8 Órai Ujság, 1920. június (6. évfolyam, 130-153. szám)

1920-06-08 / 136. szám

— A mai tőzsde mérsékelt forgalommal indult, az irányzat tartott volt. A zárlatkor egyes értékekben emelkedés v állott be. A mai hivatalos zárójegyzések a következők: Magyar Hitel 1609, Osztrák Hitel 1020, Kereskedelmi Bank IV200, Magyar Bank 1065, Leszámítoló Bank 850, Agrárbank 1000, Magyar-Olasz Bank 434, Jelzálog Bank 500, Holti Bank 765, Ingatlanbank 1050, Forgalami Bank 600, Nermes 390, Mercur,.4151, Iparbank 625, Bosny. Agrárbank 750, Földbirtokbank 1200, Hazai Takarék 19.100, Magyar Ált. Tak. 1050, Magyar Orsz. Központi 1770, Egyesült , Fővárosi 2170, Belvárosi 755, Nemzeti Takarék 650, Lipót 280, Első Magv. Alt. Bizt. 20.000, Pannónia 4500, Comcordia 2000, Első Budapesti 3400, Gizella 1925, Viktória 4700, Hungária 2525, Bolladmiskolci 3425, Bepesini 4250, Szentlőrinci 880, Téglabe cement 1240, Északmtg.írországi 2780, Esztergomszászvári 1800, Felsőmagyarországi kohó 5100, Drksche 1825, Magyar ált.szén 7400, Salgótstrjáni 6075, Urikány 5050, Koburg 2520, fegyvergyár 1.540, Ganz-Danub. 10.100, Qumz villamos 3200, Láng 850, Lipták 365, Szimamurányi 3245, Schlick 870, Csáky 1050, Acél 1630, Magyar belga 1200, Adria 9400, Atlantica 5200, Levante 4100, Közúti 1472, Városi 575, Búr 500, Déli vasút 544, Államvasút 3800, Tröszt 1350, Franklin 3650, Ált. gáz 2800, Baróti 1375, Brassói 3670, Gbinoin 2600, Danka 4725, Egyesült ,Izzólény 3350, Magyar papír 2530, Spódium 1925, Flóra 2950, Goldberger 1310, Gutfream 4250, Faternicló 6600, Hungária műtrágya 2900, Kláriid 2180, Magyar cukor 10.150, Lámpa 2370, Auer 1700, Gummi 3800, Magyar vasutforgalmi 1180, Nassei 15.000, Orsz. fa, 2000, Olajművek 2675, Phöbusz 480, Slavonia 3350, Karton 1570, őstermelők 1000, Marosvásárhelyi 1275, Nemzeti fa 1570, Lichtig 1575, Telefon 1520, Bóni 1670, Győri textil 1575, Haltenyésztő 2950, Magyar erdőipar 2200, Rézbányás erdőipar2260, Zenta 2225, Szikra 3000, Városfejlesztő 1150, Győrffg-Wolff 030, Liget-szanatórium 1000, Kronberger faipar 1750. Valuták: Lei 50—90. Márka 480—500. Font 650—75. Francia frank 1250—1320. Svájci frank 2900—3050. Dollár 165—75. Napóleon 040—00. Líra 1020—70. Rubel 300—310. Sokol 380—400. Léva 335—50. Kordinár 600—90. Fr. dinár 660—90. Váltóárfolyam: Amsterdam 5500—6500. Kopenhága 2500—800. Krisztiánia 2700—• 3000. Német 440—60. Olasz 1050—100. Svájci 3100—400. Prága 370—90. Stockholm 3200—500. Wieni kifizetés 101—100. — A vegytisztitő gyárak kommunizálása. A budapesti büntetőtörvényszéken dr. Hiezen, a tordai büntetőtörvényszék Elnökének tanácsa ma reggel egy mojturebűnügy főtárgyalását kezdte a gyorsított eljárás szabályai szerint. A kommunizmus idején, várni ismeretes, a szocializáló mépbiztonság rendelete folytán-köztulajdonsá vették a Budapesten lévőétkisípis vegytisztító- és kelmefestő-gyárakat. A kommunisták elkobozták a gyárak tulajdonosainak minden vagyonát és az volt az első dolguk, hogy valamennyi alkalmazottnak 200 korona gyorssegélyt utalványoztak ki a gyár pénztárából. Ezután a gyárak összes felszereléseit, anyagkészleteit és gépeit elkobozták. Ebben az ügyben a királyi ügyészség zsarolás és lopás bűntette címén indított eljárást 25 vádlott ellen. A főtárgyalást a büntetőtörvényszék nagy esküdtszéki termében tartják meg. A vádhatóságot dr. Dolowschiák Mihály királyi ügyész képviseli. Az ügyben több mint száz tanú van beidézve, ugy hogy a tárgyalás előreláthatóan 8—10 napon át fog tartani. — 7 lopás a bécsi francia nagykövetségen. Bécsből jelentik. A francia nagykövetségnek a Schwarzenberg-téren levő épületében nagy lopástfedeztek