8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-26 / 228. szám

Vasárnnap, 1920 szeptember 26. Az angol bányászot­ sztrájkja London, szept. 26. (Reuters) Smillie, a bányászok szö­vetségének elnöke, Lloyd George mi­niszterelnökkel­ folytatott tanácskozása során kijelent­te, hogy míg a kívánt béremelést azonnal nem adják meg, a bányászok nem vonnák vissza a sztrájk deklarálását. Liova George és Bonar Law ragaszkodtak a kormány részéről előterjesztett terv elfogadásaihoz. Mint­hogy Smillie megmaradt álláspontja­­mellett, a kormány tagjai elhagyták az értekezletet. Smillie ezek után kö­zölte a végrehajtó bizottsággal, hogy a bányászoknak javasolni fogja a sztrájk­­­deklarálás visszavonását és a kormány javaslata alapján a bányatulajdono­sokkal való tárgyalások megkezdését. A bányászok bizottsága holnap talál­kozik a bányatulajdonosok megbí­zot­taival. London, szept. 25. (Reuters) A bányamunkások megbi­­zottainak értekezlete elhatározta, hogy Lloyd George kívánságának eleget tesz­ és a sztrájk kihirdetését egy hétre el­­halasztja.­­ Lengyel harctéri jelentés: Varsó, szep­. 25. (Lenemet Távirati Ügynökéég) Harc­téri jelentés:­ A Pripjettől délre az el­lenség üldözése tovább tart. Zaslaw elleni támadások alkalmaid csapataink megsemmisi­tték a ffl. bolsevista gy. hadosztá­yt. A Bripiettől északra az egész fronton st­lyos harc fejlődött ki. Csapataink győzelmesen vonulnak előre. A poseni különítmények Bolko­­viskát megszállták. Brzestovice vidé­kén az ellenség összes támadásait visz­­szavertük. Kucnicenél különítmé­nyeink Grodno várához közelednek. Északi operációs csoportunk átlépte a­­Nyement. A Sejny-Suwalki szakasztól északra a litvánok csapó le inka­­tüzér-­­­séggel lövik. P­J at Adria-k­érdés, Béc?, szept 05. " A Neues Wiener Tagblattnakijelen­­­tik Laibachból: Belgrádban úgy hi­szik, hogy a Jugoszlávia és Olaszor­szág közti közvetlen tárgyalások során valószínűleg sikerül megáldani az Adria kérdését. Art szántanak, hogy az egyezséget másr ne­chi­dé­en belül megkötik. Fiume nem lesz Olaszor­szágé, hanem valószínűleg a népszö­vetség igazgatása alá kerül. Berlin, szept. 25. A Deutsche Allgemeine Zeitung je­lenti Milánóból. A Sera szerint Giolitti miniszterelnök személyesen szándéko­zik vezetni azokat a tárgyalásokat, amelyeket a jugoszláv megbízottakkal folytatnak majd az adriai kérdés meg­oldása érdekében. Ha a jugoszlávok a megértésnek akadályt gördítenének út­jában, Giolitti nem zárkóznék el az­­elől, hogy az új fiumei rezsimet, amely­nek függetlenségét Olaszország garan­tálta, az olasz kormány részéről elis­mertesse. " S­ eá. 05. Pá-Hiálá­ ellen tloká­­; nem irja alá a lengyelekkel a békét. Bruiliáu­sokat, gyöngyöket, platinát, ékszereket mindenkinél drágáb­ban Csélfolv Emil ékszerüzlete VII., Kirily-u. 51 vesz­eroKDIJ LII..I Teréz templommal szemben M­IM SVOgyitó -­in­—" — g|g| vezeto férfiak Epesz, József-körut 3. és nők részére. Poloskairtásnál legmegbízhatóbb ’d­iuui 06-55. Ditrichstein m Ofe Jl b SS áf B £ 3 K­edv&kö aa uj Já volt az időjárás. / Saját tudósitónktól. — A földmivelésügyi matiszterium ma közzétette is vetésjelentést. Eszerint a legutóbbi két hét időjárása a mezei munkálatokra jó hatással volt. 11 tengeri a­ meleg időjárás követ­keztében artdlfira fejlődőtt, hogy a koraiak törését általában közepes eredménnyel megkezdték. A tengeri vetés területe 1,385.731 katasztrális hold, melynek várható termése 12.917.223 métermázsa. A legutóbb szeptember 6-án közzétett jelentés szerint 12,718-338 métermázsa volt a várható termés. .1 burgonyatermésre nézve az időjá­rás szintén kedvező volt. A korai bur­gonya szedése folyamatban van. Az eredmény közepes. A burgonya vetés te­rülete 4,142,162 kat­asztrális hold. E területen a várható termés: 19,4/2,702 métermázsa­ A szeptember 6-i jelen­tés szerint a várható termés 19,509,124 métermázsa volt. A cukorrépevetések is kedvezően ál­lanak. Levelük üde, zöld. A gyökér­­képződés általában