8 Órai Ujság, 1920. április (6. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

­. Ausztriából kiutasítják az alkalmatlan idegeneket. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, márc. 31. Az alsóausztriai kormányzótanács­­legutóbb tartott értekezletén elhatá­rozta az alkalmatlan idegenek kiutasí­­­lmára vonatkozó rendelkezés végleges keresztülvitelét. A vasu­tigazga­tóság be­­jelentette­, hogy a szükséges szimítási eszközök rendelkezésre állanak és az akció ezirányban nem fog nehézségek­kel találkozni. A­ tartományi kormány a rendőrségnek már kiadta a megfelelő utasításokat, mely szerint csoportok­ban fogják elszállítani az alkalmasan idegeneket. Mindazokat, akik megfelelő igazolványt felmutatni nem tudnak, Bécsből is el fogják távolítani. 7. F. Franciaországnak 50 milliárd az évi kiadása. Maréval pénzü­gyminiszter beszéde, Pária, márc. 31. Marcu­al­i pénzügym­iniszter beszédet mondott a kamarában Franciaország pénzügyi helyzetéről. A többi között a­­következőket mondotta: ,a háború idejére megszavazott hitetek 0. .va.:c 1­3 milliárd frank, az ’löl­l-ik évre engedélyezett h­tel ösz­­szege 18 milliárd volt. Az állam napi kiadása 199-ben 41 millió frank volt, 1919-ben pedig már 138 millió. Az 1920 ik évi kiadásokat 60 milliárdra srau,V07-uk elei, a bevételi lehetőségek pedig nem­ hozhatnak többé,a 12 m­il­iárdnál. Ez év elején Itt 10 mll Hó frank állt a kincstár re­mlelkezésére, ma pe­dig már csak 700 millió. Francia köl­csönről most sem Newyorkban, sem Londonban nem lehet szó. Kiadásain­kat leük­ korlátozni kell és a bevéte­lekhez arányosítani. .1 most kibocsá­­toti kölcsön nem lesz az uolsó ebben az esztendőben. 5 ’ '' A miniszter beszédének további fő- Iramán, kifakadt a mértéktelen nye­részkedés ellen. Ebbe a dologba — mondta a miniszter, — a kincstár és az igazságszolgáltatát­ is beleszól még. A miniszter rámutatott a Pak­sban mu­tat­kozó nagy pénzbőség veszedelmére és arra a látszólagos gazdagságra, amely kárára van az­ átalakulásnak, a kivitelnek és francia valutának. Első­sorban a kereskedelmi mérleget kell rémlbelyezni. Franciaország 1919 -ben 29 milliárd frank értékű árut impor­tált, kivitele pedig mindössze 8 mil­liárd frank volt Minden kiadást le kell szorítani a­­legkisebb mértékre és min­den felesleges hivatalt be kell csukni. Franciaországnak helyre kell állítani a hitelét és ismét meg kell nyerni a kül­föld bizalmát. Lucheur volt miniszter megjegyezte, hogy a forgalomban lévő bankjegy mennyiség csökkentése súlyos válságot idézne elő. A háború előtt 9 milliárd volt forgalomban, ma pedig, még ha föl is tesszük, hogy minden árunak az­értéke a háromszorosára emelkedett, legalább 25 milliárd frank bankjegyforgalomra van szükség­. A francia kivitel fejlődését csakis az ipar­­nak megfelelő mértékű szénellátásával érhetjük el. j Oriffiánst és j **“* gyöngyökén müjuv­éu­m vtvstk. I A·'*h'/Vtfpt*ti)u AHtX-469 K-ig I \Vágó ékszerész,\ I Hudapeal, Y ill., Séptzin­hdz­it, 7» telefon , I I JtíZ9*f «— tíiveitrét hézkó* 14*§k. | Apróságok a megszállott Debrecenből. Miből pénzeltek a román hatóságok! — Az arcképet igazolvány. Ha a férj a vezérkari főnök útjában van.­ ­—Saját tudósítónktól. — .