8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
Csütörtök, 1920 szeptember 16. OIA MisMa Két halálos ittlét a Tisza-perben. Dolitíf és Sztany Homiiff Hősei általi halálra, Huffnert 15 évi börtönre ítélték. — Saját tudósitónktól. — Érteztünk a nagy tragédia utolsófelvonásához. A villanycsengő élesen berregő hangjára a publikum betódula terembe s várja a megoldást: az igazság diadalmaskodását, a bűnösök megbüntetését. A teremben halk zsongás, ideges mozgolódás, mindenki feszült fegyelemmel várja a bíróság bevonulásái. A lelkekben a legellentétesebb érzzések cikkeznak, láz és izgalom fogja í©l ahallgatóságot: élet-halál felett döntenek ma. Halk, fojtott hangú vitatkozások, vád és védelem egyszerre hangzik,tépplődések röpködnek, enyhe ítéltek lesz-e, vagy könyörtelen szigorúságival sújt le az igazság!?, | |* Az oldalajtó kinyitik, jönnek a vádílottak. Dobót kivéve, mindenikükön katonaruha. Elől jön Vágó-XVilhelyi. Hangtalan és ideges. Dobó nagyon sápadt- XFehéredett ajkai idegesen rángatóznak. Sztanykovszka és Hüttner nyugodtságot színlelnek, de mindenmozdulatuk elárulja nyugtalanságukat A publikum mozgolódik, hajlong, felállanak, előrehajolnak, hogy jobban lássák a vádlottak arcát ... . És egyszerre csak föllebben a függöny, elkezdődik a tragédia utolsó felvonása: bevonul a bíróság, élén Zoltán László ezredes, elnök. A tárgyalás megnyitása után ZoltánLászlóezredes-elnök felkéri a jegyzőikaruvezető főhadnagy urat, az ítélet kihirdetésére, minthogy a tárgyalásvezető egészségi állapota hosszabb felolvasást mém enged meg.' [.* Géczy Iván főhadnagy-jegyzőkönyvi vezető kihirdeti az ítéletet: A Bagyar Állam nevében! A m. kir. budapesti hadosztálybiróság, szoint itélőbiróság, a Dobó István " tart. rfegyversegéd, Sztamykovszky Tibor tart.zászlós, Mittner Sándor főhadnagy ésVágó (Wilheim) Jakab népfelkelő . ellen iad Kbtk. 413. §. ttk. és Kbtk.. 414. §. 3.pontja szerint minősülő felbérelt gyilkosság, a Kbtk. 431. és 436. §§.-ba ütk. és a KKbtk. 434. l. a.) és d) pontja szerint minősülő ,súlyos testi sértés büntette és a Vfcbtk. 183. §. ütköző szökés büntette [miatt a m. kir. budapesti kat. körletparancsnok ügyésze által emelt vád felett .Zoltán László ezredes elnöklete alatt,Mondada Jenő százados hadbíró tárgyallásvezetőnek, Géczy Iván főhadnagy és Szondy Imre tart. hadnagy jegyzőkönyve vezetőknek. Sztupka László őrnagy-hadibiró és Intomericzky Nándor dr. százados-hadbíró vádlóknak részvétele mellett a vizsgálati fogságban levő I.—IV. vádlottaknak és dr. Lévai Tibor, dr. Lengyel K.Zoltán, dr. Török Sándor és dr. Sós Béla védőknek , jelenlétében, Budapesten 1920. évi augusztus 2. — szeptember 16. napjáig megtartott főtárgyalás alapján a következően ítélt r I. ifj. Dobó István budapesti születésű kás illetőségű, 31 éves, római katholikus, nőtlen, tart, tengerész-fegyversegédet, budapesti lakost, aki polgári foglalkozására nézve lakatos. • I. Sztanykovszky Tibor sátoraljaújffielyi születésű és budapesti illetőségű, 24éves, római katholikus, nős, a volt császáriés királyi 65. gyalogezred állományból 1 [tartalékos zászlóst, budapesti lakost, aki [polgári foglalkozására nézve joghallgató. III. Bernádzsadányi Hüttner Sándor [budapesti születésű és kassai illetőségű, 23 éves, római katholikus, nőtlen, a volt rm kir. 9. honvédgyalogezred állományábatartozó tényleges állományú főhadnagyot, ■budapesti lakost■ * ("■" IV. Vágó (Wilhelm) Jakab kecskeméti "születésű és budapesti illetőségű, 31 éves, izraelita, nőtlen, a volt császári és királyi 38. gyalogezred állománybeli népfelkelő, budapesti lakost, aki polgári fog lalkozására nézve reklámvállalkozó, bűnösnek mondja, ki és pedig Dobó István I. rendű vádlottat: a) a Kbtk. 413. §-ába ütköző és a Kbtk. 1.