8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 221. szám

2 Szombat, 1920 szeptember 18. / R&pl a vásárarno&ta/ Emelkednek az árak.¡£' — Saját tudósitónkjátpt— |Szép őspsi nap kazöntejÉTma a dunajjrarti piacra, az árujjSb akik néhány ■apja fázva állottrffpódéik mellett és fokább olcsóbbaiujjHilták áruikat, csak jjogy haza meg ipisnek, ma nyugodtan állnak kosaraáffimellett és — a tegnapi árakat is fljavították egy-két koronával magasabbra. íme, az időnek mindenre hatása van. Gyümölcs rengeteg van. Az Erzsébetedtől egészen az Elevátorig végig van rakva a Dunapart teli gyümölcskosarakkal. Legtöbb a szőlő, melynek ára 18—20 korona kilónként. Alma is ,nagyon sok van és hat-nyolc koronáért adják kilónként. A Ferenc József-hídnál egész gúlák vannak tökből, amelyet a reggeli órákban egy koronáért adtak, de később 1.20— 1.40-et kértek érte. Paradicsom kevés van, az ára egy korona hatvan fillér és két korona között váltakozik. Ma megjelent a piacon a friss gesztenye is, az ára azonban még igen, magas, kilónként 20—22 korona. Bent a nagycsarnokban óriási forgalom mellett a közönség nagyon tartózkodó a vásárlásoknál, mert az árak tegnapról mára nemcsak a dunaparti piacon, hanem itt is felszöktek, a marhahús elérte a száz koronás árat és a borjúhús sem olcsóbb. A sertéshús százhúsz koronába kerül. A szalonnát száznegyvenhat, a zsírt százötven koronáért adják. A liba kilencven-kilencvenöt koronába kerül kilónként, egy pár csirkéért száz-százhatvan koronát kell fizetni. A citrom már eltűnt a csarnokból, ami még van, fonnyadt és ára két korona 40 fillér darabonként. Vaj nagyon sok van száznegyvenhat koronáért és burgonya is bőven kapható 2 korom 60 filléres áron. A többi csarnokokban az árak körülbelül ugyanolyanok, mint a nagycsarnokban. Hatból nagyon sokat hoztak föl ma reggel, a süllő, a csuka, a ponty egyforma áron kerül eladásra, kilinkint nyolcvan-kilencven koronáért. A vadke-ereskedőknél ma a nyúl a sláger, kilóját százhúsz koronáért adják, de senki sem nyúl hozzá. A dinnyét ma ingyen adták úgy a Dunaparton, mint a nagycsarnokban, de „vásárlója" nem akadt, a nyári piac eme ékessége már rothadásnak indult. Ez volt a piacnak ma a legolcsóbb cikke, míg áraik tekintetében a legnagyobb karriert a prágai sonka, érte el, amelynek kilóját kétszázötven koronáért árulták. A csarnok „királya", a prágai sonka, szolidáris Volt legolcsóbb árutársával, a dinnyével, mert sonkát sem vett senki. Egyébként a csarnok képe a délelőtti órákban egészen megváltozik. A reggeli órákban leginkább a szegényebb néposztály keresi föl a nagycsarnokot, míg délelőtt a középosztály adja a vásárlók nagyobbik részét. Ez a változás nemcsak a közönségben, hanem az árakban is megnyilvánul, mert nyolc óra előtt sokkal olcsóbban lehet vásárolni, mint tíz órakor vagy délben A Fővám téren egy bosnyák árussal találkozunk, aki egy pár sárgacipőt kínál eladásra ezerkétszáz koronáért. A közönség megszokta az ilyen árusoknál a nagy ■alkudást, ami be is vált, mert bosnyák barátunk a cipőt végül hatszáz koronáért adta oda. A cipőeladás után egy kisgazda egy régi kétkrajcáros budli-bicskát akart venni a bosnyáktól,aki ezért nyolc koronát kért. A gazda alkudni próbált, de egy fillért nem engedett belőle az árus... ..Ibből nemlehet engedni“ — mondta — tovább ment, hátizsákjából kihúzott egy másik pár női sárga cipőt, áruba bocsájtotta és ezt is eladta 600 koronáért... A repülőbizottság a kora reggeli órákban dr. Bohmann Ernő, az árvizsgálóbizottság elnökének vezetésével kint járt a Rákóczi-téri