föl. A tolvajok Lefèvre-Pontn, francia követ hálószobájából ellopták a követnek a Wiener Bankvereinhoz szóló százhatvanezer frankos hitellevelét, több értéktárgyát, azonkívül az ékszereit is. A tettesnek eddig nem akadtak a nyomára. OkMmsPEI Esi a byss vmia’ Is MMiellen IMkillse itasMM. A pénzügyminiszter felvilágositásai a valuta romlásáról. — Tárgyalják a köztisztviselőkről szóló törvényjavaslatot. — Hevesebb , ,f ¦ lesz a miniszter és az államtitkár. , *» A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól• —A nemzetgyűlés mai ülésén a képviselők meglehetős sztáiban jelentek meg. A képviselők egy része azonban a Tiszántúli választási agitációkban vett részt s hagi csak holnapra térnek vissza a fővárosba. A folyosókon élénken tárgyalták a legutóbbi napok eseményet, és megnyugvással állapították meg, hogy a kormány a legszigorúbb intézkedéseket tette folyamatba. Sokat beszéltek Apponyi Albert gróf tegnapi beszámolójáról, amelyet pártkülönbség nélkül nagy tetszéssel fogadtak. A beszédet politikai körökben általában programmbeszédnek tartják. Hangsúlyozzák, hogy Apponyi maga csak akkor vállalná a kormányvezetését, ha erre a nemzetgyűlés többsége egyhangúlag felkéri. Kétségtelen, hogy a tegnap elhangzott nyilatkozat vázolja azt a programmot és felfogást, amely mellett Apponyit eleget tenne a megbízásnak. Az utóbbi napokban egy Teleki Pálkormány kombinációról is beszéltek. Beavatott helyen az a vélemény, hogy csak akkor lehet erről szó, ha a Tiszántúli választások megejtése és a jelenlegi kormány távozása után Apponyival nem sikerülne a kormányalakítás. Az esetleges Apponyi-kormány esélyeit politikai körökben ma határozottan biztosnak látják és hangsúlyozzák, hogy ha Apponyinak sikerül a parlamenti pártokból egy nagy kormányzó többséget alakítani s a parlamenten kívüli tényezőket is bevonni, biztosítani lehetne a kormányzás nyugodt és fejlődésképes irányát. A pártok állásfoglalása még nem egészen világos, mert az utóbbi napokban a képviselők nem tartózkodtak a fővárosban s így a hangulatot nem tudták megállapítani. A pénzügyminiszter a mai ülésen fontos adójavaslatot terjesztett be, amely azonban csak kezdete annak az adójavaslat sorozatnak, amellyel az ország helyzetének javítását célozza. Rakovszky István elnök az ülést pontban 11 órakor nyitotta meg. Elsőnek Karafiáth Jenő szólalt fel. A házszabályok 204. szakaszára hivatkozva, kifogásolja, hogy igen sok interpelláció van, melyekre a miniszterek még nem válaszoltak. Kéri a nemzetgyűlést, találjon módot arra, hogy az interpellációk ne maradjanak válasz nélkül. Ugyancsak intézkedést kér a végleges házszabályok dolgában. Ernst Sándor a házszabály-bizottság nevében kijelenti, hogy a bizottság már befejezte munkáját, csak egy paragrafusa van, amelyre vonatkozólag várja az igazságügyminiszter válaszát és itt a nemzetgyűlés előtt kéri az igazságügyminisztert, hogy e szakasz felett is minél előbb határozzanak. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter beterjeszti aközadók kezelésére vonatkozó rendjelek módosításáról szóló törvényjavaslattot,valamint több egyenes adóra vonatkozó javaslatot. A beterjesztett törvényjavaslatokat kiadják a pénzügyi bizottságnak. Kenéz Béla a bányaitelekekről szóló javaslatot terjeszti elő, mely szerint az eddigi bányailletéket körülbelül a nyolcszorosára emelik fel. A nemzetgyűlés a javaslatot állatlánosságban és részleteiben elfogadja. Mint a pénzügyi bizottság előadója, ismerteti a kis illeti i ülletékekről szóló törvényjavaslatot, mely szerint a nemzetgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy bizonyos áruk után illetéket, szedjen. 