8 Órai Ujság, 1921. augusztus (7. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

Budapest, 1921 augusztus 2. ELŐFIZETÉSI ARAKI íiy híra..., 40 Korona | Fél évre.. 240 korona Kenyad ívre 120 Korona | Erísi ívre 430 Korona Jugoszláviában «|y példány: 2 jugoszláv Korona Egyes példányszám­ára 2 korona Kedd, Vl­. évfolyam, 169. s& SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖRÚT 5. 57 Telefoni Jinet 103-00. J. 103-­1. J. 103-01. A trianoni béke végrehajtását sürgetik a külföldi lapok a Neue Freie Pressétől — a Tempsig. Ez a sürgetés nem abban az irányban mozog, hogy a meg­szállóknak sürgősen ki kell ihille­­niök a Tisza—Maros szögét és Pé­cset, Baranyát; csak azt sürgetik egyre, hogy adjuk­ át N­yugatma­­gyarországot Ausztráljál. Szom­szédainkat és az ő nagyhatalmi protektoraikat, ez izgatja csupán; a trianoni békeszerződésnek azt a pa­ragrafusát látják csak, amely ben­nünket sújt újra, amely tőlünk vesz el újabb területet, amely egy or­szágrésznek az elszakítását jelenti. A fölött, ami a mi javunkra szolgál: szemet hunynak egyszerűen. Sehol egy mondat, sehol egy szó, amely Pécs-Baranyának a kiürítését sür­getné. Pedig ez is benne van a tria­­noni békében! Terminusokat közöl­nek és szinte ultimátumszerűen kürtölik világgá, hogy melyik nap­nak melyik órájában kell átadnunk Nyugatmagyarországot, de még csak célzást sem tesznek arra, hogy mikor és hogyan fogják visszaadni nekünk a jogtalanul megszállva tartott területeket. Fel kell emelnünk tiltakozó sza­vunkat. Hallják meg a győztesek, hallja meg Európa, hallja meg az egész világ, hogy ez nem becsületes végrehajtása a trianoni ítéletnek. Mi megtépjük köntösünket és ők tovább dőzsöljenek a mi földün­kön: learassák, megdézsmálják, ki­fosszák azt ezentúl is? Hát a szer­ződés csak minket kötelez: ők pa­­pírroslgynak tekintsék csupán A magyar kormány a maga je­­lenlé­tét a trianoni békének erre a passzusára­­irányítsa. Álljon a, sar­kára és ennek a végrehajtását kö­­vetelje. X •, tűrjön semmiféle ha­lasztást. . v.r várja be, hogy minde­néből kifosszák" azt a tőidé", amely a mienk vo.A mindig s a miénk most —„tussén a trianon­­’ alitii is igy mondja. Ha pedig a'njiéix'­, — mint ahogy a m­iénk a trianóin­ vég­zés nélkül is!­v — hát adják ide, ad­ják vissza, de azonnali Pénteken kezdi meg működését a szövetségközi katonai bizottság. Az angolok már megérkeztek, az olaszok hosr­apután jönnek. — Saját ,tudósítónktól. —­A szövetségközi katonai bizottágo­k augusztus 5-én. Pénteken lazáik meg hivatalosan működésüket. A bizottság tagjai közül már többen Budapestre érkeztek, így, mint­­ ismeretes, szom­baton érkezett az angol bizottság egy része s a napokban valószínűleg meg­érkezik a többi angol delegált is.­­ A szövetséges és társult ha-­­ tataiak többi megbízottai még e hét első felében Budapestre érkeznek. A bizottságok érkezésének pontos termi­nusa még nincsen megállapítva, egy­előre csak az olasz bizottságról tud­ják, hogy 3-án vagy 4-én érkezik Bu­dapestre. A szövetségközi bizottság a trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseinek végrehajtását ellenőrzik. Rakovsefeg nem lép ki a kereszténypártból. A volt h­ázelílése a polgárok fölött való katonai bíráskodás megszüntetését sürgeti. —­ saját tudósítónktól. «—­iát A politikai körökben Rakovszky Istvánnak, a nemzetgyű­lés elöki állá­sáról történt lemondásáv­al kapcsolat­ban olyan hírek terjedtek el, hogy a lemondást követni fogja Rakovszkynak a nemzeti egyesülés pártjából való ki­lépése is és víjár a nemzetgyűlés keddi ülésén Beniczky Ödönnel együtt par­lamenti harcot fog megindítani, amely­nek tárgya különösen a belpolitikai koszolidációnak teljes megteremtése volna. Ez ügyben Rakovszky István a 8 órai Újság munkatársának a követ­­kezőket mondotta: — Szó sincs arról, hogy kilép­nék a keresztény nemzeti ■’i­ucsalás pártjából. Továbbra is tagja mara­dok a pártnak, azonban teljes műkö­dési szabadságot­­ tartok fenn ma­­gáton a K. Olyan ildtgykat, cm­elvei­, az ■raganBSWMtr-.' állampolgárok j­og biztonságát ve­szélyeztetik, nem fogok fedezni és azokat nem is fogom tűrni. Minden erőmmel oda fogok hatni, hogy megszüntessék a katonai birásko­­dást a polgári egyének felett, mert vagy áll az, hogy főáron­’ van és akkor nincs szükség arra, hogy ki­vételes fórumot tartsanak fenn. Vagy pedig nincs úgy és akkor ezen a leg­sürgősebben változtatni kell.