csarnokban s a Telekytéren, hogy a piaci árakat ellenőrizze. A Rákóczi-téri csarnokban a bizottság a libazsír kilogrammjának árát 150 koronáról 140 koronára szállította le, a libahús kilogrammjának árát pedig 110 koronáról 95—100 koronára. A replőbizottság azt tapasztalta, hogy a Teleky-téri piac árai jóval olcsóbbak, sőt megállapította, hogy a Teleky-téri piac a legolcsóbb Budapest összes piacai között. A Teleky-téren Banker Lajos rendőrtanácsos 20 rendőr és az árvizsgáló bizottság detektivjeinek részvételével piaci razziát tartott. Ennek eredményekép a VIII. kerületi kapitányságon előállították mindazokat, akik a tejfel, túró kilogrammját SS koronánál, s a szilva kilóját a koronánál drágábban árusították. smaaaumummmmmmmmm Soros Glor polemii (ropliM [liberális politikát sürget. A A zsidókérdést ajálnerus clausussal pgoldani nem A nsézetgyaleuhor illése. Jt. — Saját tadác Honktól. —* Rakovszky István jpnök féltizenesa^ kor nyitota meg a Zsiléit. HarmatL^51j olvasásban elfogadok az és tőzsdeadó emeléseiül szóló hrvényjavaslatot s azutánfettértel^f* a numeruaror^stílusról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Dinich Vidor nem fogadja el a javaslatot, mert nem tartja elég radikálisnak. A javaslatnak aztkellett,olna tartalmaznia, hogy zsidó tíz évig ne mehessen az egyetemre. Szabó Balázs elfogadja a javaslatot, de felhívja a kormány figyelmét arra,hogy akiket kizárnak az egyetemről, azoknek elhelyezéséről valamiképp gondoskodni kell. Ugron Gábor: Prohászka Ottokár tegnap hadat szent a liberalizmusnak. Szerette volna, ha valaki azok közül a képviselők közül válaszolt volna a beszédre, akik ezt a liberális politikát szófiátták. Miután azonban ez nem történt meg, ő, aki a képviselőház baloldali padjairól támadta ezt a liberalizmust, de csak azért, mert nem tartotta elég liberálisnak, igyekszik felelni Prohászka támadására. A világháború befejezése óta két esztendő telt el. Ma már tisztábbanlátjuk az eseményeket, tudjuk azt is, hogy a világháborúnak tulajdonképpen az volt az oka, hogy egyhatalmas nagy nemzetet le akartak törni s minthogy mi hozzá voltunk kapcsolva ehhez a hatalmas nagy nemzethez, akaratunk ellenére keveredtünk mi is bele a világháborúba. Nagyon jól tudjuk ma már azt is, hogy a világháború kitörésekor az akkori miniszterelnöknek mi volt az álláspontja; tudjuk, hogy a legvégsőkig ellenezte a hadüzenetet és ellenfelei csak azzal az egyetlen szemrehányással illethetik, hogy ha nem tudta akaratát keresztülvinni, miért nem hagyta ott a helyét. A régi szabadelvű ipart és ennek folytatása, a munkapárt, amely a szabadelvű irányzat letéteményese volt, nem űzött igazi értelemben vett liberális politikát és ezért sok támadásban is volt része. Csak egy példára mutat rá. A földbirtokreform a liberálisnak nevezett munkapárt magatartása miatt nem volt megvalósítható. Ennek megtagadása nem a legkonzervatívebb álláspontot jelenti-e? Prohászka a középosztály letörését a liberális politika bűnéül rótta fel. Ebben téved a püspök, mert éppen Tisza Kálmán volt az, akit azért támadtak a legtöbbet, mert a középosztály embereit bedugta erőszakkal kreált hivatalok!" ahelyett, hogy ezt az osztályt alkotó, termelő munkára szorította volna. A liberalizmus, amint Prohászka helyesen megjegyezte, valóban túlélte magát. De csak a manchesteri értelemben vett liberalizmus, amely azon a cinikus állásponton van, hogy a gyenge és erőtlen ember pusztuljon el. Ma annak a libealizmusnak van helye, amelyet demokráciának nevezünk és amely a gyengék védelmét