8 Órai Ujság, 1920. február (6. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-14 / 39. szám
Szombat, 1020 február 14. Ot&nLsMs zösségben/ A vendek a ’XIII. svá-», rudban vándoroltak mai telepeikre a Murától északra. Őket a szlovénekhez még nyelvi közösség sem fűzi, míg gazdaságikig te’jven hozzánktartoznak. s Magyarország egységét, csak nyers erőszak bonthatja meg. A nyugataAagyarországgal külön jegylékért t trlalkodik. Itt is azonban rámutatás történik arra, hogy ősi magyar terület s német lakói később vándoroltak be. A Németausztria élelmezéséhez való hozzájárulása pedig mert illúzió. Amit eddig nyugat felé exportált, annak legnagyobb részét keletről kapta. Cukorgyárainak répaföldjei kétharmadrészben magyar területre esnek. Egyéb ipartelepei pedig osztrák gyárak fiókjai lévén, ezeket anyavállalkozásai be fogják szüntetni, maguknak nem lévén szenük és nyersanyaguk, miáltal a terület ipari munkássága elveszti kenyerét. A városok a határ mindkét oldalán tönkre mennének. E területre nézve maguk az osztrákok kérték a népszavazás elrendelését. Magyarország ugyanezt teszi, Magyarország összes tervbevett új határai az ország életének minden legcsekélyebb ismerete nélkül jelöltettek ki. A határvonal mindenütt a legnépesebbterületeket szeli átl, s a természetben való kitűzésénél alig engednek valami szabadságot, elvágja a községeket szántóföldjeiktől, avárosokat gazdasági érdekszférájuktól, kettészeli a közlekedési vonalakat, elválasztja a zsilipeket és gátakat az árterületektől. Hogy a vasutakkal hogyan bánik el, arra jellemző, hogy míg a régi magyar határt 19, az újat 45 vonal metszi és egy sereg fontos vasúti csomópont esik kívül a határon. .A határszili lakosság érdekeivel egyáltalán nem törődik a széketervezet, amennyiben a fettétlenül szükséges 50—40 kilométernyi , szélességre kiterjedő szabad kereskedelmi zónáról nemintézkedést, ami eddiz minden nevezetesebb békeszerződésben bennfoglaltatik. .Kincsintézkedés azon birtokokjogviszonyairól, a dologi terhek megoszlásáról teb., melyeket kettészel az új határ. A tervezet szétszakítja Európa legegységesebb és legtökéletesebb folyamrendszerét s az ezzel összefüggő egész kérdés komplexumát egyetlen cikkel intézi el. Magyarország oly tökéletes földrajzi egység, hogy csak a nyers erőszak bonthatja meg. Lakóinak érdekét szem előtt tartva, a magyar állam sohasem egyezhet bele önszántából, hogy területét felosszák. A fenti fejtegetések alapján a tervezet II. rész 27. cikkében foglalt területi rendelkezések törlendők lennének, s Magyarország természetes ezeréves határai helyreállítandók. Ha azonban a békekonferencia a lakosság erre irányuló akaratában kételkednék, rendelje el a népszavazást az összes, a határállamoknak ítélt területeken. A gazdasági egységet képező terület egész lakossága egyszerre kérdeztessék meg akarata felől a területnek a megszálló csapatok által való kiürítése után, a nagyhatalmak és semleges államok ellenőrzése mellett, az 1918. november 3-án azon a területen lakott összes népesség részvételével. önixnxianaaaGüuuaDaüDDciöaDD H kmniiiy jauaslaíowtrjffit / tafrii) elí Sélussich külügyminiszter válasza Stirtmernek, tudósítónktól. — Gróf Somssich József külügyminiszter dr. Renner államkancellárunak Magyarországra vonatkozóan lel kijelentéseiről a Pester Lloyd mai számában a következőkben nyilatkozott: — A kancellár ur tiltakozik az ellen, mintha ..a magyar glóbus’" bármely tekintetben is mintaképül ,szolgálhatna Ausztria számára. Nem tudom, mire célzott) « megjegyzésével. .Magyarországnak egész más gondjai és törekvései vannak mintsem, hogy súlyos helyzetben tengődő szomszédja előtt bármely vonatkozásban is mintalaépül akarjon szolgálni. Erre a helyreigazításra sem a magyar kormány, sem a magyar sajtós nem adott alkalmat. "Az Ausztria és Magyarország közötti viszonyt érintve, a kancellár úr a következőket mondotta: „A rendezetlen magyarországi viszonyok okozták, hogy a szomszéd államokkal való