8 Órai Ujság, 1920. július (6. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-02 / 156. szám
2 / Deficittel küzdődő állam ne tartson hadsereget. J Graz, jut. 1. !' Al. CratzQT TMgespost munkatársa beszélgetést folyatott a bécsi Jóvátételi Bizottság egyik tagjával, akihez azt a kérdést intézte, hogy miért oszlatja fel az antant az új osztrák hadsereget. A Jóvátételi Bizottság tagja azt felelte, hogy egy olyan ország, mint Ausztria, amely az antant alamizsnájából él, évenként húsz milliárd deficittel dolgozik, nem tarthat zsoldos hadsereget, amelynek költségei már most meghaladják az egy milliárdot és még fokozódni fognak. A Jóvátételi Bizottságnak kötelessége arra ügyelni, hogy az osztrák államháztartást megfelelő takarékossággal vezessék. Ehhez járul még az is, hogy az ostrák hadsereg párthadsereg. A török béke. / Pária, jul. 1. A Tgmps .közlése szerint a török békedefegációnak a békejavaslatokra adott válása negyven oldalra terjed. A török állormány elismeri az új államokat/köztük Szíriát, Mezopotámiát és Palesztinát, valamint Örményországot és Hedzsaszt mint függeten államokat és elismeri Franciaország protektoriátusát Tuniszban és Marokkóban. Líbiában lemond mindenféle jogokról és kiváltságokról és lemond a Dodekanezosz szigetcsoportra vonatkozó jogairól és kívánságairól is. Elismeri Anglia protektoriátusát Egyptomban, a hajózás szabadságát a Szuezi-csatornában, az angol-egyiptomi közigazgatást Szudánban és Cyprus szigetének angol annexióját. Törökország lemond jogairól az Aegei-tenger szigeteire nézve, viszont Konstantinápoly biztosságának okából követeli a többi között az idegen hadihajók számának korlátozását. Kéri továbbá a török kormányt, hogy keleti Trácia maradnon meg az előbbi határok között és török fenhatóság alatt. Szmirnát pedig a határos területekkel elvütt ürítsék ki a görög csapatok, a mm .■áL.uUiL,:: ' j(„ Paris, juif. 1. lAz angol-török hadierők egy angol tábornok parancsnoksága alatt készen állnak, hogy a Márvány-tenger partján megtámadják a török csapatokat. A hadműveletek Foch és Wilson tábornagyok tervei alapján hajtják végre. Nagy éhségzavargás Libeckben. ■/ Berlin, julius 1. Lüibeckben tegnap reggel súlyos zavargások tömtek ki az élelmfiszerhiány miatt. A tüntetések a piaacon kezdődtek és onnyan hamarosan átterjedtek az egész városra. Az őrséges nép megostromolta a gyünyöcsös és főzelékes bódékat és köremte, hogy olyan áron adják a gyümölcsöt és a főzeléket, amelyet a szegény nép is meg tud fizetni. Később a városban levő nagy árucsarnokokat is megrohanták. A kivonult őrség ijesztésül többször a levegőbe lőtt és ezzel egyelőre sikerült nagyobbszabásu rablásoknak elejét venni. Délben válságos lett a helyzet, úgy, hogy az egész városi őrséget riadóval lármázták fel. A rendőrség a városháza védelmére sietett, de onnan elszólították a Kaarstadt nagy cípőárucég üzletéhez, amelyet a tömeg már fosztogatott. A rendőrség sortüzet adott a levegőbe, mire a tömegből sokan lövöldözni kezdtek a rendőrökre. Egy rendőrtisztviselő súlyosan megsebesítettek, sok rendőr könynyebb sebet szenvedett. A város egyes részeiben rendőrőrszemeket és rendőrőr járatokat a zavargók lefegyvereztek és kegyetlenül bántalmazták őket. A kár, amelyet a fosztogató nép a városban okozott, több millióra rúg. KenyHa bErendezések sezlonállványok, irógépasztalok kicsinybe, és naivban, üzleti berendezések, üvegfala lépcsői ésjárat olcsón eladók, úgyszintén mindennemü asztalos munkák, átalakítások eleué készít-n Dningfő asztalosgyárában, Király\ötnek. - ilUt r.wilutoaa.TftiafönJÁ—^fios.