8 Órai Ujság, 1920. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

2 Bombamerényltek Olaszországban. / y g^Bern, okt. 26. A Neut Züricher Zeitung jelenti­­Milánóból Caranában a kaszárnya el­leni újablbitoríibamerényletet követtek el, amely azonban csak anyagi káro­­kat,okoz­ott. Génuánál egy elrobogó vonatra két bombát dobtak, amelyek a lokomoti­­von robbantak fel de c­sak néhány ablakot törtek be. A szénkirakó munkások bérvita miatt sztrájkba léptek. a hitetetti raimfatozás. S kö­zségetn­ti!B. a temetkezést. — Saját törlesitönktóL — A­. Köztemető bizottság .pénteken dél­után, 1 órakor tartja első ülését, ame­­lyen az ügyoszály több fontos előter­jesztőét veszi tárgyalás alá. Az első ezek főzött/a kötelező ravatalozás ügye.­­K kop munkaügyi és népjóléti múltsm­erv a napokban — mint már jelentet­tük — csekély módosítással jóvá­hagyta a kötelező ravatalozásról szóló szabályrendeletet. A szabályren­delet főbb pontjai a következők: Magánlakásokban ezentúl ravata­lozni nem szabad. A halottat az orvosi­­ vizsgálat, illetőleg a halál megállapí­tása u­tán nyomban koporsóba kell tenni, és még az­nap legkésőbb este 6 óráig, nyáron este 7 óráig a temető halottasházába kell szállítania A pén­teken meghalt izraelita vallású halott vasárnap reggel 9 óráig szállítandó a halottasházba. ■­­ A halottasházba­­való szállítás az idegenből idehozott halottakra is kötelező. A halottasházban való ravatalozás elől kivételes esetekben a polgármester menthet fel és megengedhető, hogy középületekben vagy­ templomokban ravatalozzanak kiváló halottakat. A szállítás csak furgonon történhe­tik. A szabályrendeletet a­ budai temetők­ben és a Kerepesi temetőben, ahol meg­felelő számú ravatalozó helyiség áll rendelkezésre, még ez év végén végre­hajtják. Az ügyosztály külön előterjesztése szól arról, hogy a kötelező ravatalo­­zásról szóló szabályrendelet végrehaj­tása érdekében a Rákoskeresztúri te­metőben a ravatalozó helységeket ki­bővítik. E célra 1 millió korona költ­séget kér az ügyosztály. Egy másik előterjesztés szól a temetkezési üzemek megváltásáról. A 32 temetkezési vál­lalat közül 15 van megváltva, a meg­váltás díja kerek összegben 7 és egy­negyed millió korona. Valamennyi vál­lalat megváltására a tanács még a nyáron közgyűlési hatáskörben 11 mil­lió koronát szavazott meg. Most az ügyosztály felhatalmazást kér a még megváltandó vállalatokkal való tár­gyalásra, s erről 30 napon belül je­lentést fog­ tenni. Az elő­rjesztések kapcsán az ügy­osztály beterjeszti a községi temetke­zési intézet egy évi eredményéről szóló jelentését. A proletárdiktatúr­a bukása után ugyanis az akkor szocializált te­metkezési vállalatok a főváros kezén maradtak s a fővárosi községi temet­kezési f­emezet intézte a temetése­ket. Abban az időszakban, amelyről a jelentés szól — 1919 augusztus 7. és 1920. szeptember 30-ika között —1 19­15­ temetést rendezett. A nyolc m­a­­gánválalat, amely felújitotta üzemét, ezen idő alatt 2420 temetést rendezett. A főváros bruttó bevétele valamivel több mint 15 millió korona. Egy teme­tés átlagára 788 korona. A legnagyobb temetkezési vállalat, az Entreprise üze­mében­ ,egy temetés átlagára 1300 ko­rona. wwtji*- . r-:r.'