­ sok keserűség közöli, amit l'Debrtcennek a román megszállás okozod, itt-ott akadt olyan is, ami a maga balkáni tempójával bosszúság­gal vegyes mosolyra, sőt kacagásra fa­kasztotta a derék cívis-várost. Amikor a kivonulás már befejezett tény volt, 8—10 nappal előbb a román parancs­nokság váratlanul rendeletet adott ki, hogy mindenki köteles a városban sze­mélyazonosságot i­gazoló arcképes lgn­­tolványt váltani. Az emberik nem tud­ták mire vélni, hogy közel egy esz­tendő után jut ilyesmi eszébe a román paranontokságnak, azonban­ hamar ért­­hetővé vált a dalon, amikor a románok az igazolvány Mintájáért fejenként ítél­v koronát követeltek. Mivel pedig biztos, ami biztos, — hát egyösszegben leti­ltellik az egész­ lakosságért a némi koronákat — Debrecen városa által. Az ötlet jövedelmezett a románoknak vagy másfélmilliót, amivel szemben a város kára főnél százezer korona volt, mert nem tudták az egész összeget be­hajtani a lakosságon. Volt egy másik, ugyancsak jól jö­vedelmező ötletük is. A román cenzúra elfogott fo­nt lentjét, amelyben Debre­cen társadalmának több mint már tagja, a magyar trón betöltése körül egy an­no I lifrecanti csinált propaganda­. A románok finom közgazdászai érzéke ezt a politikai- reBegfi momentumot, sem hagyta kiaknázatlanul és cenzurátlan küldemény címén. a­ lévél alá Irén fejen­­kérd 600-~­1000 lei pénzbüntetésre ítélték. Ebből az akcióból újabb más­­félmillió jutott a vitéz román hadse­regnek. De nemcsak a rut anyagiak terén, hanem érzelmeikben is finom tapintat­ról tettek tanulságot. A román csapa­tok vezérkari főnöke ugyanis erősen csapta a szelet egy debreceni szép asszonynak. A menyecske mit sem sejtő férje egy napon elragadtatva mesélte barátainak, hogy a románok hivatalo­san Kolozsvárra küldik különféle be­vásárlások végett. Büszkén mutogatta barátainak a ronlán nyelvű írást, amellyel Kolozsváron neki jelentkez­nie kell. El is utazott a Jámbor, s a pecsétes román nyíltparanccsal jelent­kezett Kolozsvárott egy cunaminál. Az őrnagy átvette az írást, elolvasta, majd homlokát összeráncolva odafordult a mit sem sejtő férjhez: — Ön X. V. — Igen. — mondta a derék­ férfiú önérzetesen. — Holt/cs. — válaszolta az őrnagy. •— akkor én önt letartóztatom. Hiába volt minden protesttálás, az őrnagy a férjet lefogatta és két hétig dutyiban tartotta. A román nyilipa­rancsban tudniillik erre volt utasítása. A vezérkari főnök i­y gondoskodott a lábatlankodó férj eltávolításáról. Két hét múlva azután kiszabadult és nagy dühösen visszautazott Debre­cenbe. Mi történt, azonban? A pálya­udvaron m­ár várták a román kato­nák ,akik ismét nyomban letartóztat­tak. Csak akkor eresztették szabadon, amikor a román csapatok parancs­noksága már elhagyta a várost. Ak­korra persze már messze járt­ a vezér­kari főnök, s vilne együtt — a n­í­ n­yecske is * . » A tanítók­ nyomora. Kaki 800 koronás fizetésből élnek. — Adás­vételi irodát állítanak fel a tanítók. — Nyomorgyűlés a fizetés­­emelés ügyében. — Saját tudósítónktól. — A jó béke-esztendőkben a tanító fel­vette havi 30—40 pengőforint fizetését, bár szűkös keretek között, de valahogy eltengődött, belőve, ha nagyon megszo­rította, félre is tudott­ tenni havonta tíz koronát — és b­izony minden fél­évben fellett a félre tett pénzből egy pár jó béke-cipő, meg egy rend ruha ... Reggel pont nyolc órakor rendesen, tisztán láttuk a tanítót a katedrán meg­jelentik, sokszor megvizsgálta a tanuló­kat, várjon tiszták-e és rászólt arra a tanulóra, amelyiknek cipője rongyos vol. ..holnapra csináltasd meg « ci­pődet!" És most? fla a tanító hathavi fizetését egészben félre tenné, nem biz­tos, hogy tudna magának csak egy öl­tözet ruhát is venni . . . Már esztendők óta húzódik a tanítók fizetésrendezési ügye, folytonos ígére­tekkel táplálják őket, fizetésük a régi, az élelmiszerek árai napról-napra emel­kednek, de a panaszok nem igen hal­latszanak ki a tanári szobából és szép csendben nevelik, oktatják Magyaror­szág jövő nemzedékét. Egy tanítónak, legjobb esetben havi 800 korona jöve­delme van, beleszámítva a rendes ta­nításon kívül végzett különórák díját is. Ennyiből kell magát, esetleg család­­ját eltartania, azonkívül tisztán járni, mert hát a tanuló, a tanít­óról vesz példát.