8 Órai Ujság, 1921. június (7. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
A Korona apály- és dagályszeszélye a zürichi jegyzésben állandó megrázkódtatását jelenti közgazdassági életünknek. Noha mindenki tudja, hogy egyáltasában neim kifejezése a korona belső érzésének a numerus, amelyben a f tankprokuristák a Riggi' alján^negállapodnak, védtelenül álltunk a spekuláció változandóságával szemben. Elvégre mit használna nekünk, ha technikai fortélyokra rövid hatás kedvéért milliókat áldoznánk, hiszen a nyugalmas számítás lehetőségét csupán koronánk értékének valamelyes megállapodottsága hozhatná meg?!. Ezen a ponton nem is illetjük szemrehányással Hegedűs Lórántot, mert sohase értettük félre karizmainak atléta mutogatását, se konferansziészerű elmésségeit. A’ korona stabilizációját csupán terínelésünk meginditása és egészséges működése hozhatja meg. Azért is nagyon szeretnék, hogyha egyszer Hegedűs Lóránt — úgyse valami szófukar- ember! — a szomszédba- is menne és hosszabb beszédét, intézne tisztelt kollégájához, Hegyesludáng kereskedelemügyi miniszterhez. Ama sarokszobában, a „budai Lánchidfő mellett, ahol Baross Gábor agysejtjei működtek valamikor, még sohase honor olyan kevés szakszerű tudás és annyi politizálgató szenvedély, mint mostanság. Hegyeshanytól még egy tervet, egy halvány gondolatot se hallottuik amaz életkérdésünket illetőleg, hogy miképen akarja megindítani és egészséges működésbe hozni a termelést. Iparunk a viszonyok nehéz nyomása következtében fuldokolva kapkod levegő után, kereskedelmünk ezernyi akadállval küzd és még ’k&f&ullidni se képes. Nyersanyag nincs. A forgatóm dadog. Az élet. elviselhetetlen. És ilyen körülmények* között politizállgatással tölti el idejét a kereskedelemügyi miniszter. Mások is, nem csak ő, de elsősorban ő lenne hivatott a gazdasági politika alapjainak megvetésére. Pedig csak a saját munkánk adhatja meg bázisát a korona megállapodásának! Krízisből krízisbe fogunk bukdácsolni, amíg ezt a célt el nem érjük. Baj, ha a korosra esik. És baj, ha emelkedik. Mindegyik változtás, földrengést okoz a magyar piacon. Hegedűs Lóránt azt hiszi, hogy, varázsvessző van a kezében, próbáljon vele termelő gondolatot kicsalni a kereskedelmi minisztériumbóll . tv /rw imSJ —. gyror-esS, isgt június 1. ..........j , 7*íiiw£Im3' V1ljif VfiClva›w* *w'‘ ELŐFIZETÉSI Arak. SZERKESZTŐSÉG És KIADÓHIVATAL: hetyed évre 1‘70 Korona | Egész évre 460 Korona Egyes példányszámára 2 korona BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Jugoszláviában egy példány: 2 jugoszláv Korona Telefon: József 105-00, J. 105-01, J. 105—02. Sándor Pál azzal vádolja Andrássyt, hogy informálva volt Károlyi Gályairól. — A nemzetgyűlés mai ülése. ' jt** — Saját tudósítónktól. — M A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták aköltségvetési vitát. Tizenegy óra előtt nyitotta meg Rukovszky István e nek az ülést s a bejelentések után Sándor Pál a Ház takácskozóképességjének megállapítását kérte. Az üj teremben mindössze is képviselő volt jelen s az elnök az ülést fel'függ.'sz- Ic'te. j i 'zcnc:‘\ mntkor u.;iŕ n| me^riy íj^ ha '■ nők az ülést- és (iT(cg-.r M:klórszö-1 lob a kütségre én javas'atlivar Az önálló külpolitikai képvisel’etlnknek nemzeti szellemben való k'.'intésére hívta le! a kíi.i-ngxmin jsz * crt f — Elösmerésnsi adózóm, b./gy He..'cdii, Lóránt a nagy javadalmazási bankigazgatói stádiumot az ország érdekében a szerény miniszteri székkel becserélte, s képességeit -krísorásjai, de azért a kormány Jól lenne, ha egy' . gazdasági., ’tanacsos.fíerA 1 Klíma, amely az, adózási képességet f figyelembe venne az uj adók létesítésénél. A tőzsde megrendszabályolásáról szólt ezután. Rendet kell terinteni a tőzsdén, mely telkiismeretjti kufárok játékának műhelyévé vén. A nagybunkók felére szőri tojóik le a váltság alá eső részvények jóltékét, hcevi ezáltal a ‘ () milliárd )ui)ság helyetti csak ö—1 milliárd jusson az állaimnak. Ercki Károlyi Elvették a kiszín berektől a részvényeké’. Grieger Miklós: „Íz ar dévaivá isi 11 nduti Makók végezték. .1 kis cm terek {pupirfpit kölesül adták a balssi dúk\iak, $s |':ek i Veléiismeretlen héhük I zl $le\z;'i!'ml\ \ jffnagyobb i sz c•ttes sztb A'jpast nflaonról, aki *kii:ölifcit a^ylóritHs j elöli, de ő egyedül ia^td': a sok pénzügyi vezető közük llativá! István szólót! ezután a