.s­uyv&mr-t'u.UTitgijrsa~Tr:x?m­a!:— jai'i/.'i.:1 mi i 1 iiii^m Petffsas*Sis¥©9eit mbleit clavia. ‘A forduljon révész 18113 0801162, Budapest, IV., Régiposta-utea v. se. Szőnyiyáruh­áz. A görög ki­rály meghalt Hága, akt­ 26. londoni lapok athéni Szentése szerint Sándor görögkkiály teg­nap reggel 5 óra 30 perckor maghalt. Venizelosz kijelentette, hogy a trónutódlás Pál hercegre száll,­ aki azt kétségtelenül elfo­gadja. Lent a Balkán alján befejeződött egy tragédia, amely nyilván kezdete tesz a­­hellének hajdan híres országát mélyen megrendítő d­ráipai események­nek. Meghalt az ifjú király. Korai el­múlásának okairól még csak ezután hull le a lepel. És ha ez megtörténik, talán tisztá­ban lesz a világ Venizelosz szerepével is. Venizelosz minisztereinek munkájá­nak eredménye volt az, hogy Konstan­tin görög király, aki híven kitartott a nagy világháború vér­zivatarában az ország érdekeit védő semlegesség mel­lett, kénytelen volt lemondani a görög trónról, amikor a forgandó szerencse a harc,ezeken az ánjárotnak kedvezett. • Konstantin elhagyta országát és át­adta a trónt fiának, Sándor bércéinek. Az alig huszonöt éves ifjú fejére szállt így a korona, de az uralkodó Venize­­losz lett. Venizelosz szakadatlanul utón volt, járta az antantállamok fővárosait, tár­gyalt, egyezkedett, ármánykodott. Köz­ben Sándor, a király, viselte a legfőbb méltóságot és megtett mindent, amit­­ Venizelosz akart. Úgy látszik azon­­ láOOÖOÖOOOOOOOö-OOOOOCOOOOOO bán, hogy a ravaszságáról diplomá­ciai körökben rókának nevezett Veni­zelosz uralma, amelyet szinte csak egy lépés választott el az önkény­től, végre is mec­vrlelte az ellenhatást. Görögor­szágban Venizelosz-ellenes áramlat in­dult meg és a legutóbbi választási küzdelmek is ebben az irányban foly­tak. Nem lehetetlen, hogy ezzel a­ for­dulattal áll összefüggésben Sándor­­ki­­rály szomorú sorsa. Már a betegség első hírére napvilá­got láttak a világ sajtójában jelenté­sek arról, hogy Konstantin ex-­király, aki a családjával svájci számkivete­sé­­gében élt, mozgalmat indított az el­hagyott trón visszafoglalására. Ezt a tervet maga Konstantin több nyilatko­zatban tagadta, otthon Görögország­ban azonban, úgy látszik, komolyan fennáll ez a törekvés és bizonyára külső jelekben is megnyilvánult, mert Venizelosz, mint néhány napja már jelentettük, az ország nyugtalanító helyzetére való tekintettel hazarendel­te a Kisázsiában harcoló görög csa­patokat. Azt híresztelték, hogy Veni­zelosz akarja a legfőbb hatalmat ke­zébe ragadni, de ez talán még­sem kö­vetkezik be. A király halálát hírül hozó athéni távirat szerint ugyanis Venizelosz kijelentette, hogy a trón­utódlás az elhunyt király öccsére, Pál hercegre száll. A legközelebbi napok, talán­­órák megmutatják majd, mi lesz a görög trón és a görög állam sorsa. Centi, sím­ély, njsí­­­rű fianara. I nemzetgyűlés mai ölész­eg / — Saját tudósítónkból. — Rakovszky István fél tizenegy óra­­kor nyitotta meg az ülést. Az elnö­­i­ előterjesztések során bejelentette.j^hogy Veszprém vármegye törvényhatósága meghívta a nemzetgyűlést Tiba Ist­ván arcképének leleplezési ü­­nnepsé­­gére, amely október 31-én lesz a­yár­i megyeház dísztermében. Bejelentette továbbá, hogy Horthy Jenő, a sárbo­gárdi kerület képviselője lemondott mandátumáról, s végül, hogy Ruzics Ferenc budapesti p­akos összeférhetet­lenségi bejelentést tett ruport el\ső képviselő ellen. li’mtho\y |z a\bejelen tés az alaki kellőnek hijfcál