8 Órai Ujság, 1920. január (6. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-01 / 1. szám

Budapest, 1820 január 1. * *»'Vsötö rtök, VI. évfolyam 1. sí, A feamán ELŐFIZETÉSI ARAK. £(ty *tedra .. .. 15 Korona. | tilfvre. .. 80 Korona. fíeilyedésre ., Q-'Z Korona. | Fíjs­t­éne 100 Korona, Egyes pálti Lányszám ára 60 fillér. Szerkesztéség és Kiadóhivatal , Budapest, IV., Muzeum­«Körut 3. sz. Isten Kardja nőtt l«j mgy c föl^Dől olyan hirtelen e és oly^n fcnptf&n, mint a nemzeti magyar csoda volt az, aEBgy^y­ erős katona és nemes férfi korai, szinte a szemünk lát­tára álltak gyönyörű rendbe a meg­­újhódott íAcgysv regimentek. Ami­kor az 6 clsS^L^wnxuk fölvonult, amikor az ő fegyverük először m­egf csillant, — abban a percben vált ebből valósággá az alkotmányos­ság, a törvény és a rend. Ki az a balga, vagy ki az a­ vakmerő, aki ma azt akarja elhitetni az ország­gal, hogy ezek a phalanxok alkot­mányunk újra épülő szent bástyája ellen akarnának indulni, hogy e/.e­­irat­i\ ^"v.venleiir ! a vieus/"ei' 0 *vaiy k ere.jo ilwi akarnak c ud­ni Az álbeavatot...k és tomininokók, akiknek gonosz fajtáját még a ha­lomból keservesen ismerjük, hiába akarták elterjeszteni ezt a rágalmat s hiába, akarták ilyen szándékok­kal a kormányt, annak pártját, vagy bármilyen más tényezőt meggyanú­sítani. Ez az esztelen, haszontalan beszéd szétpattant mint a szappan­­buborék. A fővezér,­ akinek katonás ke­ménységű és államférfim bölcse­­ségű szavai mindég fejen találják a szeget, csak a minap jelentette ki, hogy a magyar hadsereg legfőbb célja a belső béke és rend, a sze­mély- és vagyonbiztonság fen­tar­tása. Ki az az őrült, aki Horthy Miklós szavával szemben megva­dult képzelőtehetséggel olyan ré­meket mer a falra seök­ni, amelyek sohasem is fenyegettek. Mivel azonban Budapest a legéretlenebb és legmegtéveszthetőbb­ fővárosa Európának, nagyon helyesen­ tette a kormány, hogy az első nyíltan felbukkanó hírre a legerélyesebb és legkomolyabb cáfolattal csapott le s a legilletékeseb­b helyről tett ki­­jelentésekkel széttépte azt a mese­­hálót, amit a fennálló rend ellensé­gei az elmúlt rémségek visszakívá­­nói, ki tudja milyen titkos céllal szövögettek. De hiába minden ár­mánykodás, minden titkos gyűlöl­ködés, nemzeti hadseregünket, amely lelkünkből lelkedten és el­választhatatlanul a szívünkhöz nőtt, nem lehet ilyen eszközökkel nép­szerűtlenné tenni, mert az ő trzsa vértjükről visszapattan a gonosz támadás alattomos döfése A m­i hadseregünk a törvény ka­tonája, az alkotmány őre, melynek zászlója csak ősi jogunk új­ra épült seres várán loboghat. Dr. Maniu Gyula az erdélyi kormányzótanács elnöke nyilatkozik a román külpolitikáról és az erdélyi sérelmekről.' X —­ kiküldött tudósítónktól. — Bukarest, dec. 31. j/t­elkeres­­ni az erdélyi kormányzó­­i Tanács elnökét, dr. Maniu Gyulát, Bukarestben, ahol a nemzetgyűlés ülé­sezése és az új kormány megalakulása kapcsán néhány napig tartózkodik. Maniu már többször lehetett volna Nagyromán­ia m­iniszterelnöke, de a király ajánlatait mindig vissza­utasi­­tottti. h.zida szerint Mrtniu tr román nemzeti vári elnöki', amely a legha­­talm­asabtf psztsvh­énfi csoportja Ro­­jcá 'iuin­ak és igy irányos befolyása ......