kiegyezésútja elsősorban nem Magyarországon vezetett keresztül. Ha a nyugatmagyarországi kérdés elintézést nyer, ’akkor csakhamar megegyezésre jutunk Ma’ cy*rors*ággal“. Magyar részről ehhez esnie ,aminta lehetüjük hozzá, hogy a közállapotok nálunk semmivel semé,tezetlenebbek, mint Ausztriában, habár Ausztriával már megkötötték a békét, míg Magyarország még mindig bizonytalan lebegő helyzetben van. Teljesen jogosulatlan tehát ez a kritika ősztrák részről. Meg kell jegyeznem továbbá, hogyy mentől inkább törekszik Magyarország békés megegyezésre jutni Ausztriával, annál inkább óhajtja ezt az Ausztria számára is annyira fontos célt még a nyugatmagyarországi kérdés rendezése előtt elérni, mert félő, hogy az osztrákoktól követelt területek elszakítása a két állam között lehetetlenné fem tenni minden barátságos megcímezést. — Ausztriának egyébként csakhamar alkalma nyílik a Magyarországhoz való viszony kérdésével közelebbről foglalkozni. A napokban ugyanis javaslatot fogunk Ausztria elé terjeszteni, amely alkalmas lesz arra, hogy úgy a politikai, mint a gazdasági megegyezésnek tartós és szilárd alapja legyen. Az a meggyőződés vezetett bennünket, hogy a két állam barátságos viszonya és harmonikus együttműködése mindkettőnek egyformán érdeke. Arra törekedtünk, hogy oly megegyezési alapot nyújtsunk Ausztriának, amely az osztrák nép igazi életérdekeinek megfelel. rnnnnnnnnnnnnnnannaonnnnn Megegyezp Készül a Kiadatás Kérdésében ! y UJ jegyzék Vilmos császárról. I / Bécs, febr. 13. A Jfiue Freie Presse jelenti Trágá- t hólfA kiadatás kérdésében biztos a '?rr megegyezés. Ebben az ügyben két Párt áll egymással szemben. Az egyik azt hiszi, hogy a bírói eljárást úgy kell módosítani, hogy Németország hozzájárulhasson, a másik pedig Németország beleegyezését a névjegyzék megváltoztatásával akarja elérni. A kiadatás kérdése nagyon megnehezíti Lloyd Georgehelyzetét, mert könnyen meglehet, hogy olyan politikai bonyodalmak állnak elő, amelyek a koalíciót fölborítják. Jellemző, hogy az' angol Sajtójelentékeny ' része már most is azt ajánlja Lloyd Georgenak, hogy mondjon le. Bécs, febr. 13. A Neue Freie Presse-nek jelentik Londonból: Lloyd George miniszterelnök ma elküldötte a holland kormánynak a szövetségesek új jegyzékét Vilmos császár kiadatása tárgyában. Briliánsz, mm ékszerész, Király utca Só. B\Gri«517 Tel«on: „Jfir.ISJ- 1 84-83. Titkos szövetség Franciaország és Jugoszlávia között / Egy olasz lap leleplezése. / Jr .f , Fürig, febr. 13 . A Rómában nyítmenő Idea Nationale közölte, hogy Franciaország és Jugoszlávia között titkos szövetség jött létre,amelynek éle nyilván Olaszország ellen irányul. A párisi Temps ezt a hírt a leghatározottabban megcáfolja. ...... • /.•.• Bécs, febr. 13. A Neues Wiener Tagblatt jelenti Rómából. Az Idea Nazionale leleplezései itt nagy izgalmat keltettek. A kormány elkobozta a lap első kiadását. Későbbenazonban megengedte a leleplezések közlését. A lap két okmányra hivatkozik, amelyet állítása szerint Bernből kapott. Az első okmány a jugoszláv kormánynak a francia kormányhoz e két állam között létesítendő katonai konvenció dolgában intézett kérdését tartalmazza. A katonai konvenció kifejezetten egy „Földközitengeri hatalom" ellen irányult volna, természetes, hogy csak Olaszországról lehetett szó. A konvenció tervezete 0 pontból áll. Jugoszlávia kész kötelezettséget vállalni arra, hogy abban az esetben, ha Franciaország és az illető Földközi-tengeri hatalom között háború támadna, flottáját és hadseregét mozgósítja és Olaszország határai felé irányítja, valamint, hogy összes kikötőit és vasútait rendelkezésére bocsátja a francia főparancsnokságnak. Ennek ellenére Franciaországnak az lett volna a kötelessége, hogy Callarot megerősítése dolgában szabad kezet enged Jugoszláviának és hozzájárul ahhoz, hogy a békeszerződés határozmányaival szemben eltekint a cattaroi erődítmények lebontásától. A második okmány Franciaországból származik és annak a bizottságnak