delemügyi miniszter akkor, amidőn a ruharendelet elkészült, elhatározta, hogy a rendelkezés hatálya­ alá nem tartozó holmik forgalombahozatalára is bizonyos rendszert léptet életbe. Evégből leírt az Országos Központi Árvizsgáló Bizottsághoz, hogy az ér­dekeltek bevonásával készítsék el ezeknek a cikkeknek az irányító árait. Friedmann Ernő egyetemi ta­nár, az Országos Átvizsgáló Bizott­ság elnöke, heteken át tanácskozott az érdekelt szakmák képviselőivel. A megtartott ankétok eredmények­épen a minap végérvényresen megállapítot­ták mindama ruházati cikkek irány­árát, melyekre nem terjed ki a ruha­rendelet, így többek között a követ­kező árucikkek árát fixírozták: Min­den kötött-szövött textiláru, alsóruha, szvetter, kötött kabát, kötött mellény, szatin, krepdesin, selyem, bársony, velursifon, hímzett selymek, grena­­din, bélésáru, férfi- és női konfekció­­cikkek, nyakkendők, gallérok, kéze­lője, harisnyák, tüllök, fátyolok és mindenfajta szlfonáruk. Az Árvizsgáló Bizottságnak a megtartott ankéton igen nehéz hely­zete volt a meghívott kereskedőkkel szemben, akik­­— miután legna­gyobbrészt a legutóbbi időkben sze­rezték be áruraktárukat Ausztriá­ból, magas áron­­ azon voltak, hogy az Árvizsgáló Bizottság a tá­jékoztató árak megállapításakor re­spektálja a lánckereskedőknek fize­tett horribilis összeget.. Az egyik legutóbbi ankéton Friedmann tanár megértette az egy­begyűlt érdekel­tekkel, hogy a mai árak tarthatatla­nok és indokolatlanok, melyeket ilyen értelemben nem hemorálhat az Árvizsgáló Bizottság. Az elnök ki­fejtette, hogy egy jelentős árreduk­cióra van szükség még akkor is, ha ebből egyeseknek pillanatnyilag anyagi kára származik. A jövőben legalább — tekintve, hogy tájékoz­tató árak lesznek — mindenki tud­ja magát mihez tartani, midőn újabb bevásárlásokat végez és nem fogja túlfizetni az árut, úgy mint most. Hosszas vita után végül is sikerült Friedmann tanárnak az értekezlet­ többségével álláspontját elfogadtat­ni és ennek értelmében a tájékoztató árakat 40—50 százalékkal a mosta­ni forgalmi árakon alul megállapí­tani. Az Árvizsgáló Bizottság ma ké­szült el a tájékoztató árak végleges fixírozásával. Több oldalas jegyzé­ket készített, melyen fel vannak egyenként sorolva mindama ruháza­ti cikkek, melyekre eddig semmiféle irányító árak nem vonatkoznak. Az Árvizsgáló Bizottság igen helyesen a silányabb minőségű, helyesebben a közszük­ségletet szolgáló fontos ruházati cikkek tájékoztató árát, mint gyapjúharisnya, gyapjú alsó­ruha, swetterek­, szőttnek stb. sok­kal nagyobb mértékben szállította le, mint a luxuscélokat szolgáló di­vatcikkekét. Például a gyapjúharis­nya párját 20 koronában állapította meg, míg a selyemharisnya­­ Táv­nyitó ára 65 korona lesz. Ha­sonló formában történt az ár­­leszállítás a többi cikknél is. Az irányító árak tervezete még a m­ai napon felmegy a kereskedelemügyi minisztériumba és a legközelebb már referálják báró Szterényi Jó­zsef kereskedelemügyi miniszter­nek, aki átvizsgálja azokat. ne­m visszakövetelte pénzét­ és miután­ azt nem kapta rögtön vissza, csalás miatt feljelentette Hlatkyt. Most volt az ügy tárgyalása a büntető tör­vényszék előtt, ahol többek közt kihallgatták dr. Pescha Miklós orsz. képviselőt is, aki elmondotta, h­ogy Román megbízásából ő is közbenjárt az áthelyezés érdeké­ben. Dr. Tóth Béla ügyész perbe­szédében kijelentette, hogy a kár időközben megtérült és így nincs beigazolva a csalás vádja, miért is a vádat, elejti. Csak a zugirászat vétsége látszik fennforogni, mert illetéktelen emberek jártak el ható­ságoknál, ez azonban elévült. A bí­róság a vádelejtés folytán a vádlott ellen megszüntette az eljárást. — Sírhelyek díszítése. A főváros ta­nácsa elhatározta, hogy a Kerepesi­ úti temetőben nyugvó nagyjaink sírhelyeit mindenszentek­ és halottak "napján, úgy mint az előző években, az "idén is fel­­díszítteti. Egyúttal e napokon, miként az előző háborús években, a sírhelyek és sírboltok szokásos kivilágítását­­be­tiltja és erről a főkapitányságot már ér­tesítette is. "C­í­m Orgazdaság és árdrágítás. Egy fővárosi posztókereskedő a nyáron szövetet­­adott fel több pos­­tacsomagban vidéki megrendelői cí­mére. Miután kiállította a szállító­leveleket, elment reggelizni a Mira­­more kávéházba, ahol nagy megle­petésére azt látta, hogy ugyanazt a szövetet, melyet aznap csomagol­ be, két ember sorba kínálgatja