szolgálja. Nem szabad elejteni azokat a nagy szabadságjogokat, amelyeket a liberális politika termelt ki, így nem szabad elejteni a tanszabadságot, amelyet a napirenden levő javaslat, megszüntet. A Friedrich-csoport részéről tiltakozások hangzanak fel, mire Ugron Gábor a Friedrich-csoport felé fordulva folytatja beszédét: — Önök elmondhatják a tanszabadságra: Requies cat in pace, én azonban azt mondom, hogy még feltámad. A kultuszminiszter a törvényjavaslatot benyújtó beszédében rámutatott arra, hogy a magyar irodalom Arany János óta nemzetietlen és e fejtegetésében Dega Oktaviánra hivatkozott. Nagyon furcsának tartja, hogy a kultuszminiszter Magyarország egyik legveszedelmesebb ellenségét hozza fel bizonyítékul. Elismeri, hogy az egyetem túlzsúfolt. Elismeri azt is, hogy szellemi proletárokat nevelt. Ezt különben már olyan nagy emberek is, mint Trefort Ágoston, Csáky Albin, Berzeviczy Albert és Apponyi Albert konstatálták. Elismeri, hogy a destruktív elemeket el kell távolítani az egyetemekről, de mindezt numerus claususszal nem lehet elérni Elismeri, hogy a Galilei-kör volt az, amely megmételyezte a fafiságot. STaller István kultuszminiszter: Az én nagy elődeim ezt miért nem ismerték fel? Vajon Gábor: Ő mint belügyminiszter volt az, aki bezáratta a Galilei-kört, a vezetőket letartóztattatta, de mindez csak félmunka volt, mert az ifjúságot nevelni, kellett volna, állandó kontaktusban kellett volna lenni az ifjúsági egyesületekkel és figyelni, hogy ezekben az egyesületekben milyen munka folyik. Nagyon jól tudja, hogy a numerus claususnak ezen a nemzetgyűlésen nagy többsége lesz és éppen ezért csak arra szorítkozik, hogy felsorolja aggodalmait, amelyeket a javaslattal szemben táplál. Felsorolja az okmányokat, melyek az egyetemi beiratkozáshoz szükségesek, öt-hat hivatalhoz is el kell menni, amíg a tanuló a különféle okmányokat megszerezheti. Polemizál ezután a kultuszminiszterrel, aki azt mondotta, hogy nem nevelhetünk diplomás embereket a szomszédos országok számára. Erre nézve kijelenti, hogy egyrészt a dolog nem úgy áll, ment a mi egyetemeinkről kikerült diplomás emberekre a más anyanyelvű országok nem reflektálnak, másrészt pedig nekünk igenis kötelességünk, hogy a megszállott területek számára diplomás embereket neveljünk és azok, akik onnan idejöttek mihozzánk, itt szerezzék meg a szükséges kultúrát és így teljesíthessék missziójukat a megszállott területeken. A zsidókérdést a numerus clausussal megoldani nem lehet. A nőket nem szabad száműzni az egyetemekről, mert egyrészt a női tanerőkre, másrészt az orvosnőkre is szükség van. Az egyetemekre való felvételnél a faj megállapítás nehéz, mert az őstutáni faj évszázadok alatt vegyült a sémivel és arabbal és így az igazi eredetet nehéz megállapítani. Legföljebb akkor volna ez lehetséges, ha egy fajvizsgáló állomást létesítenénk. (Derültség.) — Kifogásolja, hogy a középiskolákba csak felvételi vizsga után lehet ,bejutni De ha már a miniszter megbízik a középiskolák tanári karában nyolc esztendőn keresztül, miért van szükség arra, hogy az egyetemen felülvizsgálják az érettségi bizonyítványokat? Szomorúan állapítja meg, hogy a nemzetgyűlésen nap-nap után újabb szabadságjogok mennek veszendőbe. Legutóbb is rendelet jelent meg, amely gyűlések tartását rendőri engedélyhez köti s megtörtént, hogy a Stefánia anya- és csecsemővédő-egyesület elnöki tanácsának ülésén, ahol pelenkáról és óvónőkről tanácskoztak, egy rendőr ült. Remolák Nándor: Mert ott kommunisták vannak! Ugron Gábor: Apponyi áll az egyesület