8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 221. szám

2 Szombat, 1920 szeptember 18. / R&pl a vásárarno&ta/ Emelkednek az árak.¡£' —­­ Saját tudósit­ónkjátpt— |Szép őspsi nap ka­zöntejÉTma a duna­­jjrarti piacra, az árujjSb akik néhány ■apja fázva állottrffpódéik mellett és fokább olcsóbbaiujjHilták áruikat, csak jjogy haza meg ipisnek, ma nyugodtan áll­nak kosaraáffim­ellett és — a tegnapi ára­­kat is f­­ljavították egy-két koronával ma­gasabbra. íme, az időnek mindenre ha­tása van. Gyümölcs rengeteg van. Az Erzsébet­edtől egészen az Elevátorig végig van rakva a Dunapart teli gyümölcskosarak­­kal. Legtöbb a szőlő, melynek ára 18—20 korona kilónként. Alma is ,nagyon sok van és hat-nyolc koronáért adják kilón­ként. A Ferenc József-hídnál egész gúlák vannak tökből, amelyet a reggeli órák­ban egy koronáért adtak, de később 1.20— 1.40-et kértek érte. Paradicsom kevés van, az ára egy korona hatvan fillér és két korona között váltakozik. Ma megjelent a­ piacon a friss gesztenye is, az ára azon­ban még igen­, magas, kilónként 20—22 korona. Bent a nagycsarnokban óriási forgalom mellett a közönség nagyon tartózkodó a vásárlásoknál, mert az árak tegnapról mára nemcsak a dunaparti piacon, hanem itt is felszöktek, a marhahús elérte a száz koronás árat és a borjúhús sem ol­csóbb. A sertéshús százhúsz koronába ke­rül. A szalonnát száznegyvenhat, a zsírt százötven koronáért adják. A liba kilenc­­ven-kilencvenöt koronába kerül kilónként, egy pár csirkéért száz-százhatvan koro­nát kell fizetni. A citrom már eltűnt a csarnokból, ami még van, fonnyadt és ára két korona 40 fillér darabonként. Vaj nagyon sok van száznegyvenhat koro­náért és burgonya is bőven kapható 2 korom 60 filléres áron. A többi csarnokokban az árak körül­belül ugyanolyanok, mint a nagycsarnok­ban. Hatból nagyon sokat hoztak föl ma reggel, a süllő, a csuka, a ponty egy­forma áron kerül eladásra, kilinkint nyolcvan-kilencven koronáért. A vadke-e­reskedőknél ma a nyúl a sláger, kilóját százhúsz koronáért adják, de senki sem nyúl hozzá. A dinnyét ma ingyen adták úgy a Dunaparton, mint a nagycsarnokban, de „vásárlója­" nem akadt, a nyári piac eme ékessége már rothadásnak indult. Ez volt a piacnak ma a legolcsóbb cikke, míg áraik tekintetében a legnagyobb karriert a prágai sonka, érte el, amely­nek kilóját kétszázötven koronáért árul­ták. A csarnok „királya", a prágai sonka, szolidáris Volt legolcsóbb árutár­sával, a dinnyével, mert sonkát sem vett senki. Egyébként a csarnok képe a délelőtti órákban egészen megváltozik. A reggeli órákban leginkább a szegényebb néposz­tály keresi föl a nagycsarnokot, m­íg délelőtt a középosztály adja a vásárlók nagyobbik részét. Ez a változás nemcsak a közönségben, hanem az árakban is meg­nyilvánul, mert nyolc óra előtt sokkal ol­csóbban lehet vásárolni, mint tíz óra­kor vagy délben A Fővám­ téren egy bosnyák árussal találkozunk, aki egy pár sárgacipőt kínál eladásra ez­erkétszáz koronáért. A közön­ség megszokta az ilyen árusoknál a nagy ■alkudást, ami be is vált, mert bosnyák barátunk a cipőt végül hatszáz koronáért adta oda. A cipőeladás után egy kisgazda egy régi kétkrajcáros budli-bicskát akart venni a bosnyáktól,­­aki ezért nyolc ko­ronát kért. A gazda alkudni próbált, de egy fillért nem engedett belőle az árus... ..Ib­ből nem­­lehet engedni“ — mondta — tovább ment, hátizsákjából kihúzott egy másik pár női sárga cipőt, áruba bocsáj­­totta és ezt is eladta 600 koronáért... A repülőbizottság a kora reggeli órák­ban dr. Boh­mann Ernő, az árvizsgáló­bizottság elnökének vezetésével kint járt a Rákóczi-téri csarnokban