8 Órai Ujság, 1919. november (5. évfolyam, 100-125. szám)

1919-11-02 / 100. szám

2 évig terjedhető fegyházzal és lOOOlöl 2000 leüt? pénzbírsággal. A megszegők a hadbirák által ’esz­­inek megbüntetve. 9. Azon személyek, akik semmiféle azonossági igazolvánnyal utaznak, meg lesznek büntetve 30 napig terjedhető elzárással és 500 lejig terjedhető pénz­­büntetéssel. Ezen személyek elítélése a kompe­tens hadbírák kötelékébe tartozik. 10. Azon személyek, akik iga­zolvány nélkül fognak találtatni a fentekül megjelölt területeken, egy hónaptól egy évig terjedhető elzárás­sal és 500-tól 2000 lejig terjedhető pénzbírsággal lesznek megbüntetve; ezen személyek megbüntetése az illető­­ katonai kerületek h­adbiráinak hatás­körébe tartozik. U. Minden fentebb megnevezett it­é­­let jogerős és végleges. 12. A 7. pont ellen vétők, akikről be­­fleu onvoekedik, h­ogy titokban utaztak­, azaz átlépték a határt vagy megkísérel­ték le nem bélyegzett koronákat csem­pészni az országba, egy hónaptól két évig terjedhető elzárással és 500-tól 2000 lejig terjedhető pénzbírsággal lesznek büntetve. Ezen pont kihágásait az illetékes katonai hadbíró ítéli el. , 13. Azon esetben, hogyha bebizo­­nvo­sodik, hogy a 12. pontban fölemlí­tettek ellen vétenek, hogy átlépték a határt a le nem bélyegzett koronák­kal, azzal lesznek gyanúsítva, hogy propaganda-célokra, csempészték ezen koronákat vagy bármilyen más ürül­etekkel, amelyek az állam közbiztos­­ík <­ága ellen irányulnak. *Ezen esetek a­­ hadbíróságnak lesznek felterjesztve. Ugy a 12., valamint a 13. pontban felemlítettek ellen vétőknek a náluk tiiótt összegek azonal el lesznek ko­bozva. 14. Ezen rendelet teljhatalmú é­r­­vénynyel a kihirdetéstől számított há­rom nap múlva lép érvénybe. Kiadatott a mi parancsnokságunk 1 évo Ojktóber 28-án. Az Erdélyi csőpató­,v'~hp 3 Tano-ti<t*~ fcága: Mardarescu s. fc. tábornok. Vezérkari főnök: Panaitescu s. k. tábornok. Instiintare. : Pretorul Comandamentului trupelor 1 din Transilvania, in sedinta de la 24. Ootobrie 1919., a condamnat pe indi­­vizii mai jos nota­ti pentru diferite aba­­teri, dupa cum urmeaza: Liptar Ladislau din­ Budapesta 12.000 coronae, Rex Imre, Berger Wilhelm, Bauerhuber Gyula cate 3000 fiecere pentru ea au fost prinsi falsificand pa­­sanoartele de calatorie. Im sedinta de la 25. Octobrie 1919. A comdamnat pe individul Adolf Se­­bestien din Budapesta la sase luni in­­chisoare pentru faptul ca sa gasit oa­­la­­orind la Debretin du un automobil la care pusese fricerorul roman spre a putea calatori mai departe fara a fi controlat. Suma de 548.700 coroane ce sa gasit a­supra sa­­i a fost restituita, iar automobilul sa retunit la Pretorat pana ce va aduce acte de properietate. Pretorul Commandamentului trupe­­­lor din Transilvania. Locod- Colonel. F. Paplica, Hirdetés. rAz erdélyi csapatok parancsnoksá­sának ügyésze 1919. október 24-én tartott ülésen, alant megnevezett egyé­neket különféle kihágások miatt kö­vetkezőkép ítélte el: Liptai László Budapest 12.000 korona birság; Rex Imre 3000 korona birság; Berger Vilmos 3000 korona utlevélhamisitás miatt; Bauerhuber Gyula 3000 korona u levélhamisitá­s miatt. Az 1919 október 25-én tartott ülé­­sen Sebestyén Adolf budapesti lakos hath­avi fogságra ítéltetért mivel Deb­­recenbe utazott egy automobilon, illelyre a román háromszinti lobogót , tűzte ki oly célból, hogy továbbutazá­sa közben az ellenőrzés alól kivonja magát.