8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-01 / 207. szám

f. t*ra Ofernass M­3 Is Jud­á. Sbístííuí a HícínMis ipiais tjita Ésíl. Xarif&omeXés a villamosokon. — Sajtó tudósítónktól. — Mind­ké­ tullomásu, a múlt év végén a kormány­ a Munkanélküliség enyhítésére 26 m­illió­ koronát szavazott meg olyfor­­raán,­ hogy­ ebből az összegből vasutak épitkezését kezdik meg és ezeknél a mun­kálatoknál foglalkozásnélküli munkásokat alkalmaznak. A munkálatok megkezdőd­tek és ezek közé a szükségmunkák közé tartozik a Budapesti Egyesített Villamos Vasutak által megkezdett Szentendre— Visegrád, Nagytétény—Érd és a Gödöllő— Aszól között építendő villamos vasutak építkezése is. A munkálatok annak idején ezeken a vonalakon megindultak. Az építkezés stádiuma és az ezzel kap­­csolatos más kérdésekre vonatkozólag kérdést intéztünk a Budapesti Egyesí­­tett Villamos Vasutak műszaki igazgatójá­hoz, aki a következőket mondotta a D­órai Újság munkatársának: — Az új vicinális vonalak építkezésé­nek munkálatai a múlt év novemer ha­­vában indultak meg az államnak a mun­kanélküliség leküzdésére indított akció­jával kapcsolatban. Ekkor az volt a terv, hogy az új vonalak építkezésénél négy­ezer munkást lehet majd foglalkoztatni. Reméltük is, hogy a nagy munkahiány­­ folytán tömegesen fognak majd a mun­kára jelentkezni, de nem így történt. Tel­jesen érthetetlenül a múlt év novemberé­ben összesen ezerhatszáz ember jelentke­zett szükségmunkára, de ez a szám később ezerre apadt le. Ilyen kis munkáslétszám­­mal a munkálatok csak nehezen indultak meg és ehhez a nehézséghez még hozzá­járult az építkezésekhez szükséges mű­szaki és más anyagok beszerzésének ne­hézsége is. Ezeket a nehézségeket úgy, ahogy leküzdöttük, s ez idő szerint a vi­cinális vasutaknál szükséges földmunkák hatvan százaléka el van végezve. Az épít­kezés alatt azonban az előirányzott hu­szonhat millió korona kevésnek bizonyult és az eddigi számítás szerint még tíz mil­lió koronára lesz szükség a földmunkák elvégzésénél. — A földmunkákat rövid időn belül te­­■ végezzük, s ekkor következne a tulajdon­képpeni vasútépítés. Erre azonban ez idő­­szerint még gondolni sem lehet, mert csak egy példát említek, egy vicinális vasút építéséhez szükséges vasúti talp­fáért, ami békében a korona 40 fillérbe került, most 240 koronát kellene üzet­nünk. Tehát a talpfa a Gödöllő—Aszód közötti 16 kilométeres vonalon többe ke­rülne, mint amennyibe a Budapest— Gödöllő közötti 30 kilométeres vasút ösz­­szes építkezése került. Ezek után nem marad más hátra, mint a munkálatokat a földmunkák elvégzése után abbahagyni és a vasút tulajdonképpeni megépítéséről ez időszerint lemondani.­­ A tarifaemelésre vonatkozólag köz­löm, hogy ez a helyiérdekű vasutaknál már a közel­jövőben be fog következni, így a helyiérdekű vasutakon a teherszál­lítás tarifáját ugyanolyan magasra fogjuk emelni, mint azt legutóbb az államvasutak tette. A személyszállítás rövid időn belül száz százalékkal lesz magasabb az eddig érvényben levő díjszabásnál. A köztiszt­viselőknek még nagyobb kedvezményt fogunk nyújtani, mint eddig. A közúti vonalakon is szükségessé fog válni a vitel­díjaknak rövi­d időn belül való felemelése.