8 Órai Ujság, 1920. február (6. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-21 / 45. szám
I Szombat, 1920 február 21. CtouussAÜ Anglia segítőtársat keres a magyar népben. s Erdély autonómiája jogosult. / Genf, febr. 20. f. Xnlionnl*Klunt) hosszabb cikkben foglalkozik Magyarország politikai helyzetévelkl.A cikkíró kifejti, hogy Angolország a magyar népben segítőtiszteke keres a kontinensen, mivel a lengyelek, románok és jugoszlávok politikája erősen Franciaország felé orientálódik. Éppen ezért érthető, ha az angol kormány, most, a tizenkettedik órában jó szívvel van a magyarok iránt. A cikkírónak az a fölfogása, hogy Magyarországon csekélyebb határkiigazítással kevéssé lehetne segíteni. Helyesebb és nagyobb szabású volna egy nagy föderáció megkísérlése. Ez Magyarországot gazdaságilag fölsegítené. A cikk hangsúlyozza, hogy az Erdély autonómiájára irányuló magyar óhaj jogosult és legkönnyebben volna megvalósítható, mivel Erdélyben a lakosságnak csak alig fele román nemzetiségű és semmiesetre sem tartozik a szellemiés gazdasági vezetők közé. (MTI.) Rubinek fölíszsztelésűéri miniszter a tpspranpazdasági összeköltetésről. A Duna isfenförtge. — Tárgyalások folynak az angol főkevel y' — Saját tudósítónktól. — Ai aogol sajtó több orgánuma az utóbbi időben behatóan foglalkozott a kisgazdapártnak, illetve a párt vezérének Rubinek Gyula földművelésügyi miniszternek idéntőségével és rámutatott arra, hogy Rubineket, mint kiváló szakembert az angol közvélemény is ’jól ismert és hogy mindig az angolmagyar együttműködés és gazdaságimegértés hive volt. Ezeknek a sajtóközleményeknek a kapcsán kérdést intéztünk Rubinek Gyula földművelésügyi miniszterhez, az iránt, hogy mi az álláspontja jövendő gazdasági koncepciónk előtt, a miniszter itr a 8 Órai Tjság munkatársának az alábbi nyilatkozatot volt szívás tenni: — Magyarország a világgazdasági forgalomból és annak kereskedelmi előnyeiből" eddig jóformán teljesen kimaradt és dacára központi fekvésének pozíciója anyagi hasznát nem látta. A külkereskedelmi forgalom délen Trieszten, északon pedig Hamburgon és Brémán, tehát Ausztrián és Németországon át nyert szebonyolítást. Most, hogy az angol gazdasági politika megállapította a Duna nagy jelentőségét, amikor a dunai hajózás az Odera és Elba összekötő csatornáinak bekapcsolásával világpolitikai jelentőségre emelkedett,és amikor a hajózás szabadsága biztosítva lett, mindent el kell követnünk, hogy e rendkívüli jelentőségű alakulásban a Magyarországon keresztül meginduló kereskedelmi forgalomba belekapcsolódunk és ne csak egyszerű országúttá váljunk, hanem kedvező konstellációnk kerekedelmi hasznát is biztosítsuk. Elsősorban tehát meg kell építeni a csepeli kereskedelmi kikötőt, amely nélkül a dunai hajózás nagyobb mérveket nem ölthet, miután Budapesten felül átrakodás nélkül a dunai forgalom csak igen kis arányok közt mozoghat. Ezzelössze-függőleg a Duna Tisza-csatorna sokkal nagyobb jelentőségűvé válik, mint a múltban volt, mert a legrövidebb kapcsolattá vált a feleslegeset termelő Alföld és a feleslegeket fogyasztó Nyugat között és emellett e révén az Alföldnek szénnel és az utak gondozásához szükséges kővel való olcsó ellátása is biztosítva lesz. Az angol tőkének a magyar termelésbe és a fejlődő magyar kereskedelembe való bekapcsolódását ezektől az alakulásoktól várjuk, és vájérül, mert soha oly bő alkalom nem nyílott a külföldi tőke érvényesülésére, mint most, amikor minden ipari vállalkozás beteg és kül■ földi tőke részvétele nélkül talpra sem állítható. De nemcsak a régi, már létező, hanem új iparágak megteremtésére is alkalom nyílik azáltal, hogy Ausztriától elszakadtunk. Ennek folytán ugyanis azok a nyersterményeink és félgyártmányaink, amelyeket egykor oda exportáltunk, angol tőke segítségével idehaza készgyártmányokká dolgozhatók föl. Ez a gazdasági kapcsolat bizonyára politikai előnyöket is rejt magában, mert ha az antant-tőke