8 Órai Ujság, 1920. május (6. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-23 / 123. szám

■ / ■ /' U20-IHJ..2Ü: . Budapest, 1920 majus 23./ ^ Vasárnap, VI. éttfolyam, 123. s« Egyháza.... 25 Korona, fillévre. .. 140 Korona, Egyes péld­án­yszám ára 1 korona BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Negyedévre .. 70 i'.orona Jf Egés»évre 230 Korona._______________ ■ /] . ­ Bizonytalanság tje­sz körül­­a­nnünket mindenünk i b­en. A sutyi partról, ahol a győzte­sek a diófái lakomájánál ülnek, csak apja hangzik felénk egy-egy ibizi­ku, jól igérő szó. Azt is körül­fonják mindenféle föltétellel, amik között nem egy: a magunk és éle­tünk megtagadása volna. Barátsá­gosak lesznek, ha mi alkalmazko­dunk, segíteni fognak, ha alávetjük magunkat nekik, visszakapjuk a rokonszenvüket, ha hajlandók le­szünk szeretni azokat,­­ akik min­ket meg akarnak fojtani! Mindez a sok „fia“ ugyan megfordítva éppen olyan igaz lehetne, de keserű sza­vunkat mégis inkább lenyeljük, bó­lintunk az ígéretekre és­­ várunk. Nem utasítunk vissza semmi jó szót, csak előbb látni akarjuk, mit jelent,­ amikor testet ölt. Az ígére­tekben, amelyeket odaátról felénk fuvoláztak, már csalódtunk egy­szer, amikor az eszmék megnyerték a világháborút, de a gyűlölet lánc­­ra verte az eszméket. A nagy, bi­zonytalanságban hát nem remélünk sokat a nyugati főbölcsektől, akik a halált hozó méregpoharat a feltá­madás valószínűtlen ígéretével nyújtják felénk. Csak magunkban remélünk! De nem élhet link­e addig, amíg sorsunk bizonytalansága, pályánk irányta­­lansága idehaza szinte nagyobb, mint odakint? Olyan vigasztalan, amit a pártok harcaiban látunk, olyan sivár a gondolatszegénység és az őszinteség hiánya a politikusok­nál, hogy a kérdés gyötrelmesen hördül fel bennünk: mi­­lesz ve­lünk, ha üres jelszavak és üres ko­ponyák csődje után,­­ még min­dig nem tudunk, vagy nem merünk bátran visszatérni igaz ösvényre? Oda, ahol a jogrend tilalomfát di­lit minden erőszaknak, ahol min­den óra munkára serkent és min­den lépésünket két cél irányítja: termelni és takarékoskodni... Mi­kor jön el a nap, hogy kormány és törvényhozás ezt a két igazi, ko­moly és szent jelszót tettekben be­csületesen, megvalósítani kezdi? A­m­íg a dolognak minden erőnkkel neki nem fekszünk, amíg minden társadalmi, gazdasági és művelő­dési erőt össze nem fogunk egy­ ha­talmas, tüzes lendületbe, addig so­hasem jutunk el az ígéret­ földjére, amelyhez csak akkor engednek oda a világ urai, ha a mi munkás kezünk ragadja meg nehezen nyitó kilincsét Élet Kapujának. ­ Olaszország, Amerika és Anglia dunai kom­oder­ációt akartak.­ ­ — Bűittudósítónk telefonjelentése — .Bécs, máj 22. Az amonkaiv®sszió egyik vezető személy­sége Középeurópa gazdasági újjáépítésére vonatkozó tervekről a kö­vetkezőkben nyilatkozott a 5 Órai Uj­­ság munkatársa előtt: .— Az Antant-államok megbízottai eredetileg egységes­ eljárást terveztek a hitelügy nemzetközi megszervezésére. E ez a terv­­ elsősorban Franciaország magatartásán bukott meg, amelynek külön tervei voltak és amely eltérő po­litikát folytatott. Franciaország fő tö­rekvése az volt, hogy megakadályozza Ausztriának Németországhoz való csat­lakozását és szigorúan ragaszkodott­ mindenkor a Saint Germain-i békeszer-­­ ződés végrehajtásához. Franciaország úgy vélte, hogy Ausztria Németország nélkül is életképes lehet, ha gazdasági­lag Cseh-Szlovákia, Jugoszlávia és Lengyelország felé orientálódik. Ám a franciák nem vették tekintetbe azt, hogy ez a három állam a konszolidáció oly alacsony fokán Aő, hogy a gazda­sági kapcsolat megteremtése közöttük nem lehetséges. Olaszország és Amerika, elsősorban azonban Anglia, szívesen hálták volna a dunai konföderáció ,megalakulását, azonban az erre irá­­nyuló megbeszélések ezidőszerint holt­pontra jutottak. Az Egyesült Államok nem óhajtanak foglalkozni az európai politika részletkérdéseivel. Hogy mi­lyen mértékben fognak résztvenni Kö­­zépeu­rópa­ pénzügyi h­elyreállitásában azt egyelőre nem lehet tudni, de a jó­indulat és a hajlandóság mindenesetre megvan részükről. T. B. /Hatér­ villong : a románok/és csehek között / f­­ Saját tudósítónktól, —* '.