8 Órai Ujság, 1920. április (6. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
. Ausztriából kiutasítják az alkalmatlan idegeneket. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, márc. 31. Az alsóausztriai kormányzótanácslegutóbb tartott értekezletén elhatározta az alkalmatlan idegenek kiutasílmára vonatkozó rendelkezés végleges keresztülvitelét. A vasutigazgatóság bejelentette, hogy a szükséges szimítási eszközök rendelkezésre állanak és az akció ezirányban nem fog nehézségekkel találkozni. A tartományi kormány a rendőrségnek már kiadta a megfelelő utasításokat, mely szerint csoportokban fogják elszállítani az alkalmasan idegeneket. Mindazokat, akik megfelelő igazolványt felmutatni nem tudnak, Bécsből is el fogják távolítani. 7. F. Franciaországnak 50 milliárd az évi kiadása. Maréval pénzügyminiszter beszéde, Pária, márc. 31. Marcuali pénzügyminiszter beszédet mondott a kamarában Franciaország pénzügyi helyzetéről. A többi között akövetkezőket mondotta: ,a háború idejére megszavazott hitetek 0. .va.:c 13 milliárd frank, az ’löll-ik évre engedélyezett htel öszszege 18 milliárd volt. Az állam napi kiadása 199-ben 41 millió frank volt, 1919-ben pedig már 138 millió. Az 1920 ik évi kiadásokat 60 milliárdra srau,V07-uk elei, a bevételi lehetőségek pedig nem hozhatnak többé,a 12 miliárdnál. Ez év elején Itt 10 mll Hó frank állt a kincstár remlelkezésére, ma pedig már csak 700 millió. Francia kölcsönről most sem Newyorkban, sem Londonban nem lehet szó. Kiadásainkat leük korlátozni kell és a bevételekhez arányosítani. .1 most kibocsátoti kölcsön nem lesz az uolsó ebben az esztendőben. 5 ’ '' A miniszter beszédének további fő- Iramán, kifakadt a mértéktelen nyerészkedés ellen. Ebbe a dologba — mondta a miniszter, — a kincstár és az igazságszolgáltatát is beleszól még. A miniszter rámutatott a Paksban mutatkozó nagy pénzbőség veszedelmére és arra a látszólagos gazdagságra, amely kárára van az átalakulásnak, a kivitelnek és francia valutának. Elsősorban a kereskedelmi mérleget kell rémlbelyezni. Franciaország 1919 -ben 29 milliárd frank értékű árut importált, kivitele pedig mindössze 8 milliárd frank volt Minden kiadást le kell szorítani alegkisebb mértékre és minden felesleges hivatalt be kell csukni. Franciaországnak helyre kell állítani a hitelét és ismét meg kell nyerni a külföld bizalmát. Lucheur volt miniszter megjegyezte, hogy a forgalomban lévő bankjegy mennyiség csökkentése súlyos válságot idézne elő. A háború előtt 9 milliárd volt forgalomban, ma pedig, még ha föl is tesszük, hogy minden árunak azértéke a háromszorosára emelkedett, legalább 25 milliárd frank bankjegyforgalomra van szükség. A francia kivitel fejlődését csakis az iparnak megfelelő mértékű szénellátásával érhetjük el. j Oriffiánst és j **“* gyöngyökén müjuvéum vtvstk. I A·'*h'/Vtfpt*ti)u AHtX-469 K-ig I \Vágó ékszerész,\ I Hudapeal, Y ill., Séptzinhdzit, 7» telefon , I I JtíZ9*f «— tíiveitrét hézkó* 14*§k. | Apróságok a megszállott Debrecenből. Miből pénzeltek a román hatóságok! — Az arcképet igazolvány. Ha a férj a vezérkari főnök útjában van. —Saját tudósítónktól. — . sok keserűség közöli, amit l'Debrtcennek a román megszállás okozod, itt-ott akadt olyan is, ami a maga balkáni tempójával bosszúsággal vegyes mosolyra, sőt kacagásra fakasztotta a derék cívis-várost. Amikor a kivonulás már befejezett tény volt, 8—10 nappal előbb a román parancsnokság váratlanul rendeletet adott ki, hogy