8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-18 / 106. szám
». Kéri előre jelentette Tisza megöletését SándorTivadar és Pekár Gyula vallomása. Károlyi József is előre értesült a gyilkosságról. A nagy por tárgyalásának huszonhatodik napja♦ A mű tárgyalással több mint tizenöt tanút idézett be a Bíróság. Mielőtt ezekre sor került folytatták Schmidek Marcell Szonabatony ijjel kiagyott kihallgatását. Az ügyész kérdésére kijelenti, hogy nem érdeklődött az iránt, milyen célra ajánlanak föl százezreket. Azt sem tudja, hogy Lengyel László mire kért Hüttnertől pénzt. Fényes megkérdezte, hogy korábbi kihallgatása alkalmával mondta-e, hogy nem akar senkit ártatlanul szerencsétlenségbe sodorni. Mondta-e azt, hogy Fényes nem lehetett jelen, amikor Csernyák és Hüttner Tisza meggyilkolásáról beszéltek. A vizsgálóbíró előtt is ezt állította ? A tanú: Igen, hisz ezt mondom ma is. Fényes: Az ön apósa, mikor mondta azt, hogy bejönnek Pestre, megmenteni Tiszáit Tanú: Soha. Ezután Lengyel László intézett több kérdést a tanúhoz Vágó Jenő kérdez ezután: Hol említettem én ön előtt először Friedrich István nevét? ! Tanu: Nem emlékszem. Vágó: Az Embebeli találkozásik biztosan visszaemlékezik, öten voltunk együtt. Mit mondott akkor ön Friedricnől ? Tanú: Semmit, egy szót sejt. Vágó: Eit nem szidott engem, hogy gazsulkozok Friedrichnek?s. Tanú: Nem volt erről szó Vágó: Az ön apósa Kön®-ur, mondta-e itt az Emikében, hogy Friedrich István most miniszterelnök, társal lehetne keresni valamit rajta? #1 Tanú:, Érintette többnör. Schmidliket resztet íg akarták inni. Salusinszkijb.védő: toaz-e az, hogy önt a napokbanfelkeresi valaki és valló. ■ mása tekintetében befrnyisolni akarta. ’ Tanú: Ez twy. A Newyork-kávéházban történt. Ombert hozzám egy 50 év körüli, pirosarcú, angolbajuszos, körülbelül olyan magas úriember, mint én és megkérdezte, hajlandó volnék-e az ő intenciói szerint vallomást tenni a Tisza- perben? Ezért egy, egy és félmillió koro■nát ajánlott fel. Gadó elnök: Fém ismeri az IV.ciatt Tanú: Nem. Gadó: Megismerné? Tanú:, Megismerném. , Tanú: Nem akar ön ezzel szenzációtkelteni? Ez tényleg megtörtént így, meg mer erre esküdni. Tanú: Igen, meg merek esküdni. , Salusinszky: Utólag sem tudta meg, hol volt az az úr? Tanú: Nem érdeklődtem. Salusinszky: A külseje után milyen állású lehetett az az úr? Tanú: Feltétlenül jobb állású. Úri ruhájú egyén volt. Salusinszky: Mikor történt ez? Tanú: Ezelőtt két hittel. Elnök: Nem lehetséges az, hogy ön, aki az apósával olyan haragban és ellenségeskedésben él, hogy talán apósa küldte ezt az embert, hogy csapdába ejtse? Tanú:, Ez lehetséges, én is őrá gyanakodtam. Az apósomról semmit se tartok kizártnak. (Nagy derültség.) Az elnök csendre inti a közönséget, mert különben kiürítteti a termet. Tanú: Az apósom többek előtt azt is mondta, hogy most ,már egész bizonyosan felakasztat, a legrosszabb esetben életfogytig ítélnek el. Három gyilkosság és 25 más bűncselekmény miatt jelentett fel. Dr. Polónyi Dezső: Igaz lelkiismeretére, mindenre jól visszagondolva válaszoljon, tud-e Friedrich Istvánra vonatkozóan bármi gyanúsat? Tanú: Nem. Gadó elnök: Jöjjön ide Hüttner! (Hüttnerhez:) Járt ön Lengyel lakásán? Hüttner:Állandóan följártaam. Gadó: Ott volt-eSchmidek? Hüttner: Nem tudok rá emlékezni. Elnök: Az a beszéd, hogy mit szólna ahhoz, ha Tiszát meggyilkolnák, hol folyt le? Hüttner: Úgy emlékszem, hogy az már nem odafönt történt? . Ezt követőleg nagy vita támad Hüttner és Schmidek közt arról, hogy a Royalbeli jelenet