8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
4 Tévedésből leszavazták Gaál Gaszton elnököt Drózdy és Weiss Konrád kritikája a kormányprogrammról. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. — Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg a mai ülést, s bemutatta a távollévő képviselők jegyzékét. A Ház a megtorló intézkedésektől emastól eltekint. Az isidemnitás vitája következnék, Lingauer Albin kérésére azonban az elnök konstatálja a tanácskozás képtelenségét, s az ülést S perpre felfüggeszti. Szünet után Ulrich Vidtor kérte a tanácskozás képességi megállapítását. A jegyzők megszámlálták a képviselőket és 39 képviselő van a teremben. Gaál elnök ismét fel akarja függeszteni az ülést, amikor két képviselő lép a terembe s irta tanácskozásképés a Ház. A napirend tárgyalása előtt Gaál elnök bejelenti a nemzetgyűlésnek, hogy Pallavicini György őrsiéi beszéde végén azt mondotta, hogy a miniszterelnököt erről a helyről a nemzet megvetése fogja elsöpörni. Ezért a kijelentéséért Pallavicini Györgöt utólait rendreutasítja. Az indemnitási vitát folytatták ezután. Strézdy Győz is az első felszólaló. Szól arról az irtózatos pénzpocsékolásról, mely az országban folyik. Az adórendszert bírálja, mely nagy igazságtalanságot rejt magában. Kerületében összeállított ezrv jegyzéket amely az adó,kivető bizottságok igazságtalan működéseit tárja fel. Figyelmébe ajánlja ezt a pénzügyminiszternek. Egységesíteni kell a huszonegy féle adót, s az adókulcsot le kell szállítani. A trafikjogot és az italmérési jogot úgy kezelik, hogy egy bizonyos „társadalmi különítménynek" juttatnak belőle. Felolvassa egy özvegyasszonynak a kérvényét, Szolnokon kivégezték az urát a vörösök, három gyermeke van s mégis elvensék tőle a trafikot, mert zsidó, mert Spitzer Aladárnénak hívják. Ez a legnagyobb igazságtalanság. Sok felesleges kiadást jelent a pénzügyőrség is. De ezenfelül is a pénzügyőrség olyan vexációkkal zaklatja a népet, amelyeket nem tehet tovább eltűrni. Különösen a barádé dolgában történnek olyan zaklatások, amelyeket ha nem szüntet meg a pénzügyi kormány, a nép inkább ki fogja vágni szőlőtőkéét, semhogy tovább hagyja magát vexálni. Perlaki György: Kortesbeszéd! Drózdy György: A legnagyobb pénzpocsékolás folyik az állategészségügyi adminisztrációban. Egész sereg felesleges hivatalt szerveztek, melyek rengeteg pénzt emésztenek fel, de azonkívül a húsdrágaságot is nagymértékben fokozzák, mert ezek az állatfelügyelőségek minden vagyon állatszállítmány után jutalékot kapnak. Drózdy beszéde közben az egész kisgazdapárt kivonult az ülésteremből, mire Dródy leszögezi, hogy amikor ilyen fontos, a kisgazdák érdekeibe vágó kérdésekről van szó, a kisgazdák nincsenek itt. Drózdy ezután áttér a miniszterelnök ténykedéseire. Felelősségre akarja vonni azokért a dolgokért, melyeket decemberiben követtek el. Szabó József: Tán megvárnád, amit visszajön a vadászatról! (Derültség. Drózdy: A miniszterelnök most közeledik a munkássághoz és a zsidókhoz. Kár, hogy ez már régebben nem következett be, mert nagy szükség lett volna az elmúlt két esztendő alatt a szociáldemokrata vomkássági és a zsidók nemzetközi összeköttető- ssere. Sőt ki kell békillni a szabadkőmivesekkel is. I Láng János: Soha! Soha! Csizmadia Sándor több ízben I közbeszól, mire az elnök három- I szót egymásután figyelmezteti. I hogy maradjon csendben. Mikor a harmadik figyelmeztetés is hiábavalónak bizonyult, Gaál Gaszton elnök a következőket mondja: — Kérem a nemzetgyűlést, mondja ki, hogy Csizmadia képviselő úr az elnökkel szemben tanúsított engedetlensége miatt a mentelmi bizottság ,elé utasítandó. Fölteszem a kérdést, elhatározza-e a Ház Csizmadia képviselő úrnak a mentelmi bizottság elé való utasítását. Az elnök indítványára történt szavazásnál a többség arra szavazott, hogy Csizmadiát ne utasítsák a mentelmi bizottság elé. A szavazás eredménye óriási meglepetést kot. A kereszténypárt fő része nem is vett részt a szavazásban és most tájékozatlanul néznek az