8 Órai Ujság, 1922. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: E£y hóra.*.. 60 Korona | Fél évre •• 340 Koron* Negyed évre 170 Korona | Eéész évre 660 Korona Jugoszláviában egy példány: 3 jugoszláv Korona Bécsben egy példány ára SO osztrák Korona. 831.. . y.jí.&Cé:!*'' * Szerel., Vili. évfolyam, 23. sz. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Egypr példányszámn ára 3 korona BUDAPEST, IV. MÚZEUM-KÖP.UT 3. SZ. Telefon: József 105—00, J. 105-01, J. 105—02, JKSmiJsM3 Sir Stein Aurél, a világhírű utazó, kutató és régész megküldte legutóbbi Serindia című óriási művét a Magyar Tudományos Akadémiának, kísérőlevelében megjegyezvén, hogy tudományos könyvtárát végrendeletileg nemzetére hagyta. Mélységes megrendültséggel és hazafias örömmel tekintünk a kutató tudomány világszerte elismert hősére, Budapest hatvanesztendős fiára, az emberiség összes tudományos intézeteinek büszkeségére, az angol nemessé emelkedett magyar polgárra, a már életében halhatatlan tudósra és köszönjük neki, hogy hűségesen ragaszkodik, sőt tüntet hűségével hazája iránt éppen most, amikor megalázva, megcsonkítva, megrágalmazva, koldusbotra támaszkodva magányosan botorkál a népek országútján Magyarország. Mert Sir Stein Auélban látjuk a magyar irredenta legelső vitézét! Eleve lemondunk a tőr és a bomba irredentizmusáról, még kevésbbé bízunk a szavaló kétségbeesésben, amely siketen hangzik el a katakombákban. Ostoba és lelkiismeretlen pazarlásnak tekintjük a honi rögön űzött propagandát, mert úgy véljük, hogy elszakadt véreink hűségét és honvágyát csupán a megmaradt 14 vármegyének renden és szabadságon alapuló élete tarthatja ébren. Hanem azért a külföldön is lehetnek katonái és nagykövetei a magyar ügynek, akik egyéni nagyságukkal és hazafias hűségükkel irredentizmusunk igazi zászlaját lobogtatják. Imhol: Sir Stein Aurél! Az egész világ ismeri el, mint zseniális tudóst, oroszlánszívű férfiút, antik jellemet, egyszóval: mint az emberi kultúra egyik vezető egyéniségét. És ez az ember a magyar föld méhéből sarjadt ki. E dicsőséges tölgy terebélyes koroinja beárnyékolja az egész világot. És nyomorunkban is magyar gyökereire a legbüszkébb. Vándora a Himalaya hősi világainak, álruhás szerzetese a tibeti rejtelmeknek, ahová még nem pillantott be európai szem, vakmerő kutatója egy nekünk, fantasztikus világnak, zúgó förgetegek s oroszlánbőgés közepette minden ha magyar ember, szivében Körösi Csoma Sándor álmodozó honvágyával! Ünnepelt nagysága a világvárosoknak, magyar szívvel az angol nemesség címerpajzsa alatt! Úgy viselkedjünk, hogy nagysága tanúságul szolgáljon mellettünk, ne pedig csak mint enyhítő körülménye gyarlóságainknak. Bernolák népjóléti miniszter a lakáshivatali bírák lemondásáról* Több ízben kénytelen volt megsemmisíteni a lakáshivatal döntését* — Panamavádak hangzottak el — Az ügyvédi visszaélések* — Válasz Bródy Ernő sürgős interpellációjára. A nemzetgyűlés mai — Saját tudósítónktól. — ’ , A nemzetgyűlés mai ülésének végén Bródy Ernő dr. sürgős interpellációt terjesztett elő, amelyben a lakás Montul ügyével foglalkozik. — A budapesti kádiban közlemények jelentek meg arról, hogy a budapesti lakáshivatalban alkalmazott bírók lemondtak erről a megbízásukról és a népjóléti miniszter ezt a lemondást elfogadta. Emlékeztet arra, hogy állandóan hangoztatta és számtalanszor beszélt már a nemzetgyűlésen arról, ami most bekövetkezett. Bekövetkezett a Lakáshivatal csődje. A legfontosabb intézkedés, amivel ezt meg lehetett volna előzni, nem történt meg a kellő időben. A lakáskérdést csak az építkezéssel lehetett volna megoldani, nem pedig rendeletekkel és szabályzatokkal. Volt idő, amikor munkáshiány és anyaghiány miatt nem lehetett építeni. Ezek az idők megszűntek. Most van munkás is, anyag is. Később a szénkértés akadályozta a megoldást. Ezt is eliminálták. Vast már egyedül financiális kérééa egészből. Az ügy megoldását most már csak pénzügyi szempontból lehet keresni és megvalósítani. Bemcslik Nándor dr. népjóléti, miniszter közben a terembe jön, mire Brődy megismétli azokat az okokat, amelyek következtében szerinte a Lakáshivatal csődbe jutott és azután folytatta: — A lakáshivatalban bírókat alkalmaztak, de úgy, hogy működésük lehetetlen volt. A