*v „ w,.rimm , Ví ill-i ( -Ujj V íútiiiitékV i* /i'MHC ’i it­­tikéi, helysedéről? — kérdeztük. — A mi UiilpoliikiVnky, azok a U­g- Ivarúlsiígosaibb érzelmek Irány ifjúk, amelyekkel szövetségeseink iránt vi* seltek­iiík, akiknek velünk közös érde­keik vannak. Azt az átmeneti lehan­­soltságot, amely a béketárgy­alások során­ támadt, kölcsönös 'jóakaratig' ki fogjuk küszöbölni. Xeut kételkedem abban­, hogy a szövetséges h­atalmak, amelyek világpolitikájukban olyan gyakorlati érzéket tanúsítottak, figye­lembe fogják venni mindazokat a szempontokat, amelyek Románia egészséges fejlődése érdekében nem m­­eh­őzhe­­tők, annál kevés­b­é, mert az ak Xamirománia szolgálhatja Euró­pának ibsten a részében az alb­án­ nana érdekeit. Nem tagadjuk, h­ogy az az ultimátum, amelyet az antant hoz­zánk intézett, reánk nézve nagyon fájdalmas volt, de b...to; vagyok abban, h­ogy szövetségeseink a jövőben igaz­ságos magatartásukkal eltüntetik ezt a kínos.hangulatot.­­— Mi g. vétőinkévé a kisebbségi­ él, tekintetében'. A nemzetiségi kisebbségek jogait­ re'kivókéi a békeszerződés megvételét­, me.z, mi '.sói k, nagyobb mértékben elismertük gyulafehérvári pros.tauk­ciónkban, .amikor Erdélynek- Rp - • • - niával való egyesülését kimondott, csak örömmel vehetem tudom:­ a nemzetiségi kisebbségek men nek azokkal a jogokkal .•• .in- 1 a békeszerződés biztosit a n nv Akármilyen is azonban a szó $ bármilyen mérvű is a ki- *ék nemzet! üntudn­i, a rimán - -n min­den olyan kedve~art! i!t biz. ..* a számukra, amelyek ma « .fa­likas közéletben természetest fn-...!-. aé-tel­­-mik. Az ótelánt és Románia­­, a feszültséget a népszövetség ' cll ellenőrzése okozta, amely alkalmas volna arra, hogy a nemzetiségi kisebb­ségeket bizonyos mértékig károsan be­folyásol­ja és egy­felől éppen ezekre a kisebbségekre nézve kedvezőtlen be­avatkozásokra adhatna alkalmat, más­részt pedig megzavarta Románia és az­­ánlánl jó viszonyát. A román kormányzó taná­cs működése egyéb­ként legjobban­ bizonyítja, hogy a ki­sebbségek jogait mennyire X ....... ■ i vuid vizsgálják. Az, merem mondani minden !!•'-'s­tk .-itavebjj_ r.ungmii c léki­­letben­: sehol a világon nem testiek tőlják annyira a kisebbségeket, mint nálunk Erdélyben és nem hiszem, hogy Erdélyben egyetlenegy olyan megvár akadna, akinek Erdély állandó fia­kja és aki azt állítaná, hogy a gye,átéli '.-vári határozatokat nem haj­tottuk keresztül: Milyennek képzeli /?›‚/,iá,né, Au tri i­ts Magyarország jövendő viszonyát? — . Kétségtelen, hogy politikánkat el­sőso­ran az ■.> szempont vezeti hogy a ntium­i naiinihalukivak szövetségesei vá amink. Emellett azonban a legjobb szomszédi viszonyt akarjuk a környező államokkal fentartani Az egész civili­zált világnak békére van szüksége s ezt a békét Romániának a szomszéd országokkal való jó,viszonya és gazda­sági összeköt­te­tése elő fogja segíteni. •Sok száz eves gazdasági összeköttetése­ket nem lehet máról holnapra szétsza­kítani és senki sem gondolhatja koma- Illan, ti ián azokat az emléke­ket, ame­lyet t­im­b Shard-dinasztiával egész­em kötnek össze egy köny­t ■ mosni. iurkiu a jósfcom­­., sa.