8 Órai Ujság, 1918. november (4. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-22 / 274. szám

Péntek, 1918 november 22. 8&&10&e : Fidldmivestaiticsokat is érventek a földosztásra iKisgazdakütöttttflg Busa miniszternél és Szende államtitkárnál — Saját tudósitónktól — ! Az Országos Központi Hitelszö­vetkezet kebelébe tartozó 24­00 szö­vetkezet nevében 400 kisgazda érke­­­zett ma Budapestre és Korányi Fri­­igyest az O. K. H. vezérigazgatójának­­ vezetésével tisztelgett Búza Barna fíföldmivelésügyi miniszternél és fel­­­ajánlotta szolgálatait a birtokpoliti­­ikai reform megvalósítására. A mii­­iniszter délelőtt 11 órakor fogadta a­­kü­ldöttséget. Korányi Frigyes üd­vözlő beszédére a miniszter közel egyórás beszéddel válaszolt. Beszé­dében támadta az előző kormányt, amely nem engedte meg ennek a fon­tos szervnek a működését olyan mér­tékben, amint megérdemelte volna. A népkormá­ny azonban — folytatta a miniszter — felismeri az O. K. H. fontosságát és nehéz helyzetében örömmel tölti el az a bizalom, amely­­ivel a kisgazdák a népkormány iránt viseltetnek. . Búza Barna beszedő további ré­szében ezután feljelentette, hogy Magyarországon legj­obbjan a föld­­mivelő népet szereti. Sokat foglal­kozott a szövetkezeti kérdéssel és a szövetkezetek fejlesztését és trósblnését elsőrangú feladatának tekinti. A magyar nép értékének legerősebb bizonyítékát Ameriká­ban látta, hová két millió magyar toli kénytelen kivándorolni, m­ert nem tudott megélni, noha Magyar­­országon nem húszmillió, hanem harminc-negyven­ millió ember szá­mára van munka, mert a magyar munkások is képesek, nemcsak a földtárásra, hanem a finomabb munkára is. Azért vándoroltak ki a magyarok, mert ott szabadság van és lehet dolgozni. .A magyar kormány program­ja, hogy a ma­gyar földet a magyar nép kezére adja. Az ország legnagyobb erős­sége a magyar kisgazda és a ma­gyar kisbirtok. Arra az ellenvetés­re, hogy a nagybirtok többet ter­mel, mint a kisbirtok, az a meg­jegyzése, hogy a szövetkezeti erő képes arra, hogy a tízholdas kis­gazda, ha ezren tömörülnek, többet termelnek, mint a tízezer holdas nagybirtokok. A kormány pro­­gram­ja az, hogy Magyarország kisgazdaságokból álljon, ennek alapja pedig a szövetkezeti rend­szer. Beszédét azzal fejezte be a miniszter, hogy nemcsak a magya­rokat, hanem az összes többi népe­ket is boldogulásuk ehhez az or­szághoz köti. Istenkísértés volna széttörni ezt az országot, amelynek term­észetes határa a Kárpát, ha bármely részét veszik is el az or­szágnak, a megmaradt részek egy­más nélkül élni nem tudnak. A küldöttség nagy éljenzéssel fo­gadta a miniszter beszédét, majd el­énekelve a Himnuszt, a földmivelés­­ügyi minisztériumból felmentek a Várba­­a pénzügyminisztériumba. A pénzügyminisztériumban Szen­de Pál államtitkárt kereste fel a küldöttség, amelynek nevében ismét Korányi Frigyes vezérigazgató a Szövetkezetek részére hitelforráso­kat­­kért. Az államtitkár válaszában kijelentette, hogy a népkormány a széles néprétegek uralkodásának el­vi alapján áll és ez elsősorban a kisgazdákra vonatkozik. A Wilson­­félé önrendelkezési jog egyik gyen­ge megnyilatkozása a falum szövet­kezet, vagyis a gyengék egyesülése. Az a földosztás, melyeit a népkor­mány meg a­kar valósítani felül­múlja a 48-as jobbágyszabaáílás je­lentőségét Ennek a keresztülvitelé­hez a kisgazdákra feltétlen szükség van. A kormány az OKH­ szerveze­teiből minden faluban földmivesta­­k­ácsot fog szervezni és ezeket fog­ja felhasználni a földi felosztás ke­resztülvitel­éhez. A megdrágult villam­ost méh­etek A munkások és kispolgárok tr­­bb adója — Saját tudósítónktól — Három nap múlva életbe lépnek a villamosok egyesítése alkalmá­ból szerkesztett tarifák. A terve­zettől nem tagadhatjuk­ meg azt az elismerést, hogy bizonyos szociális szempontokat juttat