8 Órai Ujság, 1921. április (7. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-01 / 69. szám

4 HÍREK. _ A cseh beltispin­uisacr fe­gyelmit indított a p­osonyis városi tanács ellen. Pozsomból jepntik­.A cseh belügyminiszter tulvaleven meg­­­sem­rmsitcilte Tóbler János h­ágai ma­gyar képviselő pozsonyi köhögi­hető­­ségé­t. Evvel az üggyel­­kapcsolatban a cseh kormány most elrendelte a fe­gyelmi eljárást megelőző vizsgálatot V.­­derer József polgármesterh­e­yettes, Zim­m­er Imre főjegyző, Kremli Ágos­ton tanár­sóf, Novák Károly aljegyző,­­­ászlymn­sziky Ferenc alügyész és Meyer József aljegyző ellen, mint akik tagjai voltak az 1920. március 27-i tanács­it esnek , amely Tobiernek a pozsonyi illetőségi jogot megadta. A cseh bel­ügyminiszter azzal vádolja a tanácsot, hogy az ügyet az illetőségi kérdésben fennálló miniszteri rendelet szándékos mellőzésével intézte el. A csupán Du­­sek Viktor polgármestert bízta meg a vizsgálat vezetésével. A városi ta­nács tegnap foglalkozott az ügy­gyel s elvi szempontból vitatta­ meg azt a­­kérdést, hogy a tanácsnak, mint testületnek a felsőbb hatóság által megsemmisíthető határozataiért leh­et-e a tanács egyes tagjait felelősségre vonni. A tanács­­ határozta, hogy a h­lügyminiszter terrorizáló rendelete ellen a prágai legfelsőbb közigazgatási b­írósághoz apperál. Megállapítást nyert az is, hogy a város a belü­gy­­m­iniszter által idézett rendeletét egy­általában nem kapta meg és így a ren­dszet tudatos megsértéséről szó sem á­lltt egyetemi tanárok, kor­m­b­ányzovi magyar-­irályi vallás- és közok­tatásügyi m­ilniszter előterjeszté­sén: dr. S­leyer Jakabot, a nemzeti ki­­seb­bségek Vi­olt m. Sir. miniszterét, mi­niszterré tötént knevezése előtt a bu­dapesti kis­iiuj. tu­dományegyete­­m­en elfoglal nyilános rendes tanári állásába vissulté­fézl­. Dr. Ghátnoky Jenőt, a Koronám Tudományegyetem­ nyilvános rendes tanárát pedig a bu­dapesti magyar királyi Tudomány­egyetemen üresedésben, levő egyete­mes földrajzi tanszékre nyilvános ren­des tanárrá kinevezte. — Az élelmiszerek szállítása. A Magyiy Távirati iroda, jelenti: Egyes újságokban oly' értelm­űs közlemények je­lentek meg, hogy az államvasut­ak által a szénhiány folytán elemleg áruforgalmi korlátozik következtében a fővárosba irá­nyuló éle­jeikkek átállí­tásában is fennm­­­akadás áll­t volna b­e. Ez az állítás a tényállásnak nem f­el meg, mert élelmi­szereket mérk a hu­véti ünnepekre külön­ben el­rendeltek, iga­z­is korlátozás tartam­a alatt is fel­vitt­ek és és szállítottak. Csupán a budapesti hó rasztá­rakba rendelt élelmi­szerek szállítása áll már hosszabb idő óta korlátozás alatt, mert e raktárakban élel­miszerek felvételére hely nincsen s a vál­lalat­­kívánságára csak a felszabaduló hely arányában vesznek fel árukat újabb szál­lításra. — Zárt tárgyalás a Becker— Steatl-ü­gyben. Dr. Gyenes Mátyás törvényszéki biró ma délelőtt folytatta a tárgyalást Bea ér Bilby ismeret­es zongora-igében, s tárgyalásra meg­idézték GIOU alig I ezredest is, aki kérte a hiroSteol,hogy miután fele­­■séffé