mindenki köteles a városban személyazonosságot igazoló arcképes lgntolványt váltani. Az emberik nem tudták mire vélni, hogy közel egy esztendő után jut ilyesmi eszébe a román paranontokságnak, azonban hamar érthetővé vált a dalon, amikor a románok az igazolvány Mintájáért fejenként ítélv koronát követeltek. Mivel pedig biztos, ami biztos, — hát egyösszegben letiltellik az egész lakosságért a némi koronákat — Debrecen városa által. Az ötlet jövedelmezett a románoknak vagy másfélmilliót, amivel szemben a város kára főnél százezer korona volt, mert nem tudták az egész összeget behajtani a lakosságon. Volt egy másik, ugyancsak jól jövedelmező ötletük is. A román cenzúra elfogott font lentjét, amelyben Debrecen társadalmának több mint már tagja, a magyar trón betöltése körül egy anno I lifrecanti csinált propaganda. A románok finom közgazdászai érzéke ezt a politikai- reBegfi momentumot, sem hagyta kiaknázatlanul és cenzurátlan küldemény címén. a lévél alá Irén fejenkérd 600-~1000 lei pénzbüntetésre ítélték. Ebből az akcióból újabb másfélmillió jutott a vitéz román hadseregnek. De nemcsak a rut anyagiak terén, hanem érzelmeikben is finom tapintatról tettek tanulságot. A román csapatok vezérkari főnöke ugyanis erősen csapta a szelet egy debreceni szép asszonynak. A menyecske mit sem sejtő férje egy napon elragadtatva mesélte barátainak, hogy a románok hivatalosan Kolozsvárra küldik különféle bevásárlások végett. Büszkén mutogatta barátainak a ronlán nyelvű írást, amellyel Kolozsváron neki jelentkeznie kell. El is utazott a Jámbor, s a pecsétes román nyíltparanccsal jelentkezett Kolozsvárott egy cunaminál. Az őrnagy átvette az írást, elolvasta, majd homlokát összeráncolva odafordult a mit sem sejtő férjhez: — Ön X. V. — Igen. — mondta a derék férfiú önérzetesen. — Holt/cs. — válaszolta az őrnagy. •— akkor én önt letartóztatom. Hiába volt minden protesttálás, az őrnagy a férjet lefogatta és két hétig dutyiban tartotta. A román nyiliparancsban tudniillik erre volt utasítása. A vezérkari főnök iy gondoskodott a lábatlankodó férj eltávolításáról. Két hét múlva azután kiszabadult és nagy dühösen visszautazott Debrecenbe. Mi történt, azonban? A pályaudvaron már várták a román katonák ,akik ismét nyomban letartóztattak. Csak akkor eresztették szabadon, amikor a román csapatok parancsnoksága már elhagyta a várost. Akkorra persze már messze járt a vezérkari főnök, s vilne együtt — a ní nyecske is * . » A tanítók nyomora. Kaki 800 koronás fizetésből élnek. — Adásvételi irodát állítanak fel a tanítók. — Nyomorgyűlés a fizetésemelés ügyében. — Saját tudósítónktól. — A jó béke-esztendőkben a tanító felvette havi 30—40 pengőforint fizetését, bár szűkös keretek között, de valahogy eltengődött, belőve, ha nagyon megszorította, félre is tudott tenni havonta tíz koronát — és bizony minden félévben fellett a félre tett pénzből egy pár jó béke-cipő, meg egy rend ruha ... Reggel pont nyolc órakor rendesen, tisztán láttuk a tanítót a katedrán megjelentik, sokszor megvizsgálta a tanulókat, várjon tiszták-e és rászólt arra a tanulóra, amelyiknek cipője rongyos vol. ..holnapra csináltasd meg « cipődet!" És most? fla a tanító hathavi fizetését egészben félre tenné, nem biztos, hogy tudna magának csak egy öltözet ruhát is venni . . . Már esztendők óta húzódik a tanítók fizetésrendezési ügye, folytonos ígéretekkel táplálják őket, fizetésük a régi, az élelmiszerek árai napról-napra emelkednek, de a panaszok