­­ A nála talált 548.700 korona pénz­összeg vissza lett szolgáltatva, az auto­­m­obil azonban vissza lett tartva az öí&JlisM? ügyészség által, amig tulajdonjogát igazolni fogja. Az erdélyi csapatok parancsnoksá­gának ügyésze: /■’. Paplicu s. k.alezredes. Comandantul Trupelor de Ocurxitie Reaalc Románé din órásul Budapesta. Consíaianduse ca nelinistea provo­­cata la intrutirile trecute a fest provo­­cate, in mód intentionat de anumiti oanieni platititcari au urmarit scopuri le politica personala. Gomandanientul ridica restrictiunea ce a putese si face cunoscut, ca pe vii­­tor va permite numai acélé intruniri pentru care se va cere aprobarea din oreme, prezentand odata cu cererea. a) Programul intrunirei. b) Persoanele care vor vorbi (ara­­land os curt se va verbi liecare). c) Locul (sala), ziua si oara intru­nirei. d) Cererea sa fic facuta cu opt zile inainte. e) Persoanele^cate sünt respunzato­­are. ca se vor respe<;ta obligatiunite de mai sus. si ca no se va stinge sub nici o forma drepturile nafiunei si armaíei románc. Coniandaulul Trupelor de ocupatie Rcgalc Bomane din órásul Budapesta. General ss. Mosoiu. Á román kir. m­egszálló csaratok pa­rancsnoka Budapesten. Mivel megállapítást nyert az a tény, hogy a múlt alkalmakkor megtartott gyűléseken felmerült zavargásokat bi­zonyos emberek idézték elő szántszán­dékkal, akiket megfizettek, és szemé­lyes politikai érdekeket hajszoltak, a parancsnokság felfüggeszti az eddigi szigort és tudomására hozza az érde­kelteknek, hogy jövőre csak azokat az összejöveteleket fogja engedélyezni, amelyek engedélyezésére a kérvények elég korán fognak beadatni és egyszers­mind mellékelni fogják: —~aatabbuj­­r­o ? r­a­m­m­j­át. b) Azon személyek névsorát. . .«* szónoklatokat fognak tartani. (Külön­­külün minden szónoklatnak tartal­mával .) c) A megtartandó összejövetel he­lyét (helyiségét), napját és óráját. d) A kérvényezéit nyolc nappal előbb kell beadni. e) Azon személyek névsora, akik fe­lelősek azért, hogy tiszteletben fognak tartatni a fenti kötelezettségek és hogy semmiféle formában nem fognak érin­tetni a román nép és hadsereg jogai. A román kir. megszálló csapatok parancsnoka Budapesten. Mosoiu s. k. tábornok. Col ónéiul D u mii résen C. dela Com­­maminmentul .trupelor din Transyl­­vania a fost numit in locull colonclului Soicnlescn in comiss'a de organisare a poliliei, jandarmeriei si garzlior froticre presidata de coloiielul anierican Yates. Budapesta. 28/X. 1919. l­umitrescu C., az erdélyi román csa­patok főparancsnokságának kötelékébe tartozó ezredes ki lett nevezve Soicu­­lescu ezredes helyébe * Yates amerikai ezredes elnöksége alatt álló bizottságba, amely a rendőrséget, a csendőrséget és a határrendőrséget szervezi. Budapest, 1919 okt. 28. ^QaanaDDDnnnnaanaDonaDDDün mert ez egy magyar-ukrán szerződés előnyeit nem csökkentheti. Egy ilyen gazdasági egyezményhez Románia is csatlakozna. Az agrár Magyarországra a közel­jövőben nagy feladat vár, mint az agrárállamok