és családjában és minthogy a­­tárgyalás nyilvánossága sérti érdekeit ,­és lumenein zárt tárgyalást rendeljen el. Stecker Ri­by jogi képviselője elle­nezte ezt, a­ bíróság azonban Stead ez­redes kérésének helyt adott és az ügyet zárt tárgyaláson tárgyalja. __ Tombor Jenő alezredes bün­pöre. Tombor Jenő vezérkari alezre­des ellené^k mint isk­eretes. » katonai ügyészség j«mégárul» büntette címén eljárást indiktált Tou­­bornak a prole­tárdiktatúra időszattifejtésű­ működé­séért. A hadosztályízóság Tombor al­ezredesit a felségárulás címén ellene emelt vád alól felmentette. Az ítélet­ben megállapította a bíróság, hogy Tombor a vörös hadsereg­ben csak az ország területi integritásának megvé­déséért szolgált, az a vád pedig, hogy ő ajánlotta volna Böhmnek a dikta­túra kikiáltását, nem igazolód­itt be. A katonai ügyész semmiségi panaszt jelentett be azzal az indokolással, hogy az elsőfokú bírósság érdemben téve­dett akkor, midőn felmentő itéletet hozott. Felebbezés folytán a­ legfelsőbb katonai törvényszék ma tárgyalta Tombor Jenő alezredes faüs­pőrc-t Stad­­ler István altábornagy elnöklésével. A tárgyalást dr. Szerdahelyi László ez­redes hadbíró vezette. Dr. Szabó György alezredes hadbíró, korona­­ügyészhelyettes fenntartotta az ér­demben való­ tévedésre vonatkozó sem­miségi panaszt és kérte az elsőfokú bíróségt ítéletének megváltoztatását és Tombor Jenő vezérkari alezredes el­ítélését. . Ezután dr. Durván János védő, majd Tombor Jenő alezredes szólalt, fék ítélethirdetésre csak hol­nap kerül sor. — Az Angol­­Ma­gyar Filmszínház és az új m­oziren­delet. Fölkértek bemu­lti­­ket annak a l­iastatálás­ára, hogy az An­gol-Magyar Jilimszinhaz Rt. az Angol- Magyar Vaukkal semmi íére összekötteti­s­­ben nem áll Iklidffy a Kinizsi­ utca 10. siem­ alatt­i.é­vben­ már­csinpad­ mozgó­­­képjátszási engedélye nem a Magyar Ta­nítók Otthonáé, hanem Ágotai Béláé ez idő szerint. — A mulatság vége. A főkapitány­ságnak maj éjfél utánijelentették, hogy az Auguszta-ülepen ragadt Gáborné Magán­lakásában lágy és anangos mulatság van. Utasították a, 19-as számú őrszobát, hogy a mulatságot gyíffizessék be. Az őrszobá­ról rendőrök mentek a helyszínre, akik a parancsnok eleget tettek és a mulatozó társaság dígjait leigazolták azzal az utasí­tásal, hogy oszoljanak el. A társaság egy része bérkocsira ült és a város felé hajta­tott. A társaság egyik tagja jókedvébten revolverrel lövöldözött, s amikor a telep­nek Gróf Bethlen litván­ utca 9. számú háza m­ellett elhajlottak, ott egy nyi­tott ablakon át belőtt. A lakásban Pedelkó Jánosné ágyban feküdt és a revolvergolyó az asszonyt szájon találta és igen súlyosan megsértette. A kocsi a társasággal elhaj­tott, és a méntők ,Nedelkónét kórházba szállították. A rendőrség a nyomozást a lövöldözők­ után m­eindította. — Petri Kiály állapota- A buda­pesti szerb­horv­i szlovén követség a­­következő­­K­&k közlését kéri. Illeté­kes helyien megcáfolják azt az angol forrásból eredő hirt, hogy Péter király egészségi állapotú aggodalomra ad okot. — A MZyC ötnajios