8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

3 Zoltántól 2500 koronát kapott. Ter­mészetesen mihelyst Heltai Bécsben volt, gondoskodott arról, hogy hadnagy kísérőjétől megszabaduljon­ Elment az Ember című laphoz, ott megírt egy leleplező cikket, úgy, hogy a hadnagy kénytelen volt nélküle visszatérni. Az egész dolgot összefoglalva annyit mondhatok, hogy az egész — bocsánat a kifejezésért — egy zsidó­ gyerek trükkje volt, amelybe a katonai ható­ság is jóhiszeműen beugrott. A történ­tek után ő mint honvédelmi­ miniszter levelet írt Polányi Dezsőnek, amely­ben felszó­l­ja, hogy mindazokat a sza­­bálytalanságokat, amelyek az ö. véle­­ménye szerint a hadbirósági tárgyalá­son történtek, adja be nála írásban. Mihelyst ezt az írást megkapja, megin­dít­a a vizsgálatot a hadbirósági tár­­cayarás első napjától kezdve. (Általános helyeslés.) Bejelenti azonban azt is, hogy anél­kül, hogy „Az Ember” című lapot bi­zonyító eszköznek fogadná el, megin­dítja a vizsgálatot mindazon vádak te­kintetében is, amelyeket Az Ember ho­zott fel és ad eljárást mindazon kato­nai személyek ellen, akiket Az Ember című szennyirat megnevezett. Megbe­szélte ezenkívül a kormányzóval azt is, hogy ne történhessék meg a jövő­ben az, hogy arra illetéktelen egyének bárkinek is határátlépési engedélyt ál­lítsanak ki. Nagyon jól tudja, hogy ez az interpelláció csak egyik láncszeme annak a sorozatos támadásnak, amely az ő személye ellen indult meg. Ezt a támadási sorozatot különben be is je­lentették. Ereki Károly: Természetes dolog! Sréter István honvédelmi miniszter: Legyen szerencsém, állok elébe! Kije­lenti azonban, hogy amíg a vizsgálatot az egész vonalon le nem folytatta, ha­sonló tárgyú interpellációra érdemileg nem fog válaszolni. Ha a tett intézke­dések, amelyeket most bejelentett, nem elégítik ki a nemzetgyűlést, akkor fel­veti a bizalmi kérdést. A Ház nagy többsége felemelkedik helyéről és percekig tapsolva ünnepli a honvédelmi minisztert. Sréter István H­onvédelmi miniszter befejezésül kijelenti, hogy ő nincs hozzáragadva semmiféle miniszteri székhez. Örömmel megy el, mert ha elmegy is, akkor is meg fogja találni a maga embereit, akikkel szövetkezni fog azok ellen, akik a mai nehéz időben, amikor az ország ilyen súlyos helyzet­ben van, személyi hajszákat indítanak. Kéri a Házat, vegye tudomásul vála­szát. (Hosszantartó taps.) Fangler Béla kéri a Házat, hogy a honvédelmi miniszter beszédére, majd az igazság­ü­gyminisz­ter válasza után reflektálhasson. A Ház az engedélyt megadja. Az igazságügyminiszter válasza: Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­miniszter a honvédelmi miniszter ál­tal elmondottakhoz a következőket akarja hozzátenni: Kassán az elmúlt évben megjelent egy izgató röpirat. — Megindult az eljárás Budapesten. A gyanú János Andor ellen irányult, akit hosszú ideig nem lehetett megta­lálni, de amikor a Tisza-perben tanú­nak jelentkezett, az ügyészség figyel­messé lett rá és elrendelte letartóztatá­sát. Jánost az ügyészségre vitték, itt kihallgatták, de nem leh­tett rábizo­nyítani, hogy az inkriminált izgató röpiratot ő írta s igy az ügyészség kénytelen volt az eljárást ellene meg­szüntetni. Minthogy azonban János­­Andor személye és magaviselete olyan­­volt, hogy az ügyészség az államra ve­szedelmesnek tartotta, a János ügyé­ben eljáró ügyész előterjesztést tett a főkapitányságnak János Andor inter­nálására. Az eljárást megszüntető vég­zésre ráírta, hogy a vizsgálóbíró az ak­tát juttassa vissza az ő kezeihez. Itt