8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 220. szám

3 MIÉI Hír a Kiliski!. Megszavaztál az Illetékjavaslatot. — Tárgyalják a numerus clausust. ig a nemárgyűlés mm ülése.7’ — Saját tudósítónktól, ■—■ Jtakovszky István elnök negyed- tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítése után folytatták az illeték- és kizsdeadó emeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A 47. szakasznál Budavári László módosítást nyújt be, hogy a kártyaadó akártyalapok nagyságára való tekintet nélkül 25 korona legyen. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter ellenzi a módosítást s azt mondja, hogy elég nagy emelés az, ha akártyaadót 30 és 60 fillérről 10 és 20 koronára emelik-Az elnök szavazásra bocsájtja Budaváry indítványát. Ellene 18-an, mellette 9-en szavaznak, mire az elnök megállapítja, hogy a Ház nem határozatképes és ennek folytán az ülést negyedórára felfüggeszti-Szünet után a Ház nagy többséggel elveti Budavári indítványát. Az illetékjavaslat többi szakaszait vita nélkül, változatlanul fogadta el a nemzetgyűlés, mire áttértek a numerus claususrólszóló törvényjavaslat általános vitájának folytatására. Az első felszólaló Schandl Károly, visszapillantást vet a műit tanügyi politikájára, amelyet hibásnak tart, mert szellemi proletariátust nevelt és az egyetemet diplomagyárrá sülyesztette le. Felszólalásában nem vezeti antiszemitizmus, mert tudja, hogy zsidó cégér alatt sokan nemot vétkeztek a hazafias magyar zsidóság rovására. Ha azonban itt van egy olyan javaslat, amely az ország polgárainak egyetemét érinti, úgy ez alól a kisebbségüt, vagyis a zsidóságot sem szabad kivonni. Az ántant békeszerződése is biztosítja az újonnan alakult államok nemzetisegőinek kisebbségi jogait. Ezt célozza Bernolák Nándor indítványa is, amely pontosan számszerint akarja megállapítani a főiskolában felveendő zsidó hallgatók kontingensét. Ő maga is csatlakozik Bernolák indítványához. Prohászka Ottokár azért szólal fel, mert rá akar mutatni azokra a nagy érdekekre, amelyekkockán forognak és a jelszavaknak arra az eltolódására, amelyek a Bolognáik hamis irányítást adnak. Tisztában kell lenni azzal, hogy mit akarunk és mit tudunk csinálni. A szociális probléma gazdasági részéhez a kis szegény Magyarországnak nincs pénze. Nekünk más helyesebb szociális munkát kell kezdenünk. — Mit akar a javaslat? Lábra akarja állítani a leromlott középosztályt. Elfogadja a javaslatot Bernolák indítványával, mert az a komoly egyetemi munkát biztosítja. Helyes az az elv, hogy az ifjúság ne politizáljon, hanem tanuljon. Egy percig sem akarja védeni az egyetemi ifjúság esetleges erőszakosságait, de azt mondja, hogy a lövészárokból hazatérő, megszenvedett ifjúságot igyekezni kell megérteni. A numerus clausus gondolata nem idegen nálunk. Régebben a liberális sajtó is hirdette azt, mert a jogászság túltengése már veszedelmes volt. De az orvoskaron is olyan túlprodukcióra van kilátás, amely a kis Magyarországon nem fog tudni elhelyezkedni. Azonban a numerus claususnál szelekciónak kell lenni. Elsősorban a tehetség szelekciójára van szükség. Semmiféle tehetséget nem akarunk elnyomni, ez nem is lehetséges. Ezt nem lehet egyszerűen bizonyítvány és vizsgálat alapján eldönteni, mert itat f05®2 bizonyítványú tanuló is le. Beszéde további, folyamán elismeréssel szól a zsidóság összetartásáról, amely menzákkal, ösztöndíjakkal lehetővé tette, hogy a zsidó ifjúság