érvényre, de vájjon valóban szociális-e az a re­form, amely a munkásságnak és tisztviselői karnak nyújtott némi kedvezmények mellett is egész álta­­lánosságban árdrágítást foglal mar­gában? A tóv­égre a villanyosra egyálta­lán nem is ül más, csak­ egészen szegény ember, aki a hivatala, vagy napi munkája színhelyére siet. Ha már most csak azt vesszük, hogy egy kisembernek két relációra szó­ló bérletjegyet kell váltania, úgy kedvezményesen is 288 koronába kerül az évi bérlete, de aki nagyobb távolságban lakik, az már 384 ko­ronát kénytelen fizetni. És van olyan ember is, aki egyik favorizált­­osztályba sem tartozik, de hivatá­sánál fogva mégis sokat kell járnia villamoson; ennek az évi bérlete 576 korona, nem is beszélve arról, hogy az egyesített mindkét vállalat vonalaira 720 koronán alul nem kap bérletet. Az új tarifarendeletnek közérde­kű intézkedéseit itt közöljük. Az új bérletjegyet az egyesített vas­utak december 1-én adják ki. A legfontosabb újítás az, hogy most nem vonalszakaszra, hanem relá­ciókra adják ki a jegyet. A bér­letjegy tulajdonosa nemcsak a reláció számával ellátott kocsit használhatja, hanem azokat is, melyek útvonalán jár­nak. Az utas egy, két vagy három relá­cióra szóló bérletet vásárolhat. Akinek három reláció nem elég, megvásárolhat­ja a korlátlan utazás jogát. A jövő év elejétől kezdődően több hónapra, sőt az egész esztendőre is meg lehet vásá­rolni a bérletjegyet Az új térlét ára a következő: Egy viszonylat ára h­ó­na­pon­k­i­n­t 21 It, két viszonylaté 36 K, három viszonylaté 48 K. Az egész vo­nalhálózatra szóló bérlet ára hónapon­­kint 60 korona. Egyharmados kedvezésben részesülnek a munkások, tisztviselők és alkalmazottak, ha munkaadóink cégpapiroson, vagy bélyegzős aláírással igazolja alkalmazott­ voltukat. Kéthar­mados kedvezést kapnak a tanulók, ha iskolájuktól írásos iga­zolást hoznak. A kültelki vasutak helyi forgalmában érvényes bérletjegy ára hó­­naponkint 10 korona, de kedvezés nincs. A bérletkedvezést szigorúan ellenőrzik és gyanús vagy kétes esetben nyomozást indítanak. Bérletet a következő hálózatra lehet váltani: A közúti hálózatira, a Városi Villamos hálózatára, a Budapesti Szent­­lőrinci H. É. Vasutak­ra, a Budapesti H. É. V. vonalán Erzsébetfalvára közlekedő közúti relációra, a Megyer—Újpest—Rá­kospalotai H. É. V. hálózatára és a Fe­renc József földalatti vasútra. élEGJELE­NT: 8 ítélim Munk­attMa A kazazákséarleti cikkek for­malomba hozatalá­és ál előf­orduló visszaólások meggátlása, kártyá­ban alkotott Jogszabályok ismertetése, magra* rázesa és bírálata. Irta Dr. Rád­vény­i László Az szerkesztője. Nélkülözhetetlen munka a közigasg&zdai hatóságok, ügyvédek, kereke­dő­k és iparosok számára. 443. oldal- Ára 28 K. Kleffrend'i­heti a 8 órát Ujsági kiadóhivatalá­ban a könyv árának és a porta fejében szük­­séges 75 fillér beküldése mellett. 3 Románok tüntetés Aradon — Saját tudósítónk telefonjelentése — Arad, november 21. : Ma délben románajkú katonák és polgárok összegyülekezve, román nemzeti lobogókkal felvonultak a város főbb utcáin Nagy-Ro­­mániát éltetve. Majd a román nemzeti komité helyiségei elé vonul­­tak, ahol Papp-Csicsó István lelkesítő beszédet mondott fe tü­relemre kérte a tüntetőket. A tüntetés befejezéséről lapunk zártáig nem kaptunk tudó­sítást. Z Zichy Géza grófot eltávolítják a Nemzeti Zenede éléről Az eset összes tanerőinek egyhangú állásfoglalása — A Ze­­fsed­e ügyeinek rendezésére kormánybiztos kiküldését kérelmezik — Saját tudósítónktól —. A Nemzeti Zenede vezető és ta­nár kara egyöntetű állásfoglalás­sal egyhangúan kimondta, hogy a Zichy Géza gróf-féle rezsimet to­vább nem tűri, gyökeres reformo­kat kivon, amelynek megvalósítá­sára egy szociális és egy művészi bizottságot küld ki. Erről a komoly mű­vészi körökben már régóta óhaj­tott