s a Teleky­­téren, hogy a piaci árakat ellenőrizze. A Rákóczi-téri csarnokban a bizottság a liba­zsír kilogrammjának árát 150 koronáról 140 koronára szállította le, a libahús ki­logrammjának árát pedig 110 koronáról 95—100 koronára. A rep­­lőbizottság azt tapasztalta, hogy a Teleky-téri piac árai jóval olcsóbbak, sőt megállapította­, hogy a Teleky-téri piac a­ legolcsóbb Budapest összes piacai között. A Teleky-téren Ban­ker Lajos rendőrtanácsos 20 rendőr és az árvizsgáló­ bizottság detektivjeinek rész­vételével piaci razziát tartott. Ennek eredmén­yekép a VIII. kerületi kapitány­ságon előállították mindazokat, akik a tejfel, túró kilogrammját SS koronánál, s a szilva kilóját a koronánál drágábban árusították. smaaaumummmmmmmmm Soros Glor polemii (ropliM [liberális politikát sürget. A A zsidókérdést ajálnerus clausussal pgoldani nem A nsézetgyaleuh­or illése. Jt. — Saját tadác Honktól. —* Rakovszky István jpnök féltizenesa^ kor nyitota meg a Zsiléit. HarmatL^51j olvasásban elfogadok az és tőzsdeadó emeléseiül szóló hrvényja­vaslatot s azutánfettértel^f* a numeruaror^stílusról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Dinich Vidor nem fogadja el a javas­latot, mert nem tartja elég radikális­nak. A javaslatnak azt­­kellett,­­olna tartalmaznia, hogy zsidó tíz évig ne me­hessen az egyetemre. Szabó Balázs elfogadja a javaslatot, de felhívja a kormány figyelmét arra,­­hogy akiket kizárnak az egyetemről, azoknek elhelyezéséről valamiképp gon­doskodni kell. Ugron Gábor: Prohászka Ottokár teg­­nap hadat szent a liberalizmusnak. Sze­rette volna, ha valaki azok közül a kép­viselők közül válaszolt volna a be­szédre, akik ezt a liberális politikát szófiátták. Miután azonban ez nem tör­tént meg, ő, aki a képviselőház balol­dali padjairól támadta ezt a liberaliz­must, de csak azért, mert nem tartotta elég liberálisnak, igyekszik felelni Pro­hászka támadására. A világháború be­fejezése óta két esztendő telt el. Ma már tisztábban­­látjuk az eseményeket, tudjuk azt is, hogy a világháborúnak tulajdonképpen az volt az oka, hogy egy­­hatalmas nagy nemzetet le akarta­k törni s minthogy mi hozzá voltunk kapcsolva ehhez a hatalmas nagy nem­zethez, akaratunk ellenére keveredtünk mi is bele a világháborúba. Nagyon jól tudjuk ma már azt is, hogy a világ­háború kitörésekor az akkori minisz­terelnöknek mi volt az álláspontja; tudjuk, hogy a legvégsőkig ellenezte a hadüzenetet és ellenfelei csak azzal az egyetlen szemrehányással illethetik, hogy ha nem tudta akaratát keresztül­vinni, miért nem hagyta ott a helyét.­­ A régi szabadelvű ipart és ennek folytatása, a munkapárt, amely a sza­badelvű irányzat letéteményese volt, nem űzött igazi értelemben vett libe­rális politikát és ezért sok támadásban is volt része. Csak egy példára mutat rá. A földbirtokreform a liberálisnak nevezett munkapárt magatartása miatt nem volt megvalósítható. Ennek meg­tagadása nem a legkonzervatívebb ál­láspontot jelenti-e? Prohászka a kö­zéposztály letörését a liberális politika bűnéül rótta fel. Ebben téved a­­ püs­pök, mert éppen Tisza Kálmán volt az, akit azért támadtak a legtöbbet, mert a középosztály embereit bedugta erőszakkal kreált hivatalok!" ahelyett, hogy ezt az osztályt alkotó, termelő munkára szorította volna. A liberaliz­mus, amint Prohászka helyesen meg­jegyezte, valóban túlélte magát. De csak a manchesteri értelemben vett li­beralizmus, amely azon a cinikus ál­lásponton v­an, hogy a gyenge és erőt­len ember pusztuljon el. Ma annak a libe­alizmu­snak van helye, amelyet demokráciának nevezünk és amely a gyengék védelmét szolgálja. Nem