elnöki emelvény felé. Gaál Gaszton elnök megrázza csengőjét és a következőket mondja: — A nemzetgyűlés többsége leszavaztaindíványozant. Ezt elnökségem iránt való bizalmatlanságnak kell tekintenem ... Erre a meglepetéséből felocsúdott képviselők minden oldalról kórusban kiáltják az elnök felé: — Nem bizalmatlanság! Félreértés volt! Gaál Gaszton elnök: Bocsánatot kérek, ez nem lehetett tévedés, én azt indítványoztam, hogy Csizmadia képviselő urat az elnökkel szemben tanúsított engedetlensége miatt utasítsák a mentelmi bizottsághoz ... Felkiáltások: Nem történt rendreutasítást Előbb rendre kellett unlan íztasítani! Ereki Károly: A határozatképesség megállapítását akartuk kérni! Gaál Gaszton elnök: Megállapítom, hogy a határozatképesség megállapítá-sát senki sem kérte. Felkiáltások: Nem akartuk az el-nököt leszavazni! (Nagy zaj.) S Ereki Károly a Házszabályokhoz és a kérdés feltevéséhez kér szót. Az M1- s nök nem utasította rendre kétszer Csizmadiát, mert csak akkor van joga I az elnöknek a mentelmi bizottsághoz, s utasítást kérni. Egyébként bizalommal I van az elnök iránt. Gaál Gaszton felolvassa a Házsza- Ibályokat, amelyek szerint az elnök diszkrécionális joga, hogy mikor kéri az illető rendzavaró képviselőknek a mentelmi bizottsághoz való utasítást. Szterémi József báró: Megóvjuk az elnöki tekintélyt! Ereki Károly kéri, hogy, tegye fel az elnök újra a kérdést szavazásra. Ez megtörténik s a Ház Csizmadia Sándort a mentelmi bizottsághoz utasítja. (Zaj.) Ezután Drózdy Győző folytatja beszédét. A gyorsított eljárás körüli viszszáságokat részletezi, s követeli a rendes bíráskodás visszaállítását. Az amnesztia-rendeletet sem tartja kielégítőnek. Helyes, hogy a kommün nagy bűnöseit nem engedik szabadon, de nem helyes az, hogy ugyanakkor a kurzus gyilkosait szabadon bocsátják. Ez az erkölcsi igazságszolgáltatás csődjét jelenti.. Példája az amnesztia igazságtalanságának Szász Zoltán esete, aki a kommün alatt olyan hazafiasan viselkedett, mint kevesen. Felolvassa Szász Zoltán beszédét, amelyet az újságírók szakszervezetében a kommün idejében elmondott, s amelyben keményen ostorozta a diktatúrát és a terrort.. Hat hónapja sínylődik a fogságban. Hány embert kellett volna meggyilkolni Szász Zoltánnak, hogy szabadon bocsássák? Az emigránsok nem tudnak hazajönni ... Felkiáltások a középen: Nincs is, szükség rájuk! Maradjanak ott aholt vannak! Budavári/ László: Különben is sok azok? Drozdy: Ott van Lovászi/... Budavári: Az a hazaáruló! Oláh Dániel: Pécsett elárulta a hazát! (Nagy zaj.) Gaál Gaszton elnök kéri a képviselőket, hogy hazaáruló és ehhez hasonló kifejezéseket még a Házon kívül álló személyekkel szembe se használjanak. Drózdy Győző áttér az internálás kérdésére. Felolvassa a zalaegerszegi internáltak nyílt levelét, amely szerint a bekért revízió óta az internáltak száma IIOO-ról 1300-ra emelkedett. A levél is tele van panasszal, hogy nincs gyógyszer a táborban, az ügyeket a belügyminisztérium internálási osztálya lassan intézi, s az emberek elpusztulnak a táborban. Panama és vesztegetés folyik az internáltak kiszabadítása körül, s ezt adatokkal tudják igazolni. Az internált nők erkölcstelen merényleteknek vannak kitéve. Az őrség tiszt és altiszt katonái nem mentesek ettől. A levél végül kéri, hogy Forgács Miklós képviselő tervezetének megfelelően a tábor feloszlatását rendelje el a kormány. A levél aláírásokkal van ellátva. A neveket kiadom, ha komolyan megvizsgálja a panaszokat a kormány, addig azonban nem, nehogy üldözzék, magánzárkába csukják, vagy kikössék az illetőket. (Zaj.) ■ ■ Bródy Ernő: Kikötést? Hát még tehetséges? El van törölve a hadseregnél! Drozdy: Akik most a nemzeti szövetség élén állanak, a legnagyobb szabadkőművesek voltak. A vezérük, már megboldogult, az volt az első szabadkőműves, míg Csemi József a mostani I vezérük szintén szabadkőműves volt, I Egán pedig, mint vörös katona, to- I borzolt. Ezek most a legnagyobb kurzuslovagok, akik azelőtt másképp beszéltek s üldöznek és purifikálni