­ fa.siigi érkekei ma is meg- 15. a .és mindig meglesznek. A I drban'-dreae'dia szé­khelye Becs, a. sun­g mért fonja ledőlni az élelmiszer­es látás egiyik forrását Románia gazda­­g­iái ért­­ében, ha támogatni fogja a két ország barátságát és megértést tanu­sit politikánk általán­os orientálódása iránt. — Ami Magyaror Szágot illeti: az u­i helyzethez, aroelvet jórészt saját hibá­ig­: idézett elő, alkalmazkodnia kell és be kell látnia, hogy sokkal inkább reánk van utalva, semlmen a szomszédi viszonyt Pftyelmen kiírni hagyhatná- Egyáltalán azt hiszem, h­ogy az élet szükségletei sokkal hatalmasabbak, . . ,­­ mint az előítéletek és bizonyos rm­niszcenciák és be fogtn ’­dni, hogy *, civilizáció fény­egeté­se.. 'lejemmel­­szemben Románia a­ l­élekimolyesiáti­szikla, amely körül­i szomszédos ^ál­lamoknak csopor■­-- vi­a kell. Roma-t m­a egy barátság kezet sem fog vis­-' szautasitani, de ennek a kéznek tény-' leg barátinak kell lennie és nem szabad titokban ökölbe szorulnia. — A magyar sajtó szerint az erdélyi kormány­zótanács erőszakkal retrons­­zálja Erdélyt és üldözi a magyar orvo­­­kat és kényszeríti a magyar képvise­lőket a román partame­ntben­ való rész­vételre * rE j — Mindez puszta ki'”,ólás. ^Egyet­len magyar orvost sem n.a i.dr­e/'unV me* rb* -n. Tiojv i ni . ősét V-^yl*»t- v ! *: r 11 ■ * * a v • \ oliu­k. de min- f den panaszt hozzám juttatnának hogy­ azokat orvosolhassam és » hatóságok^.­ esetleges tulkapásait megakadá­lyoz­ Ev­zam. A kolozsvári egyetem tanárait­ felszólítottuk arra, hogy légnek le az esküt, de annak letételét m­egtagadták. s Ezekután meghiivtuk a professzorokat arra, hogy az eskü letétele nélkül is tartsák meg előadásaikat, de miután ezt is megtagadták, ki kellett hagyniuk az egyetemet. Még abszurdabb az az állítás, mintha a magyar képviselőket presszionálták volna arra, hogy meg­választatásukat elfogadják. A mi válasz-­ tójogi törvényeink szerint minden je­löltnek közjegyzői nyilatkozatot kell­ tennie, amely szerint a jelöltséget és a mandátumot vállalja és a parlament­ munkájában részt vesz. Így történt ez­ a magyar képviselőknél, akik tevékeny részt vesznek a képviselőhöz és a sze­nátus munkájában és akiket több bi­­­­zottságba is beválasztottak, mindezt miként lett volna tehetséged, erőszakkal előidt-zei, erről sejtelmem­­ sincs. Pauderon Leona­rd. ’ coxtDDDoacacmnDOI Xiajaaanc Elnökjelölés­­ F­ranci­aországba­n. Paris, dec. 31.­­ IA MTI. sziklatávirata a bud­apesti radio éd la más útján.­ A francia szenátusnak és képviselő­­háznak az az­ együttes ülése, amelyen a­­ köztár­sas­ági elnököt jelölik, január­­ 15-én vagy 16-án lesz a Luxemburg-­­ palotában. " Internálják a német császárt. Bécs, dec. 31. A régi­ elő lapok a svájci Prere Infor­­mation londoni táviratát közlik­, amely szerint a francia és az angol kormány ragaszkodik hozzá, hogy a troll némtfl­­­ísó--zár: Európa trveik­ kiéül inter­ndHien­- ' í

Next