a megjegyzéseit tartalmazza, amelyet a francia kormány a jugoszláv kérdés felülvizsgálásával bízott meg. A francia bizottság a többi közt azt javasolja hogy háború esetén Jugoszlávia ne avatkozzék be közvetlenül, hanem óvja meg semlegességét, nehogy más hatalmak beavatkozását is provokálja. Az Idea Nazionale megjegyzi, hogy itt nyilván Franciaországnak az adriai kérdésben folytatott tárgyalások utolsó stádiumában tanúsított magatartásáról van szó. Franciaországnak igyekezete arra irányul, hogy Jugoszláviának jusson az Adriai-tengernek egész keleti partja, vagyis, hogy ezt a Partot önmagának tartsa fönn. Abbségi pártok istüsiiózisa értekezlet a jöttiszterelnöknél. — A szeffiökség kérdése. Saját tudósitónktól. — .tt a Keresztény, Nemzeti Egyesülés és a Kisgazdapárt hat-hat tagja ma délelőtt Huszár Károly, miniszterelnöknél tanácskozásra gyűlt össze. Az értekezleten tárgyalták a házszabályok kérdését, továbbá az ideiglenes államfői tisztség gyakorlásáról szóló törvényjavaslat tervezetét, és a két párt viszonyát. A tanácskozás hosszú ideig tartott és 1 órakor eredmény nélkül ért véget. A felmerült kérdések tekintetében már meglehetősen élesen nyilvánultak meg az ellentétek, a két párt felfogása között, aminek következtében egyik kérdésben sem tudtak megegyezést létesíteni. Azért a tanácskozást holnap délelőtt folytatni fogják. A kormányzóságra nézve azonban megegyeznek a pártok és Horthy Miklós fővezért előreláthatólag egyhangúlag fogják megválasztani. A Pallavicini—Czottler-csoport állásfoglalása. A kisgazdapárt tegnapi határozata után il fúziót meghiúsultnak kell tekinteni, a kooperációt azonban mindenesetre szorosabbá akarják tenni mind a két oldalról, a kisgazdapártban úgy tüntették fel a dolgot, mint a Pallavicini György őrgrófnak és Czettler Jenőnek tegnapi felszólalásai teljes egyértelműséget jelentenének a Keresztény Nemzeti Egyesüléssel való együttműködés tekintetében a piksvezetőséggel. Ezzelszemben a Keresztény Nemzeti Egyesülésben megállapítják, hogy Pallavicini és Czeitler a kisgazdapárt értekezletét megelőzően a Keresztény Nemzeti Egesülés tagjainak egy értekezletén voltak jelen. Éppen ezért változatlanul számítanak arra, hogn a Pallavicini—Czeitler-csoport, amelyet 1íz 76 emberre tesznek, előbb-utóbb kiválik a kisgazdapártból és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában fog külön kisgazdacsoportot alkotni. A két nagy párt aránya még mindig vitás, és az ellentétes hivatalos statisz- t likák után most már be Ted .„várni, hotív az egyes nemzetgyűlési tagok mi*guk nyilatkozzanak, melyik párthoz tartoznak. Apponyi vagy Raskovszkoy? A Keresztény Nemzeti Egyesülésben rossz néven vették, hogy a kisgazdák a nemzetgyűlés elnökének Rakovszky Istvánnal szentben Apponyi Albert grófot jelölték. Amennyiben ugyanis Apponyi nem lesz kormányzó, akkor a Keresztény Nemzeti Egyesülés feltétlenül az aktív parlamenti munkába akarja Apponyi nagy tudását és rendkívüli képességeit bekapcsolni és félnél, hogy Apponyi a nemzetgyűlés tanácskozásaiban és bizottságaiban vállalni fogja a ráeső munkát. Az elnökség azonban ettől a lehetőségtől teljesen megfosztaná a nemzetgyűlést, másrészt olyan megerőltető és fáradságos feladatra kényszeríteni Apponyit, amit az aligha vállalna. . 3 ESUS 3 grm. Brilliánsaitdekében Györgyeit a legmagasabb árban veszi meg. KEAUSZ Testvérek ékszerészeii és régiségkereskedőtt. Flakul.1.z. 4. Kossuth Lajos-utca 9 | Szalon fűtészén lefckia dópább, azonnali szállításra ismét kapható. — Megrendelhető:Lónyay-utca ICa. III em. ajtó 5. Brilliánsait, aranyait, aogy külföldi hovántilterunél mindenkinél nagyobb árat fizetek. SCHILLER József-körut 14. Hapszinház-u. mellett STELLA -sütőpor BELTA-ED3 tojáspótló Stella-Lederiaattn-gyár, Rottenbiller-u. 46. Brilliánshaj. 3 teljes értékben veszek. FENYŐ. Vilmos császár-ut 56. szám. -p*,, . , , hamisfografcat és arany-PaflHáf tör6d®ket drágba v«sz«l« llaUMl. GRÜSS ANTAL,. iii | JózsrikSxnt 29. fél»» !