jónak mondható. A vetés területe 59.816 katasztrális hold. Ezen a területen a várható ter­més 6,511.885 métermázsa. A szep­tember 6-i jelentés szerint a várható termés 6,602.530 méter mázsa volt- II lépési Egymásel­öli­ül Tizenöt követséget állitot fel külföldön a külügyminisztérium. — Angliában csilt a belgy szerzőidés ratifikálása után, Amerikában az uj elnnk himalba lépése után lesz magyar követ. Gróf Amimity Lajos rendkívüli követ és meglilítalmazott miniszter nyilatkozata. — Saját tudósítónktól. — A hiva­taos diplomáciai összekötte­tést eddig nem vehettük fel minden állammal, mert egyrészt az unián­ egyes államai csak a békeszerződés ratifikálása után lépnek velünk hiva­talos diplomáciai érintkezésbe, más­részt pedig pénzügyi nehézségek aka­dályozzák sok helyütt követségeink és konzulátusaink felállítását. A Külügy­minisztériumban ezeknek a nehézsé­geknek leküzdésére serény munka fo­lyik, melynek csakhamar kellő ered­­­ménye lesz: rövidesen szaporodni fog a külföldön működő magyar követsé­gek és konzulátusok száma. A függet­len magyar királyi külügyminisztérium rövid egyéves fennállása alatt végzett értékes munkáját tehát méltó ered­mény fogja bizonyítani. Felkerestük a külügyminisztérium egyik vezető személyiségét, gróf Am­­brózy Lajos rendkívüli követel és meghatalmazott minisztert, aki a kül­ügyminisztérium munkaprogrammjá­­ról, követségeink és konzulátusaink működéséről és diplomáciánk jövőjé­ről a következő érdekes nyilatkozatot tette a L­árai Újság munkatársa előtt: — A legtöbb állammal már régóta felvettük a diplomáciai összeköttetést, kivéve Angliát és Amerikát. Angliával csak a békeszerződés ratifikálása után, Amerikával pedig az ősszel választandó új köztársasági elnök hivatalbalépésé­­vel léphetünk diplomáciai érintkezésbe. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban nincsenek a magyar kormánynak megbízottai és in­formátorai. Ezraeisz tíz magyar hiva­talos diplomáciai képviselet működik külföldön- De ez a szám egyre növek­szik. A külügyminisztériumnak a mi­nisztertanács által elfogadott költség­vetése alapján összesen tizenöt követ­ség állható föl a különböző külföldi államokban. Reméljük, hogy a legrö­videbb időn belül ismét két képvisele­tet szerezhetünk meg­­— az egyiket Bukarestben, a másikat pedig valószí­nűleg Madridban. — A diplomáciai képviselőink közül elsősorban gróf Somssich József volt külügyminisztert említem meg, aki a Szentszéknél kép­viseli Magyarországot. Berlini köve­tünk Emich Gusztáv volt kereskede­lemügyi miniszter, Párisban Praz­­novszky Iván követ, Varsóban Cseko­­nics Iván gróf, Bécsben Gratz Gusz­táv d­r., Bernben Bornemissza Gyula báró, Hágában Nagy Elek követségi tanácsos, Kopenhágában Barcza György követségi tanácsos — aki nem­csak dániai, hanem svédországi, nor­­végiai és finnországi ügyvivőnk is. — Belgrádban Wodianer Rudolf követ és végül a Quirinálban Nemes Albert grt a magyar követ. — Konzulátusokat eddig csak kevés helyütt állíthattunk fel. Már vannak konzulátusaink Berlnben, Münchenben, Hamburgban és Kölnben. Tervbe van véve Frankfurtban és az Egyesült Ál­lamok nagyobb városai közül New­ Yorkban, Chicagóban, Clevelandban és Pittsburgban konzulátusi hivatalok szervezése. A zürichi főkonzulátust — sajnos — kénytelenek leszünk felosz­latni és ügykörét a berni követségébe beolvasztani, mert az óriási valutáris differencia miatt horribilis költséget emésztett fel az a konzulátusunk. Nemrég jegyzéket küldtünk Olaszor­szágnak, melyben kértük, hogy ott — még a békeszerződés ratifikálása előtt — állíthassunk fel magyar konzulátust. Az olasz kormány készséggel egyezett ebbe bele, sőt arról is biztosított ben­nünket, hogy a magyar konzulokat a legmesszebbmenő támogatásban fogja részesíteni. Rövidesen megfogjuk tehát szervezni az olaszországi konzulátu­sainkat, melyekre főképpen azért van nagy szükség, mert a Triesten és Ná­­polyon át hazatérő amerikai magya­roknak a magyar konzulátus adhat