­ Tisza vonalától északra húzódó határterületek kérdésében a csehek és romáijam között az utóbbi időben gyakoriak voltak a határ­­villongások, írynyek már­ttuk­ annyira elfajultak, hogy a határőrségek összeütközőétől lehetett tartani. A fegyveres beavatkozás elkerülése céljából kedden egy román és egy cseh bizottság érkezett Szatmárra. A román bizottság vezetője Petéii tábornok volt, a cseh bizottságé Páris tábornok, tagjai pedig dr. Breicha, Ungvár kormányzója, Per­uiei ezredes, Thurnher ezredes és Lesne őrnagy voltak. A két bizott­ság formális tárgyalásokba bocsájtkozott az ellentétek elsimítása cél­jából. Az a vasútvonal ugyanis,amely a Tisza mentén húzódik, egyes oly községeket érint, melyeket a románok a maguk számára követelnek. A két bizottság tehát meg akarta pontosan állapítani, hogy községek tartozzanak a cseh és melyek a román uralom alá. A bizottságok azonban nem tudtak megegyezni és újabb tár­gyalási határnapot tűztek ki, egyben a tárgyalások eddigi menetéről kormányuknak jelentést tettek. sBaiBiasaaKsaeBBaBWBssiassBiEaisaaauBEiHaasaiSBSQBSBaaaBBaaBEaB Újszegedet Jugoszlávia követeli Szabadka irányában hajlandó Magyarországnak engedmé­nyeket tenni.­ ­ Saját tudósítónktól, — Szegedről léjettsík: A jugoszláv kormány kérelemmel fordult a párisi legfelsőbb tanácshoz az irányban, hogy Újszeged a környező ki­­lenc­ k­iszséggel együtt Jugoszlávia birtokában maradjon, ezzel szem­ben Szabadka irányában hajlandó Magyarországnak bizonyos terü­leti engedményt tenni. A kérelem tárgyában véglegesen a határmeg­­állapító­ bizottság lesz ,hivatva dönteni, amely úgy m­?,­­ békes­z­­rződés érvénybelépte után kezdi meg működését. Tiltakozas a szerb elnyomás / ellep/ — Bécsi tudósító* telefonjelentése —«, I ./ Bécs, máj. 22. Libaeuffot jelentik. A Narodzti Szia­­­ veki éles támadásban részesíti a ju­­goszláv államot és a szerb elnyomást. Kifejti, hogy az u.i­l­lamalakulásban a­ szerb lakosság száma alig haladja a megt a 4 milliót és ez a kisebbség tiranizálni akarja a kulturális fejlődés magasabb fokán álló nagy többséget. Az ö­szes nemzetek, amelyek a szerb­iaa alatt nyögnek, arra törekszenek, hogy ezt az uralmat minél hamarabb mentették. A lap hangoztatja annak szükségessé­gét, hogy a jugoszláv, államhoz tartozó különböző nemzetek hovatartozását népszavazással döntsék el. F. R. A népszövetség nagygyűlése novemberben lesz. Zsfriob, máj. 22. Rónáiból spiffitik: A most alakult r.cpsziA^^i tanács megtartotta első ülését. Tittoni megnyitó beszéde után Görögország képviselője jelentést tett a.­ országok csatlakozásáról a népszö­vetséghez,­­ mely ezidőszerint 37 nem­zetet foglal magában. A nagygyűlés összehívása minden siettetés ellenére sem történhetik meg november előtt. Ebben az értelemben értesítették Wil­­son elnököt is. Konstantinápolyban kihirdet­­tél­ az ostrom­állapotot.­ ­ Bécs, május 22-A Wiener Taublattnak jelen­ tik Londonból. Konstantinápolyban a Mernina Risf jelentése szerint zavar­gások törtek ki. Több raktárt, ame­­lyekben nagy hadianyaskészletek vol­tak, fölgyúj­tottak. A városba vezető utcákat elzárták. A kormány kihir­dette az ostromállapotot. ’ Tráciából ráenekülnek­­a bolgárok.­ ­ Szófia., máju. .22. A tráciai­ me­nekülők első csoportjai, több száz ember, Musztafa pasái is már bolgár területre érkeztek. Nyo­mukban újabbb csoportok következnek. A­ lengyelek harcai­ | (­­ , Fáros, máj. 22.,, Varsó bivTé! Pl f f TÉT A lengyel vezér­kar l­egutolsó jelentése szerint az el­lenség a felső Berezina szakaszán újabb csapatokkal folytatta heves és ismételt támadásait. A lengyel csapa­tok a túlerővel szemben is megtartot­ták állásaikat és sikeres ellentámadá­sokban súlyos veszteséget okoztak az ellenségnek­

Next