^ A vörös hadvesét bírái előtt Stromfeld ezredes pere a hadosztálybíróságon. — Saját tudósítónktól. ** Hatalmas termetű, nyilt tekintetű férfi állott ma a hadosztálybiróság előtt. A Margit-körúti fogház nagy tárgyfalóelmében szigorú, komor nézésű kártyszeik ülnek a hallgatóság helyén és érdeklődve várják a fejleményeket. Stromfeld Aurél volt vezérkari ezredes, a vörös hadsereg egykori vezérkari főnöke áll bírái előtt. A vádlott sötétkék ruhában katonás tartással áll a birói emelvénynél, mögötte egy szuronyos csendőr. Vallomását rövid, egyszerű mondatokban mondja el, élesen hangsúlyozva minden fontos szót, mintha most is katonáknak adna ki parancsot. A kiváló képességű, magasrangú katonatiszt ma csak egy érdekes vádlott, aki nagy iratcsomóval, aktákkal, térképeikkel felfegyverkezve vonult ki a mai főtárgyalásra, élete legnagyobb és legnehezebb ütközetébe. A vádirat: A katonai ügyészség Stromfeld Aurél negyvenkét éves, volt vezérkari ezredes ellen két csoportba osztott vádat emel. Az első csoport szerint megvádolja a katonai ügyészség a katonai büntetőtörvénykönyv 311., §-ába ütköző közcsendháborítás bűntette miatt, a második csoportba pedig a felségárulás bűntettére vonatkozó vád van felsorolva. A katonai ügyészség vádiratában általános képét adja a forradalmi időknek, Stromfeld Aurél ezredes szerepét pedig az októberi forradalom kitörése óta élénk színekkel világítja meg. A vádiratnak erre vonatkozó része így hangzik: „Az 1918. évi októberi forradalom után Stromfeld Aurél ezredes egy ideig a Ludovika Akadémia parancsnoka volt, később pedig, mint a hadügyminisztérium főcsoport vezetője működött. Mindkét állásában a szocializmus hívének mutatta magát. Stromfeld szerepe arra vall, hogy a múltban uralkodott szocialista irányzatot és a felfordult politikai helyzetet a maga javára akarta kiaknázni és működése tulajdonképpen az átkos proletárdiktatúra előkészítésére vonatkozott. Az akkori rendszer szerint a fontosabb katonai állásokat teljesen ismeretlen, szakképzettség is tapasztalat nélküli elemekkel töltötték be. Pogány József, mint a katonatanács feje, diktátori hatalmat gyakorolt és destruktív szellemben a hadsereg felbomlasztásán dolgozott.Stromfeld Aurél egyike volt az elsőknek, akik a tisztikarból beléptek a szociáldemokrata pártba. Ezzel érdemeket akart magának szerezni, s míg tábornokokat és ezredeseket nyugdíjba küldtek, Stromfeld, mint a szocialisták kedvence, főcsoportvezetője lett a minisztériumnak. A proletárdiktatúra idején Böhm hadügyi népbiztos kívánságára elvállalta a vörös hadsereg vezérkari főnöki állását. Akármilyen szándék vezette a terheltet arra, hogy ezen állását elfoglalja, amikor látta, hogy a régi katonai rend és fegyelem visszaállítására irányuló állítólagos szándékát megvalósítani nem tudja, módjában állt volna, hogy bárminő ürügy alatt is otthagyja állását. Stromfeld