8 Órai Ujság, 1921. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-15 / 11. szám

Budapest, 1921 január 15. Mi­ Ssomlat, Vfll. évfolyam 11. szám. ELŐFIZETÉSI AD­AuI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Egy hóra .. 40 Korona. | Félévre. .. 240 Korona. Ketyedévre 120 Korona. | Egész ívtt 430 Korona. Jugoszláviában egy példány:­2 jugoszláv Korona. Egyes pé9££nyszont ára 2 korona BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT 3. SE, Telefon: József 163-00, J. 103-01, J. 103-02. ­ Gyakran halljuk mostanság, hogy nem szabad lejá­ratni a tekintélyeket.Jómagunk is mindig hangoztat­i is ezt az igazsá­got, nemncsak futisk­, amikor a de­strukció karniábáli munkája követ­kez­tében vajmi szegények lettünk tekintélyek dolgában, hanem már akkor is, amikor elvakult szenvedé­lyek és eltökélt hazaárulás tudato­san detronizált mindent, ami erköl­csi és jellembeli nagy érték volt eb­ben az országban. Magyarországot a bukás csak részlegesen érte a csa­tamezőn, javarészt nagy, emberei­ben omlott össze, akiket erkölcsileg végzett ki a rágalom, avagy orgyil­kosság döntött le. Politikai, társa­dalmi, valláserkölcsi és irodalmi té­ren már régóta dühöngött a de­strukció, különösen a világháború második felében, tar-pusztulást hagyva maga után a zsarnoki béke szomorú nemzedékének. Dörgő intelemmel harsogja tehát felénk a történelmi igazság, hogy ne bántsuk tekintélyeinket. Már most felelősségérzet és erkölcsi megismerés kérdése: mi és ki a te­kintély? Senki se nevezheti ki ön­magát tekintélynek, sőt nincs az a fórum, amely ilyen rangemelésben részesíthetne bárkit is. A tekintély belső tulajdonság, amely maga­­világító erővel sugározza körül atmoszféráját. Fontos pozíció, ma­gas állás, világi hiúság külső pom­pája senkit se tesz tekintéllyé, ha­csak egyéniségében nem hozza ma­gával e fenkölt atributumot. De még az igazi tekintéllyel szemben se némulhat el a hazafias bírálat és a lelkiismeretes ellenőrzés, sőt maga az igazi tekintély se fog im­munitást követelni a maga számára a kritikával szemben. Az obsttrukció legsötétebb nap­jaiban történt a következő eset. A parlamentben ádáz csaták­­ dúltak­­­Tisza István ellen és az ellenzéki képviselők szilaj, elvadult agitálása tárba hozta az utcát.­­ Mindegyik obstruáló képviselő tigris­ gyanánt viselkedett, aki széttépné Tisza Ist­vánt, ha keze közé kaphatná. Egy délelőtt három ilyen elszánt harcos foglalt helyet a parlament liftjében, amikor szokása ellenére Tisza Ist­ván betoppant a fülkébe. Megder­medünk: mi lesz itt? Markukban van az áldozat! A gyilkos ellenfelek felálltak. Nem köszöntek. De feláll­tak. Ellenállhatatlan tisztességül a­dásból. A hódolat elemi erejével. Akik T­isza István fejét követelték, képtelenek voltak színe előtt, ülve maradni... íme: a tekintély lélek­tanai Av«Sv VU I fi „■ *r ' -z r / . r v ' f v -a. > ^ 'S. -re i?'"''’ S • ' vO"’ -4 V. éj- e * a - ^ -1 j ... ‘ ’ , \ —^ »<-. ?^ r ^— /'----- c--: ----\ e ^ .. .~ -f~ - - ..." y * ' . > • ---- . / s* _,t i ** .. — r é > -C _ ________ _____<. * J « j . 1 r - - - —- r.—- ts- . - f ^ ,jL zU Ja-. ".. ----- w~ •-v^- ~ *»r ' -w -r * -— —■* . __ ■ J Anglia is ad kölcsönt Ausztriának. ~rB,$Ji tudó silónk telefonjelentései*-* ■• .WSVn-iJ*.... . . ■■. ... ■ .... ..... -y .„1.S.,......-' ,A,l^,t.'....',M....'' ' ..... .r- » ..í Becs, jan* 1 j. Igen beavatott diplomáciai körökből szerzett értesülésein szerint az an-n gol kormány az osztrák kölcsön kérdésével foglalkozó francia jegyzékre adott válaszában azt a kötelező nyilatkozatot tetti, hogy Anglia hajlandó ugyanolyan mértékben kölcsönt nyúj­tani Ausztriának, mint ahogy­ Francia­­ország teszi. Az angol kormánynak ez az állásfoglalása rendkívül nagy fon­­tosságú és nagy lépést jelent az osztrák hitelkérdés megoldásában. Sir William Goode párisi tárgyalásai Angliának ezzel az állásfoglalásával áll­nak kapcsolatban. ..,J . Max Nacher. T mmwj mm ieüpüiiizíer mérni i tatiusMlillsta nÉwniuil lonsrestti és i debreceni iöispánsiré!. —­ Saját tudósítónktól. — A