8 Órai Ujság, 1920. május (6. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-26 / 125. szám
. ^ NMországban új ellenforradalom Kései 1. IW' Berűn, Tpr. 25. "A Vornaefts teljesen beavatott forrásra való hivatkozással, közli, hogy a helyzet Németországon most ugyanolyan, amilyen a Kapp-féle, puccsot közvetlenül megelőzően volt. Az új előkészületek a régiektől csak abban különböznek, hogy már tekintetbe veszik a márciusi puccs kudarcának tanulságait Az akkori vállalkozás legfőbb hibájául azt tekintik, hogy a nagynémet sajtó egész nyíltan írt az előkészületekről és hogy Kapp és Lüttwitz túlságos nyíltsággal támadt neki a köztársaságnak és a demokráciának. A nagyobb titkolódzás ellenére is kiszivárgott, hogy a jobboldali akció vezétei nagy előkészületeket tesznek. A csapatok összevonása most Paderbornban történik. Az ottani úgynevezett „szabad csapathoz" naponta átlag 2000 ember csatlakozik. A csapathoz tartozókat rendszeresen elosztogatják a pomerániai birtokokon. A lap megállapítja, hogy ez az akció készülődés a lázadásra és a hazaárulásra és intézkedéseket követel ellene. rBBmmmmammmmm ————■ Ingyenes orvosi rendelés mindennap délelőtt Vjl-—V 11 között érzékeny és fájós lábúak számára. Gipszöntvények készítése orvosi felügyelet alatt,I Gerg Adolf Fia ortopéd cipészmester, Budapest, IV., Kossuth Lajos utca 4. ApilJaW ilIiililIM, v.b.“k Sietser J., Egyetem-utca 11. szám. BLI fi. 9. fiásal mm ííJíStsas,,, a legelterjedtebb és legkiválóbb, tivártja 5 Tabarin vegyészeti különlegességek 37 óra. Közp. iroda VII, Wessolényi u. 71. Telef.1. Q6-C2 mmrm mm AiuíRkoS Naponta este 7 órakor. Fovaresi váró,, a nagy majusi műsor\ MOCt. Csütörtök és szombat _ , _ hu* 4,4 órakor családi Telefon: 107-46, és gyermek-előadás. Miért adott Ferenc József engedélyt Tiaa pi bajához? Szász Károly könyve Tisza Istvánról. A barát hűsége, a fegyversordozó rajongása és a történetig igazságossága szólal meg abjjím a kis könyvben, amelyet Szám Károly, a képviselőhöz volt elnöke a magyarság nagyvértanújáról, Tisza Istvánról irt. . . . Mr a Tisza István emlékbizottság megbízásából. ,szepető gonddal, elmélyedt érzéssel rajzolta meg Tisza államférfim arcképének vázlatát. A szűk keretekben nem adhat róla befejezett nagy képet, de szerencsésen megtalálta e hatalmas lélek legjellemzőbb vonásait, s egy-egy odavetett kisebb részlettel elevenné és rendkívül közvetlenné tette előadását. Szász végigvezet bennünket e legendás magyar egész életpályáján egészen a geszti sírboltig, ahol jeles ősei mellett örök álmát alussza a Tisza nemzetség komor sorsú nagy fia. A finom és érdekes életrajz tökéletesen elénk tárja azt a nemes otthont, amelynek körében Tisza István felnövekedett, azt a meleg viszonyt, amelyben atyjával, Tisza Kálmánnal élt és amely nemcsak az apának és fiának ivérségi köteléke volt, hanem később a közélet küzdőterén a közös nagy eszmékért harcoló férfiak eszményi barátságává nemesült. Szász bemutatja a zseniális gyermek Tiszát, aki 14 éves korában érettségizik és 18 éves korában már a jogtudomány doktora. Végigvezet Tisza fiatalságán, amely szakadatlan munkából és rendeltetéséhez méltóan a nagy feladatokra való fölkészülésben telel, hogy azután elénk varázsolja — páratlan jelenítő erővel — a parlamenti harcokat, akiből csakhamar vezér lett abban a nagy küzdelemben, amelyet a hazáért, a trónért, a törvényhozás munkaképességéért és a magyarság supremáciájáért kellett megvívnia — a tetszetős jelszavak demagógiája ellen. Szász végigkíséri velünk azt a nehéz kálváriajárást, amelyet a nemzete vesztét látó Tisza Istvánnak meg kellett tennie, azt a hősi küzdelmet, amelyet a háború ellen folytatott és azt a becsületes kötelességigesítést, amellyel a ránk kényszerített háborúból is meg akarta menteni Magyarországnak azt, ami megmenthető lett volna. Elmondja az orgyilkosság szörnyű napját és azt a félisteni lelkierőt, amellyel Tisza István szembenézett a szörnyű halállal. Meggyőző értékes jellemzését adja egész politikájának és megemlékezik arról a mély vallásos érzületről is, amely Tisza tiszta magyar szivét eltöltötte. Végül egyéniségéről közöl megkapó jellemzést, amelyet egész sereg apró vonással egészít ki. Érdekesen írja meg Tisza István híressé vált párbajának történetét. Tisza a szürke hályogra való hajlamosságot anyai részről örökölte: édesanyja, s annak egyik testvére, Odescalchi hercegné — életük későbbi szakában — ugyane betegségben szenvedtek, amely nála már 46 éves korában kezdődött. Két ízben kellett magát műtétnek alávetnie: 1908-ban, nagypénteken, a bal szemén, — öt év múlva pedig. 