fordulatról a következőket je­lenti a 8 órai Újság tudósítója. A Nemzeti Zenede, amely a ma­gyar fővárosnak legrégibb — im­máron nyolcvan esztendős — zenei intézménye, annak idején néhány lelkes műbarát kezdeményezéséből nyerte meg létalapját. Ma az inté­zetnek negyvenöt személyből álló tanári kara és 2200 növendéke van, tehát olyan zenei tanintézet, amely terjedelménél és belső gulyánál fog­va egyaránt közügyet jelent. Az intézet élén elnöki minőségben Zichy Géza gróf műkedvelő zene­szerző áll, akinek tehetségtelenül visszamaradt egyénisége számos oknál fogva kerékkötője minden egészséges fejlődésnek. A volt in­­tendáns, aki Mahler Gusztáv el­küldésével visszavonhatatlan csa­pást mért a magyar zenei kultúrá­ra és az Operaház fejlődésére, az­óta csak akkor ment az Operaház­ira, ha az 5 saját fatális dalműveit adták elő, hangversenyen pedig csak­ úgy jelent meg, ha akár mint zeneszerzőt, akár mint zongorajá­tékost kieresztették a pódiumra. Csak Budapesten valósulhatott meg az a művészi monstrum, hogy egy előkelő műintézet élén olyan fér­fiú adhatta a zene­zsarnokot, aki életében még nem hallotta Strausz Richárdot, avagy Debussit, Bartók Béláról pedig úgy adott le véle­ményt, hogy a telefonhírmondón hallgatta meg az Operaház előadá­sát. El lehet képzelni, hogy minő ha­tást gyakorolt a zeneélet művészi és tárgyi kérdéseire a Nemzeti Zenede elnöke, amikor a „­­ultuszminisz­­térium apósa“ volt, amire külön­ben nem volt szüksége, hiszen mint befolyásosan erőszakos arisztokra­ta más rezsim idején is megvalósít­hatta akara­át. A Nemzeti Zenede konferenciám olyan hangon beszélt érdemes tanárokkal, hogy ezeknek reputációja érdekében nem repro­dukálhatjuk az elnök úr tótos dia­lektusban tett kijelentéseit, csak egyet említünk fel, hogy legutóbb is a házmester jelenlétében ,f­ogja be a száját!" felkiáltással förmedt rá az intézet egyik tanárára. Mitho­­logik­us fösvénysége, amelyet az Operaház kóristái azzal bélyegez­tek meg, hogy 220 koronás adomá­nyát jótékony célra fordították, ill­­ésre kényszerítette a Zenede taná­ri személyzetét, amely kevesebb fi­zetést húzott, mint egy átlagos ét­terem pincér­­kara. Nem engedte meg — merő szakkeblűségből —, hogy pl. Gobbit és más idős tanerő­ket nyugdíjazzanak és a Zeneaka­démiával szemben érzett kicsinyes féltékenységénél fogva mm tűrte, hogy olyan tanerőket, alkalmaztat­nak, akik Mihalovics Ödöntől kap­ták diplomájukat, úgy hogy ma a Zenedének számos diplomában ta­nára van. A Nemzeti Zenedének óriási tandíjjövedelmen kívül a Szerb-utcában két háza van, amely alig jövedelmez egy percentet és amikor illetékes emberek arra fi­gyelmeztettek, hogy a két ház el­adása révén az intézet sokkal ked­vezőbb körülmények közé, esetleg saját megfelelő nagy palotájának felépítéséhez jutna azt felelte: „Nem vagyok zsidó!11 így a Nem­zeti Zenede megmaradt régi helyén, bűnös örömtanyák közelében és egy hotelgami tőszomszédságában, nagy veszélyére az intézetet látoga­tó mindkét nembeli serdülő ifjúság­nak. Zichy Géza gróf eddig a Zene­de választmányára támaszkodott, amely a legkülönbözőbb foglalko­zású laikusokból áll és fejbólintó készséggel csatlakozott mindig a kegyelmes gróf úr indítványaihoz. Most azonban megfordult a világ. A Nemzeti Zenede tanári kara úgy szociális, mint művészi szempont­ból gyökeres reformokat óhajt, aminek első feltétele az, hogy Zichy gróf — keresztneve Géza — távozzék. Valószínűleg szüksége lesz a kormány részéről egy hoz­záértő teljhatalmú kormánybiztos kiküldésének, aki rendet teremt, elvégre a Nemzeti Zenede fejlődé­se útján közüggyé vált, amelyet nem lehet a választmány derék iparosaira bízni. Az erre vonatko­zó memorandum máris Károlyi Mi­hály gróf kezében van, miután Zichy Géza gróf tehetségtelen ma­kacsságában nem akar belenyugod­ni detronizálásába.

Next