8 Órai Ujság, 1922. március (8. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-14 / 60. szám

4 ■OHM CzeftmKaPl HBggg Kedd, 1922 március 14. • A piaristák háromszázéves jubileuma. Színtér Kornél rendfőnök nyilatkozata. — Külsőségek nélkül, csendben ünnepelnek. — Saját tudósítónktól. — A halk és visszavonulásokban ne­mes piarista-rend március 25-én ha­­talmas kulturtevékenységének egy újabb állomásához ér. Idén lesz há­romszáz éve, hogy Rómában Calasanti szent József iskoláját, illetve az isko­lában tanító paptanárokat külön renddé emelte XVak Gergely pápa.­­ Akkor már szorgos munkájukkal az ifjúság nevelésében, a vallásos állítat ápolásában igen szép eredményeket szereztek. , Calasanti szent József elnyerve csa­ládi örökségét, tanítani kezdett. Min­den vagyonát és magasztos szellemét, tehetségét az ifjúság nevelésének, a zsengék ápolásának szentelte. Iskolá­ját 1597-ben nyitotta meg, 1617. már­cius 25-én pedig szerzetes lett. Rövid idő alatt ambiciózus és buzgó társakat talált maga körül, akik nem csak sze­­mélyének, hanem eszméjének is fana­tikus hívei voltak. Mintha saját gyer­mekei lettek volna, úgy ápolta, taní­totta­ a hozzá járó kisgyerekeket és egyben a kinyilatkoztatás áhitatos igazságait is magyarázta nekik. így lett Calasanti szent József szűkkörű iskolájából kegyes tanító rend. A római iskolákhoz igen rövid időn belül külföldiek is csatlakoztak. Leg­elsők voltak ezek közül az alapító fal­­rokonai, a spanyolok, akik teljes buz­galommal követték a római paptanár metódusát és a római iskola mintájára ők is tanítani kezdtek. A renddé eme­léskor ezek is mind beolvadtak a pia­risták kebelébe. Magyarországon a külföldhöz ha­sonlóan piarista iskola létesült. A leg­első ház Podojinban volt, amely ak­koriban a Lengyelországnak elzálogo­sított városok közé tartozott. Alapí­tója herceg Lubomírszky Sztaniszló volt, aki igen hathatósan támogat­t­a őket úgy vagyonilag, mint minden tehetségével szellemileg is. Telni­ 1042-ben Magyarországon is tanítani kezdtek a piaristák. A podolini házat, amelyet elődeiktől, a jezsuitáktól vet­­­­tek át, 1717-ben alapították meg. A piaristákkal kezdetben Magyaror­szágon nem csak tanítással, hanem igen intenzív hitoktatással is foglalkoz­tak. Az ő érdemük a protestantizmus elterjedése után a Felvidék és az Al­föld keleti részének katotizálása. Ugyancsak az ő érdemük a Felvidék­nek, különösen a tót részeknek meg­­magyarosítása. Nagy Károly katolikus vallásra való térése szintén a piaristák nemes munkája volt. Azóta, tehát körü­lbelül 300 éve a piarista iskolák száma állandóan sza­porodott. A háború végéig Magyaror­szágon 23 funkcionáló gimnáziumuk, három calisanfinumuk (papnevelő­jük), több konviktusuk és számos na­gyobb birtokuk volt. A megszállások következtében tetemesen csökkent a rendházak száma, így most már­ a sza­bad területeken csak tíz gimnáziumuk van. A megcsonkítás bármennyire is sújtotta