történt az a mulasztás, hogy a vizsgálóbírótól az akta nem az előadó ügyészhez, hanem anak rendje és módja szerint a soros ügyészhez ke­rült, aki, látván az ügyészség megszün­tető végzését, azonnal elrendelte János szabadlábra helyezését. Amikor másnap az előadó ügyész megtudta, azt telefo­nálta a főkapitányságra, hogy intéz­kedjenek János Andor újabb letartóz­tatása iránt, ekkor már János túl volt árkon­bokron■ Elismeri hogy itt kis mulasztás vagy gondatlanság történt, ami azonban emberileg érthető és meg­magyarázható, ami mindenkivel meg­történhetik. A vizsgálatot azonban eb­ben az irányban is megindította és ha valami szándékosság derülne ki, a szi­gorú megtorlás nem fog elmaradni. Azt is kérdezte Fangler Béla interpel­lációjában, hogy mi van Paksy detek­tív­vel? Erre vonatkozóan bejelenti, hogy Paksy ellen még augusztusban eljárás indult meg hamis tanúzásra való felbuj­ás miatt és ha olyan ada­tok merülnének fel, amelyek az ő le­tartóztatását indokolttá tennék, ez is meg fog történni. Breich Károly: És mi történik Ulain­­nal? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­­miniszter: Intézkedtem, hogy az ira­tokat a hadbiróságtól megkapjam és ha annak szüksége merül fel, ellene is ,meg fog indulni az eljárás. (Helyes­lés.) Kéri, hogy a Ház vegye tudomá­sul válaszát Fangler válaszol. S­angler Béla mindenekelőtt rektifi­­kálja az igazságügyminiszterről múlt­kor teet kijelentését. Mind a két mi­niszter válaszában csak János Andor­ra foglalkozott. Úgy kerülték a Heltai nevet, mint macska a f°rró kását. A honvédelmi miniszternek tudnia kell, ki volt az a Heltai. 1918 október 31-én az a bizonyos őszirózsás forradalom olyan szemeteket vetett föl, mint ad­dig soha. (Za és helyeslés. Fölkiáltások: Ugy­an! ügy van! Kik voltak azok?) A forradalom első napján nagy plaká­tok jelentek meg Heltai Viktor város­­parancsnok aláírásával- Az egész or­szág bámult, ki az a Heltai? Egy hang: A Friedrich-plakáton is bámultak! Fangler Béla: Ez a Heltai főhad­nagy, mint a honvédelmi miniszter helyesen mondta, egy zsidógyerek volt. A Károlyi-kormány erre bízta, hogy a vörös tengerészeket szervezze meg. 1.Vagy derültség.) Azután, hogy buda­pesti dolgait helyrehozza, kiküldték Pozsonyba. Erről a kamion­a­ságnak tud­nia kellett. (Fölkiáltások: Ki volt a honvédelmi államtitkár? Nagy zaj.) Heltai rabolt, zsarolt mindenütt, ahol árt. Ilassay Károly: Ki volt a főnöke? Fangler Béla: Keltait, akit a csehek ellen is küldtek, hősiként állította be a destruktív sajtó. A hős azonban, el­haladt a Felvidékről. Meskó Zoltán: Ki volt a vezérkari főnök? Fangler Béla fejtegeti, hogy a Fel­vidéket Heltai miatt vesztettük el. (Derültség.) Heltai egymásután zsa­­ro­la meg az embereket, százezreket vett át az állam pénzéből is, tízezreket vett ki önkényesen az adóhivatalokból, egész csomó embertől kapott pénzt. Dinich Vidor: Sándor Páltól 5.000 koronát. * Fangler Béla: A honvédelmi minisz­ter a múltkor másképpen állította be Holtait, mint ma, pedig ezeket a dol­gokat akkor is tudta róla. Hogy Heltai ki volt, arra legjellemzőbb, hogy már­cius 22-én minden gazembert, csirke­fogót, betörőt kiengedtek, de őt nem engedték ki. (Felkiáltások: Féltek a vallomásától!) Heltainak salvus con­­ductusa volt ennek dacára. A honvé­delmi miniszter nem mondta meg, hogy iksz az, hogy Heltai hatósági salvus conductust kapott? Sréter István h­onvédelmi nárcisz tér: Elütéltem! (Hangos felki­állt­ások: El­ítélte! Megmondta! Rosszalta!) Fangler Béla­: Mégis meg kell