8 Órai Ujság, 1920. március (6. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-26 / 74. szám

2 nel nem fog lemondani, hanem csak egyes miniszterek válnak ki a kor­mányból, így igen valószínű, hogy Metter külügyminiszter is megválik a külügyi tárcától. A birodalmi hadügyi tárca betöltésénél Löffler tábornok, va­lamint d­r. Geszter nevet emlegetik. K. V. Németország 208.000 katonát tarthat ayípartacusok Verésére. / Pá­ris, márt­ 25. A CAsécyo Tribüne tudósítója jelenti lakjársak Parisból. A nagykövetek ta­nácsa tegnapi ülésén elhatározta, hogy a német kormányt fölhívja, hogy a vipartacusokkal azonnal tisztázza a helyzetet. Ha a békés megegyezés nem sikerül, a szövetségesek a békeszerző­dés katonai rendelkezéseinek némi megváltoztatásával engedélyt adnak az Ebert-kormánynak arra, hogy a ruhr­­vidéli Spartacusok ellen a megkívánt csapatmennyiséggel offenzívát kezd­hessen. Ha ez a német ofenzíva siker­telen marad, akkor Foch marsall kap felhatalmazást a katonai előnyomu­lásra, hogy a békeszerződés rendel­kezéseinek megfelelően a ruhr-vidéki szénszállítást Franciaország részére biztosítsa. Az operációhoz a német kor­mánynak, 100.000 emberre lesz szük­sége. Minthogy még további 100.000 embert köt le az ország többi forrongó része, Németországnak megengedik, hogy a jövő hónapig 200.000 emberből álló sereget tarthasson fönn­. A nagykövetek tanácsában ezt a dön­tést heves vita előzte meg. A tanácshoz intézett német jegyzék ugyanis ezt az alternatívát állította föl, hogy vagy módosítják a szövetségesek a békeszer­ződés rendelkezéseit, vagy maguk ké­szüljenek katonai intervencióra a né­­­met bolsevisták ellen. franciák elle­­minden változtatást, de az an- ,f mL megvtz-ut ,magatartá­­^il^mukéjásu­k megtört. Az angol megbízott azzal is érvelt, hogy a ta­­n­ács döntése a Spartacusokra is meg­teszi majd a hatását és esetleg katonai intervencióra egyáltalán nem kerü­l a sor. A franciáknak azzal édesítették meg a­­szerződésváltoztatás keserű pild­­áját, hogy Foc­inak felhatalműzé­st adtak az előnyomulásra arra az e­setre, ha a német kormány akciója M­ertelen piarad, f j/T A Ruhr-vidék katonai meg­­szállása, Berlin, m­árc­ 25. Arról is Kirisi jelentésről, amely sze­rint Németország és Franciaország tár­gyalást folytatnak Ruhr-vidék­re ter­vezett csapatszállítások dolgában, azt m­ondja a Havas-ügynökség, hogy érte­sülése szerint Németország százezer embert akar küldeni a Stuhr-vidékre. A Havas-ügynökségnek ez a híre egy­általán nem felel meg a a valóságnak. Ekkora csapatot sohasem akartak a németek a Ralír v­idékére küldeni, csu­­­pán­ a legvégső szükség esetén akartak katonai megerősítést küldeni. A Havas­­ü­gynökségnek a jelentéshez fűzött megjegyzései is alaptalanok. Nagyon természetes egyébként, hogy az antant engedélyével esetleg elküldendő csapa­tokat a rend helyreállítása után ismét visszahívná a német­ kormány a Ruhr­­vidékéről. Paris, márv. 25. A Job­nnál des Debats jelenti: Wey­­parid tábornok kedden beszámolt a nagykövetek értekezletén azokról a tár­gyalásokról, amelyeket a Bauer ré­széről Párisba küldött lisztekkel foly­tatott, akik Németország katonai hely­zetéről és a Ruhr-medence állapotáról adtak felvilágosításokat. Döntés még nem történt és a