azonban megmaradt vezérkari főnöki pozíciójában és csak akkor távozott, midőn Pogány hadügyi népbiztossal személyes differenciája támadt. Szántó hadügyi népbiztos később Tombor alezredest tette meg vezérkari főnökévé és Stomfeldet teljesen háttérbe szorították. Erre Stromfeld beteget jelentett, visszavonult és családjával Győrbe költözött." Az ügyészi vádirat megállapítja azt a tényt, hogy a tanácskormány célja a harmadik internacionálé álláspontja szerint a világforradalom létesítése volt és Stromfeld behódolt ezeknek az eszméknek, mert toborzás útján vörös katonákat gyűjtött, s nem mentheti eljárását az a védekezése, hogy kényszerítő körülmények ,és családját is fenyegető veszély hatása alatt cselekedett. A közcsendháborítás bűntettére vonatkozó vád abból áll, hogy Stromfeld a parancsnoksága alá rendelt tisztikart rábeszélte, hogy belépjenek a szociáldemokrata pártba, hozzájárult ahhoz, hogy a hadseregben meghonosítsák a katonatanácst ,bizalmiférfi, rendszert. Közreműködött arra, hogy a hadseregben uralkodó fegyelmet meglazítsa és végeredményében a hadsereget felbomlassza. A felségsértés bűntettére vonatkozó vád pedig abból áll, hogy a proletárdiktatúra alatt a tanácskormány szolgálatába szegődött és mint a vörös hadsereg vezérkari főnöke, a katonai erők céltudatos megszervezése és megerősítése által a proletárdiktatúra fenállását biztosítva, fellázadás előidézését mozdította elő. A főtárgyalás ítélőtanácsa öt tagból áll. A főtárgyalást dr. Zamaróczy Zsigmond őrnagy, hadbiró vezeti. A vádat dr. Vértess Géza őrnagy, hadbiró képviseli, a védelmet pedig dr. Darvas János ügyvéd látja el. A főtárgyalásra számos tanút idéztek be, köztük Soós Károly honvédelmi minisztert, Juliet Ferenc alezredest és még számos törzstisztet, főtisztet és miniszteri tisztviselőt. Hivatkoztak még tanuképei gróf Eszterházy Jánosra is, de ennek kihallgatását mellőzte a hadbíróság azért, mert gróf Eszterházy Jánost megidézni nem lehet, mivel Cshországban letartóztatták. Reggel kilenc órakor kezdte meg a hadosztálybíróság aBűnügyi tárgyalást. Rácz Gábor vízérőrnagy megnyitja a tárgyalást, a Vádlottat szuronyos csendőrölet vezeti le a tárgyalási terembe. A védő kérésére megengedik, hogy a tárgyalásról gyorskfél jegyzőkönyvet vétethessen fel. Stromfeld kihallgatása. Stromfeld először is személyi adatait mondja el. Vagyona nincs, a magyar nyelven kívül németül és franciául beszél, négy gimnáziumot és ludovika akadémiát végzett, majd a tiszti tanfolyamot és a hadiiskolát végezte el. A tárgyalást vezető elnök felszólítására elmondta, a következő kitüntetéseket kapta: II. osztályú Lipót-rend a lovagkereszttel, III. osztályú vaskoronarend, III. osztályú katonai érdemkereszt, egyet a háborúban kapott, egyet pedig még békében, a vörös kereszt, tiszti jelvénye a hadiékítménnyel és még több apró érdemkeresztet. A tárgyalást vezető elnök rendelkezésére a bíróság tagjai leteszik az esküt, hogy pártatlanul fognak ítélkezni. Ezután behívják a szakértőket és a tanukat. Mivel senki sem emel kifogást a tárgyalás nyilvánossága ellen, elrendelik a nyilvános tárgyalást. Vértes őrnagy, hadbíró felolvassa a vádiratot, majd a június 25-iki elfogatóparancsot Stromfeld ellen, melyben mint ismeretes, az foglaltatik, hogy Stromfeldet azért tartóztatták le, mert el akart szökni. r Elnök: Megértette a vádat. Stromfeld: Megértettem. Elnök: Bűnösnek érzi magát? Stromfeld: Nem. Stromfeld erre részletes beszédbe kezd, melynek során elmondja, hogy végigküzdötte a világháborút. 