akarnak. Láng János: Ezeket kell purifikálni. Drózdy: így vagyunk a sajtószabadsággal is. A belügyminiszter bármilyen lap kolportázsjogát máról holnapra megvonhatja. A gyülekezési jogot sem adták meg. A szolgabírák semmiféle gyűlést nem engedélyeznek, még mulatságot sem. A hadiözvegyekés árvák helyzetéről beszélt ezután. — Itt az utolsó órája annak, hogy ezeknek a helyzetén javítsunk Ami a királykérdést illeti, Apponyi szavait idézi és érüzi annak, hogy már lehet köztársaságról beszélni. Császárt királyi köztársaságot lát itt ő most is s minél tovább kívánja fenntartani a kormányzóságot és a királykérdés megoldásánál a maga részéről nem fog közreműködni. A választójog megoldása sürgős. Csodálja, hogy a kormány szépíteni akarja ezt a választójogot, mely neki többséget juttatott- Ami a főrendiház reformját illeti, nem tartja sürgősnek ezt a reformot, mert nem fontos az, hogy van-e főrendiház, s hogy milyen az. A külpolitikában épp oly kétszínű játékot űz a kormány, mint a külpolitikában. Lengyelország felé orientálódunk. A külügyminiszternek semmi kvalifikációja nincs. Írják a cseh lapok, csak az, hogy eljárt a Bergerkávéházba, meghallgatta Molnár Ferenc vicceit, hogy szellemes embernek tűnjék fel. Gyakorlati tájékozottsága legfeljebb az lehet, amit Károlyi Mihály mellett szerzett meg. A külügyminiszter nagyon sokoldalú ember, karrikaturista, drámaíró, igy történhetik meg, hogy az amerikai békekötés ratifikálását átalussza. Ilyen, rendszervan minden vonalon. A tervezetet nem fogadja el. Szterényi József 3jára személyes megtámadhatás címén SMórah vel. — A tegnapelőtti ülésen Ereky Károly olyan beállításban foglalkozott vele, mely ellen tiltakoznia kell, Erekya következőket mondta: „Szterényiről sosem hallottuk, hogy zsidó vállalatok monopóliumát megtámadta volna. Azok az urak, akik az Eriont, a Futurát és a Hangyát ostorozzák, nincsenek itt, nincs itt Sztrerényi sem, aki a keresztény vállalatok monopóliumát támadja és kifogásolja azt a néhány garast, amit ezek a vállalatok az államtól kapnak." Ereki ezen beállítása ellen tiltakozik. " Ami Erekinek ama vádját illeti, hogy ő a keresztény vállalatokat támadja és a zsidókat nem, kijelenti, hogy ez légből kapott, rosszakaratú koholmány. Ő támadta a szeszfartellt, mely nem keresztény vállalat támadta a Focestát, mely mögött nem katolikus főpapokat kell keresni, hanem zsidótőkét; támadta a cukorkartellt, mely szintén nem keresztény érdekeltség; támadta a bányavállalatoknak adott kedvezményeket, ahol szintén nem lehet mondani, hogy keresztény tőke van. — A privilégiumokat támadja felekezeti különbség nélkül, mert a gazdasági élet épp úgy nem tűr meg privilégiumokat, mint felekezeti különbségeket. Ha már most Ereki azt mondja, hogy világnézeti különbségek vannak köztük, akkor ezt elismeri, bár volt idő, amikor egy nézeten voltak. Ereki azóta megváltoztatta nézeteit, de ő ma is régi meggyőződését vallja, Ereki Károly áll fel ezután szólásra. Meskó Zoltán: Most jön Ereki a fúróval. (Nagy derültség.) Ereki: Megengedem, hogy a képviselő úr távol éli attól a sajtókamu Vasárnap,1022 január 1. boldog újévet litván hirdetőfegeinek, jóbarátainak és ismerőseinek Elek Ernát, ECKSTEIN B. HIRDETŐIRODA, VII., Erzsébet-körut 38. Boldog újévet Kiván t. vevőinek :Killelé fehérnemüszalon Ideiglenesen: VII, Erzsébet-körút 48. (Azelőtt Mandoi-cégnél.) Telefon 95—11. B. u. é. K. — Tel. József E£B©m Simon hirdető irodái, apa át. Orazonos Közbe Irt fem-Vállalat Budapest, VIH„ Rökk Szilárd utca a. ti. U. JE. SC. Leopold Gyula hirdető* Iroda Alapittatott 1896. VII. Erzsebet-Körut 39. Telefon: József 1*21—55 A B. V. É. K. üzletbarátainak és ismerőseinek LEOPOLD CORNÉL hirdetési iroda Budapest, Teréz-körut 3. — Telefon 7—73. Nagyrabecsült főnökünknek és igen tisztelt vendégeinknek BOLDOG ÚJÉVET ...........KigiílUNK szűk ÁrtsÁkd ön KU .SÁGI JÓZSEF az Európa-szálloda portásai. JJJwwzpmwwz —m ■rarwm————n. | Schjöffler és Társai ingofinn- és üzletforgalmi irodája Nőudapest, Vili-, 3$ara$s°u. 17. [|