anyagi gondok nélkül tanulhasson. A keresztény társadalom ezt a kötelességét teljesen elmulasztotta. Hosszasan fejtegeti azután a zsidóság gazdasági szerepét Magyarországon. A zsidók egy része már II. Endre király óta oly tevékenységetfejtett ki, hogy a keresztény magyar faj és a zsidóság között egyre nagyobb lett a szakadék. Meleg szavakkal emlékszik meg beszédében a dolgozó magyar zsidókról, báró Hirschről, aki zsidó földmívesiskola alapításával tette emlékezetessé nevét. Felszólítja ezeket a hazafias zsidókat és a külföld zsidó kapitalistáit, hogy nagy befolyásukkal hassanak oda, hogy ne juthassanak többé szerephez Bécsben és Prágában azok, akik a kommunizmusban kompromittálták magukat. Bródy Ernő: Semmi közünk hozzájuk! Mit tegyünk velük? Nekünk is írjakravalót Ígértek! Schandl Károly felhívja a kormány figyelmét arra, hogy gondoskodni kell azokról, akik e törvényjavaslat folytán ki fognak szorulni az egyetemekről, mert különben a kevésbbé képzelt szellemi proletárok száma fog szaporodni. Közgazdasági intézményekben nem is gondol a numerus claususra, amit egyesek hangoztatnak, mert a numerus clausussal nagyon takarékosan és óvatosan kell bánni. A közgazdasági intézmények vezetőit azonban felhívja, hogy a most rájuk váró hazafias nemzeti munkából vegyék ki részüket. Az elnök jelenti, hogy harmincnál több képviselő indítványozza, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat elintézéséig az üléseket egy órával hoszszabbítsák meg. Az indítványról a holnapi ülés végén szavazással fognak dönteni. A következő szónok Ruppert Rezső nincs jelen. Ugron Gábor eláll a ssótól. Giesswein Sándor nincs jelen. Drózdy Győző eláll a szótól. Következik Prohászka Ottokár, tehetséges és a tanulást ezer mellékes életkörülmény, szegénység, betegség befolyásolhatja. Meg kell hallgatni a fölvételnél a középiskolai tanári kart. Elsősorban azonban ki kell mondani, hogy ezen a téren protekciónak nincs helye és az a legszigorúbban tiltva van. A miniszter a már beírottakkal szemben nem akar jogfosztást. Ez helyes. Az az egyetemi hallgató azonban, aki az igazolási eljárást nem állja ki, elveszti a szerzett jogot. A nagy nemzeti érdekeket és a nemzeti gondolat biztosítását kell tekintetbe venni. Nem helyes, ha az ifjúság fegyverrel áll az egyetem kapujában, de jele ez a szenvedésnek és a szenvedélyeknek. Ezért kell intézményesen biztosítani a favédelmet. Nem elfogultságból, nem bosszúvágyból és nem gyűlöletből 'akarjuk a numerus clausust, hanem kényszerűségből. (Zajos helyeslés.) Tanszabadság legyen! — Tanszabadság legyen! Ezt mindnyájan elismerjük. De ez a szabadság ne vezessen szellemi anarchiára. Mert mit ér az a sokat hangoztatott sajtószabadság ha abba a korlátba van beleszorítva, amit nem is oás tényező, hanem csak a kiadó állít fel nekik. Tanszabadságot, kulturális szabadságot akarunk, de a kenyér keretében. A numerus Claususról szóló törvényjavaslatot a közvélemény antiszemitiszt másnak ítéli meg és általánosan halljuk azt a panaszt, hogy ezzel a javaslattal a zsidóságot akarjuk elnyomni. A numerus clausus a magyar faji géniusz veszélyeztetése ellen készült, semmiféle elnyomó vagy jogfosztó szándéka nincs. A magyar ipar és kereskedelem 1867 óta óriási haladást tett. Ez kétségtelenül a zsidóság érdeme. (Ellentmondások a Friedrich-csoport részéről.) Igenis, ez túlnyomórészt a magyar zsidóság érdeme és ezért köszönettel tartozunk nekik, mert a kereszténység