8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-01 / 94. szám

Vasárnap, 1321 május 1.3 O&fJwsMr. feltennem azt a kérdést, előzetesen, váj­jon ,volt-e szó arról, hogy Friedrich a ha­talmon van. Fényes László pedig erősen megtámadta Friedrichet. Nem mondták egymás közt hogy a kettő közül az egyik­­ legény marad a csárdában ? Tanú: Nem. • Fényes: Mit tud Heltai és Hüttner közti viszony­áról. Ismeri ezt? Tanú: Igen. Fényes: Ezt nagyon lényegesnek tar­tom, mert meggyőződésem szerint olyan ember szökött ki Bécsbe . . . Gadó: Ne tessék eléjevágni a tanú val­lomásának. Tanú: Amikor én a Margit-körútra ke­rültem Heltai m­ár szabadlábon volt. Hal­lottam Hüttnertől, hogy Greff hadnagyot és még többbet Heltai kiszabadított. Azt is mondta Müllner, hogy Heltai a Nap­hegyi nevű tanút preparálta. Holstein fő­hadnagy mondta n­ekem­, hogy ne jelent­sem be tanúként dyközli velem, hogy Heltai kijelentette Mötte, hogy a Margit­­körúti fogházban£5 egy hosszú kötelet fon, amelynek iímere Friedrich lesz kötve.. Vágó helyiről: Nekem ugyan­ezt mondta. Gadó: Volt ön együtt a fürdőben Hütt­­nerrel? Tanú: Igen. Gadó: Nem volt ott őr? Tanú: Velünk nem jártak örök. Voltam én kint a városban is őr nélkül. Vágó is kint volt. Gadó: Tudja ezt igazolni? Vágó újra felugrik. Négy tanút jelent. Gadó: Figyelmeztetem, hogy ne ugrál­jon, mert kénytelen leszek erősebb fe­gyelmi rendreutasítással élni. Sztanykovszky: Azt tudja minden tiszt, aki akkor ott letartóztatásban volt, hogy különben is mindig úgy volt, a tűztek mellé nem adtak őrt. Gadó: Hát ,nem az önök kivételes hely­zete volt ez, hanem általános? Tanú: Igen. Gadó: De Vágó nem volt tiszt. Tanú: Vágó az intelligens szobában volt, a tartalékos tisztek között. Fényes: Az ön kihallgatása során ille­­téktelen egyének is jelen voltak,­zella­ téren és Astoria szállóban, ugyan­csak helyszíni szemlén. Akkor aztán úgy délután 5 óra tájban elmentünk Károlyi Imre autóján a budai Nagy Anna-féle ven­déglőbe. Ulain Ferenc költségére megva­csorázni. (Nagy mozgás és derültség.) Gadó: Hivatalos helyen tudtak erről? Tanú: Nem tudom. Paksi velünk volt. Ulain Paksinak adta a pénzt a vacsorára. Gadó: Sztupka őrnagy úr ekkor vagy később értesült erről? Tanú: Nincs tudomásom róla. Gadó: Feleljen nyiltan­, Sztupka őr­nagy úrnak lehetett erről tudomása? Tanú: Nem tudtak erről. Fényes: De Ulain tudott! A katonai főtárgyaláson érintkeztek, önök egymás­sal a tárgyalás hatheti időtartama alatt? Tanú: Eg­y darabig igen, de akkor egy Makra nevű hadnagy bejelentette, hogy Hüttner és Sztanykovszky érintkeznek egymással, ekkor vizsgálatot indítottak és ettőlfogva nem érintkezhettünk, csak az ablakon át. Fényes:. Dr. Ulain ott volt az érintke­zéseken ? Tanú: Nem, a fogházba nem jöhetett be, csak szünet közben jött oda hozzánk és mindig mondta, hogy csak az igazat mondják. Dobó egyszer ingerülten közbe­­kiáltott, hát „én megmondtam az igazat", mire Ulain kicsinylően intett a kezével, „ah, az nem jelent semmit". Egész teória volt az, hogy hát a Kéri, a Fényes, meg a