út­baigazítást és felvilágosítást a hazai vi­szonyokról. — Külképviseletünk fejlesztésének program­jában nagy súlyt helyez­ünk arra, hogy az ország közgazdasági ér­dekeit tar­tsák elsősorban szem elött a követségeink és konzulátusaink. De mivel a diplomáciai tárgyaláson és az adminsztratív munkálatok (útlevelek, szállítási igazolványok elintézése st­b.) teljesen igénybe veszik külképviselőink munkaidejét, a kereskedelmi szem­pontból fontos követségekre egy egy szakképzett konzulátusi főtisztviselőt osztottunk be, a követek mellé pedig kereskedelmi szaktekintélyeket, „ke­reskedelmi igazgatókat", akik a köz­­gazdasági tárgyalásoknál vannak segít­ségére a követeknek és a konzulok­nak. Egyes konzulátusokon pedig he­lyi kereskedők vállaltak ilyen megbí­zatásokat. 4 — Követségeken és konzulátusokon kívül magyar missziók is tartózkodnak külföldön- Bukarestben például egy Rendkívüli Misszió folytat fontos és nagyérdekű diplomáciai tárgyalások­­­kat, Prágában és lerakóban pedig magyar Útlevél Kirendeltség működik. — A financiális nehézségek — amint már mondottam — sok gondot okoz­nak és nagy akadályokat gördítenek külügyi szervezetünk elé. Most van fo­lyamatban a követségi és konzulátusi tisztviselők fizetésének rendezése.. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy egyes követségek és konzulátusok nem kerülnek pénzébe, — sőt sok helyütt jól is jövedelmeznek — az államnak, mert a különböző illetékekből igen ma­­­­gas összegek folynak be. A bécsi ma-­ gyar követség például huszonöt millió koronát jövedelmez egy év alatt az ál-­ lamnak. Legtöbb helyütt azonban új követségek és konzulátusok felállítása hihetetlen összegeket emészt fel. A csehek nem engednek népgyülést Pozsonyban. Bécs, szept. 25. A Reichsport közli, hogy a szeptem­ber 18-iki ,pozsonyi népgyülést, ame­lyek német­ és magyar keresztény^o*" cialisták vivtak össze, a kormámyl­ozó este belátotta. Miután a bajt**Tis igen későn­­ jött, a meghivoU**Ördégek jó­részt Pozsonyba ék­tzltek és a gyűlés időpontjában ta tízezer főnyi tömeg je­lent utoa ,a'‘'téren. A kormány­hatóság csendőröket, rendőröket és katonákat vonultatott fel, akik parancsot adtak a tér elhagyására, ami meg is történt. A csehek tiltó rendelkezése nagyban fo­kozta az úgyis lappangó izgalmat. Leygues a francia miniszter­elnök. Paris, szept­ 25.­­. f.4 MTI. kiküldött^^illusítójának szikratávirata a^^tulapesti rádióállo­más­­^^^^Ceygues-kormány : egyszerű­en folytatása a Millerand-kormánynak.­­ Millerand főleg azon igyekszik, hogy: a külügyi politikában követett iránya­ ezután is fönnmaradjon. Ez az indító oka annak, hogy a miniszterelnököt­­ egyben a külügyi tárca vezetésével is megbízta. Néhány baloldali lap az új kialakulásnak angol ellenes orientációt tulajdonít. Illetékes körökből biztosí­tották a Magyar Távirati Iroda tudósí­tóját, hogy ellenkezőleg, Millerandnak­ és Leyguesnek magatartása teljes mér­tékben lojális és barátságos Anglia irányában. Hozzá tették azt is, hogy az angol sajtónak Millerand megvá­lasztása alkalmából tanúsított előzé­keny hangja francia politikai körök­ben kitűnő benyomást tett. Páris, szept­ 25. ,s (Wolff.) A Temps közlése szerint­ holnap Millerand elnöklésével minisz-­­tertanácsot tartanak, melyen az elnök­ a kabinet tagjaival közli üzenetének­ szövegét, amelyet délután mindkét ka­marában fognak fölolvasni. Egyidejű­leg megállapítják azt a kormánynyi­latkozatot is, amely az elnök üzeneté­hez hozzá fog járulni. A nyilatkozat igen­ rövid lesz. leszek viselt férfimül Telefon 119-57. Wertheimer, Gróf Zichy Jenő-o. 23. Pg|fgKa3 87 gáz- és vízvezetéket GS a? de mS s sürgősen Javít il y il I? 8 Budapest, VIII., Rökk Szilárd­­u.n 8. a utca 30. Telefon József 19 48. HSRT megszerez, értékesít min­­i SZABADALMAT “ Budapest, VÍZI. ker., József-körut 6. szám. n .||,» , .és mindennemű ékszert a Ballianst, aranyat I .­ II . Telefon 163-69. POSTL ék­szerész. IV. Semmelweie-atea H., I., Károly-körut 22,1

Next