vallv­a ren­delte az irat­árőr i helyekétét. Bejelen­­tette az elnök,­­hogy Szete I István hon­védelmi miniszter holnap’ fog vála­szolni Rupert Rezső múlt héten előter­jesztett interpellációjára. • Az­ elnök Vasadi Balogh Györgynek és Zákány Gyulának sürgős­­ interpellációra adott enged­elmet, amelynek tárgyalására a Ház egy órakor tér át. A szabadalmi törvény tárgyalás­ára tért át ezután a Ház. Hermán Miksa előadó ismertetlő a ja­vaslatai és elfogadásra ajánlotta azt. Rassay Károly nem látja szívesen a javaslat beterjesztését. Tudni, hogy csak pénzügyi okok teszik szükségessé ez a reformot, de nem tartja helyes­nek, hogy e címen nagyon fontos ma­gánjogi kérdéseket, incidentaliter in­­tézii el. Rubinek Gyula kereskedelmi minisz­ter kijelenti, hogy, a szabadalmi tör­vény reformja nem olyan sürgős, de pénzügyi okokból nőve j­ár is után kel­, lesz a szabadalmi díjakat fölemelni. Elfogadásra ajánlja a javaslatot.. .A nemzetgyűlés a javaslatot általá­nosságban elfogadta. A részletes vita során a 2. szakasznál Rassay Károly módosítást ajánlott, amit a nemzet"-' gyűlés el is fogadott. Ezután a nem­zetgyűlés részeséiben is elfogadta a törvényjavaslatot. , A feéljessersődés ratifikálása, Csáky Imre gróf külügyminiszter je­lentkezett ezután szólásra és Ház feszült ügyeltése közben,­­pici csendben terjesztené be a bé­keszerződés ratifikálásáról szóló­­ törvényjavaslatot. Azt kérte, hogy a nemzetgyűlés az osztályok mellőzésével, külön-külön a feülügyi, közjogi és közgazdasági bi­zottság elé utasítsa a javaslatot. Így is történt, ami után az elnök a tanács­kozást öt percre felfüggesztette. • Szünet után az elnök bejelentette, hogy a kereskedelmi minis­zter holnap válaszol Keress Mihály és Magyar Kázm­ér interpellációjára. Ezután név­szerinti szavazással betöltötték a meg­üresedett bizottsági tagságokat. A sza­vazás után az elnök­ az ülést újból fel­függesztette. A választások után Berkó Gyula, az alkotmányjogi bizottság tagja, leteszi az esküt. Az eskütétel után az elnök rendreutasítja a karzatot, mert az es­küdés nem állott fel. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­­miniszter beterjeszti a bíráknak és ügyészeknek az , igazságügyminiszté­­r­im­ban a tó­­t skal­maz látásáról szóló törvény meghosszabbítására vonatkozó javaslatok A miniszter ezt a törvényt, amely december 31-én lejár, 1925. de­cember 31-éig kéri meghosszabbítani. Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter beterjeszti az adótól való mene­külés mérőállásáról és a dohárrv ,jövedéki kihágások pénzbüntetésének felemelé­séről szóló törvényjavaslatokat. Ezuán áttértek ez indít­vány­ok megokolására. Friedrich István, aki az újságpapír­­elosztásról jegyzett be indítványt, nincs a teremben. ) Linganer Albin a sajtótörvény reví­ziójáról bejegyzett m­egok­olásában ki­fejti, hogy a forradalmaik előidézésé­­ben a jlesh­uknv sajtónak nagy része volt és a sajtó ezért­ büntetést nem kapott. Az igazságnak tartozik annak megállapításával, hogy 90 % -ban nem a serkesztőségek a hibásak, hanem a I L­.jSljJAs lo IríoUrvl- A­n doskodtak a­­sajtószabadságról, de nem gondoskodtak a sajtó eladásáról. Nincs továbbá még mindig rendezve az új­ságírók és a kiadók jogviszonya. Ami rendelet a sajtóval kapcsolatban nyolc hónap óta nyilvánosságra került, mind a papír elosztást és a cenzúrát