Friedrichnek hogyan kell benne lennie az ügyben. A vádlottém­ hallgattál­ ki egymást. Tanú: Ott volt Hüttner is. A­­Vágó ki­hallgatásánál ott voltam én is. Megjelen­tek a kihallgatáson Heltai és Paksy is. Fényes: De nem a szembesítésről beszé­lek, hanem a rendes kihallgatásról. Tanú: Én sem a szembesítésről mon­dom, mert hiszen Urak­mal nem kellett szembesíteni, mégis ott volt. Hüttner meg még kérdéseket intézett hozzám. Fényes: Az őrnagy úr mindig jelen volt a kihallgatásnál vagy közben eltávozott? Tanú: Nem, ott volt végig. Fényes: Említette, hogy Ön kint járt a városban. Hogyan, hivatalosan? . Tanú: Voltam hivatalosan is. Máskor kértem, hogy engedjen haza. A tiszteket bármikor hazaengedik. Csak amikor Ök­rös főhadnagy egy ilyen alkalommal meg­szökött, betiltották. Fényes: Kivel ment ön ki? Tanú: Paksival. Fényes: Hát mi címen volt ott Paksi? Tanú: Nem tudom, valami igazolványa volt, hogy önkéntes káplár a szegedi va­dászzászlóaljnál. De ezenfelül Ulain ma­gánnyomozója volt. Ilyen volt Paim de­tektív is. Fényes: Milyen volt Paksinak az iga­zolványa? Tanú: Negyedik papírra volt írva, hogy a szegedi vadászzászlóalj önkéntes tizedese. jgr. Polónyi közbeszól: A Prónai zászlóalj. Tanú: Pak­sinak is ilyen volt, s azzal foglalkozott, hogy a főtárgyaláson vitte Ulain után az iratokat. Fényes: Vendéglőbe vagy más efféle helyekre nem mentek? Tanú: A július 8-án tartott helyszíni szemle után voltunk több helyem, a Gi-Elnök: Külön megnevezték Friedrich­­het is, Kérit is? Tanú: Igen. Ulain mag is mondatta, hogy Friedrichnek a legkisebb bű­ne a Xisza-gyilkosság. O, Ulain a széna­­panamával akarta lehetetlenné tenni Friedrichet. (Derültség.) «— Megmondtam 1913 decemberében, hogy Hüttner hazugsága, kitálalása az egész dolog, bocsánatkérő levelet írt Hütt­­ner emiatt későbben hozzám, egy másik levelet is, amit Ulain a hadbíróságnak adott át. Ez lesz az elfogott levél. Hütt­­ner február 16-án Ulcinnal történt meg­beszélése után vállalta az egész Tisza­­ügyet. Áprilisban azután Lengyel nálam járt és azt mondotta, hogy hiába beszélek,­­ átnézte az iratokat, nagy halom adat van ellenem és a többi bűntársak ellen, amikor engem elvittek a hadbíróságra, akkor mondotta Lengyel, hogy úgy jár­hatnék, mint Regula, de majd ő lesz a vé­dőm. Akkor mondotta, hogy igazság és valóság az kettő. Elnök: Nem tételezhető föl, hogy Len­gyel Zoltán, aki okos ember, ilyesmit mondjon. Tanú: Mondotta! Polónyi (közbeszól) : Atyám emléke... Fényes: Hajlandó ön Lengyelnek sze­mébe is mondani ezeket? Tanú (határozott hangon): Igen. Fényes: Azt vallotta ön egy ízben, hogy amikor én a Royalba benéztem, Kéri szemhunyorítást tett, hogy előttem ne beszéljenek a Tisza-ügyről. Ha én fel­bujtó vagyok, hogy nem lehetett előttem beszélni a Tisza-ügyről. Miért mondotta ön tehát jegyzőkönyvbe ezt? Tanú: Ellentmondásokat akartam csi­nálni. Elnök: Szántszándékos ferdítés volt ez? Tanúr Igán. Elnök: Ön eszelte ezt ki? Tanú: Igen. — Tudok arról, hogy Hüttner és Jrieger beszélgettek egymással. Ezért fel is je­lentette őket egy csendőr a Margit-kör­­úton. Szünet után folytatták Sztanykovszky kihallgatását. Fényes kérdésére elmondta, hogy Hütt­­ner elkezdte bővíteni vallomását, először belekeverte Fényest, mint fölbujtót. Az­után hozzáfűzte vallomásához az elferdített Progalbeli jelenetet. Elnök: Hát est honnan tudjat Tanú: Hüttner mondta el ezt részlete­sen. A vallomások során aztán maga is belekeveredik. 