­­ A menetrendre vonatkozólag még nem történt végleges megállapodás. Ter­vünk az, hogy fentartsuk a villamosok­nak nyári menetrendjét, azonban ez első­sorban a szénkérdésen múlik. De össze­kapcsolódik ez a kérdés a személyzet­­hiánnyal is, ami vállalatunknál az utóbbi időben nagy mértékben mutatkozik. Már hosszú idő óta nem tudunk műszaki sze­mélyzetet és kalauzokat kapni, ami az annyira hangoztatott munkanélküliség mellett, egyenesen érthetetlen. M­egszavazták a hábbüntetést A nemzetgyűlés mai ülése. » — Saját tudósítónktól. — Rakovszky István elnök féltizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Bejelenti a Háznak, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnöktől átirtat érkező­­t, melyben közli a nemzetgyűlés­sel, hogy betegsége folytán a kormányzó Rubinek Gyula kereskedelemügyi mi­nisztert Lizta meg helyettesítésével. Je­lenti továbbá hogy Emich Gusztáv és Wagner Károly lemondtak mandátu­mukról. A napirend értelmeiben áttér­nek ezután a botbüntetésről szóló törvény­javaslat tárgyalására. Somogyi István előadó a zárszó jogán szólal fel és különösen a volt kisgazda­­párt tagjából zavarva igyekszik bizo­nyítani, hogy a bélbün­te­tésre a mai kö­rülmények között szükség van. A kis­gazdapárt részéről igen szenvedelmes és hangos közbeszólásokkal kísérik az előadó beszédét, amelyben tiltakoznak fejtegetései ellen. Valóságos vihar tör ki ak­kor, amidőn az előadó beszéde so­rán kijelenti, hogy, aki kicsinyes okok­ból nem szavazza meg a javaslatot, az nem való a parlamentbe. Szterényi József báró öklénél veri a padot és ion kiáltja: Maga nem való ide! Mások ismét kiabálják: Menjen on­nan! Hagyja már abba! Fejezze be beszédét! Az elnök nagy nehezen csendet teremt és figyelmezteti az előadót, hogy ha­sonló kifejezésektől tartózkodjék. Som­ogyi előadó ezután gyorsan be­fejezi beszédét. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­miniszter bejelenti a Háznak, hogy a vita folyamán elhangzott objektív ér­veknek eleget tesz. A javaslat hetedik szakaszát, amely a beton mint fegyelmi büntetést akarja behozni, elejti és az árdrágításról szóló törvényyjavaslatba is azt a mó­dosítást fogja javasolni, hogy csak azt büntessék botbüntetéssel, aki árdrágítással üzletszerűleg fog­lalkozik. Rubinek Gyula felszólalásában ki­jelenti, hogy mindkét oldalról tisz­teletreméltó meggyőződések hangzottak el a botbüntetés ellen és a büntetés mellett, ezért a kormány ezt a kérdést teljesen szabadon­­hagyja és amennyi­ben a javaslatot le is szavaznák, sem­miféle konzekvenciát ebből a kormány nem vol­­la. (Éljenzés és taps.) Szük­ségesnek tartja azonban kijelenteni, hogy a miniszter, különösen azokat az aggodalmakat, amelyek a faluban tá­madtak, a javaslatban ejtett módosítás­sal már eloszlatta. A mám részéről ajánlja a törvényjavaslat megszava­zását. Elnök jelenti, hogy harmincnál több képviselő névszerinti szavazást kért. Ezt elrendeli, előzőleg azonban az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után az „S“ bébinél megkezdik a név szerinti sza­vazást. Az első szavazót, Sándor Pált, aki a javaslat ellen szavazott, a Ház megtapsolja és megéljenzi. Nagy feltűnést keltett a Házban, hogy Apponyi Albert gróf, aki a múlt héten hatheti szabadságot kapott, megjelent a parlamentben és kijelen­tette, hogy a javaslat ellen fog sza­vazni. A szavazás sok tüntetésre és derültségre szolgáltatott alkalmat. A kormány tagjai mind igennel sza­vaztak. Az első nemmel szavazó Sán­dor Pál volt, a kisgazdák közül Sza­­lánczi József, Szterényi kétszer is kiál­totta: — Nem, nem! Gróf Apponyi Albel­ ii­, aka szintén nemmel szavazott, a kisgazda párt h­osz­­szantartó tüntető tapssal és éljenzés­sel