vivóver­senye. Xlusvéfi szüBiuiiikbiiii írjeiénik­'kv/.Utal­ ar­ról, hogy 1 Magyar áffiih'tikai th'-ub 7,u­­kiMszky Bolit, K­jársy Béla, Szántay Jenő, Szarv­i­sav Jjilvorev és Borsay Jenő hős halálAb­drriniji­uk vívóinak emlékére megrendezi a"^, hősök emlékversenyét". A verseny ötnapos lesz és ma kezdődik a Nemzeti Lovardában este 7 órakor. Pén­teken és szombaton még az előmérkőzések folynak m­indenkor este 7 órai kezdettel, a­ döntő­­mérkőzések. pisiig április 7. és 14-én tartatnák meg a Pester Lloyd Tár­sulat (V., Mária Valéria­ utca 12.) nagy­termében, mindkét nap délután 4 óraikor. Az országos vivóversenyben hazánk leg­­kivá­­bb vivői vesznek részt s igy e ver­seny vivósportaiik lenagyobb eseménye __ Az rfgyesü­l|t Budapesti Fővá­rosi Takarékpénztár március 30-án tartott könyv­ére elfogadta az igaz­­gatóságnak C?szegi javaslatait s azok­hoz képest az 1920-iki üzl­etévre rész­ 0£&tiáss££3& Fteték, 1921 ipnris l. Ipar mmű kiállítást akarnak rendezni­­ az elszakított térteteken. Válság fenyegeti képzőfonytalónk­et. -- Ne támasszanak kiviteli / / nefrézségeket. I­g­y. Sírét tudósítónktól. A hirtelen­­beállott /gazdasági krízis súlyosan kezli éreztem hatását a ma­gvar­ képzőművészeik terén is. Mind­addig, am­íg a indszin korona vásárló erejének csöleletése folytán nagy spe­kulatív gazdago­dási lehetőségek állot­tak fenn, az idegen pénz és a hirtelen nőtt vagyon szívesen vásárolta az európai nívójú budapesti­ művészet ter­mékei­t s a művásárlás örvendetesen fellendült. - Pompás aukciókat láttunk, an­elyek nagy anyagi sikerekkel vég­ződtek. Úgy tetszett, mintha ez örökké fogna tartani s a dolognak ideiglenes voltát senki sem látta előre. Maga az állam súlyos fényűzési adó­­val sietett ezt a konjunktúrát lefö­lözni. Ennek ellenére, a magyar mű­vészet termékei még mindig keresett értékek voltak. A korona ár javulása és a v­lágszerte mutatkozó gazdasági krízis azonban végre is megállította a művásárlási kedvet. A megijedt és megfogyott pénz nem keres elhelyezke­dést. Ennek következtében a fejlett magyar képzőművészet a legsúlyosabb válság fenyegeti. Csak most derül ki, hogy Csonka-Magyarország nem bírja Budapest művészeit eltartani és annak a 3—100 elsőrangú föstőművészn­ek az e­pisztméiáját biztosítani, akik idáig európai­ versenyben is méltán számot­tevő magyar műtárgyak. Ennek a ténynek a természetéből önként vetődik fel va­rr­i nagyobb látókörű magyar kultúrpolitikának a gondolata. Sokszor hangoztatták, hogy az elszakított területek magyarságával fenn kell tartanunk a szellemi kap­csolatot. Lehetővé kell tenni, hogy a magyar könyv, a magyar kép és szo­bor és a magyar műtárgy eljusson az erdélyi, felvidéki és délvidéki terüle­tekre is. Különös varázsa és hódító ereje van ma a magyar művészet ter­mékeinek ez elszakított magyarság kö­rében, de az idegen h­ódító népek in­telligenciája előtt is a magyar kultúra fölényének hirdetői lehetnének az az európai versenyben is méltán szá­mottevő magyar műtárgyak. Sajnos, a magyar hivatalos körök csak nem akarják észrevenni, mi­ben hatalmas