8 Órai Ujság, 1920. június (6. évfolyam, 130-153. szám)

1920-06-03 / 132. szám

Budteges^ Budapest, 1920 j&mius 3. ELOFIZETÉSI ARAK: Ily htfra.ii. 2­5 Korona. I Félévre. .* 140 Korona. Negyedévre.. 70 Korona.­­ Egész évre 280 Korona. Egyes példányszám­ára 1 korona t&rtfaik.^V8. évfoly­am, 13&SZ. SZEr­KESZTOSEG­ES KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Telefons József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. 8 Éli hifi (Mull vrptai il iflgSlo)' A románok és szerbek 10 hajót foglaltak le. — Mikori döntenek az angolok ! ■— Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, jun. 1. X.dunai hajópark visszaadása, vala­mint az angoloknak a dunai hajótársa­ságokkal folytatott tárgyalásai tekin­tetében megbízható h­elyről a követ­kező értesülést nyertü­k: A hajóparkot illetőleg végső döntés csak a békeszerzedes aláírása után lesz, amikor ugyanis rosszé fog ülni a szer­ződés 112. §-ában említett bizottság, amelynek elnöke és tagjainak többsége amerikai és­­feldönti, hogy a volt osz­trák-magyar monarchia hajói közül mennyi jut az egyes parti államoknak és a régi tulajdonosok az új tulajdono­soktól mily összegű kártérítést köve­telhetnek. Az igénylő államok annyi hajót kapnak, amennyi hajójuk az el­lenséges támadás következtében el­pusztult. A szerbek és románok már eddigelé 30 hajót lefoglaltak, ami azonban több, mint a tényleg elveszí­tett hajóúr. Az angol érdekcsoportnak a német hajóstársasággal megindított tárgyalá­sai meghiúsultak, mert a Bayerische Lioyd idegen tőke befolyását nem en­gedi meg. Az osztrákokkal folytatott tárgyalások sikerrel jártak. A Délné­met Dunagőzhajózási Társaság rész­­­vétey többsége tekintetében a pénzcso­port opciót kapott az osztrák állam­kincstártól, amely tudniillik a társaság főrészvényese, a megegyezés azonban csak a békeszerződés ratifikálása után lép életbe. Sikerült megszereznie az angol csoportnak a Dunagőzhajózási Társaság részvénytöbbségét, amelynek tulajdonosa a Bodencredit-Anstalt. Az angolok most azon fáradoznak, hogy a társaságnak még szabad forgalom­­ban levő részvényeit is megszerezzék. Tárgyalások folynak a Magyar Fo­lyam- és Tengerhajózási Részvénytár­sasággal is, amelynek ügyében báró Ullmann Adolf és Domony Móric igaz­gató személyesen vezették a tárgyalá­sokat Londonban. Hátráltatja azonban a megegyezést, hogy a békeszerződés még nincs aláírva és az angolok poli­tikai okokból csak ennek megtörténte után hajlandók véglegesen határozni. Ír-­ angoloknak az a céljuk, hogy meg­szerezzék a társaságok felett a hege­móniát és keleti terveik számára tá­maszpontjuk legyen. Fü­löp René. Franciaország hajlandó Szovjetoroszországgal tárgyalni. Oroszország a kereskedelmi összeköttetés megkezdését nem használ­hatja fel sjolseviki agitációra. Lloyd George és Kraszin tárgyalásai. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. —» .y ., Bécs, jun. 2. Franciaország londoni követő jegyzéket adott át az angol kormány­nak, amely szerint Szovjet-Oroszországgal szemben követett eddigi politiká­­jának megváltoztatásával hajlandó meghatalmazottakat küldeni a Kra­­szinnal folytatandó tanácskozásokra. Szükséges azonban, hogy a szovjet­­kormány a cári Oroszország államadósságait elismerje. Belgium Franiaor­­szág álláspontjával egyező politikát folytat. A Siraszinnal folytatandó tár­gyalások felett a francia sajtó megbotránkozását fejezi ki és azzal vádolja Lloyd- George-ot, hogy a szövetségesek között létrejött megegyezést meg­szegte. Igen valószínű, hogy az orosz.. kérdés miatt az ellentétek a szövet­ségesek között módfelett kiélesednek. Fü­löp Benő, Bécs, jun. 2. (A M. T. I. magánjelentése.) A Neue Prese Presse a következő párisi magántáviratot közli: Lloyd George tegnap délután kihallgatáson fogadta Kraszint. A Kraszinnal folyta­tott tárgyalás tisztán orosz-angol kon­ferencia volt, amelyen Lloyd George-on kívül Bonar Law, Curzon lord, a kő­­kereskedemi miniszter és a külügyi hivatal alállamtitkára vettek részt. Az angol hivatalos közlés annak a kije­lentésére szorítkozik csupán, hogy előzetes tanácskozás volt Oroszország és Nyugat-Európa kereskedelmi össze­köttetésének újból való megkezdéséről. A Petit Parisien ezzel szemben rész­leteket is közöl a