8 Órai Ujság, 1920. július (6. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-10 / 163. szám
Szinnpai, 1920 júnus 10.2 Bokányi Dezső védekezik. A főtárgyalás negyedik napja. —- Saját tudósitónktól. . / A népbiztosok tánpörének mai főtárgyalási napját Bokányi kihallgatása töltötte be. Bokányi minden kérdésre nagy részletességgel válaszol s politikai felfogását is teljes egészében akarta ismertetni. " Ma reszel 0 órakor kezdte meg a főtárgyaié® folytatását dr. Brocker Antal elnök/elsőnek dr. Brauner Mór védő bejtélezteti, hogy az egyik délutáni lap azzal vádolta meg, hogy első beszédében olyan kijelentést tett, amely a proletárdiktatúra nyílt dicsérete. A gyorsírói hiteles jegyzetek megcáfolják ezen valótlanságot. Sem az elnök, sem a beszédre reflektáló ügyész nem látott ily állásfoglalást a beszédben vagy bármi olyat, mely a jogvédői hivatás teljesítésén túlterjedt volna. Bokányi Dezső kihallgatását folytatta ezután a bíróság. Bokányi részletesen ismertette ama munkástanácsi gyűlés lefolyását, amelyen annak idején a hatalmat átvették. Úgy látta, hogy a kormányt V.yx, a szociáldemokrata pártot pedig Pogány gyűrte le. Mikor Kun Béla megjelent — mint ilyenkor szokás — meleg üdvözléssel fogadták, majd rátért a tárgyra .Azt mondatta, sürgős a népbiztosok jelölése, mert a francia csapatok várakozó állásponton vannak és várható, hogy ha Vyx üzenetére nem tudunk választ adni, akkor az országot megszállják. — Erre én azt kérdeztem, meddig tarta diktatúra." De aggodalmaskodjék, felelte Kun Béla, a diktatúra kifejezésen, hiszen október óta tulajdonképpen nincs más, mint diktatúra, csak nem proletárdiktatúra. Hadügyi népbiztosnak minden jelölés nélkül logány Józsefet, külügyi népbiztosnak pedig Kun Bélát jelölték". Ez is mutatja, hogy a proletárdiktatúra elsősorban a háború jegyében indult meg, mert Kun Bélát nem a tanácsköztársaság elnökének, hanem külügyi népbiztosnak jelölték. — Közben belépett, sőt jól emlékszem, Weltner a Népszava kefelevonatával, abból felolvasta, hogy Károlyi lemondott, a hatalmat a proletárságra ruházta rá. — A jelölésnél már kölcsönös bizalmatlanság nyilvánult meg egymással szemben. Én a kommunisták ellensúlyozására törekedtem. Ahol szociáldemokratát állítottak népbiztosul, mellé állítottak két kommunista népbiztos helyettest. Én magam nem számítottam, hogy helyet foglalok a népbiztosok sorában. Megjegyzem azt is, hogy Károlyi leköszönésének közlésével egyidejűen bejelentették azt is, hogy a rendőrség egyhangúan a szovjetkormányzathoz csatlakozott. — A másnapi Képszavában nagy csodálkozással láttam, hogy az abban megjelent két rendelet, a statáriális rendelet és a, alkoholfogyasztást tiltó rendelet alatt az én nevem is szerepel a többi népbiztosok között, holott mi ezeket nem határoztuk el. Voltak köztünk olyanok is, akik kinevezésükről semmit sem tudtak. — A vád fölhozza ellenem azt, hogy miért maradtam továbbra is helyemen, — noha csak április közepéig maradtam mint népbiztos, — amikor ilyen széthúzásra mutató jelenségek merültek föl, noha megvolt az ugródeszka, mivel nem egyezett felfogásom a plattform tekintetében. Ezután kifejtette, hogy a munkásság érdekében Lloyd George politikájának mintájára alkotásokat akart