délutánján hol, mikor és imnerre jártak. ■ — Saját tudósítónktól. — Hüttner: Én még egy kérdést szeretnék tisztázni. Az elnök ismerteti Schmideknek 1019 november 6-án a rendőrségen fölvett jegyzőkönyvi vallomását, itt egészen másként adja elő a dolgokat. Tanú: Megmaradok vallomásom mellett. Elnök (Hüttnerhez) : Mondja tanúnak a szemébe, mikor történtek ezek a dolgok? Hüttner: Október 28-án találkoztam önnel, együtt mentünk a Royal-szállóba. Utána a Radeczky-laktanyába mentünk, majd a Műegyetemre. Az után beszéltem önnek a Tisza-gyilkosságról. Egész határozottan, útközben volt a gyilkosságról szó. Tanú: Nem igaz, erről nem v°lt szó. Elnök: Tárja elébe, hogy útközben volt szó a százezer koronáról is. Hüttner: Útközben, amikor a gyilkosságról beszéltem, ugyanakkor beszéltem a százezer koronáról is. Tanú: Nem igaz. Polónyi közbeszól, mire az elnök figyelmezteti, hogy tartózkodjék minden közbeszólástól. Polónyi: Nagyságos elnök úr, nagyon nehéz visszatartani . . . Elnök: Rendreutasítom. Fényes (Hüttnerhez): Ön azt mondja, hogy azautóban szólította fel tanút a gyilkosságra. Akkor hogy állíthatja azt, hogy viszont én bujtottam volna önt fel a gyilkosságra a Royal-szállóban ? Hüttner: A Royal-szállóban köztem és Fényes László között, az autóban pedig köztem és Schmidek között volt szó a gyilkosságról. Schmidek az egész esetre fordítva emlékszik vissza. Elnök (Hüttnerhez): Megmarad ön az eddigi vallomása mellett. Hüttner: Megmaradok. Gadó elnök: Akkor a kérdésnek ez a része be van fejezve. Ezt nem engedem tovább kérdezni. Fényes: De kérem, ezek a válaszok csak formai feleletek a lényeg megkerülésével. Elnök: Ezeket nem lehet tovább firtatni. Befejeztük. Fényes (ingerülten): De nem engedem meg, mert nekem végre is jogom van kutatni a dolgokat és nem engedem, hogy ez folyton-folyvást kicsússzék az egyenes válasz alól és megkerülje ezekkel a kicsúszásokkal a vallomást. Elnök: Kimondtam a határozatot és rendreutasítom. , Fényes: A bűnvádi perrendtartás 384. szakasza 9. pontja alapján semmiségi okot jelentek be. .Az ügyész és a védők kérik a tanú meghiteltetését. A bíróság ezt elrendeli. Károlyi József Kihallgatása: Követkzettj gróf Károlyi József .Uírtiki hallgatásul jjjr' ..Elnök: Emilékszik ön arra,hégy 1918 év nyarán Tarádon ön Károlyi?Mihálynál tartózkodója és ott megpihent Fényes László is. Alit tud e látogításról? Gróf Károlyi: Emkít!Sem, hogy 1918 augusztusámavában csakugyan három napig mostohafivéremnél totózkodtam Darádon. Gondolom! a második napon érkezett oda Fényes László akkori országgyűlési képviselő úr is. Elnök: Igaz-e az, hogy ez alkalommal Károlyi Mihállyal politikai megbeszélést foytattak? Gróf Károlyi: Inkább csak diskurzus volt, jelen voltak a hölgyek is. Elnök: Emlékszik-e arra, hogy Fényes László figyelmeztette Károlyi Mihályt arra, hogy hamarosan elkövetkezik az idő, amikor az események Károlyi Mihályyt előretolják és kérte, hogy készüljön el erre az időre. Tanit: Tényleg említette, hogy az események úgy alakulnak, hogy hatalomra jut és erre készüljön is el. Elnök: Mondotta-e az alkalomml Fényes, hogy Károlyi Mihály bizonyos egyénektől tartózkodjék? Tanít: Határozott személyekre nem emlékszem. Úgy tudom, hogy speciel a zsidók ellen nyilatkozott Fényes. Elnök: Tud még valamit a Tisza-gyilkossággal kapcsolatban? Tanú: Még csak annyit, hogy én Székesfehérváron a megyeháza előtt délután, röviddel két óra után únyi hallottam, hogy Tisza Istfvént meg fogják gyilkolni. Ámonnal telefonálni akartam, azonban nem kaptam összeköttetést, okot