8 Órai Ujság, 1920. február (6. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

6 Szombat,1920 február 14. ! — Clark Erősben. Sir George Clark tegnai, este Prágából Bécsbe érkezett. (MTI.T — A spanyoljárvány. A mozgóképsziríház-tulajdonosok küldöttsége tisztelgett ma délelőtt Folkusházy Lajos alpolgántmesternél. Szabó Sándor tiszti Vekerydfcál és Csupor József tanácsos WS'-el kérték,hogy szüntesse meg a járványbizottságnak azt az intézkedését, hogy az előadások között egy órai szünet legyen és a páholyokban az üléseket megritkítsák. A budapesti táncmesterek is tisztelegtek ma a fővárosnál éskérték, hogy engedjék meg a tánciskolák megnyitását. A járványbizottság ma délelőtt 12 órakor Folkusházy alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. A gyűlés megnyiásai után dr. Szabó Sándor tiszti főorvos tájékoztatta a bizottságot a spanyol járvány állásáról; kijelentette, hogy a járvány sem jelleg, sem tendencia tekintetében nem változott. A tegnapi napon 332 új megbetegedés történt 44 halálesettel. A járvány kitörése óta 11.191 megbetegedést jelentettek be és 766 halálesetet. A megbetegedéseik száma a tegnapi napon, csökkent ugyan, viszont a halálozási arány nagyan magas. Tekintve az előadottakat, azt indítványozta a tisztiorvos, hogy az eddigi összes inaugurált megszorító intézkedéseket, melyeket a járvásov-bizottság eddig elhatározott, továbbra is tartsák fenn és pedig egyelőre február 29-ig bezárólag. A járványbizottság ilyen értelemben határozott. Az iskoláknak február 29-ig leendő zárvatartását márcsak azért is el kellett határozni, mert a gyermekhalálozás az utóbbi időben erősen felszökött. Intézkedett a járványbizottság, hogy a szemét fuvarozás terén ezentúl a legteljesebb rend legyen. J— Patika. (A Belvárosi-színház ujdonsága.) Balogh Kálmán, a szerelmes sziáv palikas segéd, a boldogság után szaladó huszonnégy, éves fiatalember, LadaSym kerül kondícióba. A vidékiek hangos mulatozása közt egy Csendes, meleg otthonról álmodik és halkan, félénken vágyakozik a ladányi szomorú madonna, a patikusnő után. A hangos, semmivel sem törődő, mindig csak mulató ,vidéki társadalomban egy mesebeli világot hajszol ez a szegény fiú. Az Ő túrva mosolygó történetét írta meg Szép Ernő ,,Patika“ című darabjában, Balogh Kálmán alakját sok szeretettel és melegséggel rajzolta.* meg. Örökké szójárorkodókikének egyik részét tette bele ebbe az alakba. Ugyanolyan gondossággal állítja be a darab többi szereplőjét is. Egytől-egyig régen ismert, kedves vidéki emberek. A kaszinói mulatozás a legsikerültebb genréképek közétartozik. Felvonulnak a darabban a vidék sokszor karrikírozott alakjai, a csalódott pattiférisné, a fő pletykafészek, a vénülő postamesternő és a nagyhangú mulatozó lumptársaság teljes egészében. Szép Ernő darabjában egy már lehínőféltven levő világot visz a színpadra szép sikerrel. A fiatal patikus segéd szomorú története mellett ennek a ked■ vés, boldog világnak a hangulata fogja meg a hallgatóságot. A színészek odaadással és ambícióval végeztékfeladatukat. A patikus segédet Gellért Lajos játszotta sok művészettel. Simonfi Mária a patikusnő szerepéből csinált nagyszerű kabinetalakítást. A többi szerepekben a jóhumorú Marosi Adél, Bánóczyné, Kertész Endre, Pettti Attila arattak sikert. A rendezésért Bánóé:.!/ Dezsőit illeti elismerés. (b. I.) y Szerkesztik: dr. Gere Géza és dr. Nadányi Emil. ,A szerkesztésért felelős: dr. Nadányi Emil Kiadja: Nyolc Órai Újság lapkiadó r. Igazgató: Báron Brúnó. Báró Korányi pénzügyminiszter Magyarország valutáris viszonyairól és a nemzetközi segítség lehetőségeiről. — Saját tudósítónktól. •—HM Az ország valutáris helyzete joggal foglalkoztatja nemcsak magyar közönségét, hanem az európai közvéleményt. Erről az exisztenciális kérdésről szíves volt báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter a 8 Órei Ujszág-nak az alábbi nyilatkozatot adni, amelyet két előkelő svájci lapnak a rendelkezésére bocsátott: — Az antant-államok éppúgy, mint egyes neutrális államok érdekeit — mondta a miniszter — Magyarország és Ausztria valutaviszolyai kétségtelenül közelről érdeklik, mert állampolgáraik igen jelentékeny tőkékkel vannak érdekelve ezeknek az államoknak közgazdaságában. — A világháborút óriási politikai és szervezési koncepciók irányították s azt kellett hinni, hogy a győztesek épp oly nagy koncepcióval fogják megoldani a béke politikai