keresztényszocialista képviselők tegnapi értekezletével, kapcsolatban , a reggeli lapokban hirek jelentek meg arról, hogy­­ a keresz­tény szocialista képviselők egy küldöttsége keresi fel ma Ferdinándts Gyula belügyminisz­tert, hogy a debreceni főispánság ügyében interveniáljon nála és egyben kieszközölje, hogy a keresztény-szo­cialista szakszervezetek vasárnapra­­ hirdetett kongresszusának megtartá­sát engedélyezze. Erre vonatkozólag ma délben kér­dést intéztünk Ferdinándy Gyula bel­ügyminiszterhez, aki a következőkép­pen nyilatkozott a S­árai Vik­tíg mun­katársának: — A debreceni főispánsági ügyében a kormány még nem döntött. Mindez­­ideig nem járt nálam ez ügyben sem­miféle küldöttség és nincs is róla tu­domásom, hogy ilyen küldöttség ké­szülne hozzám. Mindeddig, am­it ebben az ügyben magával Clubert Ottó főis­pán úrral behatóan nem tárgyaltam , és általában az egész ügyet a legala­posabban át nem­ tanulmányoztam és minden illetékes tényezővel érintke­zésbe nem léphettem, természetesen semmilyen irányban nem határozok,­­mert csak minden körülmény legala­­posabb mérlegelése után fogok javas­­­­latot tehetni a döntésre nézve a kor­mánynak . Ami a keresztényszo­cialista szak­­szervezetek vasárnapra összehívott kongresszusát illeti, ez ügyben magam­hoz kérettem a főkapitány urat és még egyszer alaposan meg fogom vizs­gálni a dolgot. Úgy hiszem azonban, hogy nem lesz különösebb akadálya annak, hogy a kongresszus megtartá­sát engedélyezhessem, megfelelő ga­ranciák mellett. E tekintetben ma délután meghozom a döntést, de már most is mondhatom, hogy a kon­gresszus minden valószínűség szerint megtartható lesz. A belügyminiszter végül megemli tette, hogy a minisztériumban több fontos törvényjavaslat előkészítésén­­ dolgoznak, amelyeket a törvényható. -j­sági és községi választójogról szóló új javaslattal együtt a nemzetgyűlés ősz-ö­s­szeülése után nyomban be fog nyuj-­­­tani. Ú­jji . Keresik az uj francia miniszterelnököt. . — Bécsi tudósitónk telefonjelentése. «■* i Bécs, jau- 14 d Hillerand elnök ma folytatja te aj • kormány megalakítására vonatkozó tárgyalást és Jonnert. szenátorral is ta. . nács­kozni fog, akit a távirati után kül­­­­­dött meghívás Marseileben ért után épp akkor, amikor hajóra akart szánni hogy Kairóba utazzék. McHe­­rand mindenesetre magához kéreti a Clementceau-kormány két tagja, Loucheurt és Tardieut. Bartheau teg­­nap nem jelenhetett meg a köztársaság elnökénél, aki az Echo de Paris köz­­­lése szerint tegnap megelégedett azzal,­­ hogy a meghívott politikusok vélemé-­­ nyét meghallgassa. Ú­­j Briand is kihallgatáson járt rája é­s­­ ennek során azt ajánlotta, bírja rá Peter kamarai elnököt a kabínetalak­­í­tás elvállalására, mert Petet a mostani körülmények között az egyetlen eze­r­der, aki a válságot meg tudja oldani-­­ A legtöbb kilátása még most is Perez- é­r­eki van arra, hogy miniszterelnök­­ lesz. Viviani a mostani körülmények­­ között lehetetlennek tartja, hogy ő ka­­­­binetet tudjon alakítani. Noha Mile B­­­rand már tegnap tanácskozott Potu, cáré volt köztársasági elnökkel, nemt­­ tartják valószínűnek, hogy öt bizsi­­ meg a kormányalakítással, mert ta a­­ nézete, hogy Poincaré-kormány észre­­­­vehetően ártana a Franciaország és­­ Anglia, Olaszország és Belgium, vala­­­­mint az Egyesült­ Államok közt fenn­­­­állói viszonynak. Hír szerint Briand kijelentette, hogy Poincaré-kormány­­ban nem vállal tár­cát.­­ Mas­slacher. Márciusban lesz a népszavazás Felsősziléziában. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése­ — Bécs, január 14* Mint a Frankfurter Zeitung jól érte,­­ sült berlini forrásból hallja, Felső-­­­zóléziiábatt a népszavazást március­­ 13-ikára tervezik M. N* » Tovább tart a bécsi postás­­sztrájk, Bécs, január 14.­­A postások sztrájkja egyelőre to­­­­vább tart. A reggeli órákig húzódó tár­­­k­gyalásoknak még nem volt eredmé-­­­nyük. A döntés a mára hirdetett mi­­­ nisztertanácsra vár. A táviró- és táv- , beszélő alkalmazottak szolidáris sztrájkja­ elhalasztókák

Next