a rendet, az energiájuk nem csökkent, sőt még sokkal intenziveb­ben végzik építő munkájukat. A meg­szállott területekről menkü­lt tanáro­kat nem egy vidéki házukba fogad­ták és evvel is szat­orvo­srik tanerőik számát, amely az ifjúság nevelésében tetemes segítséget jelent. A cseh megszállás alatt lévő Fel­vidéken, az elszakított nyugatmagyar­­országi részeken és szerb okupáció alatt lévő délvidékeken a magyar ta­nítást beszüntették, így az ott levő gimnáziumokat kénytelenek voltak vagy átadni az illető hatóságoknak, vagy ha ezt nem kellett megtenniük, úgy ezek üresen állnak. .. román megszállás alatt levő helyeken, mint Kolozsváron. Temesváron stb még ta­níthatnak magyarul, de természetesen a tantervük gyökeréig megváltozott, mert a magyar történelem tanítását, a magyar irodalom előadását és a kü­lön­ magyar geográphia oktatását, — amely nekik mindig primer fontos­ságú volt — abba kellett hagynia. Munkatársunk a piaristák három­száz éves jubileuma alkalmából fel­kereste Szinger Kornál rendfőnökét, aki volt szíves a következő nyilatko­zatot tenni: — Először hangsúlyoznom kell, hoggy a mostani jubileumot nem fog­juk nyilvánosan megünnepelni, sőt még iskolai ünnepné sem avatjuk ál­lomásunknak ezt a napját. Ennek oka van­ többek közt az, hogy a mos­tani jubileum nem az első piarista iskola megnyitásának hárommá téves jubileuma, hanem csak a piarista rend emelésének ünnepe. A másik ok, hogy nem csináljuk ünnepünket nyil­vánosan, az, hogy ezelőtt 5 évvel, ami­kor a pesti rendházat , lebontották a budapesti iskolánk fönnállásának két­­száz éves állomását országos jellegű hálaadó ünneppé emeltük. A mai idők­ben, amikor az ország ilyen szeren­csétlen napokat él, különben sem­ méltó hozzánk, akik mindig a szerénységet,­ az egyszerűséget hirdetik, hogy dí­szes jubileumot csináljunk. Minden mozdulásunkban és lélegzésünkben, érezzük az ország megcsonkításánál" kimondhatlanul súlyos voltát és em­iatt is újra csak azt mondhatjuk, amit fönnállásunk óta mindig mondhattunk, hogy egyszerű, áhitatos és szorgos munkára van szükség. A nehéz pillanatokban úgy érezzük, ■hogy nekünk példát ke­l statuálnunk viselkedésünkkel. Egyébként kötelessé­­günkne­k érezzük, hogy jubileumunkat szerény, de annál bensőségesebb egy­házi h­álaadás formájában megtartjuk. Március 25-én délelőtt a rendes diák mise keretében, egyszerű prédikációval fogjuk tudtára adni, főleg az ifjúság­nak és jelenlevő idegeneknek is a nap jelentőségét.. " A kegyes tanítórendiek munkáját nem kell méltatnunk. A magyar kul­túra kiépítésében, sőt nemcsak a ki­építésében, hanem a fundamentum le­rakásában igen tevékeny munkát fej­tettek ki. A jezsuiták és piaristák adták az országnak örökké a legigazibb, a leglelkiismeretesebb és nemcsak taní­tásban, hanem nevelésben is a legnagy­szerűbb iskolákat. Hatalmas és igen tekintélyes névsort állíthatnánk össze azokból, akik a piaristáktól kerültek ki és úgy a múltban, mint a jelenben az irodalom­,a művészet, a politika és a társadalom legjelesebbjei voltak. Hiába próbáljuk most röviden össze­foglalni az ő kultúrmissziójuknak tör­ténetét, mert csak az tudja igazán, hogy mennyire magasztos, magyar és minden megnyilatkozásukba monu­mentálisan komoly munkát végeztek, s akik átlépték azt a küszöböt, amelyre föl van írva: Scholae Piae Pauperum. ,,J REtSZEn SB Wi 8 KF5UH v, | ffl mozibolond. Karinthy—Willy Eng*e!-35crg*er filmoperettje és a szenzációs márciusi műbőr. STU KOMÉDIA Ma Rott­en Steinhardt főtisztével Marcsa apja* éa Bér wiiiS® Marm Kezdete pontban i'S órakor Szak® 5 nem­ibetegek részére. ■■HHHBHBBfflBHSBKSffSni Ezüst salvaraan-oltás^ Komlotos égése nap. VII..'Mlakocni-ut 3­. I. em. 1. fiókussal szemben | ^Szobafestést I Jaj® ö le (/egyszerűbbtől a j mez fo h Szitfitítseisf les átzy&sa bf* enjrfoam V&IC&4 m jj T|T /, /j n­­­jsztibafc6t#me$terf tWw ix v íj ty . Kottenbi­ler*u. ‘37/3. I. em W SPORT. X Faris cross­ country bajnoksá­gai az elmúlt héten zajlottak le a ver­senyzők­ és a nézőközönség páratlan érdeklődése mellett. Az iskolai cross­­country bajnokságot, amelyet 6 km. távolságon rendeztek Besnard (Janson de Saily) nyerte — 3 p. 50 mp.-es átlaggal — 22 p. 56 mp.-es eredmény­­éyel. A professzionista bajnokság győztese De Nys, aki a 12 km.-es ne­héz pályán 3 p. 34 m­p-es átlaggal 42 p. 45 mp.-es eredményt ért el. A ka­tonai bajnokságon, amelyen 222 ver­­­senyző állt a starthoz, erős küzdelem után Vincent­ győzött,­­ aki a 13 és fél­ km.-es változatos pályát — 3 p. 33.5 ■ mp.-es (!) átlaggal — 48 p. 273/.1 mp.-nyi kitűnő idő alatt futotta be.­­ A BBSC boxmatinéja* a tag­­napi napon kitűnő rendezésben, szép­számú és megértő közönség előtt folyt­ le a budai Apollóban. A legnagyobb, érdeklődést dr. Tanics Péternek, az­ MBOSz elnökének, a magyar amatőr-, boxoló sport reneszánsza megteremtő-­ létnek mélyen járó előadása keltette.­ Rámutatott arra, hogy a boxolásnak, különösen a mai megnehezült időkben, a népek folyton megélénkülő harca-l­ábán, amikor ,,az öklünk az egyedüli szövetséges társunk", milyen nagy, nemzetnevelő hatása van. Ebben a tipikus küzdő­sportban elért minden értékes magyar győzelem a magyar gondolatnak egy-egy nyert csatája. A bemutatók és mérkőzések során kel­lemes­­feltűnést keltett egy új tehet­ség Sísváry J. (FTC). A megjelent szakférfiak között nagy feltűnést kel­tett Halász Zsiga vivómester, az első magyar boxoló, akit Eszterházy Miksa gróf, a MAC alapítója 1879-ben kül­dött ki Angliába, ahol Mac Donell mestertől tanult. Még tegnap is ifja­kat megszégyenítő fürgeséggel vezetett le egy mérkőzést. A Ü­öszeges továbbképzés helyett — bferom eaiber kéjutolési cím alatt március 10-tei számunkban . mítgjatent cikkre visszatérve, a kultuszminiszté- ■ rkimból nyert értesülésünk szerint kö­­­­zöljük, hogy a cikk személyi része és a vele összefüggő következtetések téves in­formáció alapján jelentek meg, amennyi­ben dr. Viszota Gyula tank. kir. főigaz­gatónak,­­ dr. Bolin Ferenc testnevelési előadónak és Kmetykó János tornatanár­nak a berlini " testnevelési főiskolára tör­ténő kiküldetését az Országos Testneve­lési Tanács javasolta főleg azért, mert a szabadtéri sportférfiak már ismerik a főiskola kiépítését és munkáját, tehát az államnak és a magyar testnevelésnek az érdeke az, hogy a főiskolát torna szak­emberek is tanulmányozzák. . Maga a középiskolai ügyosztály vezetője, dr. Viszota Gyula is — aki szintén okleve­les tornatanár, s ügyosztálya keretében intenzíven foglalkozik testnevelési kér­désekkel —­­látni akarja ennek a világ­hírű intézménynek szervezetét és tanul­mányi rendjét- Mivel az objektív ■ igaz­ságnak voltunk és maradunk hívei, ki­jelentjük, hogy cikkünk megírásánál semmiféle személyi tendencia nem veze­­­­tett bennünket, tisztán az ország és a magyar testnevelés érdeke s reméljük, hogy a tornaszakembereknek tanulmány­útja meghozza legalább a testnevelés és sport , téren a mindenki által­ kívánt har­móniát.­­ A futball-bajnokság­ok vasár­napi eredményei: 1. osztály. MTK— BTC 2:0 (2:01. 8000 néző. FTC —IVII. ker. SC 2:0 (1:0. 6000 néző. DTE—Vasas ::2 .(1:0). 3000 néző. TTC—III. ker. TVE .1:1. (1:0). MAC—Kispest 1:1 (1:0). VÁC--1Törek­vés 1-1 ■fÖ:Ch. ír. A. osztály: NSC—BAK 1 :0­­ (0:0).­ ETC--MAFC 2:1 (0:1). 33 FC-SOTE 1:0 (1:0). BEAC—Zugló 1:0 (0:0). UTSE-BTK 3:1 (1:0). KAOE— URAK 2:0 (0:0).­­E- Törekvés—BSC 2:0 (0:0). II. B. osztály. Hátsiparosok— Testvériség. 2:2. (2:1). EMTK—Kelen­­föld 1:0 (1:0). Acél—Főv. TKör 1:0 (0:0). Postás—FSC 0:0. UMTK—V. ker. SC 0:0.­­MÁV—BEV­ V 2 él (­1:0). Vér­­halom—BTK 3:1 (1:0). . / X A MAC junior mezei futóver­senye. Ifjúsági junior verseny. 1. MAC. 2.­­MTK. 3. MTK. 4. FTC. Egyéni győz­tes Bejczy, Lajos MAC 16.p. , Távolság kb.' 4.3 km. - S­enior verseny. .Táv, k'p. 0.5­ km. 1. MTK. 2. FTC. 3., MTK 4. ESC. Egyéni győztes Csu­bay­ József MTK '2(1 néi 24 mp-X Guillemot lett az angol mezei futóbajnok. A szombaton rendezett angol futbabajnokságot a francia Guil­­lemot nyerte meg legjobb angolokkal ■szemben. X Országos kardverseny. Tegnap tartották meg a­­Nagy Béla vándordíjért az­­ország legklasszikusabb kardverse­nyét, amelyre minden ví­vóklub 1—1 ta­got küldöttt ki. A verseny eredménye: 1. Uhlya­rik Jenő MOVE BBE. 6 győzelem. 2. Kády József MAC 6 gy. 3. dr. Kovács Andor MAFC 5 gy. 4. Tihanyi László HWC 4 gy. 5. Varga Béla BBTjJ 3 gy. *6. Berkes László HVC 2 gy. 7—8. M­isler Sándor BEAC és Sényi Miklós 111. ker. tvR 1—1 gy. X Elmaradnak az 1924-iki olim­­­pisi­ játékok- Londonból jelentik. Az 1924. évi olimpiai játékokat nem fogják megtartani, mert a, párisi küzségtanács — szegénységére hivatkozva* — elvetette azt a javaslatot, hogy a Parc des Princes területén új stadiont építsen. X A Főiskolai Sportszövetség egye­sületeinek tőr- és kardbajnokságát szom­bat és vasárnap tartották meg Magvar■­­óvárott. Tőrbajnok Halász István BEAC és kardbajnok Markovics József Ludo­­vika Akadémia lett. Részletes eredmény : Tőrbajnokság: 1. Halász István BEAC . 2. Báthory­, István MAFC. 3. Lehoczky Árpád MAFC. 4. Nagy Mihály Lúd. Akadémia. 5. Skalic­zky Géza MAFC. Kard,bajnokság: 1. Markovics József Lúd. Akadémia. 2. Parragh Béla BEAC. 3. Skaliczky Géza MAFC. 4. Ibrányi Fe­renc Lúd Akadémia. 5. Nagy Mihály Lúd. Akadémia. 6. Bocsor Géza Magyar­óvár. 7. Báthory István MAFC. 8. Kal­már János. 9. Kumszauer György MAFC. 10. Gilbert Győző Lúci. Akadémia I X .A bajn­okság állása a vasárnapi forduló után a következő: I. osztály: 1. MTK 24 p. 2. FTC 24 p. 3. UTE 19 p. 4. III. ker. 14 p. 5. MAC 12 p. 6. KAC 12 p. 7. Törekvés 12 p. 8. VÁC 11 p. 9. VII. ker. 9 p. 10. BTC 8 p. 11, Vasas 8 p. 12. TTC 7 p. X A pannonok elsőnek hozták le csónakházukat a szabad Dunára és va­sárnap már kifutottak a könnyű hajók egy kis próba evezésre. A dicső Panno­niét Barcelonába a világbajnoki verse­nyekre és az angol bajnokságokra fog­­ják kiküldeni. X a Rapid 10:2 hatalmas f­élarányú­­­­yőzelme az Astalia fölött Bécs vasár­napi szenzációja. . . __ Budapesti ügetőversenyek. A legszebb tavaszi idő köszöntötte az Erzsébet királyné-úti ügető­pályára nagy számban­­— körülbelül 10—12 ezer ember — kitódult közönséget vasárnap délután, mikor a BÜVE megnyitó napját tartotta. Azt hisszük úgy a nagyközönség, — melynek a korai idény ellenére — igen jó sport­ban volt része, mint a B­VE igaz­gatósága meg lehettek elégedve a meg­nyitó nap sikerével. Remélhetőleg még sok ilyen mozgalmas napja lesz az ügető versenytérnek. A nap fő­­eseménye az előrefogadások problé­mája: a Tavaszi handicap volt, amely­ben 9 telivér állott a starter zászlaja­­elé. A versenyt a „tanár úr“ Wiltshire mester, által bravúrosan hajtott Im­­pressário végig vezetve biztosan nyerte Emden I és I­oca előtt. A Jobbágyi ménes passzionátus tulajdonosa, Deutsch Pál, aki Ausztriából nagy ál­dozatok árán az ősszel importálta a ma nyerő Feniks-ment, már az első napon megelégedéssel láthatta szakér­telmének eredményét. Wittshire „ta­nár úr“ hajtására felesleges dicsérő jelzőket keresni, a közönség maga tette meg ezt, midőn a mestert ver­seny után óriási ovációban, részesí­tette. Teljes elismerés illeti meg To- Porin trénert, aki a nyerőt, teljesen iit állította a starthoz. A keddi verse­nyeikre­­lipiveink a következők: I. Pusz­taberényi ménes—Novák-bajk 11. Tibor—Sioyme­r-h­iji.­— Dinom.nánom III. Ádáz--Ti cila donna-bom­ba IV. Emden I.—Mászár■l.ajt.—Debison .V. Pazar—Pro Patria—­Casso­ni-haj I. VI. Fritz-fogat—Martixvnyi-fogat— Po­mpás-i*l&U4 I VII. Rézangyal—Cifra—Mészáy-lwjl. B­rILLIÁNSOHAT v syönKJ’ÖKot. aram*3** j ‘a t iGifjVtlicatj ?j értekesitheti. Hamis fcgakst U2 K-!g vFsr 7 Oiíssáigos U,KsX'&y1%az, _ Bii­­k«1 4FSci*ut 17. (Urtt«in­e?5m­l»a* szö Bc­őben)

Next