és gazdasági kérdéseit is. De ha ,.jóvátétel" vagy bármilyen címen hadisarcokat akarnak kiszorítani a legyőzött államokból, már az egyszerű józan ész is azt parancsolta volna, hogy az összeomlás után a legnagyobb gondot fordítsák a legyőzött államok fizetésképességének s tehát pénzviszonyai egységes állapotának fenntartására. A háború előtti világgazdaságban az egyes államok között való gazdasági viszonylatok olyan, bonyolult összeszövődése állott fenn, hogy az egyes államok s gazdaságikig egységes területeken a háború folytán előállott zavarokat, amelyeket a modern gazdasági életben nem lehet lokalizálni, a világgazdaság szempontjaiból kellett volna a legyőzöttek közös e fejével és higgadt toakiadásával orvosni. Magyarországon elzárták a tihortól. E végből, ha ígjfejelő színvonalon álló gazdasági jussifiscusok intézték volna a gazdasági kérdések megoldását, kétségtetez, hogy a győztes államok az összeomláskor azonnal siettek volna biztosítani, hogy a legyőzöttek megrendült gazdasági étele katasztrofálisan azenmolték össze, és saját győztes államaik érdekében siettek volna nemzetközi mentőakciót szervezni, hogy a legyőzött államokban lehető sok gazdasági értéket és gazdasági képességet mentsenek meg a pusztulástól. E helyett, sajnos, hosszú politikai tárgyalásokkal tett az idő s ezalatt például Magyarországot, amellyel legroszszabbl bánták, egyt teljes évig teljesen elzárták a világtól s gazdasági életét lehetetlenné tették s rászabadították a szomszéd államok zsákmányra éhes hadait. Még a saját gazdaságunk erőforrásait is hermetikusan elzárták saját magunk elöl katonai megszállásokkal, sőt a termelés folytatásához nélkülözhetetlen gépeket, állatokat, vetőmagot, forgalmi eszközöket is elhordták. Ebből a rendszeres kifosztásból azonban még a szomszéd államoknak sem nyújtottak igazi előnyt, mert az elhurcolt óriási vagyon nagy része, az elszállítók tudatlansága és a vilnaav tömeg miatt egyszerűen elpusztult. Egész vonatok állanak még most is megtorlódva, fedetlen, egymásra hányt gépekkel megrakva, amelyek hónapok óta áznak, vagy élelmiszerekkel megtömve, amelyek már el is romlottak. Magyarország valutájának katasztrófája túlnyomóan ennek köszönhető, hogy a civilizált nagy államok han évig egyáltalában nem törődtek gazdasági helyzetével, a rászabadított kis államok pedig nem állottak azon a szinvonaton, hogy gazdasági politikát tudtak volna űzni. Nemzetközi mentőakció kell! — Ahogy most áll a valutaprobléa, kétségtelen, hogy azt észszerűen s aránylag rövid idő alatt csakis egy nemzetközi mentőakcióval lehet megoldani, amely persze ma sokkal nehezebb s drágább, mintha korábban hajtották volna végre. Némi reményünk volt is, hogy Ausztria esetén tanulva, a békekonferencia vezető elemei most már nagyobb koncepciójú eljárásra lesznek hajlandók. Alaposnak látszik abbeli aggodalmunk, hogy ezek a vezető elemek előzetesen nem is foglalkoztak Magyarország ügyével, hanem a cseh és szerb államférfiak által készített feltételeket vakon fogadták el. A béke tervezetében így megint csak aprimitív ösztönök nyilvánultak: elvenni mindent, ami elvehető s a volt terület terheiből mennél többet ráhárítani arra a néhány megyére, amelyet a látszat kedvéért meg szándékoztak hagyni önálló országként. De bízom benne, hogy a civilizált világ az utolsó órában mégis csak érdeklődni fog, mi történik itt, ahol nekik is milliárdokra menő gazdasági érdekeik vannak. A valutát nem lehet semmiféle papirosra írt varázsformulával megjavítani, sem adóztatási akrobatamutatványokkal, különösen ott, aivól az adóforrásokat is el akarják pusztítani. / A segítés programja. — A javitás módja a következőképpen képzelhető el: Lehetővé tenni elsősorban a mezőgazdasági termelés megindulását, másodsorban az ipari termelést. E vétel addig, amíg nem késő. Sietve visza kellene adatni a földművelősdel elhurcolt gazdasági gépeket, állatokat s vetőmagvakat, valamint a gyárakból elrabolt s még használható gépeket — egyetlen győri gyárból több mint ezer vagon gépet vittek el a románok— és nyersanyagokat. Néhány éven át fel kellene menteni Magyarországot, — amelyet a Károlyi-féle szocialisztikus gazdálkodás, a bolsevizmus és az oláh kifosztás jobban tönkretett, mint az egész háború — minden hadisarc fizetése alól, amíg némileg magához nem tér. Nekünk igyekeznünk kell, hogy amint a technikai lehetőségek engedik, különválasszuk