tárgyalások ebben a kérdésben tovább folynak London és Paris között. H­amis fogakat töröttet le, platinát és aranyat legmagasabb árban veszek. W­ischográd VIII., Tisza Kálmán­­tár 13. sz. levelezőlapra jövök. ­ ÜBorsjkij ✓ Péntek, 1920 március 20. Ludendorff elten nem adtak ki elfogatási­­­­ parancsot. jjf Berlini tudósítónk távirati jelentése. —­jf Berlin, márc. 25. Ném­et hailatalos körökben megcá­foljajiríi Vorwörts­ jelentését, mely sze­rint a kormány Ludendorff tábornok ellen elfogatási parancsott adott volna ki. A demokratikus sajtó hevesen tá­madja a tábornokot és azzal vádolja, hogy ő volt a Kopp-Lüttwitz-puccs tu­lajdonképpeni megszervezője. Luden­dorff tábornok késleltette Lüttwitzék lemondását erőszakos fellépésével. Az­zal is vádolják a tábornokot, hogy ő volt kezdeményezője Bauer ezredes rendeletének, melyben a katonákat fel­hívta arra, hogy ne kíméljék az ember életet. N. V. aBaBBHBISBSIHgBeiaMHHHBgMBBSBffiaB&SSSaEBEZCeSB&SSSISS, Tísz­a politikáját igazolják az események. Az általános választójog elleni aggodalmak jogossága. — A szélsőbaloldali demagógia ellen nem lehetett máskép har­colni. — Nem volt része a háború előidézésében. Pethő Sándor előadása Tissa Istvánról. »­* Saját tudósítónktól. —« Az Országos Széchenyi Szövetség­ben tegnap este Pethő Sándor tanár, az ismert essayista és újságíró, rend­kívül érdekes előadást tartott Tisz­t István grófról és politikájáról. Az elő­adó a múltban mindig, abban a tábor­ban harcolt, amely Tiszával szemben állt, annál értékesebbek tehát azok a kijelentések és azok a beismerések, amelyeket korunk legnagyobb állam­férfiénak emlékével szemben tett. Pethő régóta Andrássy Gyula gróf publicistái közé tartozik s ifjú meg­állapításaiban még mindig korlátozza a saját vezére múltbani politikájának igazolására való törekvés, de kétség­telen, hogy ezen erős befolyás fölött is úrrá tudott lenni előadásában és történelmi távlatból.-becsületes tárgyi­lagossággal igyekezett megközelíteni Tisza István gróf nagy szellemét. -r­ Tisza István halálában — mon­dói la­gfibbek között — a magyar faj mintegy önmaga hullásának a tragiku­mát látja. Az ő történeti értéke nem azonos a nevével jelzett politika érté­kével és patinás egyéniségének végzete előtt a nemzet osztatlan fájdalma nyi­latkozik meg. Élete olyan volt, mint érni regényhősé, halála, mint egy Cézáré. A Tisza-család három nemze­déken három névvel jegyezte­t­e magát a magyar történelem lapjaiba: Lajos, az adminisztrátor, Kálmán, a magyar Stratford és István gróf. Az átöröklés halálának érdekes megnyilatkozását tapasztalhatjuk e három férfiúban. Azonos típusú emberek voltak mind a hárman és a hatalomra törekvés kö­vetkezet­essége jellemükön, áthúzódni látszik. István ellenállhatatlan férfias jelenség, elszánt akarat és becsvágy. Lehetetlen volt nem érezni közelében a nagy személyes erőnek a hatalmát, amely minden történeti hivatásos hős­­n­e­k küldetését dokumentálja. És ez az erő nem volt hijján az erkölcsi nagy­ságnak. A legdurvább letten is, amely néha felesleges volt,­ rajta érzett a küldetéses ember öntudatának ecset­­kezelése. Dráma ellenpróbája ennek halála. Nem volt igazibb és természe­tesebb az az erő, mint amikor kitárt karokka­ fogad­ta a halált. Ez a