•ÖÁ. 3. pontja szerint minősülő, felügfL.gyilkosség bűntettében, melyet Budapesten azáltal követett el, hogy 1918 október hó 31-én délután öt óra és öt óra 30. perc között három társával együtt azon szándékkal,, hogy Tisza István grófot megöljék, ennek Herminaut 35/a.. szám alatti lakásába fegyveresen behatoltak és nevezettét Manlicher-fegyverekből leadott lövésekkel megölték; b) a Kbtk. 431. és 436. szakaszaiba ütköző és a Kbtk. 434. szakaszának a) és A) pontjai szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében, melyet ugyanezen alkalommal azáltal követett el, hogy a másokkal való összebeszélés folytán létesült szövetségben a Tisza István gróf mellett álló Almássy Denise grófnőt nem ugyan ölési szándékkal, de más ellenséges szándékból a Hanlicher-fegyverekből leadott lövésekkel, tehát olyan eszközzel és móddón, mely közönségesen életveszélyesen jár, húsz napon túl gyógyuló sérülést okozott. Sztanykovszky Tibor II. rendű vádlottat . a) a. Kbtk. 413. szakaszába ütköző és a Kbtk. 414. szakaszának 6. pontja szerint minősülő, a Kbtk. 11. szakaszához képest, bűntársi minőségben véghez vitt felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet az 1. pont alatt megjelölt helyen és időben azáltal követett el, hogy " tudva, miszerint a villába behatolás célja Tisza István gróf megölése, mialatt Dobó István és másik két társának lövését ,Tisza István grófot földre, terítették, a hallban a nyitott bejáratú ajtó közelében lövésre készen tartott fegyverrel társai mögött állott s igya közvetlen tetteseknek a merénylet biztosabb kivitelét tevékenyen elősegítette; b) a Kbtk. 183. szakaszába ütköző és a Kbtk. 201. szakasza szerint minősülő háború idején a tényleges ■ állományból elkövetett és önként jelentkezéssel egybekötött első szökés bűntettében, melyet a katonai szolgálati eskü letétele után azáltal, követette el, hogy 1918 október hó 10-én állománytestét, a volt cs. és. kir. 65. gyalogezred pótzászlóalját önkényüleg és azon szándékkal, hogy magát szolgálati kötelezettségei alól mindenkorra kivonja, elhagyta s mindaddig távol volt, mig utóbb, letartóztatásba kerülve, . 1920 május hó . 14-én a , budapesti m.- kir. katonai körletparancsnok ügyészeelőtt, szökevény mivoltát föl nem fedte. / -Hüttner SándorII. rendű vádlottat, a Kptk. 413.. §-ába ütköző s a Kbtk. 414. §. 3. pontja szerint minősülő, a Ktkk. 11. §-ához képest bűntársi minőségbenvéghezvitt felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet Dobóékkal egyetemben a 1. pont alatt megjelölt alkalommal azáltal követett el, hogy" annak tudatában, miszerint a közvetlen tettesekként kijelöltek Tisza István grófot megölik, azáltal, hogy meglepetések elhárítása végett a bejárat és lakás között ,elterülő, kertben , másokkal egyetemben összeköttetést tartva fenn, őrt állott, a bűntény biztos kivitelében közvetett módon közreműködött, mely gyilkosság