52 hónapig volt a harctéren. Az osztrák-magyar hadsereg tagjai heroikusan harcoltak a világháborúban. Elmondja azt is, hogy Károlyi Mihálynak a frontra küldött levele milyen bomlasztó hatással volt a hadseregre. Őt az összeomlás az olasz fronton, mint a 26. hadtest vezérkari főnökét érte, ahonnan Budapestre utazott. Másnap jelentkezett Bartha akkori hadügyminiszternél szolgálattételre. Éppen az előtt való éjszaka hozott a minisztertanács olyan határozatot, melynek értelmében minden katonatisztet, ezredestől fölfelé, aki 35 éve szolgál, nyugdíjaznak. Ez rá is vonatkozott, azonban ennek ellenére Bartha Albert megbízta őt a Ludmka akadémia vezetésével. Ezt az állást ő nem utasíthatta vissza és egészen január 2-ig meg is maradt ebben az állásában. Ezután Stromfeld arra kérte a bíróságot, hogy mivel a beszéd közben elfáradt, a tárgyalást függesszék fel. A tárgyalást erre tíz percre felfüggesztették. Szünet után Stromfeld Aurél ezredes folytatta vallomását. Előadja, hogy itthon mindenütt a tisztikar elleni izgatást tapasztalta és ezért, mikor hivatalosan megengedték az aktív tiszteknek a politikában való részvételt és a bizalmi rendszert is fölállították, az ő véleménye is az volt, hogy a tisztikarnak csatlakoznia kell valamelyik párthoz. Ehhez az elhatározáshoz hozzájárult még az az elkeseredés is, amelyet a cseheknek való utóbbi területátengedés váltott ki. Hosszas tanácskozás után az Akadémia tisztikarával elhatározták, hogy megvizsgálják az egyes pártok programmját és a nekik legmegfelelőbbehez csatlakoznak. Weltner Jakab ismertette a szociáldemokrata párt céljait és közös elhatározással a párttól független szakszervezetet alakítottak. Ennek bizotnyítására felolvassa Huszár Károly volt miniszterelnöknek a proletárdiktatúráról szóló és erre a tényre vonatkozó részletét Ebben a szakszervezetben akarták a tisztetet tömöríteni és megszervezni. Erre megszervezésre vállalkozott ő azért, hogy a fegyelmet visszaállíthassa. Január 20-án Bőhm Vilmos hadügyminiszter megbízta az egyik főcsoport vezetésével. Erre ő feltételesen vállalkozott, mert azt hitte, hogy így egy fegyelmezett hadsereget tud teremteni. Rövid idő alatt el is készítette az önkéntes hadsereg töri vezetét, amely szerint az országban hat hadosztályt és egy székely különítményt akart felállítani. A katonatanács működése rosszabb volt, mint amilyennek a vádirat állítja, a tévedés csak az, hogy azt nem ő alakította, mert a harcot legelőször ő vette fel a tanáccsal szemben. Mikor arról volt szó, hogy a csehek nagyobb területet követelnek és ezt a had- ügyminiszter át is akarja adni, ő azt mondta, hogy nem adja és ma is azt mondaná: nem. Ha nem így cselekedett volna, ma nem védekeznék az ellen, ha hazaárulással vádolnák. A proletárdiktatúráról ő sem tudtam, hogy mi az. Annyit tudott csak, hogy Pogány, Szántó és Szamuely Tibor a vezetői. Mikor a hadügyminisztériumot át-. szervezték, állásáról lemondott