központjára. Az orosz kérdésről mindaddig nem lehet beszélni, míg a viszonyok ott illem kon­szolidálódnak. Max Roeder. Gassenko követ egy magyar­­uk­rán egyezményről. Bécs, okt. 31. Gassenko, bukaresti ukrán követ ez idő szerint Bécsben tartózkodik és következőképp nyilatkozott előttem: Ukrajnának és Magyarországnak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy gaz­dasági megegyezést létesítsenek. Mind­két ország agrár­álam és Romániával együtt trösztöt kellene alakítaniuk, ami mindegyik államnak nagy előnyére lenne az ipari cikkek importálásánál. Az a kérdés, vajjon Magyarország a jövőben királyság lesz-e, vagy sem, az ilyen gazdasági egyezségnél nem jöhet tekintetbe, sőt még az sem számít, ha Magyarország Jugoszláviával, Cseh­­,és Lengyelországgal köt szövetséget, Három Katona három golyója — ma egy éve — oltotta ki Tisza István életét. Most, hogy a hanyatló október ínytden őszirózsáját a geszti sírra szórjuk, szemünk könnyen kápráztató szi­várvánnyal sugárzik a glória, amely imhol háromszázhatvanöt nap leper­­gése után a tragikus áldozatot, mint diadalmas hőst körülragyogja és pe­dig nemcsak nemzete, de az egész világ tudatában is. Époszi nagyság­ban bontakozik ki előttünk élete, amely összeforr történelmünkkel és egyéni tragédiája, mint „szentelt fáj­­dalom“ örök kincse marad a ma­gyarságnak. A három puska felvillanó tüze mint kész műremeket megvilágítja visszafelé egész pályáját. Tisztasá­gában a hős oly erős volt, hogy halála nem lehetett egy pillanat műve, mert ama szegénylegények csupán kézimunkát végeztek, de az igazi gyilkosok mások voltak,— azok, akik évtizedeken át hazudo­­zásaikkal és rágalmaikkal az elv a­­gyűlöletnek olyan atmoszférá­ját terélre allÉ meg, 3»«íyhetc­gül is orgyilkosságban kellett explo­­dálnia. Sok esztendő kellett ahhoz és sok gyilkos, hogy Tisza István halotton elbukjék. És 5, aki egész életében csupán a hazának szolgált, még halálában is hivatást teljesí­tett: sok vérontástól mentette meg a nemzetet, amikor hatalmas esésé­vel megdöbbentette a rombolás és vérengzés őrültjeit, visszatartván őket a gyilkosságok folytatásától. És most halála után — félretol­ván halvány arcáról a szemfedelet — a legnagyobb szolgálatokat teszi a hazának. Hogy végső pusztulást, avagy uj életet rejt-e számunkra, Európa legelhagyatottabb és leg­­gyülöltebb népére a jövendő, nem tudjuk; ám Tisza Istvánnak, fogjuk köszönhetni, ha valamikor ismét testvérileg keblére fogad a nagy­világ. Mert ő, aki a kötelességtelje­­sítés havas régióiban zordon fenség­gel mindenha néma maradt, most beszél, hogy mindenki hallja az igazság bajnokának ajkáról az igaz­ságot. Magyarország nem bűnös, mert Tisza sohasem akarta a hábo­rút, ellenezte a tengeralattjárók ha­­zárd vakmerőségét, kereste a békét és titokban bírókra kelt hatalmas szövetségeinkkel, a német császár­ral és érc­ katonáival. Megmenti ha­záját, így lép ki sírjából a három sebtől ragyogó lovag, az életében néma, halálában szózatos levente és tanúságot tesz elpusztult hazája mellett az egész világ színe előtt. Földönfutó népe előtt küzd az új honalapító. Szombat, 1919 november 1. Blokád Salsbura és Felső flosafria Ellen ! Bécs élelmezése és a tartományok. — Saját tudósítónktól.