ünnepelte. Nemmel szavaztak a kereszténypárti padsorokból Huszár Károly, Hencz Károly, Mikolay István és Grieger Miklós is, akiket mind meg­tapsoltak. Viszont a kisgazdák közül Kuna P. András igennel szavazott. A gyár csak igennel szavazott Pro­­hászka Ottokár is. Rubinek Gyula sza­vazata után Rubinek­ István követke­zett, aki nagy derültséget keltve, nem­mel szavazott. Gunda Jenő közbe is kiáltott: — A családban marad! Összesen 107 szavazatot adtak le, amelyből 68 igen és 41 nem volt, vagyis 25 szótöbbséggel szavazták meg a 25 iotot, a­midőn az elnök ki­hirdette, hogy a javaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául a Ház elfogadta, a baloldalon gyenge taps hangzott el. Ruppert Rezső, a 66 igen szavazatra célozva, nagy derült­ség közben kiáltotta: —­ Königgractzt Az ülést ezután az elnök öt percre felfüggesztette. Szünet után Csizmadia Sándor sze­mélyes kérdésben szólalt fel. Kije­lenti, hogy harminc éve működik köz­pályán, de még nem tapasztalta, hogy előadói székből ilyen támadást intéz­zenek egy képviselő ellen, amit a leg­­erélyesebben visszautasít. Áttérnek­ ez­után a botbüntetésről szóló törvény­­javaslat részletes vitájára. A­ címnél Bródy Ernő kijelenti, hogy miután a botpárt huszonöttel győzött, kéri a minisztert, hogy adjon alkalmat a benyújtandó módosítások alapos megvitatására. Lehetettem, hogy ily ne­héz jogi kérdéseket első hallásra in­tézzenek el. Nem is oly sürgős és fon­tos a javaslat, hogy ne lehetne a képvi­selőknek módot nyújtani arra, hogy minden módosítást alaposan meggon­doljanak. A büntetőtörvényk­ön­yvnek is alaposan utána kell nézni. Nem, kí­vánja a miniszter, hogy e javaslat sür­gős letárgyalása miatt valamikor az expres­sztalpaló miniszter nevet kapja meg. Hornyánszky Zoltán javasolja, hogy a címből a hatályosabb szó töröl­tessék. Pásztor József felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy a vidéken sokszor egész ártatlan kis esetekből kifolyólag szigorú elzárással büntetik a járásbíró­ságok a gazdákat, akik ezekért a kis bűncselekményekért most még botot is fognak kapni. A címet ezután változatlanul elfo­gadják.­­ Az élt­ szakasznál Tomcsányi igaz­­ságügyminiszter bejelenti, hogy az eredeti javaslatban felsorolt bűncse­lekmények helyett csak a következő bűncselekményekre kívánja a botbün­­te­tést alkalmazni: szemérem elleni, az ember élete ellen, elkövetett, a köz­egészségügy ellen elkövetett büntettek, lopás, rablás, zsarolás, orgazdaság, gyújtogatás, csalárd bukás és vétkes bukás büntette miatt. Ezzel a módosí­tással kéri elfogadni az első szakaszt. Bródy Ernő kéri a minisztert, hogy a csalárd és vétkes bukás, valamint a zsarolás bűncselekményét a javaslatból hagyja ki. Hivatkozik arra, hogy a há­ború alatt a kivételes törvény alapján csőd egyáltalán nem volt nyitható. Csalárd és vétkes bukás pedig csakis azoknál állhat elő, akik csődbe jutot­tak. A parlament előtt fekszik egy ja­vaslat, amely a kivételes törvényt egy évvel kívánja meghosszabbítani. A bot­büntetés szintén csak­ egy évre szól. Teljesen felesleges tehát ezt a két bűn­cselekményt bevenni a javaslatba, mert ezeket már hat év óta nem lehetett el­követni és további egy évig nem lehet majd elkövetni, miután a kivételes tör­vényt egy évre meghosszabbítják. Kéri a minisztert, hogy a zsarolást is hagyja ki, mert ha valaki első felindulásában jogaiban sértve érzi magát és oly leve­let ír, amely esetleg a zsarolás