végrehajtására mindhárom vádlott különböző egyéneknek kilátásba helyezésével mások által engedte magát rábírni." Vágó (Wilhelm) Jakab IV. rendű vádlottat: , . Az 1918. esztendő egy köde, sötét őszi délutánján egyenruhába öltözött egyének hatoltak be a Herminaut 35/a. számú villába és közülük négyen fegyveresen Tisza István gróf lakásának halljába léptek.Tisza a katonák behatolásának zajára, hűséges szolgájának rimánkodása dacára neje és unokahuga, Almássy Denise grófnő társaságában nyugodtan, mindössze a lehetséges önvédelmet, megkisérlendő, Browning-pisztolyát kezében tartva, belső lakosztályából kilépett a hallba. Erre drámai jelenet következett. A katonák színpadias szónoklatot tartva, kijelentették gróf Tiszának, hogy * őt tartják a háború és minden, abból keletkezett* szenvedések okozójának és most végérája, ütött, leszámolni jöttek. Tisza István egyéniségéhez méltó nyugalommal azt felelte, hogy a háborút nem ő okozta. Egyike a katonaruhás embereknek reászólt, tegye le pisztolyát, Tisza pedig látván a vele szemben álló túlerőt s hogy az "ellenállás hasztalan volna, bucsu tekintetért vetett övéi felé, a pisztolyt a kandalló párkányára letette és támadóival többé beszédbe nem elegyedett. " A Kbtk. 183. §-ába ütköző és a, Kbtk. .201. §-a szerint minősülő, háború idején a tényleges állományból elkövetett , önként jelentkezéssel egybekötött első szökés bűntettében, melyet a katonai szolgálati eskü letétele után azáltal követett el, hogy 1918 október havában közelebbről, meg nem állapítható napon a budapesti XVI. számú helyőrségi kórház betegállományából elbocsáttatván, állománytestéhez, a volt cs. és kir., 38. gyalogezred pótzászlóaljához be nem vonult és katonai szolgálati kötelezettségétől azon szándékkal, hogy magát az alól mindenkorra kivonja, a budapesti m. kir. államrendőrség által 1918 november hó 17-én történt letartóztatása után eszközölte, önként jelentkezéséig magát távol tartotta. ■ Ezért a haditörvényszék, Dobó Istvánt a Kbtk. 415. szakaszaalapján és a Kbtk. 96, 45. (35.) szakaszok, továbbá az 1916. évi Rendeleti Közlöny 163. számában (szem. ügyek) közzétett alapszabályok 6. szakaszának alkalmazásával tartalékos tengerész fegyversegédi rendfokozatából való lefokozás, a Károly csapatkereszt és sebesülési érem elvesztése és a hadsereg kötelékéből vak kicsapás mellett kötél általi halálra; * Sztanykovszky Tibort a Kbtk. 415. szakasza alapján és a Kbtk. 96., 45. (32.) szakaszok, továbbá az 1916. évi Rendeleti Közlöny ,163. számában (szem. ügyek) közzétett alapszabályok 6. szakaszának alkalmazásával a tartalékos zászlósi rendfokozatától való megfosztás, a Károly : csapatkereszt , elvesztése és a'hadsereg, kötelékéből, való kicsapás, mellett ugyancsak, kötél általi halálra. Hüttner Sándort a Kbtk. 416. szakasz súlyosabb büntetési tétele alapján és a Kbtk. 47. § (32.)szakasz, valamint a Kbtk. 92. szakasz és a Kbtk. 25. szakaszához fűzött megjegyzés második pontja, továbbá a Kbtk.127. szakasz, végül az 1916. évi Rendeleti Közlöny 163. számában (szem. ügyek) közzétett alapszabályok 6. szakaszának alkalmazásával;amellett, hogy főhadnagyi rendfokozatától idegfosztatik, személyére nézve a nemességet, valamint * I. oszt. ezüst vitézség!