1913- ban — képviselőházi elnök korában, szintén a nagyhéten, a jobb szemén operálta meg Grósz Emil egyetemi tanár, mindkét alkalommal sikerrel. Vele az is megtörtént, ami talán senkivel a világon: operált szemmel, igen korlátozott látással, rövid egymásutánban négyszer kellett párbajra kiállania. Mikor a negyedikre készült, — 1913-ban — miniszterelnök volt, s így kénytelen volt a király előzetes engedélyét kérni. Az öreg király éppen Ischlben, kedvenc nyaralóhelyén tartózkodott, s gróf Berchtold tolmácsolta nála a kérést. Ferenc Józsefet — aki Tiszát rendkívül szerette — mód nélkül felizgatta ez a dolog. Tudta, hogy Tisza mindkét szeme operált, s bár tudta kitűnő kardforgató voltát, — amit Tisza állandó vivógyakorlatokkal tartott fenn, sokszor szobához kötött elfoglaltsága közben ez lévén napi egyetlen mozgása. Ő mégis féltette őt, a rosszul látásból származó hátrány mellett, a párbaj esélyeitől. Mondják, hogy az ősz uralkodó, mielőtt végleges választ adott volna, soká töprengett, mintegy magához beszélve, hogy mit tegyen? Ismerve Tiszát, tudta, hogy ha megtagadja az engedélyt, Tisza beadja lemondását s mégis megvív, viszont bántotta a jó öreg királyt az a gondolat is, hogy ha aztán megadja az engedélyt, Tiszának esetleg baja lesz. Végre is, hozzá kellett járulnia a párbajhoz, — de Tisza szerencsére minden nagyobb baj nélkül került ki belőle. Minden magyarnak, aki Tisza István emlékét tiszteli, el kell olvasnia ezt a könyvet, amely szándékában nemes, tartalmában hű és igaz, előadásában pedig olyan irodalmi értékű, hogy egyenesen Kemény Zsigmond jellemrajzai mellé lehetne állítani. A geszti sírbolt fölött soha el nem hervadó koszorú ez a könyv, amelyet az Athenaeum adott ki és amelyet Tisza István egyik legjobb arcképe diszít. Ára 18 korona. Szerda, 1920 május 26. új cseh Korjáány. I Priga, május 25. ?; Az elnök a miniszterelnök javaslatára a követ klis'minisztereket nevezte ki. ;' Miniszterelnök: Tusár, akit ideiglenesei a honvédelmi minisztérium vezetésével is megbíztak, belügyminiszter: Svehla, külügyminiszter: Bencs, pénzügyminiszter: Engelis dr., egészségügyi és egységesítési miniszter: Szobár dr., posta- és távirdaügyi miniszter: Stanck, szocialista ügyek minisztere: Winter dr., közoktatásügyi miniszter: Halermann dr., vasútügyi miniszter: Stajbrnn, igazságügyi miniszter: Majsner dr., közmunkaügyi miniszter: Vrbenyki I dr., kereskedelmi miniszter: Sonntag, közélelmezésügyi miniszter: Johannis, mezgazdasági miniszter: Prasek, a Fel- vidék tárcanélküli minisztere: Deret dr., a külkereskedelmi hivatal megszervezésével megbízott tárcanélküli miniszter, Hotovec dr. A csehországi német szocialisták balszárnya. Reicheiziberg, máj. 25. , Reichenbergben, Kreibich képviselő vezetése alatt ms megalakult a német szocialisták balzárnya. Felhívást bocsá-tottak sichojaikról, mely így végződik: Béke Szovjet-Oroszországgal, elő a vagyondézsmával, éljenek a munkástanácsok, éljen a harmadik Internacionale. (Wiend Tel. Comp.) mmi— — I—. ■!!M MM !U NT ■TCMBWkBWBMaiMI Szimemi Henrik cipőnagy kereskedő Budapest, VI., Mérai utca 22. sz. t ,2* E-idr-tiistveS* csak naayiban’t Brilliánsshat g&gg! Friedländer Ármin dimrín, VII, Dohány-u. 1a , inShautek’s ■ nyitott, csukott, elegáns kocsik ! külföldre, vidékre és a városban bármely időben kaphatók a KIS3.OLY AUTOMOBIL BT-NÁL ! Budapest, Vi., Király utca 11. Telefon: József 124-01,124-02,124-03. 1 Címre figyelni! ! etácr nélkül, tesztveit ! ! _____ Budapest, József-körut 9. sz. minden háziasszony, ha I konzerváló szernek I &IKO- ikat használ, «*“*» | €M-pa$aG> pipié sec €Pz@f>>p3? bvtmüy I Cordíaí Médoc 1 í Braun Testvéreié R.-T., Budapest Alapitiatott 1839. ^he adja el ékszerét,! f mis vus nem mutatta topoliuszht • ékszerésznek, V., Szabadság-tér é. az. Bilvdny-utca sarkán, brilliáns, arany, ezüst, platina és gyöngyökért a legmagasabb árat fizetem 'I. ‘zaesl 8*81 ff3 JTfi rendelőintézet' Sir. rullffc PS ^gyógyításba ° “ ! BUDAPEST, VII., Rákóczi-ut S2. I, [Szenzációs újdonság! gramofon-lemezen ! Újvári Károly a médis’n cipőtisztító. Ha jól akar mulatni, végre ! HANGSZER-OTTHON • A Fekete Miffádynál ’