javaslathoz. Ezután az elnök az ülést öt percre ■ felfggeszti. Szünet után Sándor Pál beszél. Szabó József :'A zsidókat mégsem tehet fehérbe mosni! Sándor Pál: A zsdókat nem lehet fehérebbre mosni, idilltént,és nem lehet vörösebbé tenni sem. Azokbay szikrával sem jobbak, vagy rosszabbak Önnél. Rakovszky István elnök: Kérem a képviselő urak,sziveskedjek az elnökre!c Reszelni. ( Sándor l’állmeghajlik az elnök filé): ■Bocsánatot kérek. Ebben a teremben 1916-ban Windischgratz egy alkalommal zárt ülésben beszédet mondott. Meskó Zoltán: Az az ülés titkos volt. Sándor Pál: Mi jól tudjuk, mit jelentett akkor a zárt üés. Ismertem ellenzéki vezért, aki délután fél ötkor einette óráját és ezt mondta: ..Még tartlatunk zárt ülést, mert a lapok csak fél öakor zárnak”. (Nagy derülség.). Ezután arról beszélt, hogy a román kormány és az antant közt szerződés jött létre, amely"' Erdélyt odaígérte a románoknak. Amikor erről beszéltek, soha nem hitték. Tisza István grófnak, az akkori miniszterelnöknek, olyan becsületes egyenletes gondoskodásmódja volt, hogy ezt nem hitte el. • „............ Szilágyi Lajos: Tiszát rendszeresen félrevezették odaát. Sándor Pál:" A szerződés negyedik pontja megállapítja:' Nagyrománia és Magyarország közös határvonalát. Ezt is közölték 1918 akit óberében Tisza István gróffal. Azt felelte rá. ..Ez Jc'heldtkm, hiszen akkor Geszt is beleesnék Romániába.*’ Magyarország volt miniszterelnökének tehát nem volt ta■ domása arról, hogy Az újdánt Romániával milyen szerződést kötött.Bükinek Gyula: Most is ilyen a diplomácia. Sándor Pál: Amikor 1916-ban Hirudenburg átvette a parancsnokságot, a háza már nem támogatta és ekkor kezdődött meg a hadsereg és a flotta bomlása. A forradalom csak záróköve volt ennek a folyamatnak, v.i. Sándor Fái beszéde. — '‘‘iszteb'Len tartom — mondotta — a fógázé.'Több vélrjttényeket is és ■iinegUaifgatcru Buia^árgétsris. "mert min. -debben van velanít igazság? Dé, ezzel • szemben, elvárom, hogy az enyémetismeghallgassák. .Beszelni fogok a habomról, a forint'.iáionfrúl. a ..külpolitikáról és 'fid.pénzügyi kérdésekről. Mindenütt, azt hallottam, hogy a zsidók voltak az oka a háború elvesztésének, a forradalomnak.. és azt is hallottam, hogy a forradalmat joghajy.ma. forradalomnak nevezték. Ez természetesen nem kellemes a füténmek ..’ ez vett rá, hogy megvizsgáljam, vájjon igaz-e, hogy a zsidóit az okai minden szerencsétlenségnek, mert ha igaz, akkor jogosult akeresztény politikának az a törekvése, hogy zsidók jogait megnyirbálják. A történelmi kutatás alapjára helyezkedem ,és tényekre fogok támaszkodni. Neveket nem említek -s bár én nem vettem részt aforrsadalomban, mégis az, a meggyőződésem, hogy a fórnádlalom a háború következménye. A forradalom, az én véleméényem szerint, tisztességes alapon indult, de az emberek gyengesége folytán elfajult. Inkább felolvasni fogok, mint beszélni, hogy az illetékes faktorok ki kérdéseit könnyebben tekintsük igazságnak. A háborút elvesztettük, elsősorban azért, mert impotens generálisaink voltak. Azonban hozzá kell tennem, hogy •. .-. el volt árulva a háborúban az egész magyar nemzet. Mit eleve elhatározták Magyarország feldarabolását, s amikor mi a lípavanhetys politikától kezdve becsületesen betartottuk jó ,kiegyezést és megústjuk helyünket , háborúban, elárultak bennünket azzal, hogy az osztrákok egyenesen ellenünk dolgoztak. — Kezemben voltak a posztócsalás aktái és megállapitotam, hogy a vádlottak 95%-aártatlan volt. Ezt vitattam Szunnayval szemben is ■ és megállapítottam, ■ hogy egész adminisztrációnk alá volt aknázva, alá volt panamázva. — Erről a körülményről csak kevésen voltak jól informálva. Bizonyítani tudom és bionyiani fogom, hogy ez a háború 1916.■ óta a mérvadó körök szerint elveszett. . . „ A háború 1917 tavaszától kezdve nem volt más, mint kriminális ügy. ” Earzberger kijelentette, hogy a marnementi ütközettel a háború elveszett. Bulow a Visszavonulástól kezdve látta a tragikus sors kibontakozását. Meg kell állapítani tehát végre teljes bizonyossággal, hogy mi okozta a háború elvesztését és mi okozta a forradalmakat. . A sixtusi levél. Áttért ezután a sixtusi levélre. Majd arról beszél, hogy Spitanaller is panaszkodott, hogy ő maga sem volt semmibe beavatva. Balla Aladár: Most is ilyen átokban megy minden! Szilágyi Lajos: Most sem tud a miniszterelnök semmiről."