*. érmét; a Károly csapatkeresztet és sebesülést érmet elveszti, a német II.. oszt. vaskeresztet, a török vasfélholdat és a Medzsidje-rendet Magyarország területén nem viselheti, az önhibáján kívül hosszúra nyúlt vizsgálati fogságból a hat hónapnak a büntetésbe való betudásán belüli még tizenöt évi, havonta egy napi kemény fekhellyel és a büntetésnek Isirdon évében október hó 31. napján sötét zárkába zárással sulyoabbított súlyos börtönre, Vágó (Wilhelm) Jakabot a, Kbtk. 201. §-a alapján, eleg a Kbtk. 92., 127. és 125. §§-ainak alkalmazásával háromhavi, havonkint kétnapi kemény fekhellyel súlyosbított börtönre ítéli. Vágó (Wilhelm) Jakab szabadságvesztés büntetése azonban az önhibáján kívül bosszúra nyúlt előzetes letartóztatással, illetve vizsgálati fogsággal fertözöttnek vétetik. " A. Kbp. 308.üg. utolsóelőtti bekezdése alapján elrendeli végül a haditörvény.■szék, hogy a halálos ítélet először Sztanykovszky Tiboron, azután Jrptoó Istvánon hajtassák végre. Ezek csak arra vártak, hogy a pisztoly saját testi épségüket ne veszélyeztesse-e, nyomban eldördültek a gyilkos fegyverek, gróf Tisza István a földre rogyott s pár pillanatnyi szenvedés után Magyarország e nagyra kilehelte Telkét. A megtorló igazságszolgáltatás munkájának első fejezetéhez jutottunk el, amidőn a budapesti m.kir. katonai 'körletparancsnok* ügyésze illetékes ' . parancsnokának vádparancsa alapján ez .4*919 szeptember 10-e óta előzetes letartóztatásban, illetve vizsgálati fogságban lévő Hüttner Sándor főhadnagyot, az 1919 augusztus 31-e óta előzetes letartóztatásban lévő és utóbb vizsgálati fogságba hlyezett Sztanykovszky Tibor tartalékos zászlóst, valamint az 1919 augusztus 31-e óta előzetes letartóztatásban és utóbb vizsgálati fogságban lévő Dobó István tartalékos tengerész, fegyversegédet, a gyilkosság bűntettének vádjával terhelten a haditörvényszék elé állították. A minden részleteit felölelő bizonyítási eljárás a vád tárgyát képező bűncselekmények tényálladéki elemeit szem előtt tartva, különösen a merényletre vonatkozó bizonyítékok terjedelmes anyagát,két- főcsoportra osztotta és pedig: az első csoport magában foglalja mindazon adatokat, amelyek a merénylet végrehajtásának körülményeit állapítják meg, a másik főcsoportban pedig tárgyalta azokat a momentumokat, amelyek a vádlottak bűncselekményének indító okaira vetnek világosságot. A bírói szabad mérlegelés törvényes elvéből kiindulva, bizonyítottnak tekintette, a haditörvényszék mindkét főcsoporton belül a perrendszerüleg aggálytalan tanú- [ • vallomásokat, ahelyszíni szemle eredményét, szakértői véleményeket, a, rendelke-- zésre álló bűnjeleket, okmányokat és köz-, tudomási tényeket, továbbá a vádlottak- nak a főtárgyaláson tett vallomását, valamint a bizonyítási eljárás során megállapított bíróságon kívüli állításait. Ezután az indokolás teljes részletességgel felsorolja a gyilkosságnak a főtárgyaláson többször ismertetett és letárgyalt részleteit. . . A vádlottak vallomásukban a valótlanságot- a valósággal többször annyira ös-szekeverték, hogy az ítélőbíróság állításaikat oly részleteken kívül, melyek tanú-, vallomásokkal, vagy egyéb bizonyítékokkal támogatva, nincsenek, a ténymegálla- pításoknál a legnagyobb óvatossággal bírálta el. ■ ‘ Általában mindhármuk, de különösen. Dobó és Sztanykovszky vallomása, melyet saját bevallásuk szerint már az előzetes eljárás során is