8 Órai Ujság, 1918. november (4. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-29 / 280. szám

Péntek, 1918 november 29. estaco-ffice — a bunyevácok nem csatlakoz­nak a délszláv államhoz. Zom­bor­ból írják: Az itteni városháza nagy­termében a helybeli szerb nemzeti ta­nács gyűlést tartott, amelyre a ba­­nyevác polgárokat is meghívták, hogy a szerb és bunyevác twitneni tanács működésének további irányt szabjanak és sorsukat megbeszél­jék. A gyűlésen a szerbek nagy számmal jelenteti meg, a bunyevácok azonban nem mentek el oda. Dr. Pastravics Iván, a zombori bunyevác nemzeti tanács ügyvezető elnöke írásban bejelentette, hogy a bunyevá­­cok nem óhajtanak résztvenni a gyű­lésen és ha ott bunyevác kiküldötte­ket választanának meg, azok ezt a megbízatást nem fogadják el és nem mennek el Újvidékre a délszláv állam­ megalakulásának kik­iáltására. — A külélelmezés és vadorzó­­védelem. A közélelmezési minisz­térium felhívást intézett az ország vadászaihoz, a vadászterületek tu­­­­lajdonosaihoz és bérlőihez, hogy minél sűrűbben rendezzenek vadá­szatokat és az elejtett vadak­at, kü­lönösen nyulat, fácánt ajánlják fel megfelelő kártérítés mellett a köz­élelmezés céljaira. A közélelmezési minisztérium bölcs felhívása azon­­ban alighanem eredménytelen lesz, ha a kormány sürgősen nem gon­doskodik a Búza földmivelésügyi miniszter által kezdeményezett vad­orzóvédelem megszüntetéséről. Amíg a vadászati lehágásokban megin­dult eljárások szünetelnének, ad­dig a vadorzók tovább fognak ga­rázdálkodni és a vadászterületek birtokosai nemcsak hogy nem va­dászhatnak maguk biztonságban tő­lük, hanem kénytelenek tűrni az ország vadállományának kíméletlen elpusztítását. A vadásztársadaloma mindenütt élénken tiltakozik a vád­­orzᣠúj privilégiuma ellen, amely ott okozza a legnagyobb károkat, ahol legkevésbbé menthető, t. i. az Elföldi és dunántúli szinmagyar vi­dékeken, ahol nincs szükség rá, hogy a nemzetiségi agitátorok ha­­tóságellenes izgatásait m­ilyen intéz­kedésekkel akarják megelőzni. Eb­ben az ügyben különben érdekes levelet kaptunk Jeszenszky Sándor bárótól, Nógrádkövesdről, aki kifej­ti, mennyire igazságtalan a duvadak által okozott károkért a vadászte­rület t­ulajdonosait vagy bérlőit fe­lelőssé tenni. A duvadat mindenki el­pusztíthat­ja, védekezhetek is elle­ne, ezzel szemben a vadászterület tulajdonosa vagy bérlője nem aka­dályozhatja meg, hogy mértföldek­re lévő más erdőségekből hozzá át­­barangoló duvadak a szántóföldek­re is ki ne csapjanak. A mai han­gulatban pedig a falu népe sokszor fog túlkövetkelésekkel előállni, ame­lyekkel szemben védtelen lesz a va­dász, minthogy a vadkár a közsé­gi bíróság hatáskörébe tartozik. Ez hamarosan szintén a nagyvadak el­pusztítására fog vezetni, ami mér­hetetlen kár lesz. — A kü­tjeidre való élelmiszerszállítás tzabályozása. A hivatalos lap mai szá­ma kormányrendeletet közül, amely sza­bályozza az áruk szállítását. A rende­let szerint Magyarország határain túl fekvő helyekre. — Az Ausztria részei­ből alakult államokat és Horvátországot is beleértve, valamint a demarkációs vo­nalon túl fekvő területekre — szállítási igazolványhoz kötött árukat csak ak­kor szabad szállítani, ha a feladó a émn-tegy miniszternek november 6-ike u­tán kelt engedélyét fel tudja mutatni. Kivételt képez a rendelkezés alól a friss hús, friss zöldség,, friss főzelék és friss gyümölcs, valamint a Német-Ausztriába irányított élő és levágott juhok. Igazol­vány nélkül lehet szállítani a külföldön feladott és Magyarországon át az ország határain túl fekvő helyekre rendelt friss