feltárni arról, hogy Kérit mi vezethette? Pekár: Kérit tizenöt évvel ezelőtt ismertem meg a Pesti Napló szerkesztőségében. Nem érintkeztem vele soha különösebben, mert hiszen jóval fiatalabb is volt nálam. Én Kérit nagyon elszánt embernek, fantasztának tartottam. Egyebekben semmi pozitívumot nem tudok, snájdig, harcos embernek ismerték. Elnök: Fényes Lászlóról tudna-e az üggyel kapcsolatban valamit, amit akár a vád, akár pedig a védelem felhasználhatna és a bíróság mérlegelhetne? Tanú: Én Fényes úrral semmi összeköttetésben nem állottam. Elnök: Lázitó beszédet tartott-e Fényes a forradalmi napokban? Tanú: Közvetlen tudomásom nincs róla, de a forradalmi idők mozgalmában mindig legelöl állott. Friedrich István: Nem emlékszik nagyméltóságod arra, hogy az igazságügyminiszteremet utasítottam volna, így vallotta ezt. Majd alátámasztom emlékezetét. Emlékszik-e arra, hogy az ön lakásán hárman voltunk együtt: Zoltán igazságügyminiszter, ön és én? PeRáti Gyula vallomása: A következő tanú Polor Gyula álamtitkár. J M Elnök: Mit tud a gyilossággy kapcsolatban? I . f Tanú: Én közvetlen klasztrálás alapján nem tudok semmit. A gyilkosságot követő rövid idő múlva két úrtól hallottam dolgokat a gyilkosságra vonatkozólag. Csajthay Ferenc, a Budapesti Hírlap helyettes főszerkesztője közölte velem, hogy a Budapesti Hírlap a gyilkosság idejében bővebb részleteket akart beszerezni, s ezért felküldött egy hírlapírót, ha jól emlékszem, Kis Gyulát az Astoriába. Kis Gyula, felment az úgynevezett hóhérdepartementba, itt az egyik szobában Hatvany Lajosnál és Kéri Pálnál jelentkezett és részleteket kért a Tisza gyilkosságra vonatkozóan. Kéri azt mondta, hogy erről többet nem adunk le. Erre az illető hírlapíró eltávozott, de állítólag még egy diskurzust hallott Kéri és Hatvany között, Hatvany azt mondta volnaa, hogy: Pali ezt elhamarkodtatok. Kéri elodázóan intett volna. Hatvani azt mondotta, hogy: Ugye, az a tengerész? Kéri erre bólintott. Hlatvany azt a megjegyzést tette, hogy: ebből még baj lesz. Kéri azt válaszolta volna: Örüljünk, hogy túlestünk rajta. Lándor Tivadar a bolsevizmus alatt egy alkalommal nálam volt és akkor mesélte el a dolgot. Sándor október 31-én, délután egynegyedöt órakorfelment az Otthonba. Felmenet jöttek vele szemben emberek, akik azt mondták, hogy Kéri feljött az Otthonba és mikor kérdezték tőle, hogy mi van Tiszával, Kéri elővette zsebóráját és azt válaszolta, hogy Tiszának van még egy félórája. S.ándor felrohant, beszélt Kérivel s azt mondta neki, hogy micsoda őrültség ez? Kéri azt felelte, hogy ez nem őrültség, ez okos dolog. Sándor erre a Városligetbe rohant, azonban nem tudott a villához férkőzni. Elnök: A rendőrségen mikor tett először vallomást? Tanú: Én 1918 október 2-ika óta állandóan Pesten vagyok. Akkoriban teljesenhiábavaló lett volna feljelentéssel járulnom a rendőrségre. Elnök: Voltak itt olyanok, akik azt mondták, hogy nem mertek vallomást tenni, lehetséges, hogy ilyen terror alatt állottak? Tanú: Ezeknek teljesen igazuk volt, hogy nem mertek vallani. Elnök: Amikor Friedrich uralomra került, tett valamit, hogy a nyomozást eltussolja? Tahit: Ellenkezőleg, én Friedrichcal is beszéltem a dologról s éppen a vele való megbeszélés alapján adtam utasítást a detektivnek Sándor felkeresésére. Elnök: Friedrich a volt igazságügyminiszternek is utasítást adott a nyomozás erélyes lefolytatására és bűnvádi útra való terelésére. Tuit-e erről tanú úr? Tanú: Azt nem tudom, hogy Friedrich az igazságügy-miniszterrel erről az