8 Órai Ujság, 1921. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

Boldog Újévet azelőtt is kívántunk egymásnak, de merőben sablonos gondtalanság­gal, udvarias mosollyal, a kifejezés jelentőségének átérzése nélkül. De szomorú helyzetekben a magába­­szállt Kubánál nem ismer közhelyet és innét van, hogy az idén keserűen vonagló ajkkal gratulálunk egy­másnak. Valami végzetes kérdőjel lappang a szokványos mondásban és mialatt kézszorítást váltunk, va­lahogyan egymás feje fölött a bi­zonytalan űrbe tekintünk. Mit hoz a jövendő?! — ez a kér­dés lappang, a szivekben, miint ve­­gyüléke a baljós kétségnek é- bu­toptaiua remén , "é' e­k. ’•** n.lá»v ni .­­;*.. . •... k­­­orbán sem irányítjuk , kink­tü.•’ el hosz­­­izan és lelkiismeretesen a ■cliullba. Mit hozott a műit?! Rettenetes csa­lódást, fekete szegénységet, törté­­nelmi összeomlást, nehrzéli kiáb­rándulást, gazdasági tönköt — csa­­pásra-csapá­st, de hazugok lennénk önmagunkkal szemben, ha min­denért csupán a végzetet akarnók okolni, mert rólunk is áll az igaz­ság, hogy mindenki sorsa önmagá­nak. Könnyelműek voltunk, bulli­­góbb időkben nem hecsi­lni meg szerencsénket, törpéknek bizonyul­­tunk a baj órájában, sok­it mulasz­tottunk, hibáztunk, sőt vétkeztünk és ha végiglurran lelkünk az elmúlt esztendő eseményein, vezekelve kell bevallanunk, hogy elpocsékol­tuk a drága időt. Éltünk gazdasági bázis nélkül, politizálgattunk poli­tika nélkül, személyeskedtünk, meg­feledkezvén a közös érdek munká­járól,­ szerénység helyett nagyzmrs fogott el és egyik napról a másikra halasztottul, el az n»- Met megkez­dését. Mindazoniáltal/m­­an re­ménység nélkül uj esztendő-hat'' í­­nányzat gyak­o­rai-' Ö '....... m—siomisat, VII. é^fQlsfsm 1. ssám. * £ ' - \ . d-j \m ii i si - e '-i*1 ) **"£­ Mrtty MnHMt «!S?. Xffw MtiüBésiíti Kormánya ele­ilésén­. — Kmett­ Károly megürült nél» tartotta a trónt.. Király János aHhor de. t megisáluilta Batthyány Tivadar állításai?. Egyhúra.. .. 240 K.r»n. ..... msnM­WW 8!^'^ • Negyedévre 1­­40 Korona. | Egész évre ^SO Korona. w3T * dá?lYSiÉRi ára ? korona BUDAPEST, IV., MUZEUM-HORUT 3. SZ. Jaroszáviában egy példány: 2 jugoszláv Korsaa. 0«!TISIGin fliS & nufuna « . .u—jiu,.] ^...... Telefon: József 105—00, J. 105—Cl. J. 101—P2. Rotthyány Tiv­ady gráf t.utea h­ivatkozata r' -, . IsJié- | I-- I egyetem y.gi a ! kikü­ldött bizottsága a K. k kérdésben olyan álláspontra. }h-• lyezkedett, mint amilyent a ’ -.nésben a •Káro!j­ i-kor-n»án- lárt. Erre vbharkeretíg V \-. '• ■ , adjuk elé i\' iht ,'i­; L ■ ven.