sza­bad elejteni­ azokat a nagy szabadság­jogokat, amelyeket a liberális politika termelt ki, így nem szabad elejteni a tanszabadságot, amelyet a napirenden levő javaslat, megszüntet. A Friedrich-csoport részéről tilta­­kozások hangzanak fel, mire Ugron Gábor a Friedrich-csoport felé for­dulva folytatja beszédét: — Önök elmondhatják a tanszabad­ságra: Requies cat in pace, én azonban azt mondom, hogy még feltámad. A kultuszminiszter a törvényjavaslatot benyújtó beszédében rámutatott arra, hogy a magyar irodalom Arany János óta nemzetietlen és e fejtegetésében Dega Oktaviánra hivatkozott. Nagyon furcsának tartja, hogy a kultuszminisz­ter Magyarország egyik legveszedelme­sebb ellenségét hozza fel bizonyítékul. Elismeri, hogy az egyetem túlzsúfolt. Elismeri azt is, hogy szellemi proletá­rokat nevelt. Ezt különben már olyan nagy emberek is, mint Trefort Ágos­ton, Csáky Albin, Berzeviczy Albert és Apponyi Albert konstatálták. Elismeri, hogy a destruktív elemeket el­ kell tá­volítani az egyetemekről, de mindezt numerus claususszal nem lehet elérni­ Elismeri, hogy a Galilei-kör volt az, amely megmételyezte a fa­­fiságot. STaller István kultuszminiszter: Az én nagy elődeim ezt miért nem ismerték fel? Vajon Gábor: Ő mint belügyminisz­ter volt az, aki bezáratta a Galilei-kört, a vezetőket letartóztattatta, de mindez csak félmunka volt, mert az ifjúságot nevelni, kellett volna, állandó kontak­tusban kellett volna lenni az ifjúsági egyesületekkel és figyelni, hogy ezek­ben az egyesületekben milyen munka folyik. Nagyon jól tudja, hogy a nu­merus claususnak ezen a nemzetgyűlé­sen nagy többsége lesz és éppen ezért csak arra szorítkozik, hogy felsorolja aggodalmait, amelyeket a javaslattal szemben táplál. Felsorolja az okmányokat, melyek az egyetemi beiratkozáshoz szüksége­sek, öt-hat hivatalhoz is el kell menni, amíg a tanuló a különféle okmányo­kat megszerezheti. Polemizál ezután a kultuszminiszterrel, aki azt mondotta, hogy nem nevelhetünk diplomás em­bereket a szomszédos országok szá­mára. Erre nézve kijelenti, hogy egy­részt a dolog nem úgy áll, ment a mi egyetemeinkről kikerült diplomás em­berekre a más anyanyelvű országok nem reflektálnak, másrészt pedig ne­künk igenis kötelességünk, hogy a megszállott területek számára diplo­más embereket neveljünk és azok, akik onnan idejöttek mihozzánk, itt szerez­zék meg a szükséges kultúrát és így teljesíthessék missziójukat a megszál­lott területeken. A zsidókérdést a nu­merus clausussal megoldani nem lehet.­­ A nőket nem szabad száműzni az egyetemekről, mert egyrészt a női tan­erőkre, másrészt az orvosnőkre is szük­ség van. Az egyetemekre való felvétel­nél a faj megá­llapítás nehéz, mert az őstutáni faj évszázadok alatt vegyült a sémivel és arabbal és így az igazi­ eredetet nehéz megállapítani. Legföljebb akkor volna ez lehetséges, ha egy faj­vizsgáló állomást létesítenénk. (De­rültség.) — Kifogásolja, hogy a középisko­lákba csak felvételi vizsga után lehet ,bejutni­ De ha már a miniszter meg­bízik a középiskolák tanári karában nyolc esztendőn keresztül, miért van szükség arra, hogy az egyetemen felül­vizsgálják az érettségi bizonyítványo­kat? Szomorúan állapítja meg, hogy a nemzet­gyűlésen nap-nap után újabb szabadságjogok mennek veszendőbe. Legutóbb is rendelet jelent meg, am­ely gyű­lések tartását rendőri engedélyhez köti s megtörtént, hogy a Stefánia anya- és csecsemővédő-egyesület elnöki tanácsának ülésén, ahol pelenkáról és óvónőkről tanácskoztak, egy rendőr ült. Remolák Nándor: Mert ott kommu­nisták vannak! Ugron Gábor: Apponyi áll az egye­sület élén. Szabadságjogok