1 ■.. * Ernst Sándor hozzászólva a kiviteli illetékekről szóló törvényjavaslathoz, tisztázni akarja a valuta romlásának kérdését. Szomorúan tapasztalja, hogy a korona az utóbbi időben nem javalt, sőt ellenkezőjén rosszabbodott. Nem lát tisztán a tekintetben, hogy a korona javítása érdekében a pénzügyminiszternek mik a szándékai és felvilágosítást kér, hogy miért romlik valutánk állandóan ugyanakkor, amidőn a cseh valuta állandóan emelkedik és a magyar koronával szemben több mint háromszáz százalékos javulást ért el. Jóllehet az általános politikai helyzetből azt kell következtetni, hogy Magyarország helyzete szilárdabb, mint Csehszlovákiáé, a csehek valutája mégis javult, a mienk pedig egyre romlik. Tudja, hogy az export milyen fontos, a valuta javítása szempontjából, de a mi exportunkra vonatkozólag semmit sem tud, mert a miniszter eddig nem adott programmot. Rámutat a törvényjavaslat ama visszásságaira, hogy mőlünk nyersbőrt visznek ki, valamint gyapjút, ez árukat mi külön illetékekkel megdrágítjuk és igy méregdrágán jön vissza az anyag készáru alakjában. A csehek és osztrák cégek az árba felszámítják a kiviteli illetékeket, amelyeket mi a nyersáruknál megszabtunk. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter felvilágosításokkal szolgál Ernstnek. Hogy valutánk nem javul, ennek elsősorban az az oka, hogy közgazdaságunk még nem szedte eléggé össze magát. Csak hetek múltak el azóta, hogy el voltunk zárva a külföldi kereskedelem elől és nem nyertük még eléggé meg a külföld bizalmát. A pénzlebélyegzés után a magyar korona árfolyama egy ideig emelkedett, majd újra lesülyedt. Ez mesterséges okokra veszthető vissza, nekünk azonban nincsenek felesleges millióink arra, hogy mesterséges valutajavítást vigyünk végbe. Hogy a külföldi tőke nálunk nem akar tért hódítani, annak oka az, hogy más országokban is helye van a külföldi tőkének és ők szívesebben mennek máshova, mint hozzánk. A csehek dolgozhattak a valutajavulás érdekében, nekünk azonban meg volt kötve a kezünk. Vannak azonban jelek, amelyek kétségtelenül a korona feljavulását jelzik. Ilyen a tőzsdei áresések sorozata, amely egyik jele a javulásnak. Első és legfontosabb, hogy itthon takarékoskodjunk, továbbá, hogy önmagunkat képesek legyünk ellátni élelemmel, akkor kiküszöbölhetjük a valutarontó tényezőket és nem kell drága pénzen külföldről élelmiszereket behozni. Még egyszer figyelmeztet abelső takarékosság szükségességére, amelyet elsősorban ez a javaslat céloz. Korányi pénzügyminiszter: a Az első az államháztartás rendbehozása. Ehhez legelőször az államháztartás takarékossága szükséges. Remélhetőleg megváltozik a korona árjavulása, termésünk eredménye révén. Külkereskedelmünk dezorganizálva van. Reméli, hogy a valutajavítás és a külföldi hitel helyreállítása meg lesz akkor, ha Magyarországon helyreáll a személy- és vagyonbiztosság. Be kell bizonyítanunk külföldön, hogy s itt törvény van és civilizált állam vagyunk. Szükségesnek tartja egy olyan gazdasági bizottság alakítását, amelyben az ország legkiválóbbjai foglaljanak helyet, ebből ki kell zárni azonban minden tendenciát, csak a szaktudásra és az ország rekonstruálásának érdekére kell tekinteni. A nemzetgyűlés általánosságban és részleteiben elfogadta a kiviteli illetékekről szóló törvényjavaslatot. Kenéz Béla előadó ismerteti a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó most benyújtott törvényjavaslatot.. A pénzügyi bizottság elhatározta, hogy legrövidebb időn belül szakértekezletet tart a közszolgálati alkalmazottak ruhával, tüzelővé él, élelmiszerrel való egységes ellátásáról. Ez a törvény rendezi a nyugdíjkérdést, a létszámkérdést, gondoskodik az 1918 eleje 31 óta történt kinevezések revíziójáról. 