8 Órai Ujság, 1919. december (5. évfolyam, 126-147. szám)

1919-12-03 / 127. szám

tv.*.., ’’ 'J i" *’ 1 Ej BHJIUIAhuiv.. ------------­ engedem. / ...-----k-zá r . ^­­ ft, l h 1y»11 Budapest, i \1­/-....‘1 Budapest, 1919 december 3. ii? JEL- Szerda, V. ávfolyam 127. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Ely hira.­ .. 15 Korona, | Félévre. .. 80 Korona. Negyedévre .. .2 Korona. | Egész évre 160 Korona, Egyes példárnyszám­­ra 60 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal , Budapest, IV., Múzeum*Körút 3. sz. Már éjfélkor sorakoznak a pékek és lisztesboltok lelőtt nagykendők, kopott kabátok sötét alakjai. A körtben, csatákban, a csípős novemberi szélben ott di­deregnek, topognak — és várnak. Várnak türelemmel, amelyet öt esz­tendő edzett csöndessé és szerénnyé, •várnak reménységgel és bizalom­mal, amelyet öt év annyi csalódása sem ölt el bennük! De a boltok üre­gek és hidegek a kemencék! Nincs liszt, nincs fa, nincs kenyér! 4 ga­bonás hús Magyarország fővárosá­ban, ahol egykor a hatalmas mal­mok fél Európának őröltek, ahol a közraktárakban és uszályokban az aranyszemű­ búza zsákjai százezer számra heverték — ma nincs ke­nyér. Ami volt, azt Budapest rabló­bandája­ elpusztította: ami itt ma­­­radt, azt vendégjogon elvitte a szom­széd. Itt állunk kifosztva — és éhe­sen. A külföldre hiába kiáltunk, nincs más segedelmünk, mint a ma­gyar gazda, aki eddig méltó harag­jával elfordult Budapesttől. De a bűnös nagyváros megalázkodott, vezekelt és merjük mondani: meg­ igazul!. Most­ el kell jönni a bocsá­natnak az állott fehér kenyér ké­pében. Az ország gondját v­iselők jól érez­ték, hogy ezentúl nemcsak a tör­k­­ékbe, hanem a hatalomba is be kell vonni a föld népét. Ezért hív­ták a kormányba a magyar gazdák becsületes képviselőit, hogy legyen részük, szavuk minden dolgok inté­zésében. De immár részük van a­­felelősségben is. Az­ a politikai erő­egyesítés, amely most végbement, nemcsak a két derék Szabó István között hozott békét, de kell, hogy megteremtse a város és a falu új szent szövetségét, amely nélkül el­gyöngül a vidék és elsorvad Buda­pest. A nagyatádi Szabó Istvánt s a sokorópátkai Szabó Istvánt, mint­­a magyar nép igaz vezetőit, bízó lé­lekkel megtisztul­ sz­ívvel, de ma­gunkra hagyottságunkban, kétségbe­esett könyörgéssel kérjük: most ők segítsenek! A főváros mindent meg fog tenni a gazdákért, a­ polgárság állja az ígéretet, hogy az országnak ikiválvalos, módon földet kapjon a hazáért vérzett katona, de most, gyorsan­ adjon, segítsen a falu, nyissa meg magtárát, küldje föl fö­löslegét, kötelezze egész ■ hálára a városiak szivét és gyomrát. Bátran tehetik. Budapestért jótáll Nagyatád és Sokorópátka; ha nem nekünk, hát nekik hitelezzenek. A két falu név furcsa magyar harca után a két kibékülő között — hadd öniljan a harmadik: Budapest. Meghívják Magyarországot a békekonferenciára. A legfőbb tanács határozata: Paris, dec. 2. ,­ Magyar Távirati Iroda szikratáborája a budapesti rádió­állomás útján. A szövetségesek legfőbb tanácsa hétfőn délelőtt a francia külügyminisztériumban ülést tartott, amelyen Clemenceau miniszter­­elnök elnökölt. A legfőbb tanács meghallgatta Sir George Clarkot, aki részletesen beszámolt budapesti missziójáról és azokról a fel­tételekről, amelyek mellett sikerült neki olyan kormányt megala­kítani, amely M Magyarország népének akaratát képviseli. E beszá­molás folyamán a szövetségesek legfőbb tanácsa elhatározta, hogy a Huszár-kormányt értesíti arról, hogy a lehető leghama­rabb küldjön ki Iffeuillybe magyar békedelegációt, amely az áhránt megbízottaival a békeszerződés tárgyában meg­kezdi a tárgyalásokat. Az ötös tanács ezután megh­algatta Koeh marsall jelentését és elhatározta, Hornt a balti szuverén államokban lévő diplomáciai megbízottakhoz utasításé­­rtó­ küldenek oly értelemben, hogy az észt kormánynál járjanak el és eszkö­zöljék ki, hogy az észt kormány Judenies tábornokkal szemben engedéke­nyebb magatartást tanúsítson. • Vértül az ötös tanács a legutóbbi német jegyzékre adandó milosz szövet­ét elfogadta. A válasz a hadifoglyok hazaszállítására vonatkozik. A jegyzéket este adták át a német delegációnak és holnap reggel fogják közzétenni. BUHUiiraminia Bai Han Biaa Baiinii H Hasiii HNis EBBa Bier birodalmi kantellár iapretszii megerősödését Helet-európai érdek­eit tartja. A bal­ti kirándulás kalandorpolitika. — Németország nem szegte meg a békeszerződést. — Elszász-Lotharingiában