8 Órai Ujság, 1920. július (6. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

2 uQsiShí Csütörtök, 1920 július 1. Kivételes bíróság ítélkezik Strausz István ügyében. A biróság leszállította hatáskörét. — Szabadlábra helyezték az állami számvevőszék elnytét. .. r­­a­41 tudósítónktól. —* • Sia délelőtt tárgyaltts a budapesti büntetőtörvényszék dr. Straussz István­nak, az állami számvevőség elnökének bűnügyét. A tárgyalás is m minden részle­tében rendkívül érdek­es volt és nagy érdeklődéssel várta rá nagyszámú jo­gászhallgatóság a fejleményeket, mert a bíróságnak a régi törvények és az utóbbi rendeletek összeegyeztetésével f fontos és a későbbi ügyekre is kiható elvi jelentőségű döntést kellett hoznia. A döntés úg­y szólott, hogy az érvény­ben levő törvények és rendeletek ér­­­­telmében nem a rendes bíróság hatás­körébe tartozik ez a nagy port felvert ügy. Ezért az döntésért a hallgatóság­­ lelkesen megéljenezte a független jan­­gyar bírói kart. . ________. . .­ i. Dr. Szenyi Antal táblabíró, tanácsel­nök 10 órakor nyitotta meg a tárgya­lást. A vádlottat börtönőr vezette a fő-, tárgyalási terembe. Megjelent a tár­­gyalásra beidézett 45 tanú is. A bíróság tizennégy tanút arra kötelezett, hogy kívül várakozzanak, a többieket pedig elbocsájtotta azzal, hogy kihallgatá­sukra a holnapi nap folyamán kerül a sor. Dr. Strausz személyi adatainak megállapítása után engedelmet kér a bíróságtól, hogy egy előterjesztést te­hessen. A kapott engedély után dr. Strausz kijelenti, hogy a legnagyobb tisztelettel van eltelve a biróság iránt. Ide hivatali állásánál fogva kötelessége, hogy hatásköri kifogást emeljen a bí­róság ellen, mert az 1870. évi 18. tör­vénycikk és az 1880. évi törvény alap­ján a magyar királyi legfőbb szám­vevőszék elnökét kizárólag parlamenti­­ biróság vonhatja felelősségre. Éppen­­ ezért óvást emel az ellen, hogy őt a törvényes bíróságától elvonják. Nem a maga védelmére teszi ezt a hatásköri kifogást, hanem alk­ományos jogunkon­­ esnék sérelem, ha őt nem a törvényes­­ bírósága elé állítanák.­­ . . E­lnök: Mikor nevezték önt ki elnök­nek?­­ Vádlott: 1919. március 10-én nevez­t­e ki ki. j •.. j.i' a.',i i.­.i i.. Az elnök ezután felolvastat külön­böző okiratokat, amelyekből kitűnik, hogy 1920. március 25-én a miniszter­­i tanács határozatot hozott, amely­­ Strausz István elnökké való kinevezé­­s­­ét hatálytalanítja az 1920. évi I. tör­­­­vény­cikk alapján. [1 Vádlott: Engem áléln akiké a képvi­­selőház ajánlatára őfelsége IV. Károly király nevezett ki és a hatásköröm­­ mindvégig elnöki hatáskör volt. Egye­­­­bekben előbb előterjesztett kifogá­saimnak indokolását terjedelmesen vé­ i­dőm fogja előterjeszteni. | [Dr. Lengyel Zoltán védő terjedelmes | jogi indokolást terjeszt a bíróság elé. | lórákosa­zt fejtegeti, hogy dr. Strausz­­ Istvánnak a büntetőtörvényszék elé | való hozatala törvénytelen. Törvény- I jelen az nemcsak az 1920- I. törvény­­jcikk alapján, hanem az 1910. törvény­cikk szerint is, mely a miniszterek fe­­lelősségrevonásáról intézkedik, kifeje­zetten vonatkozik az állami számvevő­szék elnökére is. Az 1870 :18. t.-c. pa­­rancsolóan előírja, hogy az állami számvevőszék elnökének mindenkor helyén kell maradnia, mert személyi felelősség terheli. Becsületesen, okosan és jól tette tehát a vádlott, hogy az un­dorító vörös uralom alatt is helyén ma­radt és nem riasztotta őt el semmiféle veszély, bár a vörösök letartóztatták, üldözték és ennek ellenére ő kitartott tovább is és helyén maradt. Ismertette azután azt a fontos körülményt, hogy­­ a kormány meghagyásából a legkivá­lóbb magyar jogászokból álló testület foglalkozott Strausz István felelős­­s­égigfim­kjának kérdésével és ez a tes­tület, amelynek Ráth Zsigmond, a kúria másodelnöke volt az elnöke, elő­adója pedig dr. Juhász Andor, az Ítélő­tábla elnöke és három tagja a korona­­ügyészség és a kúria bíráiból állott, már megállapította, hogy Strausz Ist­vánt csakis és kizárólag a parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Szilassy Pál államügyész röviden vá­laszolt a védő terjedelmes előter­jeszté­sére. Kijelenti, hogy Strausz István elnöki kinevezését szabályszerűen meg­semmisítették, de különben is a bűn­­cselekményt, mellyel vádolva van, nem elnöki minőségében követte el és ezért ítélkezésre a büntetőbíróság bir hatás­pacnam­ca­ körrel. Ezután a biróság határozatho­zatalra vonult vissza. A biróság hosszas tanácskozás után döntött ez ügyben. Dr. Szengi elnök hirdette ki a biróság végzését, amely szerint hatáskörét leszállította és az iratokat visszaadta az ügyészségnek. Az indokolásban kimondja a biróság, hogy az 1848., 1870. évi törvények, amelyek az állami számvevőszék elnö­kére vonatkozóan intézkednek, nem voltak hatályon kívül helyezve s a vádiratban irt cselekményt dr. Strausz tényleg mint a számvevőszék elnöke követte el, igy tehát a legújabb ren­delet értelmében az ő cselekedetének elbírálása is a kivételes bíróság hatás­körébe tartozik. A végzés kihirdetése után a hallgató­ság a független magyar bíróságot lel­kesen megéljenezte. A bíróságnak e határozata folytán a királyi ügyészség elrendelte dr. Strausz István azonnali szabadlábra helyezé­sét. Ezt rögtön foganatosították is és Strausz István dr. védőjével együtt két órakor elhagyta az ügyészség fog­házát. Az angol csapatok bevonultal­ Mudániába. ^ -A. .*­­ Konstantinápoly, jun. 30. (Az angol csapatok megszállták a szambuli postahivatalt és bevonultak Mudániába. (Mudánia a Márvány-tenger északi partján fekszik. (MTI.), aa □OOD □OE 2­2 Olaszország nem küld csapatodat Albániába .....r----——-,r~ - Róma., jun. 30. (Stefani.) A kamara folytatta a költ­ségvetés vitáját. A vita során kijelen­tette Giolitti, hogy Olaszország nem küld csapatokat Albániába. Kedden utazott el Albániába Olaszország megha­talmazásokkal ellátott diplomatája, akinek nem csupán katonai meghatal­mazást adtak, ő fog tárgyalni az albán kormánnyal. Remélhetőleg sikerülni fog ily módon gyorsan megegyezésre jutni Albániával. .1­­­v Giolitti aztán az anconai események­ről beszélt és kijelentette, hogy a kor­­mány nem lép föl olyan nagy szigorú­sággal a forradalmi elemekkel szemben. Ami az elkövetett bűntetteket illeti, ezek dolgában az igazságszolgáltatás te­jesen függetlenül, a kormány által való mindenféle befolyásolás nélkül fog ítélkezni. A kamara ezután elhatározta a vita berekesztését és 290 szavazattal­' 93 ellenében kimondotta,­­hogy áttér a napirendre (M. T. I.) &­l magyar K­erray Messzié - a szakszertf Bzsi szövetség informálását. —* '• f . ' i __-----Saját tudósítónktól. —­ A bojkott üstében lényeges for­­dulat nem törént. A diákszerveze­tek szövetsége által kierőszakolt boj­kottal kapcsol­­tban­­olyan híresz­telések keltek száglyra, mintha a magyar kor­mány­ folytatna tárgya­lásokat Bécsben a szakszervezetek szövetségének képviselőivel. Ezzel kapcsolatban olyan beállításban igyekeztek eltolni a bojkott ügyét, mintha nem Ausztriának volna elsősorban érdeke, hogy ez az er­kölcstelen és a két élv terror meg­bukjék. ..k..kiWAr ■ flí A Magyar Távirati Iro­da illeté­kes helyről nyert értesülés alapján megállapítja, hogy a magyar kor­mány a szakszervezetek nemzet­közi szövetségével semmi néven ne­vezendő tárgyalásokat sem nem folytat, sem nem kezdeményezett. Renner kancellár fölajánlotta közvetítését a magyar kormánynak, azoké a kormány kijelentette, hogy a szövetséggel tárgyalni nem haj­landó, de minden magyar külkép­viseleti hatóság készséggel ad min­dennemű fölvilágosítást és nin­csen kifogása az ellen sem, hogy Ausztria a bojkott elhárítása érde­kében a szakszervezetek képviselői­vel megbeszéléseket folytasson. Ezen elvi álláspontjának teljes figyelembevétele mellett folyó hó 28-án Wienber Gratz Gusztáv rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter a szakszervezetek nem­zetközi szövetsége által Wienbe kül­dött meghatalmazottaknak megadta a felvilágosításokat, amelyeket a magyar ügy helyes megismerése érdekében szükségesnek tartott, folyó hó 30-án pedig pótlólag meg­adja még azokat az információkat, amelyeknek beszerzése szükséges­nek látszott. Ezzel magyar részről az ügyet befejezettnek tekintik, te­kintet nélkül arra, hogy a szakszer­vezetek nemzetközi szövetsége a kapott felvilágosítás alapján a boj­kottot beszünteti-e vagy sem. , S Pécs, jan. 30. (MTI, magánjelentése.) A Reichspost írja, hogy Fimmen, a nemzetközi szakszervezeti szövetség titkárja nyílt levélben válaszolt Huszár volt magyar miniszterelnök hágai be­szédére. Ennek kapcsán a Reichspost megállapítja, hogy Fimmennek sej­telme sincs arról, hogy Magyarorszá­gon mi történt Kun Béla alatt. Nem igaz az, hogy Fimmen és társai nem jutottak abba a helyzetbe, hogy a ma­gyarországi bolsevista rémuralom ellen szavukat hallassák­. Ha akarták volna, erre a számtalan szocialista szervezet­­ben kellő alkalmuk­ lett volna. Senki sem követelt bojkottot, de még egyet­lenegy szocialista szervezetben sem hangzott el tiltakozás Kun Béláék ga­rázdálkodása ellen. " *•*'»'*“ y , 17 •• i A­écs, június 30. A Reichspost jelentése, hogy a'­ Morning Fest cikket közölt, amelyben,: szemére veti az angol szocialista párt­nak, hogy a blokád mellett foglalt ál­lást, anélkül, hogy az előzményeket­ ismerné. A lap ezután részletesen is­merteti a kommün bűneit és a Bécsbe menekült kommunisták aknamunkáit. Hág­a, június 30. A hollandiai vasutasok szakszerve­zeti szövetsége, amely 50.000 tagot számlál, folyó hó 27-én elhatározta, hogy a Magyarország ellen a szakszer­vezetek nemzetközi szövetsége által elrendelt bojkottban nem vesz részt. A hollandiai vasutas szakszervezetnek elhatározása igen nagy jelentőségű,, mert a szakszervezet csaknem egészé­ben szociáldemokrata vasutasokból áll.­­ Paris, június 30. A Temps külön bécsi tudósítója írja, hogy a Magyarország elleni bojkott Ausztriában nagy politikai és társa­dalmi nehézségeket teremtett. A mér­sékelt körök elítélik a bolsevista intri­kát, amelynek az osztrák szociálde­mokrácia vagy eszköze, vagy bűn­társa. Ausztria helyzetét még inkább súlyosbítja, hogy kormánya lemondott állapotban van. . .­­ Bécs, június 30. A bojkottra vonatkozó értekezlet 1t szerdán este 6 órakor folytatják. Ezzel a konferencia be is fejeződik, mert Fimmen holnap visszautazik Hollan­diába, hogy a nemzetközi szakszerve­zeti szövetségnek jelentést tegyen. Ál­talános az a vélemény, hogy az érte-­­kezlet kedvező eredményre fog vezetni. OOOOOOOWOOOOOOOOOOOCOO<x>0 j Magyar-francia Közgazdasági­­ K Kapcsolat. .1 .W ~á,m­u, jan. 30.­­ (A MTI­ kiküldött tudósítójának szikratávirata a budapesti rádióállo­­más útján.) Megbízható információk­ szerint a magyar békeszerződés aláírá­sával kapcsolatban a francia kor­mánnyal és pénzügyi körökkel megin­dított tárgyalások kedvező eredményre, vezettek. A magyar és francia megbi­­zottak között elvi megállapodás léte­sült, mely a Budapesten folytatandó, tárgyalásoknak fog alapjául szolgálni/­­ ________ | Paris, jan. 30.­­ | (A MTI­ kiküldött tudósítójának szikratávirata a budapesti rádióállo­más útján.) A Temps szombati számai a magyar-francia közgazdasági kap­cso­­­latokkal foglalkozik. Megállapítja,­­ hogy a francia kormány és francia ipari körök által vezetett megbeszélések­ oly kedvező eredményre jutottak­, hogy a megállapodás gyakorlati meg­valósulása után kilátás nyílik arra, hogy Magyarország közgazdasági hely­zete igen gyorsan kedvezőre fordul és­ Franciaország támogatásával közgazda­sági életünk újjáépítését és a megol­dásra váró közmunkákat megkezdhet­jük. iffi Az Iliasz Kamara új elnöke | J.__.__ Róma, jun. 30. Orlando helyébe, aki a kamarai elnökségről lemondott, Nicola-t válasz­tották meg 236 szavazattal. 118 sza­vazat Lauszari-ra­ esett. (M. T. 1­) Rómában általános sztrájkra készülnek.­ ­ Luganó, június 30. 1­0•­­ Rómában tegnapra tervezték az ál­talános sztrájk kihirdetését, de csak a közúti vasút alkalmazottai hagyták abba a munkát. Anconában sikerült sz­­rendet helyreállítani. Nagy zavargások Írországban / _ 1 London, jun. 30. J­ucas tábornok elhurcolásának meg­torlásául Lisboureban (Waterford grófság) katonák kifosztottak több magánházat és üzletet. Az utcákon lö­völdöztek, de emberéletben nem esett JUbJMUL: 1

Next