8 Órai Ujság, 1919. december (5. évfolyam, 126-147. szám)

1919-12-02 / 126. szám

ICedd, V. évfolyam 126. *g. OferariS ELŐFIZETÉSI ARAK: EjEyhóra...* 15 Korona. I Félévre. ■• 80 Korona, Heiytdivre .. S^St Korona. | Egész évre ICO Korona, Egyes példányszdm ára 60 fillér. Szerkesztőség és Hiadóhivátal: Budapest, IV., Muzeum-Körut 3. sz. Eladó a városi bunda, eladó a használt íongora, eladó a szalonberendezés .és eladó az: utazótáska és uz arany éra, az olajfestmény és a jékszek- rény, a lakkcipő és a kerékpár, az aranykeretes tükör és a pörcelán- ikészlel, a vaságy és a' selyemfüg­göny ... Budapesten ma minden eladó! Kusza irásu, apró, szemér­mes cédulácskák kínálják szeré­nyen és szomorún az öles pártpla- ikátok alján meghúzódva, mit ado­gat el sorra egymásután a küzködő polgári család. Nehéz évek gondjain át gyűjtött és az élet apró kis fény­űzéseibe fektetett megtakarítása igy olvad napról-napra fájdalmasan és cJkerülhetetlenüJ, hogy pótolja a háztartások deficitjét. Az apa, aki elsején számot vet és látja, hogy nem tud eleget adni és az anya, aki tudja, hogy a legszűkebben is mennyire van szükség, szomoruan- körülnéz a kis lakásban s elkezdi a töprengő válogatást, hogy mitől fossza meg magát, —mint a mesé­ben: prémes bunda az is szép, háló- bútor az is szép, — pianinó, jaj, be rút!... Ez a Gsöiídes és együgyű lömeg- kinálat fájdalmas likvidációja a há­ború és a forradalmak pusztításai­val ■ élkövetkezett szegénységnek, amit megint, mint eddig is minden bajt, elsősorban a tisztviselők" és ál­talában a középosztály érez meg leghamarabb és legsúlyosabban. Ezek a kis cédulák, melyeknek Írói még a hirdetések dijait se fizethetik, egy ország nyomorának bánatos kiáltványai és többel mondanak, mint a párthirde^Tények ökölnyi betűkkel ordító Jelszavai. Ezek a rossz helyesírásit sorok igazabba t mondanak, mint sok államférfi ki- cicomázotl beszédje. Aki ezeket el­olvassa, az merje mondani, hogy itt nem kell béke, az, merje mon­dani, hogy itt nem keli az egész ország összefüggő munkája, hogy itt nem kell azonnal, amint csak lehet, hozzálátni a pénzügyi és gaz­dasági helyreállítás uj honszerzé­séhez. Ma már ott vagyunk, hogy ;sem rlrágasági pótlékokkal, sem egyéb pénzügyi kuruzslószerekkel nem lehet segíteni a bajon, ide már csak a gyors béke és. a béke után az el­lenségből barátokká vált hatalmas­ságok aranya és nyersanyaga hoz­hat uj vért a kifáradt erekbe. Egyet­len gyors műtéttel kell majd le­számítolnunk szegénységünket, hogy munkaval, szorgalommal és taka­rékossággal megkezdhessük vissza­szerzését annak, amit vesztettünk.' Líoyd George gyors békét remél Magyarországgal\ •r- Rotterdam, dge. -l.'ijf '' A Nicuwc Rotterdapisclic Courant jelenít Londonból: Ifi/ ILlOffd George kijelentene <tz olsóházbán. hogy « szövetségesek már jóideje ól akarták adni a beké jelétéi eket Magyarországnak, de eddig nem volt olyan kormánya, amely az országot képviselte volna. Most végre az összes pártokból álló kormány alakult, amely választatni jog és várható, horm.cz lesz az első lépés a gyors béke fele. BBBBBBB9BBBBB3BBBBBeeaBi9ESHE!BBQHB9BBaBBB££iaBBBaBBflBaflBB A íegíelsőbb tanács Románia belső helyzetével foglalkozik* Közzéteszik a legutóbbi jegyzéket (A Magyar Távirati Iroda sziktjatápUjpta n c: '„más írtján ) Parisból ícL-hLá: ~mA szövetségeid legfőbb tanácsa szogiHalon délelőtt ülést tar­tott. a:neh;cn ’fOhftctttft a német tengeralattjárók elpusztítása követ­keztében rendelkezésre álló anyagnak elosztására vonatkozó vitát. Az ötös tanács azután újból foglalkozott Románia belső hely­zetével és elhatározta, hogy ma közzéteszi a román kormányhoz intézeti legutóbbi jegyzéket. Vi„ .... r„ ^ - ,1 Végül 'elhatározta a legfőbb tanács, hogy a A’émeforszác/ban lévő orosz foglyok költsége, nemkülönben a berlini különbizottság költsége a német államot terheli. Újabb meglepetés készül az Adriánál? í X jugoszlávokualí nincs lőszerUéj . Newyorkból jelentik: (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás utján.) A .Nesvyork Sün­nek jelentik Párisból: lA békeérlekezlet köreiben kétségtelen tudomást szerez­tek arról. ;hogv a iugoszlávoknak alig van .lőszerük és kórházberendezésük úgy, hogy a lőszerhiány valószínű­leg meg fogja akadályozni azt, hogy az Adriai-tenger mentén nyílt ke, nvértörcsre kerüljön a sör, feltéve hogy D'Annunzio maga nem provokál­ja. A iugpszlávok különbén is félnek attól, hogy lm Olaszországgal háború­V ’ ”...............................