­­ Hogy mikor szólalok fel a par­lamentben, arra nézve, még nem ha­tároztam, ez mindenesetre attól függ milyen események­e■ állanak elő, ame­lyek a felszólalásomat­­ sürgőssé te­szik. . A'kormány t-'girf .­ 'hr. a-sz.o' -’-n . nő­st­­­ái‘k­igánífe !» C::cu’' csee:'­­tökön a!.i.r.lák azt a. magyar—orosz egyezményt.. c.taalvi’iek érre műben óv.­­temavani magyar hadi jog oly meg ez év vége előtt visszatérhet hazatéiba. A közlés arról nem emlékezik meg, hogy­­. ezt a. régóta \ü.t­ere.im­.tayt milyen feltételekkel érte el a megvár kormány. A genfi nemzetközi verö'.kn.'o.szt-il­­g­iáj1 a. snitö'vni lagm­óbb mégis.cn. különféle híren kapcsán, amelyek sze­rint a magyar hadifoglyok jelentős tömegét tartják még vissza Szibéria- -~g-gye..' garantnasna Hazatérnek Or a magyarba A Jesix Vörös-Kereszt figyelmeztetése.­ ­ — Saját ’ tv.’ösitönk­öl.­­• ban és Oroszországban, a követke­zőkre hívja fel a figyelmet: 1. Tavaly és az idén a nemzetközi­ komité missziói negyvenezernél több, magyar hadifoglyot szállítottak haza.­­ 2. Az Oroszországban és Szibériában­ tartózkodó magyar hadifoglyokat, a­­kik haza szándékoznak térni, a nem­zetközi komité a népszövetség közre­működésével még a tél beállta előtt hazaszállítja. Lehetetlen azonban ha­zatérésre kényszeríteni azokat a hadi-­­foglyokat, akik önszántukból Orosz­országban akarnak maradni. 3. Számba kell venni a volt osztrák-­ magyar monarchia hadifoglyainak azt a nem csekély tömegét, amely járvá­­n­yok vagy balesetek következtében éle­tüket vesztették. Ezek számát ponto­san még nem lehetett meghatározni és ezeknek a szerencsétleneknek hozzá­tartozói talán sohasem is fogják meg­tudni, hogy voltaképpen mi történt Oroszországban levő családtagjaikkal. Mint értesülünk az igazságügy mi m­­niszter a megállapodás részleteiről, il­­­letve az egyezmény főbb pontjaira nézve a nemzetgyűlés holnapi ülésén­­ fog bejelentés formájában tájékozást nyújtani. SH®H3S0!BS'SUB!a®15SSSíS2E3iSE535C3 Oroszországn­an­ Hus kilenj M!­plef. Az éhínség elől vínen eltülők pusztulása. Hopenhág­a, aui. , Pétervár­ta-dirág­tal­ans­ágok híre ér­kezik, melyeket azonban rettenetes terrorral elnyomnak. A négy millió menekülő között, akik a Volga menté­ről éhségtől kergetve Moszkva felé Ha­ladnak, borzalmasan dühöng a kolera A halálozási arányszám 95 százalékot tesz ki. A borzalmas kór az egészség­ügyi személyzetet is­ megtámadta, ép­pen úgy, mint a vörös csapatokat, melyeket az éhezők elé küldtek, hogy azokat feltartóztassák. Az utak­ mére­tén valóságos hullahegyek' vannak. A vörös hadseregből nagyon sokan át­­­pártolnak­ az éhezőkhöz. A vörös had­seregben is nagyon izgatott a hangulat. Reisingfors, aug. 1. A­­moszkvai k­épbi­ztosok­­utolsó ülé­sükön a rettenetes éhínség kérdé-ív-s és ezzel kapcsolatban a kormány hely­zetével foglalkoztak. Lenin azt­­ java­solta, hogy koalíciós kormányt adfi­­ktírjanak, amelyben minden szocialista párt­helyet foglaljon. A kormány fő­­f­eladata lenne: Harc az éhínség ellen! Trockti ellenezte ezt a javaslatot, mire levették :­ napirendről­ ,­ központi végrehajtó bizottságban Trockij be­szédet tartott, amelyben az Európa el­leni harcot hirdette. Elsősorban Len­gyelországot■ kellene megtámadni, hogy az éhező orosz tömegeket erőszakkal lehessen élelmiszerrel ellátni.

Next