nem folytatnak agitációt. — Berlini munkatársunk távirati jelentése. — Berlin, dec. 2. Bauer német birodalmi kancellár szíves volt fogadni a 8 Órai Újság berlini munkatársát és a magyar helyzetről Németországgal szemben várható magatartásáról, valamint a bolsevizmusról a következőket je­lentette ki: , , Örömmel é üröm, hogy Magyar­­országon helyreáll a rend. Ha a bel­politika terén az összes nemzeti erők egyesülnek, ha számolnak a nép kö­vetelésével és a demokratikus irány­­nyal, akkor Magyarországnak meg van minden lehetősége arra, hogy fel­épüljön azokból a sebekből, amelyeket a háború és a bolsevizmus éltették ,rajta s egész gazdasági életén. Magyar­­ország­, megerősödése kelet-európai ér­­ték­­és azért remélhető, hogy az antant r...piája Magyarországnak mindazokat a módokat, amelyek az országot meg­­sz­ertik az újraéledésre. Németország mindig barátságos érzelmekkel volt il­letve. Magyarország iránt és ezt a régi barátságát a jövőben sem vonja meg tőle.­ — Ami a lettlandi helyzetet illeti: a lettlandi hadüzenet elhibázo a német politika következménye. Azok, akik a bolsevizmus letörésére a keleten elhe­lyezett német csapatokat akarták föl­használni,­ elfelejtették, hogy Német­ország elvesztette a háborút és hogy követendő politikájában ezt kell irány­adóul venni. A csapatok, dacára a ko­moly intelmeknek, előnyomulak az összeroskadt Oroszországban. Egyes, politika iránt érzéketlen katonai agyak még mindig abban az illúzióban rin­gatták magukat, hogy irányító keleti politikát űzhetünk.­­ A bolsevizmus visszaszorítása Lettlandban ragyogó teljesítménye volt a litvánoknak, de a­ német had­vezető­­ségnek még D­eblain az utolsó szerencse kísértetében­ is végzet teljesen ott­ lebe­gett az a katonai makacsság, amely kívül helyezte magát a német kormány keretn­­. • Így állt elő a német-orosz balti hadsereg, amely Nagy-Orosz­­ország helyreállítását tűzte ki céljául, s azt hitte, hogy megmentője lesz Orosz­országnak, s hogy fel tudja ébreszteni halálos álmából a hatalmas birodal­mát, bízva a német tőke, kereskedelem és technika erejében. — A katonai okkupációk következ­tében­­ szisztematikusan teremtettek szá­munkra új ellenséget. Bár ha Lettlami a bolsevizmustól való megszabadulását Németországnak köszönheti­­ is, a poli­tikában soha,­­sem szabad hálára szá­mítani. Már szeptemberben szó volt róla, hogy a haiti német csapatokat vissza kell vonni, ámde a katonai ve­zetők az anlant szeme láttára akartak nagyorosz balti politikát folytatni né­m­et katonákkal és német eszközökkel. A nyugati orosz kormány megala­­tolásta féltékennyé és elkeseredetté tette a h­atárszéli országokat,­­felkel­tette az ellenségeskedést és Németor­szágot tekintették a változások ősi mozi hat­ásának. Ennek ellenére a német kormány teljesen távol állt ettől a ka­landor politikától, s mindent elkövetett arra, hogy a német csapatokat haza­hozza. A katonákat könnyelműen ve­­z­ették félre és most üldözésnek vannak kitéve azok, akik hazajönnek. A né­met kormány ezért természetesen elhá­rítja magától a felelősséget. — Az ántánt legutolsó jegyzéke — mondotta továbbá a kancellár, — amelyben az ántánt szemrehányást tesz Németországnak, hogy megszegte a fgyverszüneti szerződést- té­vedésin alapul. A Scapah­ow-szoba ügye távol áll a német kormánytól. Azt a vádat, hogy a német kormány K­szász-Lotha­­ringiában agitációt folytat, a leghatáro­zottabban kell visszautasítanom­. Kit sem szabad feltételezni 1011110.. . hogy­ Németország az amerikai szenátus ma­gatartása által terem­tett helyzetből a maga számára előnyöket, remél. Német­ország nem akar most taktikázni, nki őszintén kívánjuk a békeszerződés azonnali ratifikálását. Nemény Vilmos.. OOOOOOOOOOCrOOOOOOO&OOOOOOO Kramarz oroszországi útja. Bécsi tudósítónk távirati jelentése. Bécs, dec. 2. A­­eseti szociáldemokrata párt végre­­­hajtó­ bizottsága határozatot hozott, a­mely elítéli Kramarz dr. oroszországi utazását és­ követeli a Cseh légionáriu­sok hazaszállítását. Kramarz dr. • több nyilvános beszédjében állást Foglalva :hídenisseli-Kor­­csaki-Denikin-­féle reak­ciós csoport mellett és oroszországi uta­jának is múlván az volt a,célja, hogy az Oroszországban tartózkodó cseh légio­náriusokat Denikinék szolgálatába ál­lítsa. Kramatz dr. Marseillebe érkezett, de onnan ez ideig nem­ folytatta útját Oroszországba. Kétségtelen, hogy a­ cseh­szlovák kormány megtiltotta neki az Oroszországba való utazást.

Next