magyar bírók megszokták a függetlenséget s csak úgy tudják elvégezni a maguk munkáját, ha ennek a függetlenségnek atributumai megvannak, ha megvan a mód arra, hogy szóbelileg nyilvánosan tárgyaljanak. De a lakáshivatalnál nem ez történt. Az ott alkalmazott bírókat titokban való eljárásra utasították és csak politikai felelősség mellett dolgoztak. Épp ezért történhetett meg, ami megtörtént. — A lakbéremelést a bíróság dönti el. A felmondás a bíróság elé tartozik. De nem a bíróság intézi a legfontosabb ügyet, a rekvirálást. Ez a rendszer a proletárdiktatúra idején keletkezett s ez különösen ezért nagyon gyűlöletes. Akkor jelentkeztek a nyomozók a ma' púid.kasokban, betörtek a családi szentélybe és lábbal tiporták a lufidon szénségét is. Méhely Kálmán dr.: Már 1918-ban kezdődött! Bródy Ernő dr.: Igaz, de a proletárdiktatúra idején fejlődött ki ennyire. Akkor voltak olyan jelenségek, hogy panamával, pénzzel el lehetett intézni a kérdéseket. Ugyanakkor, amikor megfosztották a polgárokat hivatásuktól és keresetüktől, elvették a lakáinkat is és ez átplántálódott a mostani korszakba, is meg kell szüntetni végre magát a lakásrekvviálást. Az otthon szentsége megköveteli, hogy senki lakását el ne lehessen venni. Vannak akiknek igazán nem maradt egyebük,, mint a lakásuk és ezt is elveszik tőlük. Berkó Gábor: Vegyék el a tíz szobás lakásokat. Bródy Ernő dr. beszámol arról, hogy Budapesten a lakásoknak 100 százaléka egy-két szobás és hat szobás lakások alig 1 százalékot tesznek ki, tehát itt nincs mindosztozkodni. Nem lehet könnyen mondani azt sem, hogy az 5 szobás lakásokból el lehet venni. Méhely Kálmán dr.: Nézni kell, milyen foglalkozást űz az illető! ! Bródy Ernő dr.: Nehéz igazságot tenni a lakáskérdésben és és azért a magyar bíróság hivatott ezekben az ügyekben dönteni,nem szabad azt közigazgatási hatóságokra bízni. ■ Budapest közönségében , megnyugvást keltett az a körülmény, hogy független bíráséig dönt a lakáskérdésben. Te most, ha esetleg a bíróság után másra ruházzák-, adöntést, a nemzetgyűlési feloszlat■iták, a politikai felelősség a gyakorlatban nem érvényesül, embereket utcára tesznek ki, akkor nagy nyugtalanságot kelt az, hogy nem tudják ki foga ezentúl intézni a lakásügyeket. Kérdi a népjóléti minisztert, milyen megnyugtató eszközzel rendelkezik, hogy Budapest aggodalmai eloszlassa. A másik kérdés a dolog lényegére, az építkezésre vonatkozik. De nem tudom, hogy a népjóléti miniszter úr hivatos-e erre a kérdésre válaszolni. A baj éppen az, hogy amíg megtaláljuk az ügy gazdáját, maga az ügy vész el. A legfontosabb kérdés pedig az építkezés, továbbá azol....k a helyiségeknek lakás céljaira való felhasználása, melyeket állami hivatalok céljaira használnak fel. Ma Budapesten még ugyanazok ■, hivatalos helyiségek állanak fenn, amelyek a régi Nagymagyaren ■szág ügyeit intézték. Ezeket a hivatalokat nagyrészben magánlakásokból alakították át hivatalokká, alakítsák most vissza magánlakásokká. Itt vannak a katonai épületek, a rengeteg kaszárnya és katonai raktárak, amelyek alkalmas átalakítással nagymétékben hozzájárulhatnak a lakásínség enyhítéséhez és ha már a kormány a közhivatalnokok apasztásának fájdalmas operációjára gondol, (hiszen kimutatás van már róla, hogy tízezer hivatalnokkal kevesebb lesz), a felesleges hivatasos helyiségeket adják át magánlakésok céljaira. Akárhogy is áll a dolog, kérem a népjóléti miniszter urat, hogy most, a nyolcadig tavaszon, amióta már nincs építkezés, végre fogjon hozzá az építkezéshez. A környező államokban mindenütt megindult a regenerálódás munkája. Mindenütt folyik a építkezés, nálunk is meg kell indítani az építkezéseket,mert ezzel együtt megindítjuk az ipari termelés munkáiért is. Hiszen inppa, az építőipar 32 más ipari, lát el ínyirkával ■ Mig a békében. 1908-ban állami és városi funkciók hajtották végre az építkezést, a Wekerle-telep és a budapesti kislakások mutatják a kormányzás előrelátását. Mert hiszen a kormányzásnak nem az a feladata, hogy l'ait accomplit-ot után menjen, hanem hogy előrelátással intézze a dolgok menetét. Ha már idáig a kormány elmulasztotta ezt az előrelátást, akkor legalább most, az utolsó pillanatban reparálja a hibáját. Ne hagyják elmúlni ezt az évet is építkezés nélkül.