ugyanakkor a birokba, a vármegyékbe és a minisztériumokba vette be magát, így történhetett meg az, hogy a nagyapa még ar volt, a fiú már csak félig ■ur, az unoka pedig egy lerongyolódott exisztencia, aki alól már egészen kicsúszott a talaj. Nem fáj nekünk, hogy a dzsentri tönkrement, hanem az fáj, hogy a tönkrement dzsentri helyét nem a parasztságból felemelkedett ifjúság foglalta el, hanem szellemi fölényénél fogva a zsidóság töltötte be ezeket a megüresedett helyeket. A zsidóság és a kereskedelem. Nem tagadja, hogy a zsidóság teremtette meg a magyar kereskedelmet. Itt van egy példa annak bizonyítására, hogy a magyar paraszt, aki soha nem volt antiszemita, mennyire méltányolja és elismeri a zsidóságnak a kereskedelem fejlesztése terén szerzett érdemeit. Iiénaszövetkezetet akartunk alapítani. Akkor a gyűlésünkön felállott egy parasztember és azt mondta, hogy a faluban az alvégi és a felvégi zsidó azt mondta, hogy ő elköltözik a faluba, ha a szénaszövetkezetet megalapítják. Hát honnan veszünk akkor — kérdezte a felszólaló — új zsidót, mert hát zsidó nélkül nem lehet csinálni kereskedelmet, sem szövetkezetet. (Élénk derültség.) — Ott a hiba, hogy a zsidóság nem integráló része lett a magyarságnak, hanem szellemi fölényénél fogva az elterpedt magyarságot leszorító elem. Nem antiszemitizmus az, amit ő most elmond, hanem tisztára faji önvédelem. (Nagy taps.) Rá kell mutatnia arra, milyen csudálatos a hasonlóság Heine és Ady között. Sokan Adyt Rákosi Jenőhöz hasonlítják. Ez nem igaz. Heine és Ady hasonlítanak feltűnően egymáshoz. Heine karrikatúrának lát mindent, ami német, Ady karikatúrának lát mindent, ami magyar nemzeti. Ez is fényesbizonyítéka annak, hogy a zsidó szellem milyen károsam tudja befolyásolni a magyar pszichét. — Megvetné azt a magyar kultúrát, amely nem szisszenne fel és nem védekeznék minden erejével alkor, amikor lábbal akarják tiporni. A liberalizmus előnyei. — Elismeri, hogy a liberalizmusnak óriási előnyei voltak. Áldásait még ma is élvezzük. A liberalizmus óriási szolgálatokat tett a világ kultúrájának, Magyarországnak, a magyarságnak. De ha egy erő már kiadta energiáját, ha egy erőnek már csak visszahatása van, akkor jelszavak miatt ne menjünk fejjel a falnak és bármennyire hangoztassák is, hogy nem vagyunk liberálisak, ne hagyjuk magunkat megtéveszteni. Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István nagyon jól tették, hogy liberálisak voltak. Az akkori kor, az akkori szellem megkívánta és megkövetelte ezt a liberális irányzatot, hogy kiemelkedjünk a középkorból. Nem értek egyet Haller miniszterrel meg abban sem, hogy ezek a nagy férfiak nem lettek volna liberálisak, ha előre tudták volna, hogy a liberalizmus hová vezet. Ez nem áll. Ezt egyrészt előre látni nem lehetett, másrészt pedig, még ha előre látták volna is, az akkori idők megkövetelték, hogy az ilyen férfiak liberálisak legyenek. Mi liberálisak vagyunk abban, hogy elismerjük a liberalizmus érdemeit, de nem vagyunk liberálisak abban, hogy meg ne lássuk a liberálizmus kinövéseit. Mi védjük a magyar kultúrát és ha ez a liberalizmus ellen van,akkor szakítok ezzel a liberalizmussal. (Óriási taps az egész Házban) Schandl Károly fölolvasta, a Magyarországi cionista-egylet beadványát. Erre az a megjegyzése, hogy a cionizmus világszerte a zsidó fejlődés irányát jelenti. Sándor Pál: Ostobaság, nem kérünk belőle! Prohászka Ottokár: Nem kételkedem Sándor