8 Órai Ujság, 1920. május (6. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-23 / 123. szám

^ ^ '~'^rrrrwnMWia'ifrg1»«nwymMTi lóságban a mmn Mnyíipsz Kincs papír úz iskolakönyvekbe*. / — Sajtit tudósítónktól. — ' A pamenség immár kaitasztrófális méretekret ölt és az előjelekből következetve úgy látszik', hogy nemcsak jmpitációs gépek állanak meg, ha nem lesz papír, hanem válságba jut a könyvkiadó-ipar is. .Hogy ebből ,a mi következne, jobb nem is gondolni rá, de annyi tény, hogy ha megállnak a nyomdai gépei, megáll a kultúra is. A Concourtok, Balzac, Dosztojevszkij és Strindberg rajongók, bár eddig is, de ezután még nehezebben tudnak majd hozzájutni kedvenc regényeikhez, mert e pillanatban úgy áll a helyzet, hogy már nemcsak az újságokhoz, hanem a könyvekhez sincs papír. Ezredéves hazánkat a művészet és az irodalom vitte fel arra a nívóra, hogy méltán sorozhatjuk magunkat az európai kultúrnemzetek közé. Kisfaludit Károly vígjátékkorszaka, Arany János balladavilága, Petőfi és Vörösmarthy költemény-mesteri iskoláik, egyegy lépcső sólt arra a kulturális magaslatra, amelyre országunk sok harc és küzködés után fel tudod kúszni. Tudjuk meg tehát, mit jelentene, ha nem tudnánk kezébe adni díjainknak azt a könyvet, azt az olvasmányt, amely fiatal gondolatvilágát élesíti és kulturális fokra emeli. Mit jelentene az, ha nem tudnánk kezébe adni iskolába járó gyermekeinknek az ábécéskönyvet. Mert úgy áll a helyzet, hogy ha valahonnan, vagy valamiképpen váratlan, gyors segítség nem érkezik, úgy a közeljövőben megállnak a könyvüzemek. Megkérdeztük egy ismert fővárosi könyvkiadót, aki a könyvipar válságára vonatkozólag a következőket mondotta a Lorai Újság munkatársának : — Nincs papírunk, még azokat a könyveket sem tudjuk kiadni, aminek kiadására szerződés kötelez. Még iskola könyvek előállítására sincs papírunk, mert az eddigi készletünk teljesen kifogyott és nincs kilátás arra, hogy új papírmennyiséget tudjunk szerezni. Hazai gyáraink közül csak a diósgyőri papírgyár van üzemben, e gyár azonban csak a hivatalok és közüzemek papírszükségletét látja el. Külföldről papírt, valutáris szempontból, lehetetlen behozni. Ha rövidesen nem segítenek valamiképpen e tarthatatlan helyzeten, úgy nagyon rövid idő múlva kénytelenek leszünk az üzemet beszüntetni és alkalmazottjainkat elbocsátani. — De e papirínségen kívül még más bajok is vannak e téren. Nem tudunk olyan regényeket behozni, amelynek magyar nyelven való kiadásával feltétlen irodalmi célt szolgálnánk, nem tudjuk az új külföldi irodalom termékeit az olvasók kezébe adni, mert nem lehet megfizetni a külföldi pénzt. Mint látjuk, bajok vannak e téren, olyan bajok, amelyeket sürgősen orvosolni kell. Mert köztudomású, hogy lehetett behozni luxuscikkeket külföldről, egy milliós értékeket képviselő fürkét, datolyát és más hasonló luxuscikkeket. Ha erre volt és van valuta, legyen könyvekre és az annak előállításához szükséges papírra is, mert ha nem tudunk az iskolát megkezdő 6 éves gyermeknek könyvet kezébe adni, ha nem tudjuk tanulóinkat könyvekkel ellátni, úgy valamiből több lesz ebben az országban. Analfabétákból lesz több MPP! DfS fá ».SiW vízvezetéki * M * berendezések Budapest, VIII., Rökk Szilárd utca 30. ss. Teleton József 1—48. Brilliáns, platina, ekszordkot az állami fö fémbovaltohiva al legmagasabb kurzusa szerint vesz: Singet* ékszerész, VIL, Rottofibi lor-u. 24. Teletop Jozsef 52-64-nnssrss HlnnjMfIMW I Ja, 10_1 ea 7—3-ig. Németország lefegyverzésea legsürgősebb teendő. A német sportársaságokban titkos katonai kiképzés folyik. Bonar Law beszéde. London, május 22. Bonar Law az alsóházban nyilatkozatot tett. Többi között ezeket mondotta: — Bizonyos, hogy a versaillesi békeszerződésben Németország segélyforrásait és azok alapján a Németország által fizetendő kártérítést túlzottan állapították meg. Most azonban az ellenkező irányban mutatkozik túlzás. Az angol kormány nem követi azt a politikát, hogy a háború által sújtott és tönkretett nemzetekre hárítsa annak a tehernek az egész súlyát, amelyért mások felelősek. Németországtól