19-ről 20-ra virradó éjje­len aztán megpofozták. Erre magát is be­vonta, de óvatosan, csak úgy, hogy a fro­­heim-villában ő csak a kertben állott és nem ment be. Először Vágót szerepeltette Gaertner helyett. Később, hogy Gaertner szerepe tisztázódott, akkor már nem volt Vágó, hanem Gaertner lett belőle. Éj­szaka a rendőrségen azt mondta Paksi­nak, hogy őt Miskolcon a törvényszék el­nöke meg akarta szöktetni. Azt is mondta Paksinak, hogy nagy urai­ vannak bele­keverve ebbe az ügybe. Paksi akkor Hu­szár, akkori miniszterelnökhöz szaladt el. Elnök: Ezt is Hüttner mondta? Tanú: Igen. Majd így folytatja vallomását tanú: Engem ide hoztak vissza a polgári ügyészséghez, akkor kaptam az átadott levelet, amelyben Hüttner azt írja, hogy nem gondolta, hogy én is bedőlök, bocsá­natot kér, hogy megrágalmazott. Hüttnert átvitték azután a hadbíróságra, ott vissza­vonta a rendőrségen tett beismerő vallo­mását. Egyszer azután február 16-án, látszólag minden kényszer nélkül vallani kezd. Utólag elmondta, miért. Károlyi Imre gróftól írásban Ulain Ferenc dr. közvetítésével levelet ka­­pott, amelyben a gróf garantálja, hogy ha a börtönből majd kijut, gaz­­daságában tiszttartónak alkalmazza és megkapja a 200.000 koronás jutal­mat is. Megjegyzem —­ mondja Sztanykovszky — hogy ígéretben Hüttner meg akarta velem, a 200.000 koronát felezni. Ezt Balázs Ödön alhadnagy is hallotta. Tanú ezután folytatta vallomását. Azt mondotta nekem azután Hüttner, hogy őt a Korvin—Klein-ügy miatt felakaszt­hatják, mert ő volt az, akinek besúgá­­sára Nikovényit és Steinzelt agyonlőt­­téik. Emiatt akasztófa várhat reám — mondotta Hüttner. Ezért inkább a Tisza­­gyilkosságot vállalja, amiatt legfeljebb éveket kaphat, nem akasztófát, úgy, hogy — mondotta ■ — a Tisza-gyilkosságbeli bűnvállalás büntetése részére egy eny­­hítő büntetés lesz. .. Elnök: Gondolja ön, hogy inkább a 16 évet vállalja, semhogy visszavonja a vallomását szégyenből, vagy azért, mert nem volt ereje hozzá. Az elfogott levelek. Fényes: A leveleket, amiket egymással váltottak, nem előzetes megbeszélés sze­rint írták és nem azzal a céllal, hogy azo­kat majd elfogják. Tanú: Nem is fogtak el levelet, én küld­tem el a bíróságnak. Gadó: De elfogták. Tanú: Én mindössze két levelet kaptam Hüttnertől. Az egyik megvan eredetiben, a másikat Lengyel Zoltánnak adtam át. Ebben azt írja Hüttner, hogy ne féljek, minden úgy lesz, ahogy megbeszéltük. Szó van ebben vallomásunk visszavonásáról is. Amikor én ezt a levelet megkaptam, már Margalits vizsgálóbíró előtt visszavontam a vallomásomat. Ezt a levelet Lengyel Zoltán Ulainnak adta, aki a hadbíróság­hoz szolgáltatta be. Gadó: Ön más levelet nem csempészett ki? Tanú: De haza sokat kicsempésztem. Fényes: Kérem a bíróságot, hogy an­nak idején méltóztassék majd megállapí­­tani, hogy Hüttner beismerése az elfogott levél előtt vagy után történt-e. Hötmer előre megtervezte, hogy Kráek milyen­­szerepet juttat. Gadó: Xnfbs arról, hogy Hüttnernk a vallomások megtétele körül volt, bizonyos terve, egyrészt, hogy kitérő választ ad­jon, másrészt, hogy dolgokat elferdítsen. Tanú: Én csak annyit tudok, hogy Hüttner kotanított engem, lelkemre kö­tötte, hogy ügyeljek arra, hogy zavarba ne jöjjek. Ha nem­ tudnék valamire vá­laszolni, akkor kitérőleg­ feleljek, mert ha egyszer-kétszer rajtacsipnek valamin, az a szavahihetőséget teljesen elrontja. Meg is mondta Usain a tárgyalás során a szereposztást. Hüttner volt a prima­donna, én voltam az intrikus, Vágó meg a bohóc. Gadó: A katonai főtárgyaláson a tár­­gyalásvezető eléje tárt bizonyos dolgokat, felmerült kérdéseket, aztán ehhez fűzték a dolgokat. Úgy került szóba aztán az ön kijelentése is, amely úgy hangzott, hogy minél nagyobb gazember valaki, annál távolabb áll az ügytől. Tanú: Kérem, ennek a története az, hogy a helyszíni szemlén mondta ezt Usain. így nyilatkozott: Dobó a legkisebb gazember, mert az bent volt és lőtt, ná­lánál nagyobb gazember Kéri, aki már kívül állt, még nagyobb Fényes, aki még távolabb állott, de a legnagyobb gazember Friedrich, mert az fent volt már a Vái­­­lan. Gedó: .Kik előtt mondta ezt Ulain? Tanú: Akik ott voltak a helyszíni szemlén. Ott volt Lengyel Zoltán és Tő­rük ügyvéd is. Fényes: Nincs több kérdésem. Lengyel László vádlott kérdezte ez­után Sztanykovszkyt. Lengyel lényegtelen kérdései után Vágó Jenő kezdte kérdezni Sztanykovszkyt. Vágó további kérdéseire elmondta, hogy egy napon át hallgatták ki. .Szíjívka, Grandiet főhadnagy. Vágó: Más nem volt a szobában és csak egy napig hallgatták ki? Tanú: Nem emlékszem hogy más lett volna a szobában, egy napon át hallgat­tak ki. Vágó: Azt kell mondanom, hogy ez a kijelentése nem áll. (Derültség.) Kinek az utasítására hozták önt vissza a hely­színi szemléről, azaz kivel ment ki, kivel járkált? A tanú: Faseyval voltam, Sztupka­­ őrnagy úr engedelmével. Vágó: Ez így nem igaz. Az elnök rendreutasítja Vágót és azt­ mondja, ha nem kérdez rendesen, akkor csak védőjének engedi meg a kérdezést. Az elnök: "Hányszor történt, hogy Paksy detektív elvált öntől ? A tanú: Elmondok talán egy esetet, az a legjobban megvilágítja. Egy ízben sza­badságot kaptam. Kimentünk egy Láng nevű zászlóst keresni. Először megvacso­ráztunk az én lakásomon. Paksy is ná­lam, velem együtt vacsorázott. Tíz óra előtt, valamivel kapuzárás előtt, emlék­szem, még Pirksy lejött velem a Vörös­­marthy­ utcába, odament keresni Lángot.