élén. Szabadságjogok konfiskálásával és lerombolásával nem lehet a konszolidációt szolgálni. A szabadságjogokat mennél hatékonyabban körül kell bástyázni. Azzal fejezi be beszédét, hogy ma már megállapította a történelem, hogy Brutus nem a szabadságot féltette, amikor Julius Caesart leszúrta, hanem a patríciusok előjogait féltetteCaesartól és ezért ölte meg. Julius Caesar a demokrácia halottja, az általa hirdetett eszmékmég ma is élnek és mindenkit túl fognak élni. (Lelkes tans.) A javaslatot nemogadja el. Bernolák Nándor félreértett szavainak helyreigazítása címén szólal fel-Előbbi közbeszólásával kapcsolatban, konstatálni kívánja, hogy a Stefániaegylet igazgatója egy Bánóczi nevű kommunistát, aki a színházakat kommunizálta, azonkívül több kommunistás óvónő is van az egyesület kötelékében. Ezért szükséges a rendőri ellenőrzés. Ugron Gábor: Ha Apponyi Albert leül ezekkel egy asztalhoz, ön is nyugodt lehet. Az elnök az ülést tíz percre felfüggeszti. Szünet után Gömbös Gyula szólalt fel. Szerinte a javaslat kizárólag fajvédelem, amelynek megvalósítása szükséges a keresztény magyar ifjúság, de a zsidóság érdekében is, hogy ez a kérdés közéletünkből végre kiküszöböltessék. Ezután foglalkozik a zsidóság szerepével a háborúban. Megemeli kalapját azok előtt, akik Károly-csapatkeresztet kaptak, akik a hazáért véreztek és elestek, de feltűnő sok zsidó tartózkodott az Etappenraumban és igen sok a felmentettek között. Statisztikát olvas fel arról, hogy Oroszországban a fogoly magyar tisztek közül 95 százalék magyar zsidó és csak 5 százalék keresztény űzött bolsevista propagandát. Ezután Chamberlain leveleit olvassa fel a zsidókérdésről, majd pedig a statisztikák egész sorát, amelyekkel igazolni akarja, hogy a zsidóság egész Európában arányszámát messze meghaladóhatalomra és túlsúlyra tett szert. A javaslatot, mint a kereszténység első intézményes biztosítékát elfogadja. Rubinek Gyula kereskedeleimagy miniszter benyújtja az 1920. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatot. Kéri az ülést, hogy a javaslatra mondják ki a sürgősséget, mert október végén meg akarja ejteni a népszámlálást. Ezután Szűcs Dezső szólt a napirenden levő javaslathoz és különösen a fajvédelem szempontjait emelte ki. Az elnök az ülés végén feltette szavvazásra az indítványt, hogy a gyűléseket a javaslat tartamára egy órával meghosszabbítsák. A nemzetgyűlés az indítványt elfogadta és ezzel az ülésnegyed háromkor véget ért. . □□□□□aanaaDDODaooncricDaaDQj A genfi értejtezlet elhalasztása / Berlin, szept. 17.! A Berliner Tageblatt genfi sÜTgönyfí szerint Jídk. a francia jelenteeE^rale-i lyek genfi értekezi'et^jJWsztitsáról: szárainak be. L«u*sjlíS3al fog. dtulókr .lát l00mnsban ilyen Im'.azoza-! tót ihjj&Hozhattak, mert ehhez Angiddnak és Japánnak hozzájárulása is szükséges lett volna. Millerani, akis csak az olaszok hozzájárulását akarta megszerezni, erre nézve, amint azt Giolitti kifejezetten közölte, kudarcot vallott. A lapok Giolitti nyilatkozatait azonban nem közölték. A Humanité ma már a francia politikának vereségéről mer beszélni. Természetesen még mindig lehetséges, hogy egyik-másik szövetséges a francia-belga terv mellé ám. . .. DrJITZGERSIHENS ---------------------:------m dól Ktttezete férfiak Bpest, József-körut 3 és nők részére* „FOTÓ“ fényKépászeti szaküzlet lg Budapest, VII., fi Rákóczi-utVa H E-Iadás nagyban és Kicsinyben, fi Saját készítésű Elilf lílfil asztali és függőlámpáfe, égők viszonteladóknak nagyban bánn.ás Fia lámpaosztálya. József-Körút 41. szám. •