nem szándékozunk többet kívánni, mint amennyit meg tud fizetni, de valóban különös következménye lenne a háborúnak, ha a győztes országok a világfölfordulásból úgy kerülnének ki, hogy pénzügyi helyzetük rosszabb lenne, mint a legyőzötteké. London, május 22. Bonar Law a képviselőházban mondott beszédében kijelentette, hogy Németország lefegyverzése a legsürgősebb teendő az egész világ lefegyverzésének a folyamatában. Minden intézkedés megtörtént már ennek következtében, hogy a német lefegyverzést siettessék. Németország még rengeteg hadianyaggal rendelkezik. A szövetségesek katonai ellenőrző bizottsága már több ezer ágyút ropikoltatott szét, de még mindig négyszer-ötször annak megsemmisítendő ágyú van. A bizottság bezáratta továbbá a katonai iskolákat, azonban ügyelni kell az egyetemi egyesületekre és a sporttársaságokra, amelyekben szintén titkos katonai kiképzés folyik. ooo«o<>oooooos>ocx>c>ooooc><>ooo^ooooooooooooocoooooo<x>ooooo Fiume, Cfre*do, Abbázia, Lovrana önálló köztársaság? Nyílt ttcátt 'íetartó£taíták a/Zanetta-párti dr. Blascíchot. — Magyar tesztek az ardítík/között. — A magyar vasutasok elbocsátása. — Megvannak a magyar iskolák. Mndla lichtfrd köztársasági elnöksége. * / — A 8 Ufai Újság kiküldött munkatársától. — I Flyns, máj. 20. Az alkony Fiumémin is olyan, mint a többit tengerpartii városkában. A nap vörösen hanyattít látszólag a tenger habjaiközé eg a délutáni meleget kellemes anti _mellő váltja fel. Az utcák, a kávéházak megélénkülnek, a zenekarok játszani kezdenek, többnyire magyar dalokat, az emberek látszólag gondtalanok és vidámak, ha azonban senki nem látja őket, — főként a magyarok — szomorúan hajtják le a fejüket és hallgatnak. A háború utolsó éveiben megnyílt távlatok, a „káprázatos“ perspektívák rövid másfél év alatt nyáréji lidércfénynek bizonyultak és nincsen ma ember. Fiuméban, kitéve az elvakult, s időközben megfogyatkozott számú olasz annexionistákat, akik ma is amellett szavaznak, hogy Fiume feltétlenül az olaszoké legyen. Mi ennek az oka és kik ezek az emberek? Kezdem talán a gazdasági viszonyokkal. Amíg azelőtt Fiume lakossága duslakodott minden földi jóban, volt búzája, kenyere, nása, töméntelen idegenforgalma, amíg kikötőjében megláthatta a föld minden népét, a könnyen guruló aranyakat és dollárokat, addig jól ment a dolga a kikötőváros minden fiának, a magyarnak éppenúgy, mint az olasznak, osztráknak, vagy szlávnak, amióta azonban a sussaki és cantridai korridor fogja körül a várost és atenger felől csak a szabadcsapatok által elfogott hajók közlekednek, mialatt a rivális Triesztben ismét a békebeli kereskedelem lüket, azóta rosszul, nagyon rosszul megy a kikötőváros minden fiának, a magyarnak éppúgy, mint az olasznak, osztráknak, vagy szlávnak. A kereskedelem tökéletesen megbénult, a város lakosságát csak abból élelmezhetik, amit kerülő utón csempésznek, az árak olyan magasra szöktek, hogy azokkal már csak a pesti árak versenyezhetek és mindezek tetejébe — mint egy nagy moloch — ránehezedik Gábrielé D Annunzió és azt mondja, hogy ő nem adja ki a hatalmat a kezéből. Zanella menekülése. A fordulat tehát bekövetkezett. A Zanelei-pártiak és a munkások voltak a legelsők, akik belátták, hogy a Fiume elvesztette régi jelentőségét és Trieszttel együtt nem élhet meg olasz lobogó alatt. Zanella nyíltan kifejezést is adott a véleményének, nem kímélte a fáradságot és alaposan odavágta az olasz annexionistáknak, hogy a „Consiglio Nationale“, a fiumei olasz nemzeti tanács tagjai, kezdve Grossich Antal elnöklői, meg vannak vesztegetve és csakis ezért tartanak ki a feltétlen annexió mellett. Szemükre vetette, hogy őrült pazarlást folytatnak, amelyet csak újabb és újabb kölcsönökkel tudnak fedezni és hogy inkább látják a város lassú, de biztos haladását, minthogy önszántukból félreállnának. Zanella persze nem maradhatok meg Fiuméban, kénytelen volt menekülni és jelenleg Olaszország belsejében tartózkodik, ahová nem ér el D’Annunzio keze. Hívei azért tovább dolgoznak és az a tervük, hogy aminek egyébként igen komoly alapja van, Fiume várost Cherzo és