szabá­lyozta, de még­sem cgilítette, hogy újságíró-kamarát­­kellene felállítani. Ezután foglalkozott a cenzúra túl­kapásaival, ami már tűrhetetlen. Meg­történt, hogy amit a miniszterelnöki s az ügyészi cenzúra már keresztül enge­dett, a katonai cenzúra t­örölte. Pedig Sréter István honvédelmi miniszter­ nemrégiben jelentette ki a Házban, hogy lehúzza az uniformist arról a ka­tonáról, aki a jövőben politizálni me­részel. A miniszternek e kije­lntése óta nemhogy megszüntet­ik a politizálást a katonaságból, hanem azt intézmé­nyesen bevezették. A cenzúra keresztü­l engedte két hasábon keresztel Batthyány Ti­vadar beszédét, amelyben a keresz­tény kurzust kritizálta és büszkén je­lentette ki, hogy ő minisztersége alatt három milliót költött a közbiztonság javítására. Hol volt ez a Batthyány Tivadar — kérdi Lingauér, — amikor Tisza István gyilkosait kellett volna kinyomozni? — A cenzúra már túlhhatalmasodott a kormány fején, a kormány nem bír a cenzúrával. Ezért nem tartja alkalmasnak most az időt arra, hogy a sajtótörvény revíziójával foglalkozz­­anak. Nyugodtabb időben kell ennek megtörténnie, amikor megszabadultunk a sajtó militarizálásától. Ezért indítvá­nyát visszavonja. Teleki Pál gróf miniszterelnök: Noha Lingauér vissza­vonta indítványát, még­i­­s kénytelen egész röviden válaszolni. Helyesli, hogy nyugodtabb időben fog­lalkozzanak a sajtótörvény revíziója­i­val, de bejelenti, hogy erre vonatkoz­­óan, valamint az ú­j­s­ág­í­ró - k­a­nara fel­­állítására nézve az igazságügyminisztér­­riumban az előkészületek már foly­nak. A multikor bejelentette a Házban, hogy a cenzúrát, gyökeresen megvál­toztatja. Közli, hogy a cenzúra átala­­kítása megtörtént, az alkalmas egyéne­ket már kiválasztotta, sőt a cenzúra vezetőjével is megállapodott és az új rend november 1-én fog életbe lépni Felkiáltások: Mi lesz a katonai■ cen­­zurával? Teleki Pál gróf miniszterelnök, a katonai cenzor is helyet foglal a cetis­­­tabizottságban. . .­­ Ezután Zákány Gyula indítványának indokolása következett vo­lna, aki a tanszabadságra vonatkozó törvények és rendeletek revíziója és a zsidó tan­erők alkalmazása tárgyában nyújtott be indítványt. Zákány az indítvány indokolásától elállón, mert a kormány nem mutat biztosítékot arra, hogy az indítványt megszavazása esetén végre is tudná hajtani. Rassay Károly az államvasutak ál­lapotainak szanálására vonatkozó in­dítványát, mint meghaladottan vissza­­vonta. , Kapasfiáth Jenő a gazdasági kis­vasút rendszerünkbe való beillesztése tárgyában benyújtott indítványát ílk dobolta. . Rubinek Gyula kereskedelmi minisz­ter­­bejelenti, hogy az erről szóló tör­­vényjavaslat kész, de egyrészt pénz, másrészt pedig anyaghiány miatt még a MÁV színvonalának emelésére is szükséges intézkedéseket sérti fogana­tosít­hatjuk. Az indítvány tárgyalását tehát nem tartja időszerűnek. Karaffiáth Jenő a miniszter felvilá­gosításait tudomásul véve, indítványát visszavonta. Ezután a napirend megállapítása kö­vetkezett. Az elnök bejelentette, hogy báró Korányi Frigyes­­pénzügyminisz­­te holnap válaszol Breki Károlynak a cukor ügyben hoz­ átmételt interpellá­ciójára. A legközelebbi ütl és holnap 27-én, szerdán lesz. Hk . Szerda, 1920 október 27. Briliáns, éteert ?#8B Je­n a ékszerünletri Király­ utca 42. szám-t hirdetett áramnál drájgábban vész

Next