férfias erő olyan, mint egy roppant spektrum: minden, ami az ő érintése alatt állott, elemekre bomlott és gyűlölettel, vagy hódolattal reagált. A vaskarakter vagy vonz, vagy taszít, de nem közömbös. A történelem és a pszichologia nehéz fel­adat alatt áll Tisza István megitélésé­­nél. A jellem és a tehetség ez oszlopán olyan politika nyugodott, amelyet egy* Atkias sem bírt vlna tartani. A Tisza-evén­sti vádak tarsrílatlan­sága. — A Tisza­ Szatfukája ellen legtöbb­ször felhozott vádak között — foly-­ tatta az előadó —■ melyeket a törté­netírás­ részint magáévá fog tenni, ré­szint meg fog cáfolni, az első, amely­­lyel még életében is támadták, hogy tűrte és tenyésztette a korrupciót. Ez a vád ma, amikor tudjuk, hogy a Ká­rolyi-kormány hogyan bánt az állam pénzével és hogyan kreálta a szine­­kurák egész sorát, nevetségessé zsugo­rodik össze! Tisza politikáját az a bal­oldal támadta annak idején, amelyből a Károlyi—Jászi-féle forradalom fakadt. Amikor még legális alapok­on indult a támadás Tisza ellen, a Lukács-féle ü­gy­­gyel próbálták megbontani a munka­pártot. Ezek a vádak ma már nevetsé­gesek. De felelhetünk rájuk: Tiszának bizonyos mértékben el kellett néznie a rágalmakat, mert oly politikának par­lament■ felépítése és megalapozása, mint aminő az a terveiben le volt fek­tetve. Magyarországon a szélső­balol­dal demagógiájával szemben másként, mint némi erőszakkal és bizonyos enyhe választási visszaélésekkel meg­való­sít­ható nem volt.­­ Felhozták Tisza ellen, hogy egy­oldalú viltó párt abszolutizmust léte­­sített. Azok támadták, akik a forrada­lomban felülkerekedvén, minden sza­badságot és ellenvéleményt megfojtot­tak. A harmadik vád ellene az, hogy a demokratikus erőket elhanyagolta, elnyomta és ő felelős azért, hogy ezek az elemek a forradalomba sodródtak. Ha a demokráciát a legutolsó válasz­tások valérjén át értékeljük, azt kell mondanunk, hogy többé-kevésbbé ala­pos volt az aggodalom, amelyet­­ a választójog mértéktelen kiterjesztése ellen táplált. Ha nem is előrelátásnak csak mély közösségének fajával szem­ben tudjuk be ezt, amely gyakran éle­sebb elméjű és talán ösztönösebb, mint a tanulm­ányos politika, csodá­lattal kellett mégis eltelnünk, hogy a választójog kérdésében álláspontját csak akkor adta föl, amikor a forra­dalom már a kapukat döngette és el kellett volna vállalni a felelősséget, hogy az összeomlásnak ő lesz az oka. Tisza és a háború. •­ A negyedik vád, ameror a háború okozásával­­adólja Tigsst, a legutóbb napfényre hozott okm­ányok tanulsága szerint megdártt.A berlini­­Kautsky okmánygyűjteményéb­en benne foglal­tatnak ugyan Tschirsky német nagy­követnek egyes kijelentései, amelyek azt látják bizonyítani, hogy Tisza va­lóban a háborús pártnak a feje volt nálunk. Aki ismeri Tsesob­skynek a háború megindulásakor­ szerepét, az jól tudja, hogy milyen érték­re kell re­dukálni azokat a kijelentéseket, ame­lyeket különben is az egykori korona­tanács jegyzőkönyvei sem igazoltak. Felmerült azonban a kérdés, hogyha n­em helyeselte a háborút, miért nem mondott le? Oly kérdés ez, amely a közeljövőben felderítésre szorul. Nem tehet tudni, hogy milyen benyomások miatt szánta rá Kiagát arra, hogy le­mondó kérvényét visszavonja és az­­­lsó koronatanácson