­ Az Erzsébetkor után azután elvált tőlem és én a Vikória-barrba mentem egyedül, ahol az üzletvezetővel beszélgettem. Egy iskolatárt­aam­tal is találkoztam itt. Éj­félkor az Adria-büffébe mentem. Itt Bo­­biki Pál sátoraljaújhelyi ismerősömmel találkoztam, aki éppen olasz fogságból jött meg. Még csodálkozott azon, hogy én szabad vagyok, mert azt olvasta, hogy a Tisza-ügyben letartóztattak. Azt mond­tál, hogy már kiszabadultam. Azután egyedül voltam még ismerősöknél és Pak­­syval megbeszélésünk szerint csak a Kos­suth Lajos­ utcában találkoztam, ahonnan éjszaka két órakor ketten mentünk visz­­sza a Margit-körúti fogházba. Elnök: A katonai körletparancsnok ügyésze tudott arról, hogy ön szabadon volt, hogy Paksy öntől elvált? Tanú: Nem, nem hiszem. Elnök: Feleljen erre, Paksy önnél va­csorázott önnel együtt? Tanú: Igen. Elnök: És a Margit-körúti fogházban erről nem tudtak? Tanú: Én szabadságon voltam. Hogy mit tudtak erők­, azt nem tudom. Elnök: Ha önnek járt szabadság, mint ahogy meg is kapta, a szabadság semmi körülmények között arra nem volt vak, hogy az önt kísérő detektív elengedhesse. Tanú: Paksy megbízott bennem. Tudta, hogy én nem szököm el. Elek: Ön mindeütt Láng zászlóst ke­reste? vagy az csak jegeim volt? Tanú: Az csak jogcím volt. Ezen a cí­men voltam künn. Vágó megjegyzést tesz, mire az elnök figyelmezteti, hogy komolyan viselkedjék. Vágó a tanúhoz: Tud arról, hogy én is kint voltam szabadságon? Tanú: Igen, tudok. Vágó: A Margit-körúti fogházban ki hallgatott engem? Tanú: Sztupka őrnagy ügyész úr, én, Hüttner és Ulain hallgattuk ki. A hallgatóság soraiban nagy derültség támad, mire az elnök azt a figyelmeztetést intézi a közönséghez, hogy őrizze meg komolyságát. Vágó: Amikor Hüttner kint vacsorázott a Margit-körúti fogházhoz közeli vendég­lőben hány személyre rendelt vacsorát? Tanú: Menyasszonyának, Ilonkának és magának. Vágó: Mennyit tett ki a vacsora számla? Tanú: Három személyre 200—300 ko­ronát tett ki. A Lovas vívóteremben tartott helyszíni szemle után, emlékszem, Usain dr. mondta, hogy csak menjünk vacso­rázni. Vágó: Hány órakor ment föl ön mindig Sztupka szobájába? Amikor én kilenckor fölmentem, ön már többnyire ott volt. A tanú: Bizonytalan időközökben és időpontban mentem föl. Vágó: Emlékszik, hogy Ulain délután is tartott kihallgatást és hogy akkor hány Ulain lehetetlenné ak­arta tenni Friedrchet. *v ■* Kerpei arcfinomité szépít Kerpei-gyógytár, Bpest, Lipót-körút 28. Lakást közvetít, Kertész-utca 27. fest. k­t, takarít József 116-55. Ditrichstein R­ézgálac legprímább, 90%-os, sö­tétkék kristályos. Pa­­llavafőzdüstök, mosó­­üstök­, Versnorell­­rendszerü szőllőper­­metezete vörösrézből. Szénkénog-ezen­ Kén- ——---------------- , máj, legolcsóbb árban kaphatók: Szontá.&21 [ Pál rézár agyár* Bud­a­pest, Üilci­ uc 19. 62.1 — „mim .......................... & & w Uf Wrg re­a­g.ibb napi árban vesz ékszerész, Dovány-u.l/a. r» lUla'lUvl iTomalommal szemben*-) JzzzL k UJM n 1 belső ........ 200 K gmgk cn. resk O fi Alkatrészek 30 száza- EME j&B KP fö ffl i | fék engedménnyel Ón- E | gyújtók és tu­zke nagyban Rák6C31 *| Sitt *8£• | nm * |J ® & ékszert, aranyat, ezüst-H HCR 0 IS 1 tárgyakat Jogmaga-Qrí 1­1905Schiller, ***** g Kecskeméti-utca 111 Pogány vízvezeték berendezések, javítások, lefon József 1-áS- Budepen­t Sakk Szilárd-b.

Next