1919 végén 230.000 köztisztviselő volt. A törvény gondoskodik, hogy a létszámcsökkentés igazságosan történjen. Addig, míg a lészámcsökkentés meg nem történik, új kinevezés nem lesz, akik 1918 okt. 31 óta léptek állami szolgálatba, elbocsájtandók. Az ettől a dátumtól adott cím és jelleg adományozások — a II., III., IV. fizetési osztályban — már most felülvizsgáltassanak és a fizetések beszüntettessenek. Ugyancsak eltávolítják a hazafiatlan tisztviselőket. Ez a törvényjavaslat zavarosa ágakat tisztáz, rendet akar teremteni. Kéri az elfogadását. Hegyeshalmi Lajos: Legfőbb ideje, hogy a köztisztviselők segítése megkezdődjék. Hosszasan ismerteti azokat az érdemeket, amelyekkel a köztisztviselők rászolgáltak a segítségre és azokat a nyomorúságokat, amelyeket át kellett és át kell szenvedniük. Szükségesnek tartja az államháztartás takarékoskodását, ezért kell a tisztviselők redukálása is, azonban ezt azzal kell kezdeni, hogy a miniszteri és államtitkári állá,sokat redukálják. Erre vonatkozó indítványt a részletes vita során terjeszt be. A törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául elfogadja. Korányi Frigyes pénzügyminiszter: Infláció volt a forradalmak alatt a méltóságos és kegyelmes urakból, ma nincs arány az alacsonyabb és magasabb állások között, rengeteg a különféle tisztviselője az államnak, amit nem mi, de jobb anyagi viszonyok között lévő állam sem bírna el. Ezen akar segíteni ez a törvényjavaslat. , Arányosszatni fogja a fizetési osztályokat,. Ezzel a javaslattal rendezi a tisztviselői túltengést. Szigorúan jár el a bolsevizmus alatt kifogásolt viselkedésűekkel szemben, de nem lesz elfogult és embertelen. Nem fog felülni azoknak a demimclálásoknak, amelyek ma a hivatalokban történnek. Mihelyest komolyan a konszolidáció útjára kerülünk, a tisztviselők megélhetése javulni fog. Az in matúra ellátásukat az év végéig szeretné meghosszabbítani. Rátér a gabonaárakra, alacsony árakat akar, mert rosszul jár a gazda, ha magas árat ér el papíron, de a sok papirost a zsebében kénytelen tartani. Az ellátatlanoknak olcsó gabona kell. Nemcsak a tisztviselőket, de az egész középosztályt ideszámítja. Az olcsó gabonát nem lehet pótadó-kivetésekkel megszerezni, mert adókból nem tudják a szükséges félmilliárdot fedezni. *— Ezt csak olcsó áron veheti az állan. Kuruzslásra hatírozni lehetetlen. Álláspontja neki is az a köztisztviselői állásoknál: kevesebb tárcát és államtit-kárt, minél kevesebb oly köztisztviselőt, aki felesleges az államnak. A javaslatot elfogadásra aánlja. A nemzetgyűlés a részletes tárgyalási alapjául az javaslatot elfogadja. A részletes tárgyalásnál Hegyeshalma Lajos már a címet kifogásolja. Indítványára köztisztviselőik helyett, állami, állami vasúti és megyei tisztviselők cimigrzitás jön a címbe. Az elnök az ülést két órakor bezárja., Legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Szerkesztik: dr. Derő Géza és dr. Nadányi Emil. A szerkesztésért felelős: dr. Nadányi Emil Kiadja: Nyolc Órai Újság lapkiadó r.t. Igazgató: Báron Struvó. Budapest, 1920. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában .(Retek Szilárditála 4. sz.) Kedd, 1920 június 8. I *ÍLÖS!Sran^BrciZi9groBECI$E26?B?!iCTl3S8^3 5r*ia033K3 S M rgyenül csak „Ari* bőrfehérítóerem, pudor, hajnövesztő, are$bvfrk%H XIZ’ 8zaPlan használatától lesz. SSj!aVek?Ifcgl Email-borogatóviz U nap alatt a ráncokat elsimitja. Hajszálak, szeruöcs eltávolítása villannyal. Szépségápolás. Googl kos. int. Muzeum-körut IB.Telcs. J. 102—87 /