­­— Egy késő este megjelenő lap ma azt a szenzációs hírt közölte, hogy a jó­vátételi bizottság azzal a tervvel fog­lalkozik, hogy mindazokat a tartomá­nyokat, amelyek nem hajlandók Bé­cset élelmiszerekkel ellátni, blokáddal fogjá­k kényszeríteni e követelés tel­jesítésére. Ez az intézkedés főkép Salz­burg és Felsőausztria ellen irányu­l., A blokád kettős irányú lenne: egy­részt az antant, másrészt a nemzeti államok és Bécs városa részéről. Ille­tékes antantkörökben érdeklődtem a hír­ valódisága felől és azt a választ kaptam, hogy a hír ebben a formájá­ban nem felel meg a valóságnak. A jóvátételi bizottság a Bécsnek élelmi­szerrel való ellátása érdekében folyta­tott tanácskozásai során még nem ju­tott el annyira, hogy ilyen rendszabá­lyokat is mérlegelés tárgyává tehetett volna. Az antant Ausztria belügyeibe sem akar beavatkozni és a tartomá­nyok magatartását belügynek tekinti, ami a bécsi kormány tehetetlensége folytán állott elő. Feltétlenül szükséges lesz, hogy a bécsi kormány, amelynek jóindulata kétségtelen,­­kényszer-rend­szabályokhoz nyúljon és csak akkor, ha a bécsi kormány ebben a kérdésben is az Ú­tántho­z fordul segítségért, ak­kor fognak dönteni arról, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy Bécs városát az éhínségtől megmentsék. Ma egyébként alkalmam volt beszél­getést folytatni egy osztrák személyi­­séggel, aki hivatali állásánál fogva ki­tünően van informálva a jóvátételi bi­zottság tárgyalásairól és terveiről és ez kijelentette, hogy az ántant-megha­­talmazottak már több ülésükön a leg­élesebben kritizálták a tartományok magatartását, de fenti terv végrehajtá­sáról­ neki sincs tudomása. Ha azon­ Tmf, a fu­i...fu > t’.yv;iíToru * is vona­kodnak fölöslegeiket Bécsbe szállítani úgy könnyen lehetséges lesz, hogy az­ ántant ebben a kérdésben is átveszi a vezetést, amint a közös konyhák ellátá­sánál már megtette, ez azonban egyút­tal azt is jelenti, hogy az ántant a kor­­mányzati hímeket is átvette, ami Né­met-Ausztria füanc­lehscaének — ami eddig is csak névleg volt meg — még a látszatát is megszünteti. Az ilyen ter­vet tehát alaposan meg kell fontolni, mert kivitele kiszámíthatatlan és előre nem látható következményekkel járthat, Max Roeder. Brilliánst, gyöngyöket, ók*£ ert, aranyat platinát, ® füstöt legmagasabb CDI r n A *fcar«ré*z, VTt., árban vo«b: ■ Í1 s C. > «. KtVsoc­­­at 2. *z. SI ni elsőrangú fényképezőgépeVet* llAPTHIíif t­rakat, mauera^et umm­c­H­m­u­r­a, sa IV*« Ferstwei«k­»et« a axáa. BrilliánsokatlSHÉ Seiler, flrai­lu. 16. SSgSSfiLa: ’tX ^ ff <iK.vloteket]ftbonyolitank.TÖ?sdeí IJ L m »/ megbízásokat elfogadunk. Krte­ B­l^j­­« /j kezes dymentes. NeuschTosz JL JLfl­a* a*M Testvérek. bankiroda, Budapest, VI., Lovag­ u. 20. Alapitva 1900-ban. Szilt­ánsokat, gyöngyöket, platinát, I­aszhált ékszereket mindenkinél drágábban vesz Szé­e­ly Emil ékszerüzlet, Vl­. Király-utca 51. Teréz templommal szemben. Dr. WALT Eli ‘nAk&'zt-Kt Si. j Gyors és sikeres elültéssincs maffénytiszíákra, E Czolcn %r,t Cornél i­yogvaztAr^sr. nói,Vli , WossolériyUu* 60. (Klau* zál­ u. sarok) wBáro tVosso­ényin g.vófrví/Ptté^ 8 . aranyat, ozi­stb^ Br ünsokaf Wosselonyi­ Utca 6. • ------■ —- - — - - —i

Next