húst, zöldséget, főzeléket és gyümölcsöt, valamint tejet. A november 1-ike előtt leállított szállítási igazolványok és kivi­teli engedélyek érvénytelenek. A Csehek aranyat keresnek a felvidéken. Zsolnáról jelentik, hogy a csehek egyáltalában nem fosztogattak a városban, hanem föl­keresték a bankokat és gazdagok­­­kat, akiktől aranyat követeltek a­­ cs­eh-szlovák nemzeti bank számár­­­ra. Revolverrel törtek az apáca­­­zárda főnöknőjére, ami tótok köré-­­­ben igen nagy ellenszenvet keltett a csehek iránt. A zárda fönöknője nem adta ki az arany kegyszereket, mire a csehek eltávoztak Zsolnáról, ahol most rend van. — Hrláteats. Dr. Friedmann Ernő szarvasi rabbi 88 éves korában elhunyt. — A kőskossányok tanácsa. A Ma­gyar Háziasszonyok Országos Gazdasági Szövetsége a háziasszonyok tanácsának megalakítását határozta el. A háziasszo­nyok szervezetének megalakítása a mai súlyos időben jelentős feladat. A házi­asszonyok ki akarják venni a részüket a közérdekű munkálatokból. Gazdasági és népjóléti feladatok betöltésére többen vállalkoztak és részt kérnek a közélel­mezési ügyek intézésénél is. E tárgyban a Szövetség vasárnap, december 11 -én, pontban négy órakor az újvárosháza (Váci­ utca 54.) dísztermében nagygyű­lést tart, amelyen dr. P. Á­b­r­a­h­á­m Dezső államtitkár fog elnökölni. A ta­­nács programmját Neumann Ármin­ná elnök, Török­né Kovács Hermin és Gáspárné Dávid Margit irőnök fej­tik ki — A zenegróf távozása. Batthyány Tivadar gróf belügymi­niszter János­sy Zoltán államtitkár javaslatára azoknak az okoknak az alapján, amelyeket a 8 órai Új­ság már előre részletesen kifejtett, felfüggesztette Zichy Géza errosot, a Nemzeti Zenede elnökét, valamint az intézetnek laikusokból álló vá­lasztmányát, egyben a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el, amelynek teljesítésére Gáspár Arthur minisz­teri tanácsost küldte ki kormány­­biztosi minőségben. Zichy Géza gróf, aki az utóbbi időben tetésien a birtokán tartózko­dott, híve, Dexmois deli Vecchio műszaki tanácsos, választmányi tag értesítése után érkezett Budapest­re, ahol teljesen felfordult világot talált egykori kicsinyes zsarnoksá­ga színhelyén, a Nemzeti Zenedé­ben. Eleinte „Majd beszélek Tiva­darral” felkiáltással fenyegetőd­­zött, hogy majd rendet teremt a re­nitens tanári körben, mikor pedig látta, hogy lehetetlen felülkereked­nie, azzal a gondolattal is foglal­kozott, hogy a Nemzeti Zenedének felszámolását és beszüntetését kér­je a kormánytól. A jó öreg Ripp van Winkle azonban egy új világban ébredt fel, ahol nemhogy parancsai, de még óhajtásai se teljesülhetnek a múlt idők letört nagyságának. Most már csak annyit szeretett vol­na elérni, hogy legalább választ­mányi gyűlést hívjanak össze a memorandum tárgyalására, ami majd alkalmat adhatott volna a szép visszavonulásra, de még ez se si­került. A belügyminiszter felfüg­gesztette állásától Zichy Géza gró­fot, akit a vizsgálat előrelátható eredményéhez képest el fognak csapni. Sápadtan és megtörve je­lent meg tegnap a Nemzeti Zenedé­ben a kiselejtezett zenezsarnok, aki­nek működéséhez a magyar zene­kultúrának annyi gyászos emléke fűződik. Még kreatúrái is, akiket ő segített a nyomorult éhbérhez, el­fordultak tőle és cserben hagyták. Senki se hajlongott előtte és ami­kor Szekeresnek, az intézet régi szolgájának valami megbízást akart adni, a következő jelenet játszódott le: — Ha majd bejön az igazgató úr, mondja meg neki, Szekeres... — Szekeres ur, — javította ki villogó szemmel a hosszú időkön át titkon utált zsarnokot a szolga, mire a gróf halkan igy folytatta: — Kérem Szekeres úr... A Nemzeti Zenede művészi, anyagi és személyi reformjait figyelemmel fogjuk kísérni és re­méljük, hogy Zichy Géza gróf egyéni zsarnokságát nem fogja felváltani többeknek, esetleg egy érdekszövetkezetnek zsarnoksága, sem pedig magánérdekek és becs­vágyak érvényesülése. Vélemé­nyünk szerint a fővárosnak kelle­ne átvennie az egész intézetet. — O­rv­osi hír. Dr. Hesser János volt zsidó-kórházi belgyógyászati alorvos a harctérről hazaérkezve orvosi rendelé­sét a„ Aulich-utca 4—6. sz. alatt meg­kezdte. Telefonszáma: 87—97. — Ellopott egy vég posztot. Pap Andrásné a múlt év októberében Ma­rosvásárhelyt betért Izmáel János kereskedő felesébe és cérnát kért. A cérna vásárlás ürügye alatt azonban a pulton fekvő vég posztot köténye alá rejtette és eltávozott Az üzlet együk alkalmazottja észrevette a lo­pást és feljelentést tettek Pap And­­rásné ellen. A marosvásárhelyi tör­vényszék az asszonyt egy esztendei börtönre ítélte. Ezt az ítéletet hely­benhagyta a marosvásárhelyi tábla és most a Kúria is. — Fényes Adolf-kiálllás az Ernát- ha­­zemi alatt. Az Ernst-múzeum, mely fenn­állása óta a jeles magyar mesterek egész sorát hozta közelebb a magyar közönséghez, új kiállítási sorozatát Fé­nyes Adolf újabb műveinek bemutatásá­val kezdi. Hat esztendővel azelőtt ugyancsak az Ernst-múzeumban ren­dezte Fényes Adolf emlékezetes gyűjte­ményes kiállítását, melynek szokatlanul nagy erkölcsi sikere volt. Azóta a ve­lencei magyar kiállítási pavillonban be­mutatott gyűjteményes kiállítását kivé­ve, Fényes sehol sem állított ki, de an­nál szorgalmasabban dolgozott a mosta­ni kiálltására, mely a mester újabb művészi hitvallomását fogja zárt egy­ségben bemutatni. A kiállítás december 8-án nyílik meg. — Elektrotechnikusok szervez­kedése. Az elektrotechnikai vállal­kozók az Országos Iparegyesület­ben értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy megalakítják az elektrotechnikai, szerelési és mecha­nikai országos ipari szövetséget. Az értekezletet dr. Soltész Adolf, az Or­szágos Iparegyesület igazgatója nyi­totta meg, majd ifjabb Siem Sándor fejtette ki a megalakítandó szövet­ség programmját. A szövetség célja a ki®-, közép- és nagyiparosok tömö­rítése és feladatául tűzi ki az­ anyag­beszerzés könnyítését, a hazatérő iparosok felsegítését, a rokkantaknak az elektro­echnikai iparban való megfelelő elhelyezését, az ipari szak­oktatás kérdésének megoldását, az JárArstarcok GLastiSsem­altól délnyugatra a­z­MkeE A raatári csapatok lefegyvereik csendérejeket és zssmzeldraíakot A Politikai Híradó jelenti: A Magyarország határszéli vidékei ellen előnyomuló idegen csapatokról a hadügyminisztérium a sajtó­­osztály utján ma az alábbi jelentést teszi közzé. A cseh járőrök tegnap elérték Nagykosztolányt (Lipótvártól északnyugatra). Nagyszombattól délnyugatra járőrharcok a Cziffe­­ren át előnyomuló csapataink és a csehek között. Nagyszombatban és környékén a lakosságot felkelésre lazítják a cseh agitátorok Zsolnán és Trencsénbánnál a helyzet változatlan. A Dajka megye területén átnyorsuló reguláris román csapatok lefegyverzik csendőrőrseinket és nemzetőreinket. A szerbek által megszállott területeken a helyzet nem változott. ­ ipartörvény revízióját. A nagyszám­ban megjelent iparosok részéről szá­mos felszólalás hangzott el. Végül egyhangú­ag kimondották a szövet­ség megalakítását. A szövetség ez­úton is felkéri az ország összes elek­trotechnikai ipari vállalatok tulajdo­nosait, különösen a kis- és közép­iparosokat, hogy csatlakozásukat az Országos Iparegyesü­let címén (gróf Zichy Jenő­ utca 4.) jelentsék be. Szingáz és mozi * A csavargólány esténként. Gilbert rendkívül mulatságos és csodásan fülbe-­ mászó zenéjű operettje, a Csavargólány,a­mely estéről-estére szerepel a Budapesti Színház műsorán, napról-napra fokozó­dott sikerrel kerül színre. A főszerep­lők: Balogh Bőske, Latabár, Della Don­na, Tóth Bőske, Bassó, Ilotti és Dezsői­ a legpompásabb színészi alakítást nyújtot­ják és nem győzik a frenetikus hatású ének- és táncszámokat ismételni. A pénztár telefonja: József 28—17, ahol és az összes színházjegyirodákban je­gyeket telefonb­e is lehet rendelni. * A köztársaság katonája címen Már­kus László melodramatikus allegóriáját nagy és őszinte sikerrel mutatta be új műsorának keretében az Apolló-Kabaré. A köztársaság katonáját, a békéért bé­késen küzdő új magyar hadsereget, az új, békés, dicső Magyarországot grali­­fikálja ez az allegória. A doberdói kato­na­temetőben két holt magyar vitéz csa­ládért, hazáért aggódó, nyugodni nem tudó lelke visszatér az árván, elhagyot­tan domboruló, besüppedt sírokra. Ma éj­féli világban, zivataros éjben panaszra­ nyílik vértelen alakuk. Hatalmas drá­mai érövet harsan­­el az elmúlt idők panasza, kétségbeesése, megváltást kö­vetelő jajszava a két öreg honvéd — Magyari és Sándor — njakán. De vison­­gó jajjal az égig felcsapó vad panaszuk­ra, sötét kétségbeesésükre megjön a lel­ket nyugtató, szivet vigasztaló válás*. Harsonák hangja tudatja jöttét a meny­béli hírhozónak és sugárözönben, égi ra­gyogásban megjelenik a két öreg halott honvéd lelke előtt az angyal — Beregi hegy hírül adja egy szebb, boldo­gabb, szabad, független Magyarország eljövetelét, hol öröm a munka, egyenlő mindenki és rend az úr! És megjelenik az ifjú magyar köztársaság erős oszlo­pa, félelmet nem ismerő békét biztosító, törhetlen erejű ifjú hőse, a köztársaság katonája! — Meleg, szivünk legmélyéig ható, őszinte érzés lengi ,át Márkun, László allegóriáját, amelynek valóban művészi előadásával Be­ggi, Magyari, Sándor sikereiknek legszebbjét aratták. A közönség szopni nem akaró tapssal honorálta a pompás műélvezetet, amely­ben szerző és előadók pazar bőkezűség­gel részesítették. * Az újra megnyílt Radrány-úti Szin­hás a népszerűségnek és a közönség szereldének ismét a középpontjába ke­rült. A táblás házak közönsége estéről­­estére gyönyörködik a teljesen újjá­épí­tett meghitt kis színházában, a kitűnő Ady—Gábor—Zlatvahy-műsorban és Mé­száros Géza, Kökény Ilona, Ir­e­s­­v­a­y Rózsi, R­a­j­n­a An­ce, B­o­r­o­s­s B­é­k­e­f­f­i, Bánóczi, Tompa és a többiek játékában. * Az Imperial-m mozi csütörtöki új mű­sora olyan szenzációkkal szolgál, ame­lyek hivatva vannak a legteljesebb ér­deklődést felkelteni. Amerika lánya cí­men egy izgalmas, mindvégig érdekfe­­szítő, frappáns fordulatokban gazdag ka­­landortörténetet játszik az Imperial­­mozi, amelynek főszerepében Misa Pau­­line, a legszebb és legkiválóbb amerikai színésznő produkál abszolút értékű mű­vészi alakítást A másik slágere az Im­­perial-mozi csütörtöki új műsorának Stuart Webbs legújabb kalandja, amely d kiséretjárás clrpen kerül bemutatásra. Előadások 5, 7 és 9 órakor. A színházak mai műsora. Operaház. A kékszakállú herceg vám. Parasztbecsület. (7.) Nemzeti Színház. A titok. (7.) Vígszínház. Matuska. (7.) Magyar Színház. Majd a Vica. (7.) Király Színház. Rinaldó gróf. (7.)­­ Városi Színház. A szép Saskia. (1­8.) Budapesti Színház. A csavargó­­lány. (7.) Andrássy­ úti Színház. Hazafelé. Az utca éneke. Barcarolle. (7.) Belvárosi Színház. Tilla. (7.) Intim-Kabaré. Dzsáte, X és Y. Tréfád szólók. (113.)

Next