pénzrendszerünket Ausztria és az úgynevezett örökös államok pénzrendszerétől. Ezeknek az államoknak összeszőtt pénzrendszere úgy hat ránk, mintha több sebesültet egymáshoz kötve dobnának a vízbe, egyik a másikat húzza a víz alá. — Újonnan alkotandó pénzrendszerünk alapját egészséges valutában adott külföldi kölcsönnek kell és lehet csak alkotni. Életképességeit biztosítaná, ha az ország termelőképessége, főleg egyelőre mezőgazdasági termelőképessége, helyreáll. Ehhez persze szükséges az is, hogy ne vágják el minden észszerűség nélkül, víziutainkat, vasúti vonalainkat, energiaforrásainkat és nyersanyag forrásainkat, és hogy a nagy államok erélyesen szüntessék meg azt a privát blokádot, amelyet aktíratunk ellenére folytatnak ma is az újdonsült államok. Ezek az államok pedig ne féljenek olyan nagyon attól, hogy országunk gazdaságilag talpraállhat. Hiszen éppen akkor nem lesz veszedelmes szomszéd, hanem hasznos gazdasági összekötetést kívánó állam. A valuta gyors javulását természetesen hathatósan támogathatná, ha egy jól átgondolt, nem pusztítóan radikális, de erélyes adózási rendszerrel állíthatnánk helyre államháztartásunkat. Természetesen ehhez is a győztes Budapest, 1920. Nyomatok a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szilárd utca 4. sz.) államoknak az a belátása szükséges, hogy Magyarországot életképesnek kell meghagyni. . . • A semlegesek feladata. — Csodálatos, hogy a Magyarországon gazdaságilag érdekelt neutrális állomokat is elfogta a Háború után általános zsibbadtság s hogy már csak saját érdekeikben sem érdeklődtek eddig Magyarország sorsa iránt s nem tudták magukat együttes fellépésre elhatározni, hogy legalább saját érdekeiket megvédjék az ország életképességének megvédésével. De még a volt ellenséges államokbeli hitelezőink sem gondoskodtak érdekeik gazdaságilag célszerű védelméről. Mert afféle védelmek, amilyenek például az a kikötések, hogy a magyar alattvalók külföldi adósságaikat az eredeti koronaérték negyven-,ötvenszeresével számítandó árfolyamokon fizesse ki az állam, amelyre minden terhet, amit csak ki lehetett gondolni, rá akarnak róni, — szakembereket csak mosolyra iodíthatnak. A magyar pénz jó! — Magyarország pénzrendszerben: különválasztás utáin -ha csak újabb rablóhadjáratokat és oktalan kifosztásokat nem néznek tétlenül a nagy államok, a mi pénzünk feltétlenül magasabb vásárlóképességgel fog bírni, mint most. Az ország belsejében a febélyegezetlen korona vásárlóképessége ma is sokkal magasabb, mint a külföldön, ahol az összes koronával rendelkezhető államok pénzügyi viszonyainak ziláltsága és passzív kereskedelmi mérlege rontja a korona árfolyamát. Ennek magyarázata az, hogy jóllehet Ausztria csak a hűhora és a gazdasági szituációjával nem törődő eldarabolást szenvedte el, és ezzel szemben Magyarországot ezenkívül még a Károlyirezsim, a bolsevizmus, a román, szerb és cseh pusztítás is megrendítette. M Magyarország mégis szilárdabb pénzügyi politikát tud folytatni és egy fél éve sokkal nagyobb önmegtartóztatással vezette államháztartását és import-politikáját. De az életképességébe vetett hit a külföldön, a belföldön pedig az erre vonatkozó szilárd meggyőződés lélek-tani momentumai is támogatták pénzzének értékelését. Magyarországi mezőgazdasága, népének intelligenciája s kulturális fölénye a Duna mentén, valamint földrajzi fekvése, nagyobb garanciát nyújthatnak hitelezőinek és külföldi szállítóinak, mint a bármily papiros-garancia. — Meg kell érteniük a műveit állít-moknak. h hogy itt a Dunánál Magyarországot szomszédai meg akarják ke-selni, míg a párisi termekben kiküldötteik wilsoni elvekről dalolnak. Nem is kérünk mást, mint a wilsoni elvek megvalósítását s akkor meg ind,ljuk javítani valutánkat, hitelezőink javára is. De e percben hiábavaló lenne valutatervekkel foglalkoznunk a papíron, ha Európa és Amerika igazsOg- szolgáltatás címén szankcionálná mindazt, ami hermetikus blokád védelme alatt folyik itt egy éve, ahol Magyarország élet-halál között gyötrődik a a wilsoni ígéretek, a józan európai politika és a civilizáció szégyenére. SZOPOGASSON spanyol és egyéb járványok elkerülésére !T 11 H Kilit ÜSS CSOKOLÁDÉS " H 1 " PASZTILLÁT. 6 koronáért mindenütt kapható. s gyöngyöt, aranyat, BRIbLIANST,a platinát ezüstöt és régiséget mindenkinél maga- Telefon: József jobb árban vesz 103—73.érám. SCHWARCZ ékszerüzlet, 1 1useuw-ie Grut 21.