megvalósítani a munkásbiztosítás, balesetbiztosítás terén olyformán, hogy mindezeket az intézményeket egyesíti, tőkéjüket koncentrálja és így a kockázat viselését az egész országra elosztja. — Kun Béla lesiklott a plattformról. Általában ez a plettform úgy szerepel, mint a Dreyfus-perben a fátyolos hölgy. Kern ismerte senki. Elnök: ne vicceljen. Bokányi: Nem viccképpen mondom. A plattformban azt mondja, hogy a szerbekkel, románokkal, csehekkel a háború elkerülendő, ellenben a munkástanácsban előterjesztett és megszövegezett platformban az van: legmesszebbmenő szövetség Oroszországgal az antant imperializmusa ellen. Kijelenteni, hogy Kun Béla álláspontja még mindig különb volt, mint av ériint diplomáciának velünk szemben elfoglalt álláspontja. De ha nem is így fognám fel a dolgot, az álláspont, amelyet Kun Béla képviselt, t. i. hogy a béke a népek megegyezésén alapuljon, sokkal igazságosabb, mint a párisi béke. Kun Béla diplomáciai leveleiben nem olvastam ezt, de olvastam a markáns mondatokat az antant diplomáciája ellen. Ezeket a leveleket szíves-örömest láttam, valahányszor kemény kitételekkel utasította rendre az antant diplomáciáját. Ezután részletesen ismerteti saját felfogását az akkori állapotokról és a kiadott rendeletekről. A proletárok felfegyverzését hosszasan tárgyalja és bizonyítani próbálja saját igazát. Elnök: Elszedték a katonáktól, a fegyvertárakból, elvették mindenkitől. Bokányi: Lehet, hogy így volt, de a forradalmak nem szoktak lejátszódni úgy, hogy... jf Elnök: Ke magyarázzon nem vagyunk ráutalva. / A mmgántulajdon,megszüntetése. Bokányi: A vádindítvány második kitétele a plattformmsal kapcsolatban így hangzik: a polgári osztály megsemmisítése. -Megállapítom, hogy ez egyik plattformna nincs benne, de ez nem is igaz. A polgárosok százezrei vettek részt működésekben, belekapcsolódtak a polgári tömegek az ügyek vitelébe. Csak arról lehet beszélni, hogy az új alakulatban, az állami életben új formája lesz a polgári életnek is. A magántulajdon megszüntetése sincs bent a plattformban. Tudtommal azonban ezt a kérdést már az előző kormány vitte keresztül. Utalok arra, hogy az értékesebb ékszereket, amidőn elvették, megbecsültették és azoknak értékét a tulajdonos javára folyószámlákon elkönyvelték. Elnök: Az ékszerészektől pedig elvették egészen, minden térítés nélkül. Bokányi: Az ügyész úr vádindítványában fordítva írja, no de ez nem is fontos most. Bokányi azután a földbirtokreformmal kapcsolatban megállapítja, hogy a nagyüzemek szocializálása megállította a birtokok szétdarabolásának folyamatát. Különben is a szocializálás körül két fölfogás küzdött egymással, ő amellett harcolt, hogy csak kárpótlással szabadjon szocializálni. Elnök: A háztulajdonosoktól elvették a házukat. Bokányi: Ezzel szemben megreparálták az összes lakásokat. (E nagy nevetés a közönség körében.) A kormányzótanács visszaadta azoknak a házait, akik a maguk munkájából keresték az ingatlanukat. Elnök: Igen, a kisiparosnak visszaadták, de a gyárosnak nem. Bokányi: Elnök úr, csak tizen vagyunk Budapesten. Én nem felelhetek azokért, akik nincsenek itt. A vádindítvány további passzusa a többség elnyomásáról beszél. Választójogot kaptak kényszerszavazással Ezt a