aláírja a szerb ultimátum­ót elrendelő jegyzőkönyve­t. Valószínű azonban, hogy a k­özel­jö­vőiben német forrásokból olyan lelep­lezések kelőlnek i­ s a háború keletke­zésének történetére vonatkozólag, eme­lynek Tisza szerepét új világ Húsba he­lyezik. Politikáját szerinte felelősség terheli azért, hogy elmulasztotta a kedvező pillár,ami a luibert kitörése­kor arra, hogy a magyarság összes politikai erőit egyesítse. A jól fegyel­mezett párturalomra, melyet ő irány­zott, nagyon nagy szükség volt a há­ború előtt. A bábom alatt azonban a helyzet megírett az erők egyesíté­sére. Ha ezt komolyan akarta volna, meg is valósíthatta volna. (Csakhogy a koncentrációul­­— Tisza fejét köve­telték az elhozok vezérei! ( szerk ) De bárhogyan is helyteleníthetjük magatartását politikájának súlyvonalá­ból, amelyhez a­ nemzete­ leszögezte, önként köve­tezett, hogy akaratát nem akarta korlátozni, sem munkatársak­kal, sem olyanokkal, akik ezt az aka­ratot ellenezhették volna- Ez a politika magára vállalta a felelősséget a hi­bákért is és inkább egy személybe koncentrálódott össze, sem hogy jeles politikai férfiak bevonása által a kon­cepció szenvedjen. Ez talán hibás volt, de nem szabad elfelejteni, hogy elvan egyéniségeknek, mint ő, akik bizonyos tekintetben nem ismertek ellentmon­dást, számolni kell azzal, hogy a tör­ténelem előtt helytállanak kiseleked­e­­teikért. " A A Tisza-kultusz jogosultsága. — Kétségtelen —­ mondotaa»^p­­ádó. — hogy a most, Tisza­kultusz nemcsak az~*tfegvéniségének, de politikájának is szól. A gyászban, amely bukásakor a nemzetet érte, minden magyar ember részt vesz. A faj remek példánm tűnt el benne, ezt érezte mindenki. Vannak, akik azt ál­lítják, hogy Tisza politikájához soha­­sem térhetünk vissza egészen. Az elő­adó ma már nem osztja teljesen ezt a nézetet. .Az utolsó választások ered­ményei igazságot szolgáltatnak a nagy halott árnyékának éppen azon a pon­ton, amelyen mindig támadták. Ami­kor ezt a tévedést beismerjük és meg­hajolunk az ő ösztönös mély magyar­sága és államférfim belátása előtt, ez lesz az elégtételnek és annak a kul­tusznak a legigazibb módja, mellyel a nemzet neki adózik és amely őt nem­csak magyar hőssé, de a nemzet leg­nagyobb fiává avatja. Az előadás végén elmondotta még Pethő, hogy Tisza halálakor egyik leg­nagyobb volt ellenfelét látta sírva fa­kadni a szörnyű tragédia fölött, mert korunk legnagyobb magyarjának drás­mai elzuhanásában még legerősebb és legengesztelhetetlenebb ellenfelei is .­ magyar faj egyik­egértékesebb inkar­­nációjának elmúlását érezték és meg­döbbenve látták az ő helyébe felto­lakodni a sötét odúkból a politikai kal­­andorok rémcsapatát. Tojás mm­f.a Tojás Kórházait, szállodán, vendéglős részére nagyobb rendelésnél en gross árak Schwartz Jakab tojésn­a­gy kereskedő, Klauzálotér 16 szám. B9—SSIJ ' é. aranyat, ezüstöt, ék. sí?f)51 OdSUS51* szert bárkinél drágáb-Om­il bild!, veszek SJnger SÍZÉIT RIZSI! sssnas a u « M m h Tol.fon: 150-&7. Az összes előadásokhoz je­gyek már válthatók. A megbélyegzettek. (X* cord­a rouge) Maurice Leblanc hires de­­tektiv-törtéuet© 4 folytataaban, 22 febr. I. rész: A fekete fátyolos hölgy. 6 felvonásban A nyugalmazott házibarát. dttt pontosan Vi$ és 8 értkor*

Next