8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 221. szám

Ha Fronászha püspök aquinói Szent Taiuágjr logikájának ,illeste« tapnitványa^érvek helyett csuo^h mentegaikizést tud felhozni, akikor •pár ki is derűlt az igirság aJTOumerus clausus-ról. Ugyanc-vaéT* világosságot ád az őszi n*ftig, amellyel a püspök ur — ■Haltér miniszter példáját követve — bevallja, hogy itt az úgynevezett zsidó-kérdés megoldásáról van szó. Elhárítjuk magunktól a zsidóság speciális érdekeinek megvédését, képviselői lévén az állami összesség érdekeinek és az örök emberi jogoknak. Mi csak egy kérdést ismerünk: mit mond a törvényjavaslat ,és mit céloznak vele? Most már tudjuk, hogy a törvényjavaslatnak ráas a szövege, mint az intenciója. Ez a Szó zsidó, elő se fordul a paragrafusokban. A magyarázatban és a végrehajtásban pedig ez a lényeg. A kétlakiság érthető. Elvégre példátlan a huszadik században, hogy egy állam a ghetto régóta ledőlt falait felépítse a szellem számára. A tanulás szabadságának szent elve nem kedvezmény, hanem elemi emberi jog, amelytől ha csak egy ember is elesik, sérelem éri a közösséget. Prohászka püspök, legtudósabb és legékesszólóbb tagja pártjának, képtelen volt akár tételes,, akár erkölcsi törvényt felhozni példaképpen álláspontja mellett, csupán egy Shakespeares idézettel szolgál: az apagyilkos Brutus védekezésével. Miért nem citál igéket Krisztus tanításaiból? Dupanloup, Orleans nagy érseke, akihez különben Prohászka sok tekintetben hasonlít, említi, hogy Krisztus háromszor sírt életében: mint ember, barátját, a meghalt Lázárt siratta, — mint hazafi, Jeruzsálem pusztulását, — mint világpolgár, az emberiség végkatasztrófáját. A könny, a szeretet és irgalom nemes nedűje, az Istenember szemében mind a három alkalommal a közösség mellett tett tanúságot, akárcsak igéi, amelyek nem ismerték a numerus chlusust, sem apogannyai, sem a zsnovai szemben. xxxxxxxx xxxxx xxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxx x xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx X X X X X X * ■A / • Budapest, 1920 szeptember 18. Szombat, VI. évfolyam 221. s*. ÓlMMjáfi Jt* JA9 VÍT*_ ____ ___,________________ ELOFIZETÉSI ARAJjr f Jf Ír SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL:** hár... 50 KM.na. Fej^e. .. 280 k.t.». jegyes pÉldér**«ffcra 2 Korona BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Negyedévre 1^0 korona, [ Részévre 5&© Korona-J ^jjr________________________________________Telefoni Jenef 103—00, J. 105-01, J. 105—02. / ^ V ^ i /&' ^ , J . / ^ , ’ Wrangel táborfiok bolsevistaellenes ^lá^szövetséget akar. ’ • r-^mcsi tudósítónk ' telefonjelentése. — wn-«- Bécs, szept. 17. Stockholmból jelentik: "Wrangel tábornok külföldi hírlapírók előtt ama véleményének adott kifejezést, hogy a jelenlegi pillanat a legalkalmasabb volna egy átalános bolsevistaellenes egyesülés létrehozására, amely az abhárd segítségével döntő csapást mérhetne Szovjet Oroszországra. Hogyha azonban ez az akció rövidesen meg nem történik, akkor félő az általános európai forradalom kitörése. Aranger tábornok ilyen szellemű utasítással megbízottakat küld Parisba, valamint Varsóba. M, N* Svédország kiutasította az orosz szovjetszervezetek megbízottait ig. " T" Berlin, szept. 17. A Vorwers jeimHJ0pen!iágából: A stockholmi rendőr?* az orosz szakszervezetek mrosz-m mt felszólította, hogy azonnal hárulják el Svédországot és menjenek Észtországba. Ha ennek a parancsnak azonnal nem engedelmeskednnek, letartóztatják őket.(MTI.) tiaasMBBBB9aaaag;9B9S933S9HRai33!sasaHgesaaBSBaBBMam Hivatalvesztésre itélték Alexander Bernátot. Konfliktty^az egyetem tanácsa és a kultuszminiszter között. — A tanácsi megint cai^ánárokat - a kultuszminiszter megsemmísí* / tette az ítéletet. Saját tudósítónktól. — Az egyetem autonóm testület és itéfekteit •—• amennyiben semmiségi okom nem állanak fenn, — a kultuszminiszternek hatályon kívül helyezni vagy megsemmisíteni nem áll jogában. Az egyetem tanácsa az autonóm jog megsértését látja a kultuszminiszterének ebben az ítélet megsemmisítésében Részletesen foglalkoztunk annak idején azokkal a fegyelmi vizsgálatokkal és igazoló eljárásokkal, amelyek az egyetem egyes tanárainak a forradalmak alatti viselkedését bírálták. A" végleges ítéletekkel