ereje van a magyar tájkép­nek, a magyar élet genreképeinek el­szakított testvéreink között és milyen fontos nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a magyar művészet megtalál­ja útját Erdély, a Felvidék és a Délvidék felé. Mindeme tekinteteteken kívül m­a már m­ű­vészeink gazdasági és exisz­­ten­ciális érdeke is követeli, hogy a ma­gyar műtárgyak minél könnyebben el­juthassanak és terjeszkedhessenek régi Magyarorzág területein. Válságos hely­zetbe jutott festőink várva-várják az alkalmat, hogy kész kiállítási anyagu­­kat Erdély és a­ Felvidék nagyobb vá­rosaiban kiállíthassák, sőt, hogy eset­leg a Balkán kultúr­közönsége előtt is bemutathassák a magyar művészet kulturális erejét. A magyar kultúrpolitika nem zár­kózhat­­ el a művészek eme kíván­sága előtt, amelyet a művészek gazda­sági érdekein kívül nagy nemzeti ér­dekek is támogatnak. Sem szabad sú­lyos kiviteli nehézségek támasztásaival megakadályozni, hogy az élő var művészek alkotásai elindul­hassanak el­szakított testvéremhez, nem szabad, hogy szűk látókörű bürokráciával út­ját állják a kereskedelmi értékű mű­tárgy-exportnak, mert ez nem csak a vigyi kultúr érdeke, hanem exisz­­tenc­iáns kérdése három-négyszáz bu­dapesti művészcsaládnak, akik a mai gazdasági krízisben piacukat elveszítet­ték s igy t­ébb-utóbb kivándorolni lennének kénytelenek, ami a magyar kultúra ki­számohatatlan, gyengülését és eleseneveszesedését jelentené. Itt az ideje, hogy a művészet sor­sának intézői komoly megfontolás tár­gyává tegyék a magyar műtárgy­­export kérdését és szervezett, okos kö­rültekintéssel könnyítsék meg a ma­gyar képzőművészetek termékeinek világpiacra­ való jutását. Fényenként 100 korona osztónknak folyó évi március hó.31-től kezdve leendő kifizetésit és az ala­pszabályok­­nak módosítását határozta el, végül az edd­gi igazgatósági^ tagokat ismét há­rom évii' megváls­ztotta. — HAgverseny­. A közgazdászok hangverstyt rem­sznek április 9-én. « Gellért­^zjUóba­nt szegény Sorsu hallgatók javára. Ajisori^F van cirekszáro, szavalat, tánc, rad­jklARdrengu'. művésznők és mű­­vészek a.'l'mv­i'le. Többek között: Környey­­Béla, Dömötör Ilona, Magyar Erzsi, Prav­sinszky Peppy, Bajor Gizi, Simonffy Mar­git, Tóth Beike, Pilinszky Géza, Szent­­mihályi Tibor. Zongoránál Ivlimes Károly •Is a rendezést Szimon Jenő vállalta. A koncert után­ tánc: ifj. Kóczé Antal mu­zsikál. Jegyek még válthatók: Es«ter­­házy-utca. 3. szám alatt, délután 4-—6-ig, valamint BárdnáL __ ,,Harg­itt­a élni akar.“ Ady Endrének kön­yvalakban m­ég meg nem jelent kis ver­es regényét járt.a ki most az Am­icus kö­nyvkiadója^Kat. Csinos külső: Kozm Lajos URupás famet­­szetei adnak méltó k^d­et a két­ő al­kotásának; e i ez j^külső disz se ta­karhatja el ,­ám fogyatékosságait. Vannak szépségei és benne van az Ady. Endre magyarsága, ereje, stlusos volta; de az egész, ma is zavaros és értelmetlen egy kissé, mint volt akkor, amikor a Nyugat hasábjain megjelent és a költő elkeseredve lát­hatta, hogy­ lírai regényét hívei és fegyvertársai sem tartották legsikerül­tebb