-ir .i Kar -]kk' ‘ ‘ •rw*. iMd­Pi Hosszaim ideig tartót, miatt későn ért fűi Keni .tó , Tivadarnak a, Magijarorcziy • i, decemori számaiban közzé* vá oly értelmű nyilatkozatáról, mely s­­ze­­rint a Ludap­eati Tudomány l.p". y’m jog- és államtudományi karai »K i szerint megjelölt 5 tanára, közi:1 • . i ■ is. szóval és írásban azt a jogi véle­ményt adta gróf Károlyi Mihály akkori miniszterelnöknek, melynél Ugou IV Kárely király az eckartsán, deklaráció­jától eltekintve is­ trónját vesztett­e és hogy az 1918 november 16-i­ki minisz­tertanács ezen jogi vélemény alapján határozott a királykérdésben. Felépülésem után a­­szóban levő nyi­latkozat közzététele óta már huzamo­sabb idő eltelvén, ezen okból annak megcáfolását annál inkább mellőzhető­­nek hittem, mert ugyanazzal a nyilat­kozattal kapcsolatban történt az a tény­­állítás, mintha ama jogi véleményt a jogi karnak öt tanára mint a­­kartól ezen célra megbízott bizottság nyilvá­nította volna, időközben a küldöttség egyik, tagja, dr. Stok­schall Alfréd által a 8 Órás Újságban már m­­egcáfoltatott. Minthogy­­ azonban értesüléseim sze­rint gróf Batthyány Tivadar nyilatk­o­zata még mindezideig szóbeszéd tárgy és a komolyan számbavehet­őségi­gényt tartó körükben is min! a val vallást feltüntető értékr­ be'ife,'úgy c •v eleményünk ittefcákcs tájékoztatá magam irányában tartó bégből az alábbiaknak' kb szükségesebbnek *ar­­'mények idejében a ■yi karnak dé- i a kari ügye­in. myi kar 1918 a!ad meg­­y ’. Ti­vadar nyilatkozatában megnevezett öt iá párból alakított bizottságot azzal a megbízással .küldötte ki, hogy a Király ál­al kinevez­tetelt gróf Károlyi-kor­mányt a kar nevében üdvözölje és neki a megoldásra váró nagy alkotóáhvjogi *.-t égések kezelése körül a ‘karnak .'zak­­..erü tám­ogatá­st felajéníjj .‚ magáéi áttcspnnlja &.o »'! ’■ T 11 o.--.'' i¡- -’'«/»Érerr-f -.ak­i- u- cs *.nzo*l~ mnti minisztert V d iitt­­vezrj'ni ■ Keph­en Junta* üdvözlésére ifártju’ indítvány pedig dr. Dol­schit­­tfréd cik­hzégv folytán mellőztetett. -■ A dekáni tisztemnél fogva vezeté­­.si r.i alatt kiküldött bizottság semmi­nemű jogi véleményadásra megbízást i­cai kápolt-s ily véleményt gróf Ká­rolyi Mihály előtt, sem tisztelgése al­­kalmával, sem utóbb, sem élőszóval, sem írásban, nem is nyilvánított. Kö­­vetkezésk,­pra ily jogi vélemény a királyké­rdésben történt miniszterta­­n­tcsi elhatározás alapjául sem szol­gálha­t­ott. . Az elhnt­kező ténybeállításnak n­ap­i"lansága"már abból is nyilvánv­aló, mert a kikü­lde­ött kari bizottság csak 1918. november 14-én jelent meg az a'kkori miniszterelnök előtt, a hírlapi közleményekből megállapíthatóan pe­dig (Id. Pester Lloyd 1914. november 13-iki esti példányát „A­uf dem Wege zur Republi­k Ungarn“) a Nagy Nem­­zeti Tanácsr­ák november 16-iki áthis­­foglalása és a köztársaság kikiáltása már koráb­bn volt határozva. 3. Való tény, hogy a kiküldött kari bizottságnak tisztelgése alkalmával ki­fejtett b'zyonai eszmecsere során gróf Károlyi Mihály szóvá tette a k­irály­­kérdést is. Antilyre vonatkozólag dr. Kmdzy Károly ezt az álláspontját ■ fej­tette ki ■— melyhez dr. Piktéri Gyula is csallakozott- hogy a magyar trón IV. Károlynak­ bizonyos uralkodói ■ténykedései folytán, amihek Horvát- Szlavonországok különállamiságának 'ismerése és a flottának Jugoszlávia részesé átengedése, megüresedettnek tekintenée. Kzzel szemben a magam részé­ről azt vitattam, hogy a koroná­zott'.király lemondása és annak alkot­­mányszerű elfogadása nélkül a trón megüresedettnek nem tekinthető, egy­­­idejüleg nyomatékosait reá­utaltam a vidék népének királyfi­ érzelmeire és gondokzodásaira is. Hasonló szellemben nyilatkoztak Doleschall és Kenéz bi­­zo­ttsági, tagok. 