a ká­véházi vendégeknek. Rendőrt hiva­tott, aki letartóztatta D­a­mi­ch Miklós cukorkaárust és O­z­m­o Al­bert ügynököt. Kiderült, hogy Da­­mics Ozm­otól vette meg a szövete­ket, Ozmo viszont a tolvajoktól sze­rezte meg azokat. Ozmo ellen or­gazdaság és árdrágítás, Damics el­len pedig csupán árdrágítás miatt indult meg az eljárás. A törvény­széken Rézler táblabíró tanácsa ma tárgyalta az árdrágítási ügyet. A bíróság, tekintettel arra, hogy a lo­pás és orgazdaság ügyében külön eljárás folyik, az ügyek egyesítését rendelte el és evégből a mai tárgya­lást elhalasztotta. Damics Mik­lóst ideiglenesen szabadlábra he­lyezték. i­ s kavarodás Árnyay Károly halála körül. A Hamburg-szál­ló­bel­i lakásán múlt csütörtökön halt meg Árnyay Károly, a Sörkabaré művésze. Árnyayról annak idején azt jelentették, hogy halála a spa­nyol betegség tünetei között kö­vetkezett be, de csakhamar az a hír kelt szárnyra, hogy a művész halá­lát mérgezés okozta volna. E hír szerint vagy a patikában adtak más orvosságot, vagy a művész a megengedettnél többet vett volna be. A halál okának kétségtelen megállapítása végett a holttestet a halottkém intézkedésére beszállítot­ták a törvényszéki orvostani inté­zetbe, ahol csak egy-két nap múlva fogják felboncolni. Így tehát egye­lőre még koraiak azok a híreszte­lések, amelyek arról szólnak, hogy Árnyay Károly halálával kapcso­latban a rendőrfőkapitányságon bűnügyi nyomozás indult meg.­­ Hollán Miklós háromhavi szabadságot kapott. Hollán Mik­lóst, a Ksod. helyettes-igazgatóját annak idején élelmiszer-üzelmek mi­att fegyelmi eljárás alá vonták és a fegyelmi bíróság el is ítélte. Az ítélet egyik pontja szerint Holllán Kassára helyeztetett át. Hollán, aki felebbezett az ítélet ellen, nem vette tudomásul az áthelyezést és nem m­ent Kassára. Most a Ksod. igaz­gatósága három hám szabadságolta. — Megkezdik a rum árusítását. A főváros f. hó 21-én megkezdi a rum árusítását. Az egyesitett élel­miszerjegy A szelvénye ellenében minden budapesti lakos fejenkint 1 liter rumot kap. A második litert november 11-i tce után utalják ki. Egy liter rum ára 18 korona és kapható minden szószáruellónál és pálinkamérőnél. — Egy közbenjárás története. Három évvel ezelőtt a Rémi­kávé­­házban Jung Adimné, egy dusgaz­­dag sertéskereskedő felesége azt­ hallotta, hogy Hlaski Em­án­uel nyugalmazott városi tisztviselőnek katonai körökben na­gy összekötte­tései vannak. Felszólította Hlatkyt, eszközölje ki, hogy fiát, ki gyalo­gos önkéntes, helyezzék át a lovas­sághoz és fáradsága jutalmául mindjárt át is adott neki 4000 koro­nát. Hlatky egy ismerősének gróf Gattenburg Frigyesnek ebből az összegből 3000 koronát azzal adott át, hogy ő járjon közben az ügy­ben. A gróf viszont Román János építészi vállalkozóra bizta az ügyet, aki el is járt a honvédelmi minisz­tériumban. Onnét csakhamar meg­jött az értesítés, hogy a fiatal J­un­got , amennyiben aktiválta­tja magát, áthelyezik a lovassághoz. A fiatalembernek nem volt kedve a katonai pályához, nem fogadta el az áthelyezési ajánlatot. Erre Jung­ Szintgáz­ d Hangverseny. Az Újságírók Szanatóriuma javára tegnap este Sándor Árpád és Rózsa S. Lajos hangversenyt adtak. Sándor Árpád az első önálló hangversenyével egy­szerre nagy zongorázóiuk­ sorába lépett, mely átérzése és kifejlett technikája, mellyel Schunfman g-dúr és Csajkovszky b-moll zongoraver­senyét interpretálta, magával ragad­ta a termet teljesen megtöltő közön­séget. Rózsa S. Lajos Wotan búcsú­ját énekelte hatalmas hanggal, ki­tűnő diszpozícióban. A magánszámo­kat a honvédzenekar kísérte, amely Fricsay Richárd karnagy vezetése alatt több zenekari számot is ját­szott s különösen, a harmadik Leo­­nóra-nyitánnyal keltett nagy hatást. A hallgatóság sokat tapsolt s a jó­­tékony célra szép összeg jutott. * Az Intim Kabaréban A vallomás, Legénylakás, Halhatatlan család stb. da­rabok csak néhány napig kerülnek már színre, mert e hó 21-én teljesen új mű­sorban kezdi vendégszereplését B. Mar­ton Erzsi, a Magyar Színház kiváló mű­vésznője. 5 A színházak mai műsora. Operaház. Carmen. (7.) Nemzeti Színház. Nóra. (7.) Vígszínház. Baccara­t. (7.) Városi Színház. Stradella. (1/1*8.) Belvárosi Színház. Varieté. Kék orgo­nák. (108.) Budai Színkör. Túl a nagy I­rivánon. (88.) Budapesti Színház. Pintyőke. (7.) Intim-Kabaré. A vallomás. Legénylakás, A halhatatlan család. Szólók. (S8.)

Next