kényszerszavazást az újabb kormány is életbe léptette. Stocker elnök: De a kenyérjegy elvétele nélkül. ’ Bokányi: Erről majd később beszélek. Azt írja tovább a vádhatóság, hogy részt vettem a tanácsköztársaság alkotmányának megalkotásában. Erre most annyit mondok: nem vettem részt. Kun Bélát az a cél vezette, hogy moszkvai fejet tegyenek a magyar institúcióra is, mert bizonyos, hogy Kun Bélát az tüzelte, hogy bebizonyítsa, hogy Kun Béla van olyan legény, mint a mestere, Lenin. Stocker elnök: Kém tudta, hogy kik voltak a forradalmi törvényszék bírái? Bokányi: Nem, nem tudom. Én azt tudtam csak, hogy az igazságügyi tisztviselőknek folyósították a fizetésüket. Stocker elnök: Ott volt a kormányzótanács ülésén, ahol egyhangúan elfogadták a halálbüntetést és Jancsikot nevezték ki a forradalmi törvényszék elnökévé. Bokányi: Nem voltam ott. Ha én tudom, hogy itt Cserny elnököl, akkor nem mentem volna a fővároshoz, hogy az utcák söpörtetését intézzem, hanem magam jöttem volna a forradalmi törvényszékhez elnöknek. Elnök: Ön mennyire elválasztja a szocialistákat a kommunistáktól. Ez az önök egyik rendelkezése mégis megszüntette a munkaügyi bíróságot, amely egyike a legokosabb rendelkezéseknek, ahol az egyik bíró munkás, a másik bíró munkaadó volt és ezek döntöttek az elnökkel együtt. Ez önöknek nem kellett, önöknek a munkaadót ki kellett dobniok és helyére a forradalmi törvényszéket állították. Ez pedig osztálybíróság. Bokányi, a hadvezér- Bokányi ezután részletesen ismerteti a vörös hadseregben kifejtett működését és előadásával azt igyekszik bizonyítani, hogy őt a katonák s főként a tisztek nagyon szerették. Az elnök több esetet sorol fel, amelyek mindennek az ellenkezőjét bizonyítják, ezekről azonban Bokányi nem akar tudni. Ezután elnök a tárgyalhat tíz percre fölfüggesztette Szünet után Bokányi folytatja vallomását a lázadás bűntettére vonatkozóan. Elmondta, hogy az ország forradalmasításában nem vett részt, soha olyan rendeletet ki nem adott, amely a forradalmat előidézte, vagy elősegítette volna, egyetlen épület megszállására sem adott ki parancsot. Tisztviselőket el nem bocsátott, sőt a régi tisztviselőket a lehetőségig megvédelmezte. Ezt bizonyítani is tudja nagyon sok akkori tisztviselővel. A túszok ügyében mindig ő képviselte az ellenzéket. Hiába adtak neki utasítást túszok letartóztatására, ezeknek sohasem tett eleget. Nem is tudott olyan esetekről. Stocker elnök: Visszatérve a forradalmi törvényszék bíráira, kérdezem, elképzelhette a helyességét annak, hogy itt haramiák ítélkeztek?! Bokányi: A nép ügyének mindig az a baja, hogy vannak, akik kompromitálják. A forradalmi törvényszék ügyeit jogászok csinálták és nem én, aki dunkásember voltam. Ládai, Rónay, Landler ismert jogászok voltak, azoknak a műve. •Bokányi ezután részletesen ismerteti, miért vállalkozott arra egyszerű munkás létére, hogy hadtest élére álljon. Böhm Bécsbe készül, hogy új politikai kapcsolódást szerezzen, s a hadsereget megbízható kezekben akarta hagyni. Engem állított az egyik hadtest élére, mivel népszerű ember voltam és tudtam a katonákra hatni. • A Tiszán mégis át akartunk kelni, részben mivel nem bíztunk az új külpolitikai orientálódás sikerére, másrészt a Tiszántúlra élelmezési tekintetekben szükség volt. Mi Tokajnál átkeltünk, a szolnoki front azonban összeomlott. Közöltem Julierrel, hogy a csapatok szelleme olyan, hogy az offenzíva tovább nem folytatható. Felkerestem Juliert, közöltem vele, hogy a harctéri helyzet konzekvenciáit le kell vonni. Én már le is vontam — mondotta Julier — és egy gépírásos jelentést mutatott, amelyben kifejti, hogy minden további külpolitikái orientálódás nélkül le kell vonni a konzekvenciát. Julierrel együtt a főhadiszállásra mentem, ahol Kun, Landler és Vágó tartózkodott. Ezek hallani sem akartak a lemondásról és új offenzívát akartak kezdeni. Kivittem azt, hogy a kérdést a kormányzótanács elé terjeszszék. Reábíztam Kun Bélát, hogy jöjjön Pestre, itt azután sikerült arra kapacitálnom Kun Bélát, hogy lemond. Szamuesyék barrikádharcot akartak provokálni. Ezután történt a polgárság vezetőivel való tárgyalás és az új kormány kinevezése. Ez volt az én hadtestparancsnokságom története. Kijelentem, hogy máskülönben soha nem vállaltam volna. Ha nem bírom rá Kun Bélát, hogy jöjjön Pestre, nem tudom az események milyen fordulatot vettek volna. Elnök: Szóval ön úgy tünteti fel a dolgot, hogy ön mentette meg a helyzetet, Haubrich szintén úgy tüntette fel, hogy ő mentette meg. Elnök: Meddig volt népbiztos? Bokányi: Április 17-ig. Elnök: Adatok vannak arra nézve, hogy népbiztos maradt június 30-ig. Bokányi: Ez nem felel meg a valóságnak. Elnök: Mióta ismeri Kun Bélát? Bokányi: 20 év óta. Elnök: Trockij magától kért felvilágosítást Kun Béláról. Bokányi: Ez nem felel meg a valóságnak méltóságos elnök úr, mert én, ha tőlem kért fölvilágosítást, kedvezőtlent küldtem volna és minket az oroszok különben is mensevikieknek tekintettek s mindig támadtak. Elnök ezután ismertet egy iratot, amely szerint vádlott is tudott és részt vett a Kun Bélával előzőleg folytatott tárgyalásokon. Elnök: Hogy gondolhatott ön a Kun Béla rezsim alatt parlamentáris életet, amikor még a Károlyi-kormány alatt is azt mondták önök, hogy ha a szocialisták nem lesznek többségben, akkor széjjelverik a nemzetgyűlést. Bokányi: Ez nem felel meg a valóságnak. Elnök ekkor Bokányi egyik 1919 januárjában írt leveléből olvas fel részleteket, amelyek szerint már akkor is a diktatúrát óhajtja. Bokányi úgy magyarázza ezt a levelet, hogy ezzel csak képet akart festeni a szocializmus harcairól és így került bele ez a kifejezés. Csekmanek bíró kérdésére elmondta, hogy szerinte a szocialistáknak is célja kell, hogy legyen a területi integritás. Éppen ezért csak egyéni magyarázatnak tulajdoníthatja azt, hogy ma szocilistáknak nem lehet a Területvédő Ligába belépni. Majd a lóversenytér megszüntetéséről beszél. Később nedis azt mondja, hoggy a sokat hangoztatott terrornak inkább csak a hangja volt nagy s főként csak egyes embereknek hatalmi elvakultsága okozta. Fayl Ivor biró: Emlékszik arra a beszédére, amelyik a Népszavában is megjelent s amelyik szerint azt mondta, hogy „fenn kell tartani a diktatúrát, mert különben nem lesz elég fája a Kárpátoknak arra, ahoány akasztófát csináltatnak a barázsusok nekünk!