­­­s . A gimnáziumi és kereskedelemi is­kolai tanároknak már magasabb fize­tésük van, ők havi 1000—-1100 koro­nát­ kapnak minden elsején. Ehhez nem kell semmit hozzáfűznünk, a szá­mok magukról beszélnek és most még csak az van hátul, hogyan tudnak mégis megélni? Ugyanúgy, mint az ál­lamnak legtöbb cselédje. Mindegyik­nek maradt­ valamije a régi békevilág- LDI. minden háznál akad egy szőnyeg, festmény, második öltözet ruha. „rö­iű^jws" párjápö. Ryjifa. ^jegygyűrű. l Eilsaa Csütörtök, 1920 április 1. Ezeket eladják szép lassan és ebből ..é­nek”. Hús egyáltalán nem kerül tanító, volna tanár asztalára és, mint informátorunk beszéli, aki szintén ta­nít­ó, a feleségének legutóbb születés-­ napja volt, eladta mellényét, vett uzsoraáron 3 kiló burgonyát, ezt villa feleségének ajándékul és most­ mellény nél­kül jár . . . A tanítóknak, házalók személyei­be­n, közvetlen vásárlóik vannak, ezek ve­szik meg az eladásra szánt dolgo­kat, természzetesen áron alul, úgy, hogy a­anítók elhatározták, hogy egy adás­vételi irodát állítanak fel, ahol nor­mális áron a szövetség tagjai „fölös­­leges*' dolgaikat",eladhatják. Most már csak az a kérdés, hogy a tanítók med­dig bírják az iramot a rettenetes drá­gasággal és mikor kerül a sor nemcsak a mellényekre, hanem az utolsó nad­rágokra is?! A­ tanítók kétségbeejtő helyzetével, az elmúlt napokban a Magyar Tanítók és Tanárok Országos Szövetsége hcse­sz­i közgyűlés során foglalkozott, ami­koris a jelenlévő tanítók és tanárok elhatározták, hogy nyomoruk némi "■enyhítése érdekében Haller István val­lás és közoktatásügyi miniszterhez fordulnak. Hogy kérésük mennyiben­ nyer teljesítést, nem tudjuk, e­e remél­jük, hogy illetékes körök meghallgat­ják és teljesítik a tanítók indokolt ké­relmét­ és a régen vajúdó fizetésrende­­zés ügyét végre el fogják intézni. Mert az ígéretekből már elég volt, tudjuk, hol­y Magyarország — az „igére!" földjé. RS’&EJ&'SI »in«w.n Vak vagy óh szerelem! Bolicant 1 felvonásban és * kacag!ató márciusi müaor. — Kezdet* este *Ez órakor. £?«: ROYAL-ORFEUM Szerdán utoljára a kitűnő márciusi műsor. Royal-kabaré: 'jizi |f IS KOMÉDIA üitlek Havas-utca tS. Telefon 14-24 H % "'".IS ROTT és STEINHARDT felléptével A házvezetőnő és Getrennte SchliifzSnsmer. \'aaárn»» 2eloadán & luxus és teherautók bitolli.tak helykna, vidék­re is külföldre Tö­rök'garage, „5iorrento“ volt Bar étterem. Közért Gábor ZADelIAT8 srm­wrfl sarsg T-­mi.iii.,1 Teletöm b­O—IT. Tsimás urfi kalandjai S­ark Twain regényéből 1 felvonásban titokzatos nő drámáit 4 ^ajr. boxbajnok es aerikai burlesk. Citi­­bri3 & jjf törtöktől A megbélyeg­zettek II.­­* írósdósok kszdste 4. 6 és 8 órakor. Az összes jogi alapvizsgákra és szigorlatokra, valamint sz­akviz*­­siki»(ügyvéi. pénzügyi, fsjjelmazói, taníri-pae­­jtagénilai, ellemaiárevlteli) lecsikolcsebben k*­­•attüret a Szontagh-azemi Bársum­ban, Bpost.TV., Váci-utca 51. Díjtalan felvilagositáa ZABARIN Rákóczi-út 63. Modern és Klasszikus feTe­r** Papás táncnüsor! Két rtrae’sir MODERN <*$ ANTÍQV5 r.MKJtS­ BEJiEJVDEZBSEK ratalmi árban: NAGY ZSIGMOND. BUDAPEST. VLAZAR-UTCA 3. S­irHkeH I iö'jebb MflZZI LUIGl ak­kőgyár | Bpcsi, VII., Garay-utca 39.

Next