nagyobb mértékben lett volna érdekelve elpusztult i iparvállalatainknál, akkor a románok aligha mertek volna vállalkozni arra, hogy üzemeinket leszereljék. Angol tőke segítségével meginduló ipari termelésünk szociális hatásait is megfelelően méltányolnunk kell, mert bizonyos, hogy a termelő munka megkezdődésével a munkaalkalmak új bősége áll elő, amely a munka nélkül szűkölködő ipari munkásság megélhetését is lehetővé teszi. A miniszter kijelentette végül, hogy az Angliafelé való gazdasági orientálás nemcsak puszta óhaj, hanem ebben az irányban már pozitív tárgyalások is folynak, amelyek remélhetőleg megfelelő eredményekre is fognak vezetni. t. t. Kolcsak seregei egyesültek a cseh-szlovákokkal. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, febr. 19. A Havas-ügynökségnek jelentik Charbinból: Kolcsak admirális seregének ama részei, amelyeknek a vörös hadsereg támadásai elöl sikerült visszavonulnio, újjászervezkedtek és egyesültek csehszlovák csapatrészekkel. Ily módon megalakult több ezer főre menő hadcsoport a bolseviknek ellen sikeres támadást intézett és Zima városánál visszavonulásra kényszerítette őket. A csapatok előnyomulóban vonván Irkutsk felé. T.R. forilizánst és ■*-* gyöngyöket hihetetlen magas áron vessek. I Aranyat,platinát 0&-400 K-ig Válfó ékszerész, Budapest, Vili., Xrpsz.inház-H. 7. Telefon: József 42-20. Alieásra hdehoz 3 fintty a korlátlan házföloszlatás jogát követeli a kormányzó számára. Mién maradt el a törvényjavaslat benyújtása. — A Kormányzó hatáskörét szélesebb alapra akarják fektetni. — Saját tudósítónktól. — Az idei sikerjes államfői hatalomról szóló törvényjavaslatot az eredeti terv ezyeitet a nemzetgyűlés mai ülésén kellett volna Huszár Károly miniszterelnöknek benyújtani. A javaslat benyújtása azonban elmaradt és pedig azért, mert politikai körökben újabb mozgalom indult meg az irányban, haa kormányzó hatáskörét szélesebb körben határozzák meg, mint a javaslat. A tervet Andrássy Gyula gróf vetetlte fel, aki e kérdésben tegnap hoszszasabban tanácskozott, úgy a kormányzóság jelöltjével, mint a miniszterelnökkel, valamint Rubinek Gyulával, a kisgazdapárt vezérével. Rubineknek az a nézete, hogy a kormányzó hatáskörét szélesebb alapokra kell fektetni. Vita tárgyát képezi különösen a nemzetgyűlés feloszlatásának joga, melyet a javaslat aképpen szabályozna, hogy a kormányzó feloszlathatja ugyan a nemzetgyűlést tartós munkaképtelenség esetén, tudniillik abban az esetben, ha előzetes figyelmeztető üzenete után továbbra is munkaképtelenné lenne a nemzetgyűlés. Andrássy gróf a korlátlan feloszlatás jogát követeli a kormányzó számára, kiindulva abból a meggondolásból, hogy ami a múltban az idegen dinasztiának felségjoga volt, ezt a jogot a nemzetből választott kormányzónak is meg kell adni, annyival is inkább, mert ma inkább, mint bármikor szükséges, hogy a napi politika zavaros hullámaiból egy fix pont kiemelkedjék és a kormányzó módot kapjon arra, hot," döntő kérdésekben esetleg a nemzetgyűléssel szemben újból a nemzet véleményét ígérje ki. Rubinek Gyula szintén ezen a véleményen van. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában azonban a kormányzói hatáskör szélesebb körű kiterjesztését határozottan ellenzik. Fölmerült az a terv is, hogy adják meg a kormányzónak a korlátlan házfeloszlatás jogát, azonban azzal a kikötéssel, hogy a nemzetgyűlés feloszlatása előtt ki kell kérnie a Kúria és a közigazgatási bíróság elnökeinek hozzájárulását. A keresztény pártban ezzel szemben azt hangoztatják, hogy ez az intézkedés a legmagasabb bíróságokat belevonná a politikába, amire azonban, sem nálunk, sem külföldön nem volt precedens. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában a korlátlan feloszlatási jog megadása esetén két tervet ajánlanak. Az egyik terv az, hogy a kormányzó a nemzetgyűlést feloszlathassa ugyan, de ebben az esetben köteles a három hónap múlva összeülő új nemzetgyűlés kezébe adni új hatalmat és új választásnak alávetni magát. A miniszterelnök azonban ezt a tervet ellenzi. Másik terv az, hogy a kormányzó a nemzetgyűlés feloszlatása iránt kérje ki az általános választójog alapján megválasztott törvényhatóságok véleményét és ezek kétharmad szótöbbséggel döntsenek a feloszlatás fölött. Ez azonban a nemzetgyűlés szuverenitásának korlátozását jelentené az alsóbbrendű közigazgatási testületek által. A Kisgazdapártban e kérdésben szintén nincs egységes felfogás, vannak ugyanis, akik a kormányzói hatáskör újabb kiterjesztéséhez nem akarnak hozzájárulni. Egyébként ma déli egy órakor a képviselőházban pártközi tanácskozás volt, amelyen újra e javaslattal foglalkoztak. Fúziós törekvések a kisgazdapárt a keresztény egyesülés között. A Kisgazdapártban ismét az a hír, hogy bizonyos ellentétek forognak fent a párt egyes tagjai között. Sokorópátkai Szabó István, valamint hívei állítólag a Keresztény Nemzeti Egyesülés, Pártja felé keresik az orientálódást. Kétségtelen, hogy bizonyos forrongás észlelhető, azonban a helyzet még egyáltalában nem alakult ki ez irányban. A demokraták hajlandók hozzájárulni a korlátlan feloszlatási joghoz, hasonlóképpen Szterényi József báró is. A kisgazdapártban, különösen az igazi kisgazdapártban erős a hangulat ellenes Főleg sokorópátkai Szabó István hívei ellenzik a korlátlan házfeloszlatási jogot és ez is egyik oka annak, hogy ebben a csoportban megint a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja felé kezdenek orientálódni. Politikai körökben arról is beszélnek, hogy sokorópátkai Szabó Istvánék esetleg kivonulnak a kisgazdapártból és egyesülnek a Keresztény nemzeti Egyesülés Pártjával Ez a kombináció talán még korai, kétségtelen azonban, hogy sokorópátkai Szabó István és csoportja már régóta szimpatizál a Ker-esztény Nemzeti Egyesülés Pártjával és hogy előbb-utóbb belépnek ,a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjába. Ezt a hangulatot akarja felhasználni Szmrecsányi György, aki a nemzetgyűlés hétfői ülésén felszólal és felhívja a pártokat a fúzióra. Szmrecsányi szerint mindkét párt teljesen azonos keresztény nemzeti alapon áll, nincs semmi ellentét köztük, hasonló célokra törekednek. A miniszterelnök is beszédében megmutatta a lehetőségét, hogy egy agrárdemokrácia, érdekében közösen együtt dolgozhassanak. Tehát, mondja Szmrecsányi, nincs értelme, hogy a két párt továbbra is szemben álljon egymással. Politikai körökben nem tudják, hogy miyen befolyása lesz Szmrecsiínyn felszóklásoinak, a keresztényi nemzeti egyesülés pártjában azonban nagy optimizmussal várják a fejleményeket. P Vetközi értekezlet a kormányzó jogköréről. A képviselőmáz elnöki fogadótermésben ma délután 1 órakor Huszár Károly miniszterelnök elnöklésével ült össze a pártközi konferencia, amely az ideiglenes államfői hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot vette újból tárgyalás alá. Az értekezleten a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának ugyanaz a 6-16 tagja vett részt, akik a múltkori tanácskozáson is jelen voltak, továbbá Andrássy Gyula gróf, Szterényi József báró és a demokraták részéről Ugrón Gábor. A megegyezés a hatáskör kiterjesztésére vonatkozólag egyelőre még nem látszik valószínűnek. Amint értesülünk, az egyébként bizalmasnak nyilvánított értekezleten az ellentétek meglehetősen élesek és kérdéses, hogy egyáltalában megállapodásra jutnak-e. A pártközi konferenciáról Andrássy Gyula gróf */13 óra tájban távozott és munkatársunknak kijelentette, hogy a konferencián a kormányzói hatalomról szóló törvényjavaslat tekintetében megegyezés alig várható, valószínűleg csak a nemzetgyűlésen fog eldőlni a javaslat sorsa s ő maga is csak plénumban szól hozzá. A konferencia lapzártakor még tart. Brilliánst,gyöngyöt, platinát, ászért, aranyat, ezüstöt, régiséget és bélve eretve a volt I/Antéch ékszerész. Király utca 83. al 3 A. telefon :József 1,34—58.