alkotásának. A köznapiság na­gyon belejátszik e regénybe és a köz­élet szatírája inkább kiszólásnak hat, mint költői kritikának. Ady Endre annyi újat, frisset, káprázatosat, mélyet, emberit, szépet alkotott, hogy ez a, szimbolikus lírai regény nem döntheti meg csodálatunkat amelyet az Ady-lirának hatása A költő sze­mélye irányt is keltett bennünk. (f. j.) — Tűsz így iketegvárban. Csaknem ugyanabban az időben,amikor a malom­­tüzet­­jek'ftették, a tpizoltóság arról ka­pott jelző®, hogy j^Iiinyadi-tér 17. száron házban lévő Mo^mr-ívéi kefegyár ég. Ide kivonult J^fc^erületi tüzőrség Wmide,-. lit-s tűzoltótiszt parancsnoksága alatt és a tüzet, hamarosan eloltották. A tűz követ­keztében az egyik gyári műhelyben a már kész faanyag égett el. A kár magassága megállapítva még nincsen. — Felyházra ítélt tolvaj cseléd­­leány. Balassa Máriás többszörös­sen bün­tetett előéletű­l cselédleán­yt 1919-ben a for­­radalmi törvényszék­zabadlábra helyezte Márianosztránul, nem különböző bűncse­­lekmények miatt n­yévi fegyházbünteté­sét töltötte. Al kipabadult fegyencnő Bu­dapestre jött VaC hamis cselédkönyvek alapján elszegődött több helyre. Rövid id­ő alatt kilencrendbeli lopást követett el, mintegy 100.000 korona értékben. .A budapesti büntetőtörvényszék Zak­ariám táblabiró önöklésével hatévi fegyhésra ítélte. — Xa-Xa I. az Est-moziban. * Bp. Csengery János egyetemi fete­nár április 1-én, pénteken d. u. 14 óra­kor a­z Urániába­n. vetített képekkel elő­adást Art Firenze la bela címen a virá­gok őshm­űvészetek klasszikus városáról, " Szeb Ilonai Románc 5 felv. Vörös­­martiry Vichály költeménye utthn. Hollay K­.n­ytilla Vépringe­s stílusos játéka, tökéle­­ties Szép­enrát alakit, s a legszebb ma­gyar filmek közé emeli. Mátyás király a környezetének kosztümös felvonulása gyönyörködteti a nézőt. Érdeklődés oly nagy, hogy a jegyek már elővételben el­kelnek. Bemutatja a Bogai nagy mozgó Erzsébet-körut 39. sz. 31-től április 3-ig. * Mozgókép Otthon. Az idény nagy kinematográfiai eseményét, a Damanyék című amerikai bűnügyi regényt 6 felvo­násban és a Házas élet gyönyörei című páratlan humora amerikai burl­eszkel, ál­landóan telt házak bámulják. (5, 7, 9.): — Olvassa a Színházi Világot! v.HKMM24M*lMMMMMMN»h­aHN9M­NHMNM WiSTiS Ruházati R.T. tekintettel arrA, hogy a FuturaS a matarai t­zövetkezeti központok áruforgalmi r.*t.poBató­­üzlet© szövőtűit körülbelül 30%-al olcsóbban adta, mint bárki más — mérték szerint 3800—4800 és 6000 koronáért elsőrendű, legdivatosabb öltönyöket készít. A szöve­tek a Fatura*4 üz­letbel­yiségében (IV., Viga­dó­­utca d.) ■— a h­ol a Vestis azonnal mértéket is t­esz — megtekinthetők és tetszés szerint ki­választhatók. A Vestis, illetve Fatura gyapjú­ból készült szövetei úgy minőség, mint ár te­­kintetében elsőrendűek. A Vestis régi ruhák , renttlühozását méltányos árban vállalja. Bár­kinek a lakásán a ruhákat díjtalanul átnézi. Vestis helyisége: V., Vigadó­ u. 4. (Futura Tol. B.’­­11.) Vestis id. helyisége és műhelye: IV., i ‘Veres Pálné-utca 11. szám. (Telefon 108—17.)

Next