kér­deznem, igazi-e a salvus conduktus? Sréter István honvédelmi miniszter igent int. Fangled Béla: Annak idején Be­­niczky Ödön megkérdezte egy inter­pellációban, hogy miért van szabad­lában Heltai? Akkor a honvédelmi miniszter pohárköszönt­ővel köszön­tötte Heltait. (Nagy zaj. Felkiáltások: Nem igaz! Egy szó sem igaz ebből!) A honvédelmi miniszter tűrte, hogy­ Heltai ezzel a salvus conduktusszal szabadott szaladgálhasson a városban. Zeőke Antal dr.: Friedrich jól is­merte, ő volt az államtitkára! Fangler Béla: Heltai hamis vizű al­mai ment ki Bécsbe. Hogy történhe­tett ez meg? Ha az elrendelt vizsgála­tot a ha védelmi miniszter le is foly­tatja, a felelősség alól nem men­ekül. Hogy történhetett az, amit itt a múlt­kor elmondtam, hogy Göndörért és Pogányért három katonatiszt autón felment Bécsbe és be akarta hozni. Hogy lehetett ezt megtűrni, még ha kommunistákról és gazemberekről is van szó? Hogyan képzelték azt, hogy ez lehetséges? Rassay Károly: Nagyon helyes lett volna! (Nagy zaj. Felkiáltások: Mit védi őket? Fangler Béla: Ezzel nemzetközi bo­nyodalmat okozhattak volna. (Felkiál­tások: Friedrichről beszéljen!) Ereki Károly: Ha Friedrich bűnös lenne is, ez nem menti a kormányt! Fangler Béla: Egy különítmény mű­ködik itt, vízumokat ad, embereket kivisz és behoz a határon. Hogy lehet az, hogy egy kis felelőtlen társaság így felforgassa a jogrendet, amelyről egyéb­ként annyit beszélnek. Ha a honvé­delmi miniszter nem tudja megvédeni a jogrendet, akkor nincs joga ebben a székben ülni. Sréter István honvédelmi miniszter mosolyogva tapsol. Erre az eg­y Ház zajosan élteti és ünnepli a minisztert. Fangler Béla tudomásul veszi amit Ereki közbekiáltására a kisgazda­­párti oldalon óriási zaj tett ki. A képviselők felugrottak helyeikről. Berki Gyula a padot veri és úgy kiált vala­mit Ereki felé. A folytonos zajban azonban a szenvedélyes kifakadásokat egyáltalában nem lehet megérteni. Percekig tartó izgalom és zaj után az elnöklő Szmrecsányi György nagyne­­h­ezen helyreállítja a rendet és Fang­ler, aki több ízben belekezdett beszé­débe végre folytathatja. Fangler Béla: Ebben az ügyben eré­lyes intézkedést kell tenni és a hon­védelmi minisztert, ha nem tud intéz­kedni, nem illeti meg az a szék amely­ben ük Sréter honvédelmi miniszter he­lyeslően bólint és tapsolni kezd, mire az egész ház, a szélső­baloldal kivé­telével, tüntetően tapsolja és éljenzi a honvédelmi minisztert. Szabó József: Nem enged, ugy­e puccsokat a honvédelmi miniszter? (Taps­) Fangler Béla: Amikor tapsolni látom önöket, — mondja a szemközti oldal felé, — nem tudom, vájjon nem téve­dek-e, ha azt mondom, hogy március 21-ike volt a legszomorúbb napja az országnak. Fangler e kijelentésére ismét kitör a vihar. ,,Rendre!" rendre kiáltják az elnök felé. Szmrecsányi György eré­lyesen csönget és megállapítja, hogy Fangler Béla a nemzetgyűlés méltósá­gát sértő kifejezést használt, amiért őt rendreutasítja. (Helyeslés.) Fangler: Nincs több mondanivalóm, beszédemet befejeztem. (Közbekiáltá­sok: Épp ideje!) Fangler beszéde után a nemzetgyűlés tüntetően éljenzi és tapsolja a honvé­delmi minisztert. Berki Gyula személyes megtámadta­­tás címén szólal fel. Kijelenti, hogy a nagy többség komoly munkát akar vé­gezni, visszautasítja tehát Breidnek azt a kifejezését, hogy ..szentteljék magu­kat." Itt kötelességet telesítenek és nem hagyják magukat terrorizálni. (Helyeslés.) Elnök ezután felteszi a kérdést. A Ház mindkét miniszter válaszát óriási többséggel tudomásul