gyakran változtattak, magán viseli annak a karakterisztikumát, hogy csak azt ismerik be, ami felfogásuk szerint, reájuk nézve' kisebb veszélyt jelent. '•A' K - 1 ' Hüttner nem tagadta, ‘ hogy tudatában volt annak, miszerint a villába azért men,tek ki,, hogy Tisza, István grófot agyon-ö löljék az erre kijelöltek. Minthogy azzal az állításával szemben, miszerint a merénylet kiviteliben közvetlen részt nem vett, hanem a kertben csupán összeköttetést tartott fenn, illetve ott állt, a bizonyítási eljárás során olyan adat nem merült fel, mely ezen állítását terhére megcáfolná, ezt valónak és tény-mként megállapítottnak kellett elfogadni.Míg Sztanykovszky azt állította, hogy ő, noha tudta, miszerint Pogány az Astoriában vállalkozott a lövésre, mégis az utolsó pillanatig nem hitte, hogy ez kivitelre kerül, hanem azt gondolta, hogy csupán letartóztatják Tiszát. Dobó azzal védekezett, hogy Csernyák őt az Astoriában indulás előtt , pálinkával itatta és úgyszólván azt sem tudta, ’■ miképpen került a Roheim-villába. A merénylet végrehajtásának közvetlen tanúi vallomásuk részleteiben itt-ott ellentmondanak némileg egymásnak, de minden rosszhiszeműség nélkül. Ez akkori fölizgatott kedélyállapotuknak, másrészt’ pedig annak tulajdonítható, hogy a tett elkövetése óta majdnemkét év telt el. Kihallgatásuk alkalmával Almássy Denise grófnő volt abban a helyzetben, hogy a bűntény, részleteit,a leghívebben tudta előadni, noha ő maga is a merényletnek csaknem, áldozatul esett, szenvedőleges hősnője volt. Mind a négy tanú vallomása egyezett abban, hogy a hallban négy katona volt, kik közül az egyik az előszoba ajtó mellett állott, a másik három pedig a szalonajtó előtt négy-öt lépésre egymással majdnem egy vonalban. Almássy Denise azon nyomatékos figyelmeztetés után, hogy vallomásától esetleg egy ember élete vagy halála függy kijelentette, hogy Dobón ittasság jeleit egyáltalában, nem vette észre, határozott; föllépése és beszédmodora volt, megcáfolta, hogy Dobó akár őt, akár a grófnét félre akarta volna Tisza mellől húzni, s végül kijelentette azt is, miszerint határozottan emlékszik arra, hogy Dobó is adott le lövést. Sztanykovszkyt Keszely Margit is fölismerni vélte abban az egyénben, aki fegyverrel a kezében a hallban, az előszoba ajtóban állott. Almássy Denise, grófnő és a negyedik szemtanú, Bartha Anna cselédleány nem átütötték ugyan határozottan, hogy Sztanykovszky is adott le lövést, de Almássy Denise grófnő előtt abban a pilla, náthán,midőn, az első sortűz eldördült éső is összeesett, úgy rémlett, hogy az ajtónál álló katona is lőtt egyet; Barth Anni pedig, aki a galérián szemközt állt Sztanykovszkyval, szintén látni, illetve az ajtó irányából hallani ■ vélte azt a lövést, mely állítása szerint akkor történt, mikor Tisza gróf már a földön feküdt. A bizonyítási eljárás kezdetén foganatosított s minden részletre kiterjedő helyszíni szemlén a hallbad négy lövésének a nyoma állapíttatott meg. A helyszínen jelen volt fegyverszakértők az egyik kisebb lyukban egy zsebóra felhúzó csavarjának kis tört részét találták. E lövésnyomból a lövés irányára és távolságára nézve a fegyverszakértőknek az volt a véleményük, hogy a lövés az előszoba ajtajának irányából körülbelül tíz lépésnyiről egésszen laposan jött és a lövedékű a. zsebórát. Az indokolás. a