Veglia szigetével, Varoscával, Abbáziával és Lovranával, az Arsa csatornától Buccari ig külön köztársasággá tegyék meg — Za-nella elnökségével. A jövő adja meg arra a választ, hogy sikerül-e a tervük, kétségtelen azonban, hogy D’Annunzióék félnek a Zanelláéktól. Erre vall, hogy Zanella személyes hívét, dr. Blazich-ot a nyílt utcán letartóztatták és csak többszöri házkutatás és három-négy napos kihallgatás után bocsátották szabadon. Természetes, hogy a Zanella-pártiak sokat szenvednek D’Annunzio kettyüs kezétől, szövetségeseket nyertek azonban már a munkásokban, akik nem győzik eléggé hangoztatni, hogy menyivel több jogokat élveztek azelőtt, mint ma. És elsősorban éppen a murafisok azok, akik ma Fiumében visszasírják a régi Magyarországot. Tényként menünapíthatom tehát, hogy a Fiume lazaságának döntő többsége a szabad állam mellett foglal állást és bizonyos, hogy ha szavazás útján reájuk hiénák a kérdés megoldását, csakis ebben az értelemben határoznának-Megemlítésre méltó az olasz kormány eljárása, amelyet Fiume élelmezésében követ. Gyakran jelennek meg az olasz hajók a kikötőben és az olaszvöröskereszt köpönyege alatt élelmiszereket hoznak, így megy ez már hat hónapja és miután sem D’Annunziónak, sem Fiume városának nincs elegendő pénze, több mint bizonyos, hogy a várost megszálló mintegy 15.000 főnyi szabadcsapat zsoldját is Olaszország fizeti. A világnak erről természet,szerűsé, nem szabad tudnia. A szabadcsapatokba különben sok magyar van önkényesen besorozva sőt akad olyan volt magyar tiszt, akinek a fiumei polgár létére — közlegényként kell szolgálnia az arditik közt. Mi történik a vasutasokkal ? ! Kiflin fejezet ijafi a mrr'var vasutasok sorsát. Uytbban ismét lö0 al-' klmazottnak mndott fel a nemzeti tanács azon tíz alapon, hogy nincs pénze, sj/ffm tud fizetni. Az alsóbb Vngijx magyar vasutasok havi 700 koronát kaptak és természetes, hoigy most, amikor Grossichék olaszokat vettek el a magyarok helyébe, akiknek ráadásul be kellett tanítatniok az új alkalmazottakat, ugyanazon kategóriában levőknek a nemzeti tanács havi 2200 úgynevezett ,.Gitta di Fiumeskoji zónát állapított meg. Utóbbi pénzegység tudvalévően mégegyszer annyit ér, mint a szimpla korona. Az olasz alkalmazottak részére tehát volt pénzük. A magyar vasutasok közül az olaszok csak mintegy 60 alkalmazottat akartak visszatartani, a vasutasok azonban gyűlésit tartottak és kimondották, hogy vagy mind maradnak, vagy mind mennek. A magyarok sorsa. A magyarok nehezen nyugodnak be a helyzetbe. Ha tetten összekerülnek, reményijeive beszélnek arról, hogy Fiume egyszer megint csak Magyarországhoz tartozni. Itt is csak a sikere Atlék megy jól, azok pedig fölös számban találhatók. A Pestről elmenekült üzérek esténként a „Caffé Budákéban pókeroznak százezrekben. A játékot vashatosokban űzik, ez az alap, minden hatos egy százast, vagy ezrest jelent és el lehet hinni azt a fiumei népregét, hogy Pesten azért nincsenek vashatások, mert a magyar lánckereskedők Fiuméban a pókerjátékhoz használják fel. Kulturális téren Olaszország nagy engedményekre hajlandó a nemzetiségekkel, s elsősorban a magyarokkal szemben. Hű példája ennek az, hogy 41 magyar iskolák ma is fennállónak és magyar nyelven oktatják a mi ifjúságunkat. Talán el sem hiszik, de úgy valll, hogy a tanítók és tanárok a leckeadás mellett mindennap külön arra tanít* ják a tanulókat, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. És a magyar gyerekek a *zűk iskola* padokban mindennap nyitott szemekkel álmodnak az anyaföldről, az ,,eltávolodott-1 lustára Magyarországról, az aranykalászos rónákról, a kultúráról és a magyar muzsikáról... Rajnai Béla. Kr .................................. " mi a " in Kapható mindenütt! Készíti Hunniagyógytár, Budapest, Erzsébet-körut 16. sz. Ingyenes orvosi rendelés mindennap délelőtt 1312—i/*l között érzékeny és fájós lábúak számára. Gipszöntvények készítése orvosi felügyelet alatt. Gerő Adolf Fia ortopéd cipészmester, Budapest, IV., Kossuth Lajos utca 4. Football-gumik, SSdSl Meccslabdákben kaphatók NEUMANN RÉZA, nyár-utca sarok.