*■ . ' di, Mii feni.: leue .vámos. a I. Pb ta­nács egyedül a jugoszlávok békés mai gatarjásában bízik és a konfliktus meg­előzésére semmiféle pozitív intézkedést nem tesz. meri valószínűleg átlói tarta­nak. hogy ez még inkább megerősítené D'Annunzio ■ helyzetét.' Az ötpstanácsT nak nincsen tudomása arról, hogy D'iAnnunzio újabb csínyre készül, dé az olasz misszió körében nem tart,iáki kizártnak, hogy üjabb meglepetés tör- tépik az adriai partvidéken. benii! felszólította a német kormányt, kegy akadályozza meg Mun iéiáék kiadatását — Berlini munkatársunk távirati jelentése. — Boriin, dec. 1. Annak a jegyzéknek a1 következmé­nyeként. amelyet az antant legfőbb ta­nácsa küldött Németországnak, hogy vésvén részt Oroszország blokádirozá- sában. a mérnet kormány ma szikratáv­iratot kapott Lenintől. A szikratáviral- Jian a szovjet-kormány kijelenti, hogy Németország csatlakozását az antant blokádjához ellenséges tépésnek te­kinti. amellyel szemben az orosz kor Trión 1/1 kénytelen reprcsszáliákkal élni. 'Egyidejűleg felszólítja a német kor­mányt. liaison oda minden befolyású- .savat, hogy Német-Ausztria ne adja ki -Kun Béláékat. A szov.ietkonnánv a ma- •gyac kommunistákat politikai üldözöl- ‘leknek tekinti, Németországnak nem szabad elsiklani olyan lény felett, amely a személyes szabadság megsérté­sére irányul. Dr. Dávid birodalmi miniszter kije­lentette előttem, hogy Németország semmi körülmények között sem . fog az ántéint blokádjához csatlakozni, mert ez a blokád nemcsak az embe­riességgel, hanem a genfi konvenció­val is honrl ok egyenest ellentétben áU. A kormánv nem hajlandó ártatlan emberek kiéhez lelésére az ániántnak segédkezel nyújtani. Lenin fenyegeté­sei néni fogják befolyásolni a birodal­mi kormánv magatartását, ezután is az eddigi eréllye! fogja a bolseviknek és a sparilaikusok törekvéseit Németor­szágban meghiúsítani. Németország nincs abban a helyzetben, hogy kétes politikát játszón. A 8 Órai Újság berlini munkatársa Leninnek 'Kun' Béláék kiadatása érde­kében a német kormányhoz intézett távirata alapján ^kérdést intézett Dcutsch birodalmi miniszterhez, eleget tesz-e a kormány Lenin felhívásának. A miniszter a következőket jelen­tette ki: • — A kérdés felett a német kormány feltétlenül napirendre fog térni. Ki­zártnak tartom, hogy Németország egy más állam belső ügyeibe beavat­kozzék. A magyar kommunisták ügyé­ben egyedül Némel-Ausztria van hi­vatva jogszerűen dönteni. Kemény Vilmos. Renner a magyarországi szocializmusról. Becs, dec, >1. Ma nyitották meg áz első német, osztrák szakszervezeti kongresszust. A megnyitó ülésen Seitz elnök, [Renner dr. kancellár, a szociáldemokrata tes­tületek képviselői, köztük ■ a magyar szakszervezetek képviselője is megje­lentek. A- szakszervezeti bizottság né­vében Miiiler Rudolf képviselő nyitotta meg a kongresszust. Kijelentette, hogy Kun Béta annyit ártott Magyarorszá­gon u prolclársúgnak és annyira visz- szavetette a haladásban, mint kívüle senki más. Jászai Samu,' a Magyar Szakszervezetek Központjának képvi­selője sajnálkozását fejezte ki azon, hogy a magyarországi események az osztrákoknak is okoztak • kellemetlen­ségeket. A forradalom politikai tekin­tetben fölszabadította ugyan a magyar­országi munkásságot, de gazdaságilag, nem tudóit rajta' segíteni, r- , j Renner dr. kancellár, aki a kormány nevében üdvözölte a kongresszust, ki- jelcr»\et'le, hogy az Internaoioiiale igazi eszméje, vagyis a gyakorlatilag elérhető eredmények mérlegelése , az osztrák mozgalomnak is egyik része. Azt a reménységét fejezte ki, hogy ez­zel a módszerrel sikerülni fog Buda­pesten is helyreállítani a szocializmust. Baucr Oltó dr., a szociáldemokrata párt nevében ismertette a munkás vé­delem terén tett haladást és a munkás- bizfositás fejlődését. Kijelentette, hogy a -politikai és a szakszervezeti halá­lomnak legkisebb részé’: sem adhatja ki a kezéből a munkásság.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék