8 Órai Ujság, 1922. március (8. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-12 / 59. szám

Vasárnap, 1922 március 12. gályokat táplálnak, azt mondom, hogy vágódjanak meg, mert Magyarország önállóságát, függetlenségét tőlünk soha senki többé el nem veheti. (Hosszantartó éljenzés és fám.) Ez a harc, a kuruc és labanc harc eldőlt egyszers mindenkorra, közöttünk nincsenek labancok és nem lehetnek többé. Magyarország független állam és a fejlődés iránya csak az lehet, hogy függetlenségünket, önállóságunka megőrizve naggyá és erőssé tegyük az országot. (Élénk éljenzés és taps.) Mi is a királyság álláspontján állunk , (Élénk helyeslés.), azonban nemzeti királyság álláspontján (Élénk éljenzés és taps); mi is a jogfolytonosságot óhajtjuk azonban nem a hibáknak, nem a nemzetielenségnek, nem azoknak az intézményeknek a jogfolytonosságát, aminek siralmas következményeit négyszáz éven keresztül kellett keservesen tapasztalnunk. (ügy van!) Mi is a jogfolytonosságot akarjuk, de azoknak a nemzeti intézményeknek a jogfolytonosságát, amelyek 1526-ban Mohácsnál pusztultak el. Mi is a jogfolytonosságot akarjuk, ,de ezt a jogfolytonosságot nem felülről, hanem alulról akarjuk újból helyreállítani, mert mi nem azt mondjuk, hogy legyen király, mert akkor lesz újból ország, hanem mi azt mondjuk, hogy legyen először ország, (Élénk helyeslés.) mert ha lesz ország, akkor majd lesz olyan királya ennek a nemzetnek, mint amilyet követel. (Hoszszantartó élénk éljenzés és taps.) És mi nem azt mondjuk, hogy a királyt puccsal kell ide behozni az országba, mert ő majd mindent megcsinál, hanem azt mondjuk: ember segíts önmagadon, mert akkor az Isten is megsegít. (Hosszantartó éljenzés és taps.) — Csináljunk mi meg mindent, ami szükséges ennek az országnak a szempontjából, mert akkor elkövetkezik az az idő, amikor a nemzeti királyság elveinek megfelelően megoldhatjuk a királykérdést. Mi tehát, tisztelt uraim, egy becsületes, egészséges, nemzeti demokráciát akarunk. (Élénk helyeslés.) Nem olyan demokráciát, amely azt kiáltja, hogy le a magántulajdonnal, amely azt kiáltja, le a vallással és le a nemzeti tradíciókkal, amely mindent fel akarna dönteni, amely mindent szocializálni akarna, csak azért, hogy az a becsületes, magyar munka, amivel valami megteremtődött, közprédává legyen, hanem olyan nemzeti demokráciát akarunk, amely egyenlőséget teremt, de egyenlőséget a köznek szolgálatában, egyenlőséget a köznek önzetlen szolgálatában, a megalázkodásban és a kölcsönös megbecsülésben. (Élénk helyeslés.) Ezt akarja az az egységes párt, amelyet nagyatádi Szabó István (Éljenzés) tisztelt barátommal, a volt függetlenségiekkel, a volt középpártiakkal megalakítottunk, ebben kérem az önök támogatását. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps. A miniszterelnököt számosan üdvözlik.) a szabadforgalomra, mert hiszen a termelők úgyis sok áldozatot hoztak az ország ellátatlanjaiért, de szívesen tették meg ezt, hiszen magyar embereknek adták búzájukat. A gazdatársadalom nem akarja kizsákmányolni a fogyasztókat, viszont a búza szabadforgalmára át kellett térni. A közgyűlés: miát tíz órakor díszes közönség töltötte meg Borsod vármegye tanácstermét, válalkozva a főispáni díszünnepélyre. Pontban tíz órakor megjelentek a vármegyei előkelőségek. Zsóry György alispán elfoglalta az elnöki széket, kíséretében vonultak be zugó éljenzés közben a kormány tagjai, élükön a miniszterelnökkel, igazságügyminiszterrel és több államtitkárral. Zsóry György alispán megnyitotta az ülést és üdvözölte a miniszterelnököt. (Éljenzés.) Bejelentette, hogy a kormányzó úr őfőméltósága (hosszantartó féljenzés) Borsod és Gömör-Kishont vármegyék főispánjává Borbély-Maczky Emilt méltóztatott kinevezni (hosszantartó éljenzés.) Zugó éljenzés között lép ki a küldöttség tagjainak élén a főispán, akit Zsóry alispán üdvözöl. A főispán ezután letette az esküt. Ezután a főispán lépett az elnöki székre s beszédében többek között ezt mondotta: — Engem nem a hatalomvágy vonzott, hanem a munka, az akarat és a hazám iránti lángoló szeretet, amelynek szolgálatába kell állítani mindenkinek erejét, tudását és munkabírását. Mint volt katona, nem a sok szó, de a tett embere vagyok. Programmomul vezéremnek és miniszterelnökömnek programmját teljes egészében magaménak vallom. Magaménak vallom az egység megteremtését, a belső viszály, a pártoskodás és a széthúzás teljes kiküszöbölését, a törvény és a tekintély uralmának tiszteletben tartását. De magaménak vallom a régi elavult konzervatizmus helyébe az idők által diktált szociális reformok gyors és sürgős keresztülvitelét is. Szükségesnek tartom a gazdasági, felekezeti és társadalmi béke megteremtését. — Én a királykérdés megoldásánál fontosabbnak és előbbrevalónak tartom a kenyér és ruhakérdést. Meddőnek tartottam mindig az alkotmányjogi párviadalt, melyet az egyes pártok egymás között folytattak sok más fontos dolog elintézését akadályozták meg. (Zajos éljenzés.) Vissza kell nyúlnunk az ősforráshoz, a független magyar királyság gondolatához, de ügyelnünk kell arra, hogy Szent István koronája méltó főn tündököljön. A békét a kényszer súlya alatt alá kellett irni, de megesküszünk, hogy hazánk feldarabolásába bele nem nyugszunk soha. (Éljenzés.) Majd a törvényhatósági bizottság nevében Bottlik József üdvözölte az új főispánt. Utána Borsod vármegye kisgazda társadalmának nevében Gyuricskó Mihály kisgazda köszöntötte Borbély- Maczkyt. Nagyatádi Szabó István beszéde. Bottlik József elnök felkérésére ezután nagyatádi Szabó István állott fel a gyűlés lelkes éljenzése közepette szólásra. __ Azok után — mondotta — amiket a miniszterelnök úr elmondott, én röviden óhajtoik szólani és három témát kívánok érinteni. Sorba veszem az én kisgazdatársaimat, a kisiparosságot, a munkásságot és az intelligenciát és csak néhány intő és buzdító szót akarok hozzájuk intézni. _____ — Az én kisgazdatársaim tudják jól a kisgazdapárt történetét, amely ma az ország fundamentumává lett. Becsületesen szerveztük meg ezt a pártot, a magyar föld népére alapítottuk, mert a magyar föld népében van meg az az erő, amely erős alapul szolgálhat. Azt akartuk, hogy az ország minden társadalmi rétege képviselve legyen a parlamentben, de ennek megvalósítását hosszú, kitartó munkával és nem forradalmi úton akartuk elérni. És ez az idő a mi programmunknak teljesen igazat is adott. Azt mutatják az új parlamenti alakulások, hogy azok a politikusok, akik nem is akarták egy ideig a kisgazdanevet, most egyre-másra alkotnak alpártokat, amelyeknek címében már benne van a kisgazda jelző, és most a választásokba ugyanazokkal a jelszavakkal mennek bele és ugyanazt a programmot vallják, amely a mi eredeti programmunkban benne van. Mi, amikor leraktuk a kisgazdapárt alapját, soha nem akartunk osztálypártot csinálni és amikor a nemzetgyűlésbe bejutottunk, ott sem törekedtünk egyeduralomra. Most könnyű azoknak, akik mindenféle „kisgazda“ pártot alakítanak, a már kiépített utakon járni és a mi Programmunk pontjaival a választópolgárokat megtéveszteni. Én bízom a kisgazda-társadalomban, hogy tudja, kik dolgoztak az ő érdekében. Én politikai pályámon sokszor voltam már nehéz helyzetben, de mindig megtaláltam az útját annak, hogy aki énvelem és énutánam jött, annak bántódása ne történjék; most is azt mondom, hogy amint hazafias kötelességem, parancsolja, mindig lelkem sugallata szerint csinálok politikát és engem utomból sem a népszerűség hajhászása, sem a népszerűség elvesztése nem fog eltéríteni. — Itt vannak a kisiparosok. Somogyban együtt van már a kisiparosság a kisgazdákkal. A kisiparosságnak érdekei teljesen azonosak a kisgazdatársadalom érdekeivel és a kisgazda a magántulajdonnak mindig éppen olyan halálig tartó védelmezője volt, mint a kisiparos. Éppen ezért, mert érdekeik egyek, a kisiparosságnak is össze kell fognia velünk hazánk megmentésére. Ami az intelligenciát illeti, a miniszterelnök úr nyilatkozott erről. Én is utalok arra, hogy a kisgazdapártnak soha esze ágában sem volt az intelligenciát kizárni, sőt igyekezett pártjának megnyerni az intelligenciának minél több elemét. A volt földművelésügyi miniszter ezután egy közbeszólásra reflektálva hosszasabban tájékoztatta a gyűlés közönségét a rekvirálás megszüntetéséről és a búza szabad forgalmára való áttérésről. Hangoztatta, hogy a szabad forgalomnak az ára az őrlési és forgalmi adó volt, amelyet szívesen megfizetett a gazdaközönség, hogy többé ne legyen kitéve a rekvirálásokkal járó zaklatásoknak. Rámutatott arra, hogy most a fogyasztók részéről illetik őt azzal a váddal, mintha a szabadforgalomnak helyreállításával ő idézte volna elő a drágaságot. Ismételten hangsúlyozta, hogy Magyarországon az amúgy is soká tartott rekvirálások után vissza kellett térni e. 3 I 'ÉpiÉl Ü!SSEIWÖJ leli és flipül neki míí. nincs szó gilíimátumrH' — Kagysfáni Szabó István nyilatkozik az oroszisíról. — Saját tudósitónktól. — A kisgazda párt vidéki szervezeteinek egy része tegnap délután az egységes párt megalakulásáról tárgyalt és ezt egyes lapok úgy tüntették fel, mintha az értekezlet az egységes párt vezetősége ellen való bizalmatlanságnak adott volna kifejezést, így elsősorban nagyatádi Szabó István ellen. „Az értekezletnek ez a beállítása nem felel meg a valóságnak, sem az egységes párt,sem Bethlen István miniszterelnök ellen nem voltak semmiféle kifakadások. A naczantádi Szabó István mellett pedig impozáns tüntetést rendeztek a megjelent vidéki kisgazdák és mindegyik felszólaló a békés megoldás mellett foglalt állást- Herczeg Sándor volt képviselő vezette az értekezletet, ő is világosította fel Gömbös Gyulát, hogy sem az egység ellen, sem pedig a kormány ellen nem készül semmi. Gömbös eltávozott és nem is tartotta szükségétének ezek után hogy az értekezletről behatóbban informálódjék. Az amit Herczeg Sándor és Gömbös Gyula közti izgatott szóváltásról írtak egyes lapok, az egyszerű kitalálás. Az értekezlet sérelmesnek tartja a főispáni felmentések és a képviselői jelölések tekintetében beállott helyzetet és a párt programmjának megóvása érdekében a koalíciós kormányzás helyett pártkormány megalakítását kívánják. Kívánságaikat az értekezleten résztvevők memorandumba foglalva juttatták el Bethlen István gróf miniszterelnökhöz. A memorandum fölött megindult, vita közben érkezett meg nagyatádi Szabó István, akit régi hívei viharos lelkesedéssel üdvözöltek, majd megkértek, ismertesse a helyzetet. Nagyatádi Szabó István csak röviden szólott. Kifejtette álláspontját a választói jog titkosságáról. — Valóban ez a kérdés volt — mondotta.— az utolsó idők legnehezebb problémája. Én és pártom a titkosság mellett foglaltunk állást és miután az ellenzék obstrukciója lehetetlenné tette, hogy a javaslatból törvény legyen, olyan kényszerhelyzetbe kerültünk, hogy dönteni kellett afelett, hogy emiatt a kérdés miatt ellenzékbe menjünk-e vagy sem. Nem boríthatjuk föl a helyzetet, nem mentünk ellenzékbe s ezért vállaljuk a felelősséget. — A munkapártiak bevonulása engem nem aggaszt Eddig sem forgatta ki az egyesülési jellegből a pártot és nekem meggyőződésem, hogy ezt még akkor sem sikerülne elérniök, ha akarnák. Nagy hatást tett Nagyatádi beszéde a jelenvoltakra és a beszéd után hosszasan éljenezték úgy Nagyatádit, mint, a beszéde végén megjelent Mayer János minisztert és bizalmat szavaztak Bethlen István gróf miniszterelnöknek. A vidéki kiküldöttek legtöbbje még az esti vonattal elutazott, miután a memorandumot Bethlen Istvánnak átadták, aki magával vitte miskolci útjára. Bolgár Ferenc jelöltsége. Sopronból jelentik, hogy Ruszton az egységes párt programmjával hivatalosan ifjabb Bolgár Ferenc volt főispánt jelölték. Ugyanennek a kerületnek volt hosszú időn át országgyűlési képviselője a jelölt édesatyja. Bolgár Ferenc volt államtitkár. p* *&!» r a ékszert, aranyat, ezüst dy g* 1 5 V MÍM tüt. méfX mindig a log-ÜÍ Í ÍÍsSdílöI? SSBESWrirr.f Kocsi keméti-nten 11. szám — Telefon József 104—38 11HLLIÁNSOKAT gyöngyökefc, aranya*, ezüstöt legjobban ülőinek vsifleti. Hamisfogattat 112 K-ig vesz í'lwí^ örsxágot* Ékszerház, Ráfcsóczi-út 17. (Uxama-szánháni közelében)