konferenciáról. A lap szerint az első tanácskozáson csu­pán azokról a gyakorlati intézkedések­ről és biztosítékokról tárgyaltak, ame­lyek a kereskedelmi összeköttetés meg­kezdéséhez szükségesek. Politikai kérdé­sekről nem volt szó és Kraszin semmi­féle olyan indítványt nem tett, amel­­­­lyel azt a látszatot kelthette volna, hogy politikai küldetésben jött. Azt a kívánságát sem fejezte ki, hogy ezt az alkalmat fölhasználja a szovjet­kormány elismertetésére. Erről a do­logról egyáltalán szó sem volt. Kraszin bámulatba ejtette az angol meghatal­mazottakat azokkal a részletekkel, ame­lyeket Oroszország segítő forrásairól el­mondott és azokról az árukról, amelye­ket Oroszország­­exportálhat. Kraszin főképpen a nagymennyiségű gabonáról, bőrről, kenderről és petróleumról be­szélt, amely exportálásra készen van Oroszországban. Lloyd George nagy ér­deklődéssel hallgatta előadását, azután pedig kijelentette a kormány nevében, hogy a kötelező tárgyalások megkez­dése előtt két feltételt kell kikötnie. Az első az, hogy az Oroszországban levő angol hadifoglyokat kivétel nélkül ha­zaküldték, a másik pedig, hogy Orosz­ország ne használja föl a kereskedelmi összeköttetés megkezdését külföldön folytatandó bolseviki propagandára. Lloyd George és Kraszin a legközelebbi napokban folytatják a­­tanácskozást. Elsimult termés­válság. Pénteken nem jelennek meg a lapok. — Apponyi Albert I y* 8ióf jászberényi útja. J y —i Saját tudósitónktól. — A­ tgjp-rendelet, a gabonaforgalom szabályozása kapcsán kiélesedett válság elsimultnak tekinthető, miután a teg­nap este megindult tárgyalások teljes eredménnyel biztatnak. Az egyesült ke­resztény kisgazda- és földművespárt még nem döntött a termésértékesítési terve­­zetekkel szemben elfoglalandó állás­pontjáról, hanem elhatározta, hogy a szakminiszterektől bizonyos felvilágo­sításokat fog kérni. Evésből Kenéz Béla, Reischl Richárd, Rupprecht Olu­­iscér és Pallgyipini György őr­gróf képvi­selőket bizta meg azzal, hogy a kor­mánynál tájékozódjanak. A bizottság beszámolója után fog a párt további magatartása felől dönteni. Apponyi Al­bert gróf e hét végén utazik le Jászbe­rénybe és ebben az útjában az egye­sült új párt részéről Karafiáth Jenő, Czettler Jenő, Mikovényi Zoltán és Hu­szár Elemér képviselők kísérik el. A nemzetgyűlés legközelebi ülését, miután holnap ünnep van, pénteken tartja meg. Az indítvány­könyvben Róbert Emil az Országos gazdasági tanács létesítése, Karafiáth Jenő pedig a testnevelési főiskola és az ifjúságii játszóterek ügyében jegyzett be javas-­­ latokat.­­A honvédelmi minisztérium sajtó-­ osztálya a nemzet gyászának és til­takozásának jeléül azt kezdemé-­ nyezte, hogy az újságok folyó hór 4-én, a kegyetlen és lehetetlen béke aláírásának napján ne jelen­­­jenek meg és ezzel a demonstráció­val juttassák kifejezésre a­­ nemzeti gyászát és vétóját. Minden valószínű-' ség szerint a kezdeményezés értelmé­ben egyöntetű megállapodás fog létre­jönni. ESHREE 2 SS 1­ 22E$EaS3S2SEB£E03a3a A magyarországi angol delegátusok beszámolója. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. Bécs, jun. 2. Londonból ideérkezett jelentések sze­rint a Magyarországból visszatért angol­ mun­kásbizottság június 21-én Sker­­bourgban számol be az angol munkás-;] Ságnak a magyarországi tapasztalatai*­­rd­. F. R. Az osztrák szocialisták nem hajlandós­ együttműködni a kommunistákkal. Bécs, jún. 2. " A Socialdemokratische Korrespon-­­­denz jelenti. A birodalmi munkástanács' tanácskozásának második napján Walzl a volt hadifoglyok nevében kijelentette,­­ hogy Német-Ausztriában mindaddig"­­ nem lehet kikiáltani a szovjet kormányt, amíg élelmiszer dolgában az antanttól függ. Friedlander kommunista valak s mennyi állam fejlődésére nézve a rég­­­nagyobb veszedelemnek tartaná, ha­­ Német-Ausztriában megerősödnék a reg­i akció, a német-osztrák kommunisták­ álláspontja azonban nem kívánja, hogy most kiáltsák ki a német-osztrák tanács-­ köztársaságot. A szónok követeli, hogy­­ akadályozzák meg a kapitalista állam t­at­oknak szóló fegyverszállításokat.­­ Több szónok fölszólalása után a tanács-­­­kozást holnapig elnapolták. A Szociál-­­ demokraták kijelentették, hogy nem hajlandók a kommunistákkal együtt­működni.­­

Next