vette. A szavazás után a középen valaki nagy derültég közben kiáltotta a Friedrich-apport felé: ..Ellenpróbát"! Amikor az elnök az eredményt kihirdeti a képviselők zajosan tüntetek a honvédelmi minisz­ter mellett. Ereki Károly személyes megtámad­­tatás tímár kér szót. Cs. ’.tiv tény*. M­iát akar megállapítani az igazságügy-miniszter mondott, hogy szigorú vizsgálatot fog indítani. Ami a­zonban János Andor szabadlábra he­lyezését és eltűnését illeti, mégis na­gyon különös, hhgy éppen ebben az esetben történt meg. Gaál Gaszton: Lássa, képviselő úr, ez a tisztviselők meggyanusítása! (Nagy derültség.) Fangler Béla: A János-ügyet tisz­tázni kell. Fangler ezután Paksi esetével foglal­kozik, akiről úgy tudja, hogy a hamis tanúzás vádja elől meg akar szökni, úgy mint Heltai és János Andor. A miniszterek válaszából megállapítja, hogy igaz az, hogy Hett­ai hatósági személyek közbenjöttével szabadult ki és különösen katonai segédlettel ment ki Bécsbe. Közjogilag teljesen ismeret­len különítmény védelme alatt állt és Sztupka őrnagy-hadbíró támogatta. Ereki Károly: Le kell tartóztatni Sztupkát! (Nagy zaj. Tiltakozások.) Fangler Béla: A honvédelmi minisz­tert óriási felelősség terheli e kérdés­ben. (Folytonos zaj.) Berky Gyula: Önöket is felelősség trheli! Fangler Béla: Az ítéletit kimondták, de vigyázni kell, mert ha megtörténik az akasztás, a halottakat többé nem lehet felébreszteni! Ezeknél a szavaknál a kisgazda­­párti padsorokból élénk közbeszólá­­sok hangzanak el, mire Ereki Ká­roly a kisgazdák felé kiállít: Szé­­gyeljék magukat! Csak eddig juthatott beszédében Ereki, mert az egész volt kisgazda párt, amelynek tagjai ma feltűnő nagy­ számban jelentek meg a parlament­ben, felállt helyéről és nagy sas köz­ben kivonult a teremből. Kifelé menet még odakiáltották Erekin­ek: — Mondják el, amit akarnak, egy­más közt! Mulasson jól! Ereki visszakiáltott: — Szégyeljék magukat! A kisgazdapárt folytonos nagy . . .na és az elnök csengetése közben majd­nem az utolsó emberig otthagyta az üléstermet. Ereki ezt látva, leült és az elnök ismételt felszólítására nem v°lt hajlandó beszédét folytatni. Az incidens után áttértek az inter­­pellációkra. Mahunka Imre felhívja a földmive­­lésügyi miniszter figyelmét arra, hogy a románok összevásárolják az ország­­hordókészletét, sőt már két hordógyá­rat is megvettek, ami a bortermelőket nagyon válságos helyzetbe juttatta-Frühwirt Mátyás sürgeti a városi lakosságnak tüzelővel való ellátását. ,Ereki Károly következnék ezután, minthogy azonban nincs a teremben, interpellációját törlik. Nagy Pál arra kéri a pénzügyminisz­tert, hogy a pénzlebélyegzésnél elvett 3000 koronán aluli összegeket fizessék vissza. Zeőke Antal dr. bejelenti, hogy mi­után a pénzügyminisztertől és a köz­­élelmezési minisztertől megnyugtató felvi­lágyosításokat kapott, eláll az in­terpellációjától. Jaross Antal sürgeti a falusi ellátat­lanoknak gabonával való ellátás­át, mert ezek augusztus óta még a fejkvó­tát sem kapták meg. Az ülés fél három órakor véget ért­ Kitör a vihar. Csütörtök, 1920 szeptember 16. fezei viselt férfiruh­ái Tarqion­­ !C-67. Werth­eimer, G .-éf Zioh­y J.-n.j-u. 23. Aranyat, Brilliánst, gyöngyöket legmagasabb árban veszek. ékszer, arany és ezüsttárgyaid CplimpUycp Ronni Károly­­olcsőn kaphatok. l»ül!IHb3wZor Oollu Körnt 28. Központi városháza, főkapu mellett. Ifkrfiusíin 130-43 5.EG JODD ^ TCv­ii)iMrmr!£a­­­m smrm --------------------------- V* tsLft rozeto ferfiak 3ofiSt. JÓZSEf-Között­­es nők ráccára.

Next