Pál szavaiban, tudom és elismerem, hogy ő jó magyar zsidó polgára ennek az országnak és nem cionista. De a cionizmus fejlődése nem egyesektől függ az egyén itt nem tehát semmi, ez ma a szellem, a zsidóság fejlődésének szellemi iránya". Magyarország óriási bűnt követett el, hogy a liberalizmus cégére alatt megtűrte a Felvidéken a zsidóság beszivárgását. Nagy hiba volt ez mindenki részéről és részes ebben egyformán Tisza Kálmán, Andrássy Gyula és Tisza István. A nemzetgyűlés előtt fekszik háromezer magyar zsidó főiskolai hallgató beadványa, amelyben felsorolva a zsidóság érdemeit, melyek iránt ő is ismételten a legnagyobb elismeréssel van, kérik, hogy az egyetemre beiratkozhassanak. Kijelenti, hogy mindazok előtt, akik a fronton voltak és ott szenvedtek, meghajtja a lobogót tekintet nélkül arra, hoely keresztény vagy zsidó-e az illető. Ezzel kapcsolatban azonban fel kell olvasnia egy német munkának: Der Jade im Heere statisztikai adatait, mely szerint az osztrák-magyar hadseregben a keresztény tisztek huszonnyolc százaléka teljesített frontszolgálatot, a »'5dól£ tizenhét százaléka. Minden száz keresztény tanuló közül hősi halált halt negyvennyolc,száz zsidó tanuló közül pedig hét. Száz legénységi állományú keresztény katona közül elesett tizenhét, zsidó: egy. A Friedrich-csoport Prohászka beszédének e részénél össze-vissza kiabál Sándor Pál felé. A kiabálás értelmét nem lehetkivenni, csak Sándor Pál hangja hallatszik: — Majd megfelelek erre rs! Prohászka Ottokár: Ne vegye a zsidóság felszólalásomat kegyetlen támadásnak, de hazafias aggodalmamnak adok kifejezést és a nemzetet akarom felrázni e beszéddel tespedéséből. Beszédét Shakespeare, Julius Caesarjának egy idézetével fejezi be, avval a résszel, ahol Brutas búcsúztatja a halott Julius Caesart. Brutas azt mondja, hogy elismeri Julius Caesar érdemeit, amelyeket Róma érdekében tett és ezért, mint római polgár büszke rá. Elismeri Julius Caesar nagy szerencséjét, nem ,rigyli fölé. De mert Juliia Caesar lábbal tiporta Róma szabadságát, ezért megölte Ugyanezért mondja ő is, hogy elismeréssel van a zsidóság szerencséje, nagy képességei, szellemi és kulturális munkája iránt, de ha a zsidóság az ő magyar faja ellen akar támadni, akkor őt találja magával szemben. Az egész Ház feláll helyéről és percekig lelkes tapsokkal ünnepli Prohászkát, aki ezután még kijelenti, hogy a numerus claususról szóló törvénye javaslatot Bernolák indítványával elfogadja. A taps erre újból kitér. Az elnök öt perc szünetet rendel el. Szünet után Hermán Miksa szólalt föl. A numerus clausust meg kellkicsinálni, mondta, már csak pedagógiai okokból is, mert szakképzett embereket a mai zsúfolt egyetemeken nem lehet nevelni. A miniszter figyelmébe ajánlja azt az indítványát, hogy kis százalékban biztosítsák a már kereső embereknek is azt a lehetőséget, hogy magasabb szakképzettséget szerezzenek a főiskolában. - k... " Ezután megállapították a legközelebbi ülés napirendjét, amely holnap, pénteken lesz. Anapirenden a mai törvényjavaslatok szerepelnek és az ülés végén szavazni fognak az ülések meghosszabbításáról benyújtott indítványról. Prohászka püspök beszéde. Péntek, 1920 szeptember 17. Folyó hó 18-án, szombaton este nyilik meg MMESTIC Uszurd* Áv Délután 7 óráig Kávén a 25 Steines. ©imi GX‘E©1?©10. Reguimo-müvósa nene(volt Kör-kávéház) karaban versenyez. Erzsébet-körut 44. KatePEGE KÁLOS.Y Kitűnő aelgp Konyha és PIA, mnasikál.