ügyről tanácskozást folytatott volna, de azokból a tárgyalásokból, amiket én Friedrichcel folytattam, azt következtetem, hogy Friedrich igenis neki akart menni a Tisza-ügynek, kezébe venni a dolgot és azt törvényes útra terelni. Elnök: Van-e tudomása olyan adatról, hogy valamilyen vonatkozásban Friedrich Istvánnak része volna a gyilkossági ügyben? Tanú: Abszolúte semmi. Elnök: Van-e valamilyen adata azonkívül, amiket eddig említett arra, hogy Kéri bűnös a gyilkosságban? Pekár: Semmi pozitív sincsen. , Elnök. Tudna-e talán valami lélektani Kerpel rézsimitó fehérít Kerpel-gyógytár, Bpest,Lipót körút 28. Szerda, 1921. május 16. Friedrich szorgalmazta az erélyes syomozást. Tanú: Igen, erről emlékszenj|#,ii Friedrich: Mit becszéltün Ipséikkor a Tisza-ügyröl? ItJ Tanú (hosszan elgokdolkozik): Aha, igen, igen. J J* . .Friedrich:Ez vini hivatalos titok, mert nem miniszinéfiuiácson volt, erről beszélhet. Mit mondtam én, milyen utasításokat adtam dr. Váry Albert kir. főügyésznek. Tanú: Igen, emlékezem, de egy kissé rekonstruálni kell a dolgokat. Emlékezem, hogy a jogi részét megbeszélték az igazságügy miniszterrel és végezetül ette ellen, csak nagyon erélyesen követelte, hogy a törvényes eljárást kíméletlenül folytassák le. Friedrich: Emlékszik-e nagyméltóságod egy jelenetre, amikor Rassay akkori igazságügyminiszteri államtitkárnak jutastásokat adtam a Tisza-srgyben? Tanú: Erre nem emlékszem. Friedrich: Akkor emlékszik arra, hogy Mattyasovszky főkapitány, Beniczky belügyminiszter előtt Ereki miniszter és GMTérv előtt miféle utasításokat adtam ki a Tisza-ügy nyomozását illetően? Tanú: Kötelességem megmondani, hogy ez alkalommal a dolgokat a Tisza-üggyel kapcsolatban megbeszélték és ott is azt követelte, hogy erélyesen nyélbe kell ütni a nyomozást-Fényes: Talán tudja nagyméltóságod azt is, hogy én újságíró is voltam? Lehet talán az is, hogy olvasott egyet mást cikkeimből. Meg tudna jelölni akármit közszereplésemből, akár a parlamenti beszédeimből, akár az utcán való szereplésemből, akár pedig újságírói működésemből, amiben én lázítottam volna? Tanú: Emlékszem egyszer, hogy a hadigondozó varrodájáról írt egy cikket, az teljesen valótlan volt. Kérték is a rektifikációt és ön megtagadta. Tisza nem akarja fölidézni $ háborút. Elnök: lOlj^julius havában volt ay tudomása arró^Thogy Tisza ellenért^* há-Tanu: Jt'.n 1914 juliusá!^^nemcsak este, de napközben is soky^oltam együtt Tiszával. Fiatalabi képviseUi társainkat, akik állandóan az^Jdrigoztattáfs, hogy lehetetlen eletelín Szerbia sértő magaviseletét — oly igaz, amint itt állok. — Tisza csitította és azt mondta, hogy csak abban az esetben tehetünk megtorló lépéseket, ha ez már kikerülhetetlen. Gadó: 1918 októberében titok volt még, hogy Tisza ellenezte a háborút ? Tanú: Én ezt nem kötném az októberi hónaphoz. Köztünk és a mi körünkben ez jóval előbb köztudomású volt. — Tisza emlékével szembeni nincs nagyobb igazságtalanság, minthogy ő akarta volna a háborút felidézni, ő mindig azt mondta, hogy csak akkor, ha másként nem lehet. Gadó: Tehát az az állítás, mintha Tisza lett volna okozója a háborúnak, rágalomnak bizonyult? Ez a rágalom ez úgy volt előteremtve, m mint amit pártpolitikai célokra akartak kihasznáni Tiszával szemben ! Tana: Azoknak, akiknek érdekük volt az október 31-ét megcsinálni, azoknakérdekükben állott, hogy Tiszát megbélyegezzék, hogy az ország destrauálása végbemehessen. Dr. Gál Jenő: Nagy méltóságod egy detektívnek adott vasitást Sándor felkeresésére. Ebben az időben nem teregetieee