csak néhány nappal ezelőtt készült el úgy a fegyelmi bizottság, mint az igazoló bírófiig és ítéleteit bejelentene a kuluszminiszternek. Az első és legsúlyosabb ítéletet Alexander Bernátra mondották ki. Az egyetemi igazoló eljárás során Alexander Bernát nyilvános, rendes egyetemi tanárt hivatalvesztésre ítéltél illetményeit azonban a nyugdíjtörvény alapján családja számára továbbra is folyósítják. Alexander Bern azom kívül a jogi kar hét professzora ellen volt igazoló eljárás folyamatban, amiatt a magatartásuk miatt, amelyet a Károlyi-forradalom idején kinevezett új egyetemi tanárokkal szemben tanúsítottak. Az igazoló eljárás során a hét megvádolt professzor közül Kmety Károly és Sziadics Károly egyetemi tanárok ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak. A két tanár ellen a fegyelmi vizsgálatot le is folytatták és mindkettőjüket a forrasadalom idején tanúsított magatartásuk miatt megizdésre ítélték. A továbbiakban Plósz Sándor, Magyary Géza, Grosschmidt Béni és Illés József tanárok ellen az igazoló bizottság folytatott le eljárást és az eljárás eredménye az volt, hogy az öt-profesz-szert az igazoló bizottság megintette és a megintést a professzorok tudomá- és felterjesztésben fodnult Haller István sala hozta. Az egyetemi tanárok közül plósz és Magyart a megintési határozatot medesebbeztete a kultusz miniszterhez,aki a két tanárnak elégtételt szolgáltatott és megsemmisítette a megintést célra , távozó végzést. Időközben Plósz és,, Magyarít. prece., fienjére hivatkozva Illés József szintén a kultuszminiszterhez fordult, aki az Illés professzor cselét is megvizsgálta, neki is igazságot szolgáltatott és az is megintését is törölte. Ezekről a törlésekről és ítélés megsemmisítésekről a kituszminiszter leiratban, értesítettel az egyetemi tanácsot. .. . Az egyetemi tanács most foglalkozott akultuszminiszter leiratával és azzal a határozataival, amelyek megsemmisítik az egyetem által elhatározott megintéseket. Az egyetemi tanács előtt Dolleschal Alfréd előadó ismertette a kultuszninszter megsemmisítő határozatát és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kultuszmíniszternek az ítéletek megsemmisítéséhez nem volt joga.. és*l£lengyeleK elfoglalták Kowelt. Perig, szept. 13. hl*w9Alt!lfc-AW^!*^W]Wro!)íme a budapesti rádióállomás uijein-). A szeptember 14-iki lengyel hadijelentés szerint szeptember 13-án a lengyelek elfoglalták Kousert és három- ezer embert foglyul ejtettek. - közoktatásügyi miniszterhez, hogy a nyilván tévedésből hozott megsemmisítő határozatát változtassa meg és ne szorítkozzék többre az egyetem ítéleteivel szemben, mint egyedül a felterjesztett ítéletek tudomásul vételére. Hogy a hatásköri összeütközés milyen elintézéssel fog zárulni, arra vonatkozólag nem lehet jóslásokba bo- csátkozni, mert az egyetemi tanács fel- terjesztését csak most kapta meg a kultuszminisztérium. □□□□□oooDDanoaQfjogocioaoocD Derüld mégis eltilt less? Béksi szopt- 17. Pufiéból jelentik: y elnökválság következtetűen ugyszaván az összes képviselőd és szeniorok a fővárosba érkeztek.Milleryd állítólag kijelen- tette, hogy"^*"jelölést nem fogadja el," azonban politikai körökben az a felfogás, hogy vonakodása csak látszólagos, miután igen nagy párt áll a háta mögött. Amennyiben Millerand a jelölést í tényleg visszautasítania, hatalmas versengés indulna meg az elnökségért. Lehetséges, hogy Clenicpceau is a pályázók között lesz, habár ez, idő szerint, hosszabb indiai írtra készül. . . " • "• 1. Zürich, szept. 17. ! Bárcsból jelentik, hogy a elnökjelöltek között legújabban Foch tábornagyot is emlegetik." Ma az elnökválsztás kérdésében minisztertanács lesz, amely a házat a jövő hét közepére fogja összehívni. Az elnökválasztó kompresszus körülbelül három hét múlva ül majd össze. Pécs, szept. 17. A Seue Freie- Presse -jelenti 'Parisból: A Temps Írja: 'haié Désehanetnek az a határozata, hogy végérvényesen visszalép azt elnökségtől, 'egy új rohamra vezethető vissza, amely*' Deschanert mint mist köztudomásuk lett,már elmúlt pénteken a Ramboulli kastély parkjábat érte utol. Az elnök séta közben hirtelen rosszul lett és beesett egy csatornába, amely azon a helyen nem volt valami mély, úgy, hogy a szerencsétlenségnek komolyabb következménye nem volt.