konfiská­­lásával és lerombolásával nem lehet a konszolidációt szolgálni. A szabadság­­jogokat mennél hatékonyabban körül kell bástyázni. Azzal fejezi be beszédét, hogy m­a már megállapította a történelem, hogy­ Brutus nem a szabadságot fél­tette, amikor Julius Caesart leszúrta, hanem a patríciusok előjogait féltette­­Caesartól és ezért ölte meg. Julius Caesar a demokrácia halottja, az ál­tala hirdetett eszmék­­még ma is élnek és mindenkit túl fognak élni. (Lelkes tans.) A javaslatot nem­­­ogad­ja el. Bernolák Nándor félreértett szavai­nak helyreigazítása címén szólal fel-Előbbi közbeszólásával kapcsolatban, konstatálni kívánja, hogy a Stefánia­­e­gylet igazgatója egy Bánóczi nevű kommunistát, aki a színházakat kom­­munizálta, azonkívül több kommunistás óvónő is van az egyesület kötelékében. Ezért szükséges a rendőri ellenőrzés. Ugron Gábor: Ha Apponyi Albert leül ezekkel egy asztalhoz, ön is nyu­godt le­het. Az elnök az ülést tíz percre felfüg­geszti. Szünet után Gömbös Gyula szólalt fel. Szerinte a javaslat kizárólag faj­­védelem, amelynek megvalósítása szük­séges a keresztény magyar ifjúság, de a zsidóság érdekében is, hogy ez a kér­dés közéletünkből végre kiküszöböl­­tessék. Ezután foglalkozik a zsidóság szerepével a háborúban. Megemeli ka­lapját azok előtt, akik Károly-csapat­­keresztet kaptak, akik a hazáért vérez­­tek­ és elestek, de feltűnő sok zsidó tar­tózkodott az Etappen­rau­mban és igen sok a felmentettek között. Statisztikát olvas fel arról, hogy Oroszországban a fogoly magyar tisztek kö­zü­l 95 százalék magyar zsidó és csak 5 százalék ke­resztény űzött bolsevista propagandát. Ezután Chamberlain leveleit olvassa fel a zsidókérdésről, majd pedig a sta­tisztikák egész sorát, amelyekkel iga­zolni akarja, hogy a zsidóság egész Európában arányszámát messze meg­haladó­­hatalomra és túlsúlyra tett szert. A javaslatot, mint a keresztény­ség első intézményes biztosítékát elfo­gadja. Rubinek Gyula­ kereskedeleimagy miniszter benyújtja az 1920. évi nép­számlálásról szóló törvényjavaslatot. Kéri a­z ülést, hogy a javas­latra mondják ki a sürgősséget, mert október végén meg akarja ejteni a népszámlálást. Ezután Szűcs Dezső szólt a napiren­den levő javaslathoz és különösen a fajvédelem szempontjait emelte ki.­­ Az elnök az ü­lés végén feltette szav­­vazásra az indítványt, hogy a gyűlése­ket a javaslat tartamára egy órával­ meghosszabbítsák. A nemzetgyűlés az indítványt elfogadta és ezzel az ülés­­negyed háromk­or véget ért. . □□□□□aanaaDDODaooncricDaaDQj A genfi értejtezlet elhalasztása / Berlin, szept. 17.­­!­­ A Berliner Tageblatt genfi sÜTgönyfí szerint Jídk. a francia jelenteeE^rale-i lyek genfi értekezi'et^jJWsztitsáról: szárainak be. L«u*sjlíS3al fog. dtu­­lókr .lát l­00mnsban ilyen Im'.azoza-! tót ihjj&Hozh­attak, mert ehhez Angi­d­d­nak és Japánnak hozzájárulása is szükséges lett volna. Millerani, akis csak az olaszok hozzájárulását akarta­ megszerezni, erre nézve, amint azt Gio­­litti kifejezetten közölte, kudarcot val­lott. A lapok Giolitti nyilatkozatait­­ azonban nem közölték. A Humanité­ ma már a francia politikának veresé­­­géről mer beszélni. Természetesen még mindig lehetséges, hogy egyik-másik szövetséges a francia-belga terv mellé ám. . .. DrJITZGERSIH­ENS ---------------------:------m d­ól Ktttezete férfiak Bpest, József-körut 3 és nők részére* „FOTÓ“­ fényKépászeti szaküzlet lg Budapest, VII., fi Rákóczi-ut­­Va H E-Iadás nagyban­­ és Kicsinyben, fi Saját készítésű Elilf lílfil asztali és függőlámpáfe, égők viszonteladóknak nagyban bánn­­.­ás Fia lámpaosztálya. József-Körút 41. szám. •

Next