és Győrbe költözött, ahonnan rövid idő múlva kiutasísították és parancsot kapott a Budapestre való jelentkezésre. A Hungária-szállodában közölték vele, hogy egy nagyobb parancsnokságot kell átvennie. A kényszert vele szemben is fennállott, de erre nem is hivatkozik, mert őt nem lehet kényszerííteni. ő meghalni is tud, ha kell. Lelkiismerete kényszerítette, hogy elvállalja a keleti hadsereg vezérkari főnöki tisztjét, mert az ellenség az országba nyomult , ettől meg akarta menteni ezt a földet. Nem a rendszert szolgálta, hanem a hazafját. A vörös hadsereghez való belépésével csak saját magát kompromitálta, de nem a tisztikart, e. egy fegyelmezett hadsereget akart teremteni és ez bizonyos fokig sikerült is neki, amit a csehek elleni ered-mények bizonyítanak legjobban. Ha nem lett volna vörös hadjárat, az ország határai ma sokkal rosszabbak lennének, mint amilyenek most. , Stromfeld ezredes kiegyenesedve áll a bíróság előtt és büszkén mondja: A mai határoló még mindig jobbak, mintha ért nem csináltam volna ezt a hadjáratot. Egyetlen célom volt: az ellenség kiverése, a haza megmentése. Az ellenforradalmi mozgalmakról sem mondja, hogy azokat ő is tudta előre, ha egyelőre még korainak tartotta. Az ellen a leghatározottabban tiltakozik, mintha írt az ellenforradalom leverésénél közremű-ködött volna, et nem a fellázadás szán-deka vezette, hanem az, hogy az országot az anarchia ellen megvédje. A bíróság Stromfeld Aurél kihallgatását holnap reggel folytatja, is Péntek, 1920. július 26. Sséptopp menifi-szennyek, miniszteri előírás szerint, úgyszintén kötszerek és mindenféle betegápolási cikkek a leg- jutányosabb áron kapható. Gyárfás M. Hunnia műszertár, Károly-körut 3.1 .........................................* Apróhirdetések, Használt férfirűdt veszek. Telefon vagy levelező hívásra házhoz megyek. Endrődi, Királyutca 54. Telefon 159—06. Ziugolcsóbb bútorok beszerzése, ebédlő-, háló-, konyhabútorok egyszerű és finom kivitelben. Király-utca 82., bejárat Csengery utcából. Birtok Somogyban, alkalmi vétel, holdanként átlagban vetéssel együtt (dohány, kukorica, burgonya) a COOO-ért. Épületek, instrukciók. Mattyók mérnök, Lónyai utca 45. Deményi, Teréz-körút 4. Gramofon. Pathefon, Eufon. Hanglemezújdonságok. Varrógépek. Kerékpárok. Alkatrészek. Eladás nagyban, és kicsinyben. Javítóműhely. Kis családiházat vennék, beköltözhetőt (3—4 szobásat kerttel) Budán vagy a Tisztviselő-telepen. Értesítési hely, nagyság és ár pontos megjelölésével „Ügynökök kizárva 4* Joligero Bokor, Benkő és Társa hirdetőjébe, Caerrita-tér 5. Ikeretnek.________________________________________ Nyaralás ellátással családnak is orvosnál. Ajánlatok :Duna 6937, jeligére Blocknerhez, Semmelweis utca 4. hamisfoga h&t, briliánsokat, aranyat, ezüstöt, legdrágábban veszek. Hendelsohn, Berenckorut 1. Gyógykovács uradalomba állást keres. Szives értesítések „Gyógykovács** jeligére Bokor, Benkő és Társa hirdetőjébe, Szervita-tér 5. Nagyobb fővárosi szappangyár részére mielőbbi belépésre tapasztalt szappanfőző kerestetik. [ Ajánlatok „Jövedelem 3901“ jeligére Blockner * X, hirdető irodájába, tremmelweis-utca 4. küldendők. _' _ ■ Nyomda nagyobb, szólöbirtokok e"aök.„Folj tana", Ráday-utca