nem igen hallatszanak ki a tanári szobából és szép csendben nevelik, oktatják Magyarország jövő nemzedékét. Egy tanítónak, legjobb esetben havi 800 korona jövedelme van, beleszámítva a rendes tanításon kívül végzett különórák díját is. Ennyiből kell magát, esetleg családját eltartania, azonkívül tisztán járni, mert hát a tanuló, a tanítóról vesz példát.s . A gimnáziumi és kereskedelemi iskolai tanároknak már magasabb fizetésük van, ők havi 1000—-1100 koronát kapnak minden elsején. Ehhez nem kell semmit hozzáfűznünk, a számok magukról beszélnek és most még csak az van hátul, hogyan tudnak mégis megélni? Ugyanúgy, mint az államnak legtöbb cselédje. Mindegyiknek maradt valamije a régi békevilág- LDI. minden háznál akad egy szőnyeg, festmény, második öltözet ruha. „röiű^jws" párjápö. Ryjifa. ^jegygyűrű. l Eilsaa Csütörtök, 1920 április 1. Ezeket eladják szép lassan és ebből ..ének”. Hús egyáltalán nem kerül tanító, volna tanár asztalára és, mint informátorunk beszéli, aki szintén tanító, a feleségének legutóbb születés- napja volt, eladta mellényét, vett uzsoraáron 3 kiló burgonyát, ezt villa feleségének ajándékul és most mellény nélkül jár . . . A tanítóknak, házalók személyeiben, közvetlen vásárlóik vannak, ezek veszik meg az eladásra szánt dolgokat, természzetesen áron alul, úgy, hogy aanítók elhatározták, hogy egy adásvételi irodát állítanak fel, ahol normális áron a szövetség tagjai „fölösleges*' dolgaikat",eladhatják. Most már csak az a kérdés, hogy a tanítók meddig bírják az iramot a rettenetes drágasággal és mikor kerül a sor nemcsak a mellényekre, hanem az utolsó nadrágokra is?! A tanítók kétségbeejtő helyzetével, az elmúlt napokban a Magyar Tanítók és Tanárok Országos Szövetsége hcseszi közgyűlés során foglalkozott, amikoris a jelenlévő tanítók és tanárok elhatározták, hogy nyomoruk némi "■enyhítése érdekében Haller István vallás és közoktatásügyi miniszterhez fordulnak. Hogy kérésük mennyiben nyer teljesítést, nem tudjuk, ee reméljük, hogy illetékes körök meghallgatják és teljesítik a tanítók indokolt kérelmét és a régen vajúdó fizetésrendezés ügyét végre el fogják intézni. Mert az ígéretekből már elég volt, tudjuk, holy Magyarország — az „igére!" földjé. RS’&EJ&'SI »in«w.n Vak vagy óh szerelem! Bolicant 1 felvonásban és * kacag!ató márciusi müaor. — Kezdet* este *Ez órakor. £?«: ROYAL-ORFEUM Szerdán utoljára a kitűnő márciusi műsor. Royal-kabaré: 'jizi |f IS KOMÉDIA üitlek Havas-utca tS. Telefon 14-24 H % "'".IS ROTT és STEINHARDT felléptével A házvezetőnő és Getrennte SchliifzSnsmer. \'aaárn»» 2eloadán & luxus és teherautók bitolli.tak helykna, vidékre is külföldre Török'garage, „5iorrento“ volt Bar étterem. Közért Gábor ZADelIAT8 srmwrfl sarsg T-mi.iii.,1 Teletöm bO—IT. Tsimás urfi kalandjai Sark Twain regényéből 1 felvonásban titokzatos nő drámáit 4 ^ajr. boxbajnok es aerikai burlesk. Citibri3 & jjf törtöktől A megbélyegzettek II.* írósdósok kszdste 4. 6 és 8 órakor. Az összes jogi alapvizsgákra és szigorlatokra, valamint szakviz*siki»(ügyvéi. pénzügyi, fsjjelmazói, taníri-paejtagénilai, ellemaiárevlteli) lecsikolcsebben k*•attüret a Szontagh-azemi Bársumban, Bpost.TV., Váci-utca 51. Díjtalan felvilagositáa ZABARIN Rákóczi-út 63. Modern és Klasszikus feTer** Papás táncnüsor! Két rtrae’sir MODERN <*$ ANTÍQV5 r.MKJtS BEJiEJVDEZBSEK ratalmi árban: NAGY ZSIGMOND. BUDAPEST. VLAZAR-UTCA 3. SirHkeH I iö'jebb MflZZI LUIGl akkőgyár | Bpcsi, VII., Garay-utca 39.