krité­riumát foglalja magában, azért még nem büntethető botbüntetéssel. Budaváry László: Nagyon helyes, hogy benne van! Bródy Ernő: A képviselő úr a peda­gógiában lehet szaktekintély, erről nem tudok. A zsidókérdésben is már bizo­nyos magaslatra emelkedett, de a bün­tetőjogot engedje át a jogászoknak. Is­mételten kéri a minisztert, hogy ezt a három büntetendő cselekményt a ja­­vaslatból vegye ki. Az elnök ezután a vitát berekeszti és napirendi indítványt tesz. Holnap válaszol az igazságügymi­niszter Csernyus Mihály interpelláció­jára is. A legközelebbi ülés holnap, szerdán délelőtt tíz órakor lesz. A napi­renden az interpellációs- és indítvány­­köny­v felolvasása, a mai törvényja­vaslat részletes tárgyalása, a numerus claususról és esetleg a tőzsdeadóról szóló javaslatok szerepelnek. Ezután Sréter István honvédelmi miniszter válaszolt Szilágyi Lajosnak a MOV£ ügyében hozzá intézett inter­pellációjára. Erről lapunk más helyén közlünk tudósítást. szerda, 1920 szeptember 1. —inBiiin­­­il———az| l GgTrfP Ma és mindennap Jnlpsúk Gá&di» ts arcra elűz.'?**: muzsikál a­­ Sovwantfafcávé&ázőan | ^.............. yfflytfgwretfrraf Mg. I gjgjj sa && &G» H? v«8i sas vér­gyógyító rendelő-intézet VI Dohány-p. 39. Rend.: 11—1-ig és á—7-ig Kereskedelmi szakismerettel biró vagyonos fiatalember társálna üzemben levő vállalathoz, vagy árukercskedelmi rész­vény­társaságban, mint főtiszt­­viselő érdekeltséget vállalna. Apányátok kéretnek »Agilis” cím alatt a kiadóhivatalba. leszel viselt férfiruhái Telefon 116-67. W­ertheimer, Gróf Zichy Jenő-u 23. ADMIRALMAR Megnyílik szept. 1-én ,utSTE Zongoránál a közkedvelt Laluk 01. n ■II1 r , . és mindennemű ékszert a m m­, aranyat ssnLtjs Telefon .163-69. PQSTLék­­szerész, IV, Semmelweis-utca 19. , Kéroly-kórut 22. M­isi K­iMril­ és Srósépen állandóan rPstne át* Tónen V., Szabadság-tér 4, raktáron hl UvO Co I dl bd Telefon: 110-69. is— fetyesmpit Gerő Dezső, Budapest, V., Lipót-körut 24. nyomottal alszik Jen amerikai n Die!; lakatot használ. Kapható minden vaskereskedásb­én. Nagybani árusító: ZOLTÁN út. HUGÓ V., Arany János-arca 8. — Telefon: 33—32.­­ Wéforgalm u jjj Fővadártzüstet jelentékeny áruraktárral a Lipótváros- jjj bán szabadkézből eladó. Szives meg-I keresések „Rövidáru“ jeligére Sifczay hirdető- 8 irodába, VI., Vilmos császár-ut 33. keretnek. Ilfra pjsssz Erzsébet Sósfürdő és Szanatórium egész éven át nyitva! Kesorüsos fürdők, nő­­bajosok, rokonv­aiescensek és gyenge szer­­vezetüek reszére. — Villanyos gyógymódok, thormopenetrátió, Quarz-lámpa, szénsavas für­dők, orvosi másságé, feávanyitó és hizlaló kúrák. Orvosi rendelés borm­ós betegek részére is. Nagy­­k­iterjedésű park. Elsőrendű étterem. Penaso­­v szoba és étkezés) 200 K-tól följebb. Vezető fő­orvos : Dr. várpalotai Palotay Andor. FOBOR-J 2 HENESSKOLM­ISiisZelipcsi, Zsisxi Ferenc-top 4. Beírások: szeptember 1— 2., 3., 1. és 6-án d. é. 10— 12-ig és d. u. ga 4— 7 a 6-ig. Tandíj: évi 1200 kor. Beírási díj (a fű­tési díjjal együtt) 200 korona. H Az intézet két évre szóló Évkönyv-et 36 I korona előzetes boküideje elenében küldi I­­j meg az igazgatóság. M­­ém-tá­raa.A pá.Ss: Gyertya egyszerű, egével..................... IC 25.— Kombinált lámpa égővel..................... K 66.— Asztali nagy.............................................. K 250.— Csepegő rend­szerű ............................... K 340.— Esók és karbid nagyban! Lányi Jakab és Fia, József­ körut 41

Next