“ Bokányi: Nem, ezt nem mondtam, ismert beszéd a Népszavában nem jelentmeg. „Ugyan, Bokányi ilyen ízléstelen beszédet tartson?! . . Elnök ezután részleteket olvas fel Bokányi beszédeiből, amelyekre vádlott részletesen elmondja felfogását s a beszéd megtartásának céljait. Amíg az elnök a beszédet olvassa, Bokányi folytonos „úgy van, úgy van!“ közbeszólásokkal bizonyítja az egyes passzusok igazát. Dr. Aczél: Mikor lett tagja ön a Területvédő Ligának? Bokányi: A Károlyi-kormány alatt. Dr. Aczél: És mi lett az önök uralma alatt ezzel a Ligával? Bokányi: Nem tudom. Dr. Aczél: Feloszlatták. Bokányi: Mikor? Erről nem tudok. Dr. Aczél: Itt én kérdezek és nem ön. Minek tulajdonítja, hogy a két hatalmi tárcát Pogány és Kun Béla kapta meg. Bokányi: Ez véletlen természetes folyamat volt. Dr. Aczél: Miért nem vonult vissza a plattform miatt, amikor az ellentétes volt a fölfogásával? Bokányi: Kijelentem, hogy a Pogány levelében közölt plattformot sohasem láttam. A másikban viszont olyan eltérést láttam az eredetileg hangoztatott elvektől, ami bizonyos megnyugvást okozott bennem. Dr. Aczél: Emlékszik arra,, amikor Garbai azt mondta, hogy „sírba tesszük az ország ezeréves alkotmányát?! Bokányi: Emlékszem rá, de ez — lévén Garbai kőműves ■— csak egy értéktelen frázis. Dr. Aczél A május elsejei diszttét kit végezte, mert akkor hivatalos jelszó volt ez is: „Halál a burzsoáziára!“ Bokányi: Tudomásom szerint Szamuelly rendezte s ez a jelszó neki megfelelt, Dr. Aczél főügyész részleteket olvas fel a Népszavából és azt mutatja ki, hogy al Népszava nem foglalt el mérsékelt irányt. Bokányi erre azt feleli, hogy a Népszavába beengedtek kommunista újságírókat s ezeket a cikkeket azok írták. Ezután még a főügyész több kérdésére válaszol nagy részletességgel. Elnök délután 2 órakor a tárgyalást felfüggeszti s folytatását holnap reggel 9 órára tűzi ki. A pozsonyi szocialisták a Magyarországba szóló táviróvonalak elpusztítását követelik. Pozsony, július 9. , A délvidéki szociáldermokarta pártis pozsonyi központi vezetősége felhívtál, a pozsonyi postahivatalt, hogy csatla-kozzék személyére a Magyarország elleni bcokottnot, a hivatal. távirószemélyzetének nem szociáldemokrata része azonban a felhívásnak nem engedelmeskedett és a Magyarországba szóló táviratokat azután is továbbította. A párt hattagú bojkottbizottságai erre megjelent Nuderhauser francia, tábornoknál, a felvidéki cseh csapatok főparancsnokánál és azt követelte tőle, hogy a Magyarország felé vezető táviróvonalat pusztítsák el, mert különben — mint mondták — nem vállalhatnak felelősséget a következményekért. Ugyanekkor a párt hivatalos lapja, a Robotnicke Novinij nyílt levelet intéz a tábornokhoz ugyanily értelemben azzal, hogy visszautasítás esetén a felháborodott munkásság maga fogja a vonalat szétrombolni. A küldöttségnek Nittelhauser azt felelte, hogy ő hivatali hatalmát a cseh kormánytól kapta s igy csakis annak kezdeményezésére járhatna el a bojkott ügyében. Egyébként ez ügyben semmiféle utasítást eddig nem kapott s így mindenféle bizottság közbelépése ille- téktelen és tárgytalan. SS ÍME ffidC SE-mozgo M VIE, Akácfa-n. 4. Péntek-szombat:Töviskoszoru ?**££ Pillangó kisasszony. Holla Hójával 4 folv. 3% •! • ! # aranyat, ezüstöt, ék , §11115 19VII!? szert bárkinél drágába Dili Iflílal, veszek Singer J.t. Eevetem-nica U. futám, j