4. írásbeli nyilatkozatot sem a ki­rály kérdésről, s in más alkotmányjogi kérdésről a kari bírott­ság nem adok, olyannak megtételén: tagjai sorából is senkit meg nem bízott, am nihogy arra kari meghu­talmazása sem volt Gróf Károlyi Mihálynak szóbeli fel­kérésére dr. Kmnd­y Károly kiseitett ugyan előbb említett állásfoglalásának megfelelő írásbeli tervezetet, melyet hozzájárulás végett velem is közölt. Én azonban értelmi és jogi­ okokból egyaránt ugyannak az álláspontnál honorálását visszautlasitottam ír­elembe terjesztett irásmű aláírássát megtagadtam. Sőt szerkesztőjét bizal­masan óvatosságra is intettem ily. messzemenő­ alkotmányjogi kérdések­­kezelésében. Amint dr. Doleschall Alfréd velem küzülte, a szóban levő írásbeli tervezetnek jóváhagyását és illetve aláírását­­ is megtagadta. Arról pedig, *hogy többi tagjául** 1 hozzájárulás -ege körobotol.* e ■«"••• - ”, irm. Annyi bizonyos, h­ogy a kikul' ■ * kari bizottság tagjainak közreműködé­­s­ével a király kérdésben sem iizze... jogi vélemény nem készült, sem olyan jóváhagyva és gróf Károlyi Mihály elé terjesztve nem lett. 5. Amennyiben tehát ily írásbeli jogi vélemény, mint a kari bizottság mun­kálata­­bárki részéről gróf Káróly­i Mihály elé terjesztett volna, az ama bizottság tagjai összeségének megálla­podása,­­hozzájárulása és fi­lh­adalm­a­­zása nélkül történt, a minthogy szinte elképzelhetetlen, hogy ily sarka­latos alkotmányjogi kérdésekben szak­­férfiak és egyetemi professzorok alá­írás nélkül terjesszenek jogi véleményt a kormány­hatóság elé. Sts mégis az 1918. november 16 -i minisztertanácsban ily jogi vélemény a kiküldőtt kari bizottság tagjai, közöl­tek a magam véleményeként is "meg­fordult, akkor az csakis subreptio utján és mint költött bizottsági vélemény ke­rülhetett — mily után, azt nem tudom —­ gróf Károlyi Mihályhoz. És ha való­ban ily kötúti bizottsági vélemény alapján­ törté­nt a királykérdésben va­lamely kormányhatósági elhalálozás, úgy ez az elhatározás sem a jog- és ál­­­latotudományi karral­, sem a kiküldött kari bizottsággal, különösen pedig ve­kni, mint aki a nekem hozzájárulás végett, bemutatott írást határozottan ,és kifejezetten visszautasítottam, jóhisze­műen semmi kapcsolatba sem hoz­ható. Bud­­apart, 1920. dec. 31. Dr. Király ,János, egyetemi­ nyit rendes tanr­­­a jog-­­és. állt.; karnak 1918- 19. évi dékán.. Egymilliárdos hit­­ Németországot '­ Washingrtr dec 31 'Az amerikai pénzügyi-'bizoUs­.k ' mondta, hogy a Németországoti-k tandó egymilliárd dollá ir hite­t' szavazzák, kiköti az a||l.*an. hot- s* * tútel első helyen ‘biztositas-Ac és », Xén^lország által­ fizetendő evazetes összeget­ is m­.egelés. káér

Next